Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-02 / 61. szám, csütörtök
Tudományos integráció a világűrben A Szovjetunió oldalán Csehszlovákia is egyre jelentősebb feladatokat teljesít az űrkutatás nemzetközi programjainak megvalósításában Irta: Dr. Miroslav Wagner, a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozója A világ első szocialista államával megvalósított tudományos-műszaki együttműködés hazánk további fejlődésének szilárd alapját képezi, melynek egyik nagy jövő előtt álló te rülete az űrkutatás. A világűr kutatásának eddigi eredményei megerősítették a laboratóriumi és az elméleti fizika számos új felfedezését, s további ösztönző indítékokat is felszínre hoztak. Elsősorban az anyag szerkezetére és tulajdonságaira, az időre és a térre, a mikro- és a megavilág összefüggéseire, a korpuszkuláris dualizmusra stb. vonatkozó új ismeretekről van szó. Csak a világűrben lehet például megfigyelni egyes fizikai folyamatokat, amelyek földi laboratóriumokban utánozhatatlanok, s így elősegíteni az anyag fejlődésére és az energiatermelésre vonatko- »ó további törvényszerűségek felderítését. Ha fontolóra vesszük, hogy a Napon hasonló energetikai folyamatok mennek végbe, mint amilyenekre az atomfizikusok törekednek a laboratóriumokban, megállapíthatjuk, zalékát fedezi, Csehszlovákia részvétele a legaktívabb. A Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett 1966-ban kormányhatározat hozta létre a Csehszlovák Űrkutatási Bizottságot, amely az INTERKOZ- MOSZ programban Csehszlovákia részvételének irányító és koordináló szerve. E bizottság élén 1971 óta Jaroslav Kolesnik akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke áll. A program teljesítésének első szakaszában a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, a főiskolákon, az egészségügyi kutatóintézetekben, a Szövetségi Híradásügyi Minisztériumban, továbbá egyes gépipari vállalatokban 1978 III. 2. hogy a napfizikai kutatások jtat mutatnak íz irányított termonukleáris reakcióhoz, a nagy energiájú plazma kihasználásához. A társadalmi gyakorlat számos területe közül különösen kiemelkedik a meteorológiai, a térképészeti, a közlekedési és a távközlési célú kozmikus kutatások jelentősége. Az utóbbi években erősen növekszik az űrkutatás eszközeinek „visszaható“ szerepe bolygónk természeti forrásainak kutatásában és a környezet védelmében. Az firobjektumokról megvalósított fényképezés és filmezés, valamint a képernyős ellenőrzés a közeli jövőben lehetővé teszi a Föld arculatának állandó megfigyelését. Több ezerre tehető az olyan fejlesztési eredmények és találmányok száma, amelyek eredetileg az űrkutatás céljait szolgálták, s ma már széles körben érvényesülnek a termelési és a kutatási technikában, u népgazdaság irányításában és szervezésében, a mezőgazdaságban, sót még a háztartásokban is. Az űrtechnika jelentősen meggyorsította az új anyagok, az új termelési technológiák, valamint az új termékek fejlesztését, különösen ami a rendkívüli megterhelésekkel, a szélsőséges hőmérsékletekkel szembeni ellenállásukat, s méreteik csökkenését, az ün. „miniatürizálást“ illeti. Az űrkutatás azonban any- ryira bonyolult, széles körű és költséges, hogy a Szovjetunión kívül egyetlen más szocialista állam sem lenne képes annak önálló fejlesztésére. A szovjet kormány ezért a proletár internacionalizmus alapelvéből kiindulva már 1965 ben felajánlotta a szocialista államoknak a legkorszerűbb űrtechnika, a műholdak és a rakéták térítésmentes közös fel- használását, beleértve a távirányításra és az adatok továbbítására szolgáló telemetrikus rendszereket. A további években ezen az alapon valósult meg az INTERKOZMOSZ nemzetközi tudományos program, amely nagyságrendben mindjárt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzeti űrprogramjai után következik. E program megvalósításában kilenc szocialista ország vesz részt, miközben a Szovjetunió után, amely az egyeztetett űrkísérletek költségeinek 95 száCsehszlovákia és az NDK tudományos-műszaki kutatói szorosan együttműködnek az INTER- KOZMOSZ program űrkutatási feladatainak teljesítéséhez szükséges műszerek és berendezések fejlesztésében és kivitelezésében. és kutatóintézetekben sikerült megteremteni azt a szükséges alapot, amelyen ma már értékes eredmények születnek. Csehszlovákia a szovjet szakemberek legsikeresebb partnerei közé tartozik. Egyedül Csehszlovákia vett részt saját műszereivel az INTERKOZMOSZ eddigi 16 műholdjának kilövésében, a PROGNOZ-5 szovjet műhold programjának teljesítésében, valamint a VERTIKÁL magassági rakéta négy alkalommal végrehajtott kilövésében. Ez műszergyártásunk és telemetrikus technikánk jelentős sikere. Az űrkutatás több korszerű módszere érvényesül a csillagászatban, a geofizikában, a •geológiában, a geodéziában és a földrajzban, továbbá a meteorológiában és részben a biológiában és az orvostudományokban. Az űrprogram teljesítése nemcsak a csehszlovák— szovjet tudományos együttműködés legmagasabb fokát példázza, hanem a szocialista országok között megvalósuló tudományos integrációt is. Az INTERKOZMOSZ program növekvő jelentőségére és terjedelmére való tekintettel 1978- ban a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai megállapodást kötöttek a békés célú űrkutatásban és a kozmikus térség kihasználásában való együttműködésre. Ez a megállapodás legalizálta az együttműködés szervezési alapelveit, amelyek az eltelt tíz év folyamán már beváltak. Ilyen például a KGST-ben alkalmazott érdekeltségi alapelv, mely szerint a tagállamok maguk választják ki a témák közösen egyeztetett jegyzékéből azokat a feladatokat, amelyek teljesítéséről saját tudományos és termelési szervezeteik gondoskodnak. Ebben az együttműködésben új korszakot jelent a szocialista országok állampolgárainak meghívása a személyzet által irányított űrhajókban és űrállomásokban való repülésekre. 1976 őszétől kezdve két-két csehszlovák, NDK-beli és lengyel állampolgár készül erre a feladatra. A 6. ötéves tervidőszakban Csehszlovákia a Szovjetunió oldalán részt vesz az újabb nemzedékhez tartozó automatikusan irányított űrállomások (AUOA), valamint a PROGNOZ típusú szovjet műholdak kilövésében. Az eddigiek folyamán jelentős eredmények születtek az űrmeteorológiai kutatásban. A csehszlovák szakemberek a szovjet és az amerikai műholdak által készített, felhőzeti viszonyokat ábrázoló felvételek tanulmányozása alapján, feltárták a frontális ciklonok keletkezésének, mozgásának, fejlődésének és szerkezetének egyes kérdéseit, amivel tovább fokozódott a várható időjárás előrejelzésének pontossága. A kozmikus biológia és az orvostudományok területén a košicei P. J. Safarik Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia fn/éze*te 6 * va 1'm i i n ľ ^a ^ Cseh sz lo- A üsenszíovak Tudományos Akadémia Geofizikai Intézete az 1N- Iľk Tudománvos Akľdfmľa TERKOZMOSZ program keretében a Föld 50 kilométeren felüli Riofizik-ii Intézete doleozói kulso atmoszférájának kutatásában vesz részt. Az intézet dolgo- m üköd nek együtt a szovjet zói az 1957~59-es geofizikai években szorosan együttműködtek munk thplvpkkpl Fredmpnveik már a szovíet partnerekkel, ezért felkészülten kapcsolódlak be hozzájárultak az állandó sugár- az INTERKOZMOSZ program megvalósításába. A műholdak segítzás hatásának1 felderítéséhez a ségével végzett geofizikai kutatás elsősorban az ionizált réteg vérképződésben és az anyag- sűrűségének, valamint az elektrongáz hőmérsékletének kutatá- cserében a szervezet és a lég- sár a, vegyi összetételének szpektrometrikus mérésére, továbbá nemű környezet kölcsönhatá- a természeti eredetű elektromágneses hullámok vizsgálataira irá- sainak a hőmérsékleti feltéte- nyúl. A geofizikai kutatás eredményei közvetlenül is kihasználha- lek és a gravitáció biológiai tók> Például a rádióhullámok terjedésének mérésénél és előre- szerepének tanulmányozásához, jelzésénél, a Nap és más kozmikus energiaforrások szerepének s néhány további biológiai kutatásában az éghajlati viszonyok alakulása, valamint az élő probléma megvilágításához. természetre gyakorolt hatásuk szempontjából. A felvételen Pavel Az űrtávközlés fejlesztésében TJ'íška mérnök, kandidátus, valamint Jaroslav Vojta mérnök az elért eredmények lehetővé tét- ö/ típusú AU ŐSZ automatikus műhold számára készített berendeték a KGST-országok nemzet- zés működését ellenőrzik. közi űrtávközlési rendszerének , ,1A ^ és szervezetének létrehozását, rubb változatait, s rövidesen el- melynek keretében nálunk is kezdődik az ide tartozó müvesze- felépült az INTERSZPUTNYIK rek szériagyártása. A 13b MHz rendszerhez tartozó földi álló- rezgésszámon dolgozo muhol- más. Ebben a rendszerben a telemetrikus rendszer négy Molnyija 2 szovjet műholdak alárendelt csatornájával ugy- közvetítik a televízió program- szinten több célra hasznaiható ját és a telefonbeszélgetéseket. > mfr* minimális energiafo- Az INTERKOZMOSZ 15 mű- gyásztással aránylag nagy tá- holdon 1976-ban kipróbálták azt volságokra továbbítja az infor- az egységes telekomunikációs kozmikus rendszert, amely a tagországok jellegű felhasználás másik pel- számára lehetővé teszi az in- <jája az impulzusos lézerberen- formációk szerzését közvetle- dezés (lézerradar) felhasznalá- nül a műholdakról. sa néhány kilométeres távolsáLáthatjuk tehát, hogy az űrku- £°k plusz mínus 1 m pontostatás alkalmazási területei állan- Si,gó mérésére, dóan bővülnek és jelentőségük ,^A laboratóriumokban és a is fokozódik. így például a réz- gyakorlati felhasználásban szé- gésszám és az idő másodlagos les méretekben érvényesülnek szabványrendszerének alapján a speciális dielektrikus optikai kifejlesztették annak korsze- műszerek, a rendkívül lágy suA Tesla A. S. Popov nevét viselő Híradástechnikai Kutatóintézetének elektronikai osztályán különböző rendeltetésű tudományos műszereket fejlesztenek és készítenek az INTERKOZMOSZ program keretében megvalósuló űrkutatás céljaira. Az osztály dolgozói eddig 32 műszerből álló 18 berendezést készítettek el, amelyek eddig tíz műholdon és egy vertikális rakétán gyakorlatilag is beváltak. A berendezések főleg a Nap röntgensugárzását, valamint a mikrometeoritok gyorsaságát és energiáját mérik. Az intézet szakemberei által kifejlesztett telemetrikus adók lehetővé teszik a tudományos információk közlését a műholdakról a földi állomásokra. A felvételen Boliuslav Komárek mérnök, az elektronikai osztály vezetője Ladislav Karas kutatóval a röntgensugárzást elemző berendezés részegységeit ellenőrzik. (A ČSTK felvételei) gárzásnál használt röntgenob- jektívek (a vákuumos berendezéseknél és a vákuumos rönt* genmikroszkópos vizsgálatoknál), továbbá a kiscsatornás detektorok a rövidhullámú sugárzás és az elektronok felvételére (az elektrón-szpektro- szkópiában). Az új nemzedéket képviselő AUOSZ műholdak számára kifejlesztett berendezések közül figyelmet érdemel a SZKAN szabályozókészülék, amely 10 ívmásodpercnyi pontossággal állítja be a berendezés tengelyét. A kozmikus fiziológia számára kifejlesztett műszerek között meg kell említeni a szövettani oximétert, melynek segítségével megállapítható a szövetek oxigénkoncentrációja különböző patológiai állapotokban, valamint egyes gyógyszerek alkalmazása után. Ezek a berendezések a földi sebészetben és a rákkutatásban is fel- használhatók. Az űrhajósok testhőleadásának csehszlovák fedélzeti mérőműszere szintén felhasználható a szélsőséges hőmérsékletű mikroklíma hatásainak földi vizsgálataira. Az a tény, hogy a Szovjetunió ingyenesen rendelkezésre bocsájtja hordozórakétáit és űr- objektumait, lehetővé teszi Csehszlovákia és a többi szocialista ország számára, hogy még nagyobb figyelmet összpontosítsanak a tudományos kutatásra és a műszerek fejlesztésére. Az INTERKOZMOSZ programjában való együttműködés hatékony munkamegosztást jelent a tudományos kutatás területén, amely minden részt vevő partner számára lehetővé teszi szakembereik képességeinek széles érvényesítését, s a fejlesztésben elért eredmények kihaszlánását. Nem véletlen, hogy az INTERKOZMOSZ 3 és ' az INTERKOZMOSZ 5 műholdak kilövésével összefüggésben, a földi ionoszf érában és a magneto- szférában a korpuszkuláris sugárzás és a kisrezgésszámú hullámok vizsgálataiban megvalósított közös kutatás eredményességéért a szovjet és a csehszlovák tudósokat kitüntették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Csehszlovák Tudományos Akadémia első közös díjával. A munka területén kibontakozott együttműködés és a ba- rái kapcsolatok elvtársi légkört hoznak létre, amelyben nyílt véleménycserére kerül sor, s amelyben új ötletek születnek, új, tudományos programok látnak napvilágot a Szovjetunió nagyvonalú és önzetlen segítségével, amely egyre több tudományos vívmánnyal segíti elő a világ műszaki és társadalmi haladását és a béke védelmét.
