Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-10 / 41. szám, péntek

A Februári Győzelem 30. évfordulója Mérföldkő nemzeteink és nemzetiségeink életében A Rudé právo a napokban Mérföldkő nemzeteink és nem­zetiségeink életében címmel terjedelmes cikket közölt Juraj Zvara tollából. Alább ismertet­jük a cikk lényegét. A cseh és a szlovák nemze­tet 1945 óta, de különösen 1948 óta új, interna­cionalista kap­csolatok fűzik össze, amelyek bázisa a mun­kásosztály ha­talma. 1946 már­ciusában Kle­ment Gottwald elvtárs azt mon­dotta, hogy a szlovák nemzet 1944-es nemzeti felkelése során egyértelműen állást foglalt a csehek és a szlovákok közös államának, a Csehszlovák Köz­társaság felújítása mellett. Ľubomír Štrougal elvtárs Klement Gottwald születésének 80. évfordulója alkalmából el­mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy „a szlovák kom­munisták az 5. illegális köz­ponti bizottság vezetésével, melynek élén Husák, Smidke és Novomeský elvtárs állott, felbecsülhetetlen értékű segít­séget nyújtottak a párt gott- waldi vezetésének a köztársa­ság új bel- és külpolitikai orientálódásáért vívott harcban. Ők voltak azok, akik már a Szlovák Nemzeti Felkelés ide­jén megvalósították a gyakor­latban az alapvető demokrati­kus 'változásokat, a néphatalom eszméjét, küzdöttek a nemze­teink közötti viszony új hagyo­mányaiért, amelyeket föderá­ciós államrendszerünk törvé­nyei fektettek le végleg nem is olyan régen." A nemzetiségi kérdést a kom­munista párt a forradalom fej­lesztésének szolgálatába állítot­ta, és ehhez semmilyen „újfajta internacionalizmusra“ sem volt szüksége, amelyről a mai revi- zionisták annyit beszélnek. A csehszlovákiai viszonyok között a CSKP következetesen érvé­nyesítette a proletár interna­cionalizmus bevált elveit: a cseh és a szlovák kommunis­ták egységének elvét a CSKP-n belül, a pártépítés internacio­nalista elveit, a cseh és a szlo­vák munkásosztály és szerveze­te egységének elvét, azt az el­vet, hogy alá kell rendelni a nemzetiségi kérdést az osztály- kérdésnek, a forradalom kér­désének. A párt politikájának győzelme A Februári Győzelem megnyi­totta az utat a szlovák kérdés valódi, reális megoldásához, a cseh országrészek és a Szlová­kia közti különbségek eltünte­téséhez. A CSKP ezt a célját — a munkásosztály hatalmára, a termelőeszközök szocialista tu­lajdonára, a szocialista iparosí­tás és kollektivizálás eredmé­nyeire, valamint a nemzetközi szocialista Integráció előnyeire támaszkodva — következetesen véghez is viszi. Ma már nincs lényegbevágó különbség a cse­hek és a szlovákok gazdasági, politikai és kulturális életének feltételeiben. „Az, hogy rövid idő alatt Szlovákia iparilag fejlett részé­vé vált közös csehszlovák ha­zánknak, pártunk nagy politikai győzelme“ — mondotta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB fő­titkára a XV. pártkongresszu­son. „A XV. kongresszus fele­lősen és büszkén állapíthatja meg, hogy felszámoltuk a nagy különbségeket nemzeteinknek és az orzság egyes területeinek gazdasági, politikai és kulturá­lis életében. Nemzeteink egyet­értésben élnek a közös hazá­3 ban. Kapcsolataik az egyenlő­ség és az egyenjogúság, vala­mint a proletár internacionaliz- 170 mus lenini elvei alapján rende­zettek." A Csehország és Szlo- 10 vákia között még mindig meg­levő különbségek felszámolása 5 teljes ütemben folyik jelenleg, a 6. ötéves terv feladatai tel­jesítésének időszakában, miköz­ben tovább szilárdítjuk egysé­ges népgazdaságukat, és fel­használjuk a szocialista integ­ráció előnyeit. A Februári Győzelem után végrehajtott szocialista változá­sok útján haladva átfogóan tudtuk megoldani a nemzetisé­gi kérdést. Ma már nálunk nin­csen nemzetiségi kérdés. Létez­nek azonban szocialista nemze­tek és nemzetiségek, vannak közlük levő kapcsolatok és lé­tezik e kapcsolatok további sza­bályozásának és tökéletesítésé­nek feladata is. A szocialista forradalom és a szocializmus építése döntő változásokat idé­zett elő a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek életének osztály-, politikai, társadalmi, kulturális és ideológiai alapjá­ban. Mélyrehatóan megváltozott a nemzeti tudat, a nemzeti szel­lem, a nemzeti érdek, hagyo­mányok tartalma. Ennek követ­keztében nemzeteink és nemze­tiségeink a munkásosztály ál­tal vezetett társadalmat, a dol­gozók társadalmát alkotják, e társadalom osztályérdekei, cél­jai és Ideáljai azonosak mind­két nemzet és a nemzetiségek érdekeivel. A proletár és a szo­cialista internacionalizmus el­mélete és elve társadalmi gya­korlattá vált, - a pártépítés és szocialista föderatív államunk építésének alapját képezi. Egy­úttal szocialista ideológiánk és erkölcsünk szerves része is. Az SZKP tapasztalatainak felhasználása Államunk éleiében két ten- ' dencia érvényesül a szocialista nemzetiségi kapcsolatokban: egyrészt, biztosítjuk a szocialis­ta nemzetek és nemzetiségek fejlődését, másrészt közeledé­sük előmozdítására törekszünk. Mindkét nemzet és az összes nemzetiségek közeledése min­den szinten intenzíven folyta­tódik, az egységes osztály- és •szociális struktúra megszilárdu­lása terén ugyanúgy, mint a közös szocialista életmód ki­alakulása terén, egységet alkot­nak szocialista nemzetiségi kul­túráink, s egyre egységesebbé válik az emberek gondolkodása és nemzeti tudata. Ez minden oldalról gazdagítja a kulturális fejlődést és az emberek életét, ugyanúgy Csehországban, mint Szlovákiában. A nemzetiségi politikában számos más elv is érvényre jut, amely a proletár internaciona­lizmuson alapul. Egyrészt a de­mokratikus centralizmus elvé­re, másrészt a nemzetek önren­delkezési, sőt különválási jogá­ra, továbbá a szocialista föde­ralizmus elvére és a közös csehszlovák szocialista állami­ság elvére gondolunk itt. Szocialista államszövetsé­günk, melynek tapasztalatait a Szovjetunióból szereztük, a mi körülményeink között is teljes mértékben bevált, s pozitív ha­tása az is, hogy ma sokkal job­ban, mint a múltban előtérbe kerülnek a közös csehszlovákiai feladatok és érdekek. A nem­zetiségekkel szemben tanúsított magatartásunk során abból in­dulunk ki, hogy a csehszlovák szocialista állam az ő államuk is, s egyenjogú helyzetet bizto­sítunk számukra, mint gazda­sági és politikai rendszerünk oszthatatlan alkotóeleme szá­mára. Miközben szilárdítjuk á nem­zetiségi kapcsolatok terén a Februári Győzelem vívmányait, nem feledkezünk meg arról, hogy harcot kell vívnunk a na­cionalizmus csökevényei ellen, s dolgozóinkat a szocialista in­ternacionalizmus és hazafiság szellemében kell nevelnünk. A nacionalizmus és a szovjetelle- nesség, amely ma az antikom- munisták, az opportunisták és a revizionisták leggyakrabban használt fegyvere, hazánkban is az ellenforradalom leginkább alkalmazott fegyvere volt 1968- ban. Ezt sohasem felejtjük el. Az elért sikerek láttán érzett büszkeség A XV. pártkongresszus joggal hangsúlyozta, hogy az ideoló­giai munka fő feladata tovább­ra is a szocialista hazafiságra, a proletár és a szocialista in­ternacionalizmusra való nevelés marad. Ide tartozik az is, hogy büszkéknek kell lennünk az el­ért eredményekre, a szocialista országépítés során létrehozott értékekre, hazánkra, a szocia­lista közösséghez való tartozá­sunkra, a szocializmus, a hala­dás és a világbéke erői gyara­podásához való hozzájárulá­sunkra. A csehek, a szlovákok és a nemzetiségek hazafiságának tartalma a Februári Győzelem után megváltozott: egyre job­ban szocialista hazafisággá vált. Az átmeneti időszak, majd a fejlett szocialista társadalom építése is teljes mértékben alá­támasztotta, hogy a hazafiság mindig osztályjellegű, minde­nekelőtt az uralkodó tulajdon­viszonyoktól függ. A hazafiság összefügg a haza „állapotával“, azzal, melyik osztály uralkodik, melyik osztály adja meg az uralkodók szociális és nemzeti eszmék és célok tartalmát. A kommunisták 1948 február­jában valódi internacionalisták­ként léptek fel. Internacionaliz­musuk nélkül, a bolsevikoknak és az SZKP-nak a burzsoázia uralma megdöntésével kapcso­latos tapasztalatai érvényesíté­se nélkül, a csehek és a szlo­vákok egysége nélkül sohasem következett volna be 1948 feb­ruárja. A Februári Győzelem és az utána következő fejlődés egyidejűleg azt is bebizonyítot­ta, hogy az internacionalisták a legkövetkezetesebb, a legáldo­zatkészebb, valódi hazafiak. Mindez nemzeteink és nemze­tiségeink új életének tartós bá­zisát képezi. Szocialista együtt­élésünk, a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek internacio­nalista testvérisége a szocializ­mus egyik legnagyobb vívmá­nya. A holnap A kép szokatlan: veszteglő traktorok, megtámasztva, Kere­kek nélkül, sántán, bénán ós közöltük vizsgálódva jár Gál Lajos elvtárs, a zsélyi (Zelov- ce) egyesített efsz agronómusa. Mostanában egyre gyakrabban gondol a tavaszra, érdekli, hogy milyen ütemben halad a gépek javítása. Feladata a ta­karmánynövények termesztésé­nek megszervezése, irányítása, fontos tehát tudnia, hogy mi­korra fejezik be a gépek javí­tását, mire számíthat. Napi munkájának természetes része a gépek ellenőrzése. Beszélgetni azonban az iro­dában ülünk le. Az íróasztal mögötti székre ül, nehogy ösz- szepiszkolja az új fotel ragyo­góan tiszta huzatát. Előveszi a tervteljesítésről szóló jelentést, a munkatervet, belelapoz note­szébe, néhány feljegyzést gond­terhelt pillantással kétszer is elolvas, azulán rámnéz. Moso­lyával biztat: kezdhetjük a be­szélgetést. A Győzelmes Február évében, 1948-ban született. Két évtized múlva érettségizett a tornaijai (Šafárikovo) mezőgazdasági szakközépiskolában. A falusi kőműves fiából agronómus lett. 1974 óta párttag. Az érdekel tehát, hogy miként lett kom­munista az ifjú agronómus. Ho­gyan és milyen tényezők hatá­sára alakult ki egyénisége és meggyőződése. — Emberségre, munkára az apám tanított — mondja —, de a föld szeretetét nagyapámtól tanultam, mert ő még földmű­velő volt. Persze sokat köszön­hetek tanítóimnak, az iskolá­nak is, meg a jó munkaközös­ségnek. Hamarosan megtudom, hogy nemcsak agronómus, a helyi nemzeti bizottság tanácsának tagja, a CSEMADOK helyi szer­vezetének titkára, szívesen sportol. Kapus a csapatban, mely azért küzd, hogy vissza­kerüljön az I. B. osztályba. — Mindezt megyőződésből és szívesen csinálom — mosolyog. — Azt kérdezi, hogy honnan a meggyőződés? Ügy jött, aho­gyan levegőt vesz az ember, i hiszen én már beleszülettem a korba, mely abban forradalmi, hogy szervez, épít és újat al­kot. Hosszan részletezi, hogy mi­lyen küzdelmes volt megértetni másokkal: a holnap érdekében szakítani kell a régi életszem­lélettel. Erre főleg akkor volt szükség, amikor legutóbb há­rom szomszédos falu földmű­vesszövetkezetét egyesítették. . Gyorsan feljegyzem egyik mondatát. — Az is forradalmi cselek­vés, amikor a tudatváltozásért küzdünk. Ez persze felelősséget jelent. Nemcsak magunkkal szemben, hanem másokkal szemben is, hiszen az egész falunak vállal­ni kellett, hogy szakítanak az évszázadok óta kialakult, addig helyesnek hitt felfogással: ami jó a mi falunknak, az nekem is jó. A holnapért kellett fele­lősséget vállalni: Meggyőződésből vállalom — válaszol érvelésemre, és sorol­ja, hogy a családban, az iskolá­ban, majd a munkában miként győződött meg a szocialista el­ra gondol Gál Lajos (A szerző felvétele) vek helyességéről. A szakkö­zépiskolában jól felkészítették arra, hogy az elvek alkalmazá­sa tettekben nyilvánul meg, mit tegyen, adott helyzetben mi­ként kell az ismereteket alkal­mazni. Érdekes persze, hogy ugyan­akkor okosan, tanulékonyán fi­gyeli az idősebbek élettapasz­talaton alapuló véleményét is, azokat összehasonlítja a maga tapasztalataival, az iskolában, a szakkönyvekből szerzett is­meretekkel. így alakul, formá­lódik életszemléletében a szo­cialista elvű, sajátosan egyedi, de feltétlenül modern földmű­velő felfogása, mely beszélge­tés közben is megnyilvánul. — A Karikás dűlő talaja fő­leg a búzának jó. Cukorrépát a kisréti táblán érdemes ter­meszteni. A Hossai dűlőben meg takarmánynövényeket. Fi­gyelni kell az öregek szavára is. Kedvvel, tehetséggel foglal­kozik szakmai problémákkal. A felelősségvállalás pedig a sa­játja. Magánéletében: nős, csa­ládot alapított, otthont terem­tett. Nemsokára befejezi a ház­építést. Gabika, a kislánya öt­éves. — Azóta még inkább érzem, hogy felelősséggel tartozom nemcsak magamért, hanem má­sokért is, amióta a kislányunk megszületett — mondja. — És abban az évben lettem kommu­nista ... A beszélgetés végén megkér­deztem. hogy mi a kívánsága. — Az első — mondta —, hogy jó termésünk legyen az idén. A második, hogy végre befejezzék a művelődési ház építését. A harmadik pedig, hogy magam is befejezhessem a házépítést. — A jó termés betakarítása gond ugyan, de szívesen vállal­juk, mert munka nélkül nincs jólét. A művelődési ház befe­jezése pedig lehetőséget teremt ahhoz, hogy a fiatalok kocsmá- zása ellen eredményesen küzd- jünk. Ha befejezem a házépí­tést, több idő jut majd a szak- irodalom tanulmányozására, tíz éve érettségiztem, szükséges már ilyenkor bővíteni az isme­reteket. Beszélgetésünk után vissza­ment a traktorokhoz. Fontos tudnia, hogy mikorra fejeződik be a gépek javítása, mire szá­míthat. HAJDÜ ANDRÁS A kommunisták személyes felelősség® Az Ostrava-Kunčice-i Klement Gottwald Űj Kohó acélöntő üzeme egyik részlegé­nek párttagjai elgondolkodtak arról, ho- gyen javítsák a pártmunka minőségét. A kérdésre a válasz egyszerű: az Igé­nyes feladatokat csak úgy lehet telje­síteni, ha minden kommunista és párt- tagjelölt személyes felelősséget vállal egyes célok eléréséért. A pártalapszervezet bizottságának kez­deményezésére pártszervezetünk vala­mennyi tagja konkrét feladatot vállalt a XV. pártkongresszus határozatainak telje­sítése céljából. Egyúttal a szakszervezeti műhelybizottság és a pártcsoportok mun­kájának javítására is törekszünk. A sze­mélyes vállalásokban olyan kötelezett­ségek is szerepelnek, amelyek közvetle­nül mozdítják elő a termelés fokozását. A kommunisták a gépcsoportokat szo­cialista gondozásukba vették. Törekednek az időveszteségek csökkentésére, hogy az olvasztóknál dolgozóknak ne kelljen so­kat Várniuk. A párttagok és tagjelöltek ezenkívül lakóhelyükön is konkrét fel­adatokat teljesítenek. Egyes feladataik rövid távlatúak. más feladatok öt évre szólnak. A pártszervezet tevékenységének ez a formája nagyon hatékonynak bizonyult. Elég lehetőséget ad a tagoknak és a tag­jelölteknek kezdeményezésük kifejtésére, s egyúttal a kitűzött feladatok teljesíté­sének ellenőrzését is lehetővé teszi. Ily módon lehetővé válik az operatív közbe­lépés ott, ahol erre szükség van. A sze­mélyes vállalás jó segítőtárs a pártalap­szervezet munkatervének megvalósításá­ban. Annak is örülni lehet, hogy a pártszer­vezet e kezdeményezése visszhangra ta­lált. Hasonló személyes vállalásokat tét-, tek a szakszervezeti műhelybizottság tag­jai és tisztségviselői is. a dolog a pár- tonkívülleket is érdekli. Mivel a személyi vállalások teljesítését a pártcsoportok, a pártalapszervezet bi­zottsága és a taggyűlések rendszeresen értékelik, e vállalások a pártmunka ösz­tönző erejévé és a gazdasági irányítás­ban való részvétel formájává váltak. Azt akarjuk, hogy ez a módszer még jobban előmozdítsa az eszmei nevelő munka fej­lesztését, a munkaaktlvitás fokozását és a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítá­sát. DANA KUPCOVA, az Ostrava-Kunčice-i Klement Gottwald Üj Kohó 131. számú párt alapszervezete bizottságának tagja FEBRUÁR

Next

/
Thumbnails
Contents