Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-10 / 41. szám, péntek
A Februári Győzelem 30. évfordulója Mérföldkő nemzeteink és nemzetiségeink életében A Rudé právo a napokban Mérföldkő nemzeteink és nemzetiségeink életében címmel terjedelmes cikket közölt Juraj Zvara tollából. Alább ismertetjük a cikk lényegét. A cseh és a szlovák nemzetet 1945 óta, de különösen 1948 óta új, internacionalista kapcsolatok fűzik össze, amelyek bázisa a munkásosztály hatalma. 1946 márciusában Klement Gottwald elvtárs azt mondotta, hogy a szlovák nemzet 1944-es nemzeti felkelése során egyértelműen állást foglalt a csehek és a szlovákok közös államának, a Csehszlovák Köztársaság felújítása mellett. Ľubomír Štrougal elvtárs Klement Gottwald születésének 80. évfordulója alkalmából elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy „a szlovák kommunisták az 5. illegális központi bizottság vezetésével, melynek élén Husák, Smidke és Novomeský elvtárs állott, felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak a párt gott- waldi vezetésének a köztársaság új bel- és külpolitikai orientálódásáért vívott harcban. Ők voltak azok, akik már a Szlovák Nemzeti Felkelés idején megvalósították a gyakorlatban az alapvető demokratikus 'változásokat, a néphatalom eszméjét, küzdöttek a nemzeteink közötti viszony új hagyományaiért, amelyeket föderációs államrendszerünk törvényei fektettek le végleg nem is olyan régen." A nemzetiségi kérdést a kommunista párt a forradalom fejlesztésének szolgálatába állította, és ehhez semmilyen „újfajta internacionalizmusra“ sem volt szüksége, amelyről a mai revi- zionisták annyit beszélnek. A csehszlovákiai viszonyok között a CSKP következetesen érvényesítette a proletár internacionalizmus bevált elveit: a cseh és a szlovák kommunisták egységének elvét a CSKP-n belül, a pártépítés internacionalista elveit, a cseh és a szlovák munkásosztály és szervezete egységének elvét, azt az elvet, hogy alá kell rendelni a nemzetiségi kérdést az osztály- kérdésnek, a forradalom kérdésének. A párt politikájának győzelme A Februári Győzelem megnyitotta az utat a szlovák kérdés valódi, reális megoldásához, a cseh országrészek és a Szlovákia közti különbségek eltüntetéséhez. A CSKP ezt a célját — a munkásosztály hatalmára, a termelőeszközök szocialista tulajdonára, a szocialista iparosítás és kollektivizálás eredményeire, valamint a nemzetközi szocialista Integráció előnyeire támaszkodva — következetesen véghez is viszi. Ma már nincs lényegbevágó különbség a csehek és a szlovákok gazdasági, politikai és kulturális életének feltételeiben. „Az, hogy rövid idő alatt Szlovákia iparilag fejlett részévé vált közös csehszlovák hazánknak, pártunk nagy politikai győzelme“ — mondotta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XV. pártkongresszuson. „A XV. kongresszus felelősen és büszkén állapíthatja meg, hogy felszámoltuk a nagy különbségeket nemzeteinknek és az orzság egyes területeinek gazdasági, politikai és kulturális életében. Nemzeteink egyetértésben élnek a közös hazá3 ban. Kapcsolataik az egyenlőség és az egyenjogúság, valamint a proletár internacionaliz- 170 mus lenini elvei alapján rendezettek." A Csehország és Szlo- 10 vákia között még mindig meglevő különbségek felszámolása 5 teljes ütemben folyik jelenleg, a 6. ötéves terv feladatai teljesítésének időszakában, miközben tovább szilárdítjuk egységes népgazdaságukat, és felhasználjuk a szocialista integráció előnyeit. A Februári Győzelem után végrehajtott szocialista változások útján haladva átfogóan tudtuk megoldani a nemzetiségi kérdést. Ma már nálunk nincsen nemzetiségi kérdés. Léteznek azonban szocialista nemzetek és nemzetiségek, vannak közlük levő kapcsolatok és létezik e kapcsolatok további szabályozásának és tökéletesítésének feladata is. A szocialista forradalom és a szocializmus építése döntő változásokat idézett elő a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek életének osztály-, politikai, társadalmi, kulturális és ideológiai alapjában. Mélyrehatóan megváltozott a nemzeti tudat, a nemzeti szellem, a nemzeti érdek, hagyományok tartalma. Ennek következtében nemzeteink és nemzetiségeink a munkásosztály által vezetett társadalmat, a dolgozók társadalmát alkotják, e társadalom osztályérdekei, céljai és Ideáljai azonosak mindkét nemzet és a nemzetiségek érdekeivel. A proletár és a szocialista internacionalizmus elmélete és elve társadalmi gyakorlattá vált, - a pártépítés és szocialista föderatív államunk építésének alapját képezi. Egyúttal szocialista ideológiánk és erkölcsünk szerves része is. Az SZKP tapasztalatainak felhasználása Államunk éleiében két ten- ' dencia érvényesül a szocialista nemzetiségi kapcsolatokban: egyrészt, biztosítjuk a szocialista nemzetek és nemzetiségek fejlődését, másrészt közeledésük előmozdítására törekszünk. Mindkét nemzet és az összes nemzetiségek közeledése minden szinten intenzíven folytatódik, az egységes osztály- és •szociális struktúra megszilárdulása terén ugyanúgy, mint a közös szocialista életmód kialakulása terén, egységet alkotnak szocialista nemzetiségi kultúráink, s egyre egységesebbé válik az emberek gondolkodása és nemzeti tudata. Ez minden oldalról gazdagítja a kulturális fejlődést és az emberek életét, ugyanúgy Csehországban, mint Szlovákiában. A nemzetiségi politikában számos más elv is érvényre jut, amely a proletár internacionalizmuson alapul. Egyrészt a demokratikus centralizmus elvére, másrészt a nemzetek önrendelkezési, sőt különválási jogára, továbbá a szocialista föderalizmus elvére és a közös csehszlovák szocialista államiság elvére gondolunk itt. Szocialista államszövetségünk, melynek tapasztalatait a Szovjetunióból szereztük, a mi körülményeink között is teljes mértékben bevált, s pozitív hatása az is, hogy ma sokkal jobban, mint a múltban előtérbe kerülnek a közös csehszlovákiai feladatok és érdekek. A nemzetiségekkel szemben tanúsított magatartásunk során abból indulunk ki, hogy a csehszlovák szocialista állam az ő államuk is, s egyenjogú helyzetet biztosítunk számukra, mint gazdasági és politikai rendszerünk oszthatatlan alkotóeleme számára. Miközben szilárdítjuk á nemzetiségi kapcsolatok terén a Februári Győzelem vívmányait, nem feledkezünk meg arról, hogy harcot kell vívnunk a nacionalizmus csökevényei ellen, s dolgozóinkat a szocialista internacionalizmus és hazafiság szellemében kell nevelnünk. A nacionalizmus és a szovjetelle- nesség, amely ma az antikom- munisták, az opportunisták és a revizionisták leggyakrabban használt fegyvere, hazánkban is az ellenforradalom leginkább alkalmazott fegyvere volt 1968- ban. Ezt sohasem felejtjük el. Az elért sikerek láttán érzett büszkeség A XV. pártkongresszus joggal hangsúlyozta, hogy az ideológiai munka fő feladata továbbra is a szocialista hazafiságra, a proletár és a szocialista internacionalizmusra való nevelés marad. Ide tartozik az is, hogy büszkéknek kell lennünk az elért eredményekre, a szocialista országépítés során létrehozott értékekre, hazánkra, a szocialista közösséghez való tartozásunkra, a szocializmus, a haladás és a világbéke erői gyarapodásához való hozzájárulásunkra. A csehek, a szlovákok és a nemzetiségek hazafiságának tartalma a Februári Győzelem után megváltozott: egyre jobban szocialista hazafisággá vált. Az átmeneti időszak, majd a fejlett szocialista társadalom építése is teljes mértékben alátámasztotta, hogy a hazafiság mindig osztályjellegű, mindenekelőtt az uralkodó tulajdonviszonyoktól függ. A hazafiság összefügg a haza „állapotával“, azzal, melyik osztály uralkodik, melyik osztály adja meg az uralkodók szociális és nemzeti eszmék és célok tartalmát. A kommunisták 1948 februárjában valódi internacionalistákként léptek fel. Internacionalizmusuk nélkül, a bolsevikoknak és az SZKP-nak a burzsoázia uralma megdöntésével kapcsolatos tapasztalatai érvényesítése nélkül, a csehek és a szlovákok egysége nélkül sohasem következett volna be 1948 februárja. A Februári Győzelem és az utána következő fejlődés egyidejűleg azt is bebizonyította, hogy az internacionalisták a legkövetkezetesebb, a legáldozatkészebb, valódi hazafiak. Mindez nemzeteink és nemzetiségeink új életének tartós bázisát képezi. Szocialista együttélésünk, a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek internacionalista testvérisége a szocializmus egyik legnagyobb vívmánya. A holnap A kép szokatlan: veszteglő traktorok, megtámasztva, Kerekek nélkül, sántán, bénán ós közöltük vizsgálódva jár Gál Lajos elvtárs, a zsélyi (Zelov- ce) egyesített efsz agronómusa. Mostanában egyre gyakrabban gondol a tavaszra, érdekli, hogy milyen ütemben halad a gépek javítása. Feladata a takarmánynövények termesztésének megszervezése, irányítása, fontos tehát tudnia, hogy mikorra fejezik be a gépek javítását, mire számíthat. Napi munkájának természetes része a gépek ellenőrzése. Beszélgetni azonban az irodában ülünk le. Az íróasztal mögötti székre ül, nehogy ösz- szepiszkolja az új fotel ragyogóan tiszta huzatát. Előveszi a tervteljesítésről szóló jelentést, a munkatervet, belelapoz noteszébe, néhány feljegyzést gondterhelt pillantással kétszer is elolvas, azulán rámnéz. Mosolyával biztat: kezdhetjük a beszélgetést. A Győzelmes Február évében, 1948-ban született. Két évtized múlva érettségizett a tornaijai (Šafárikovo) mezőgazdasági szakközépiskolában. A falusi kőműves fiából agronómus lett. 1974 óta párttag. Az érdekel tehát, hogy miként lett kommunista az ifjú agronómus. Hogyan és milyen tényezők hatására alakult ki egyénisége és meggyőződése. — Emberségre, munkára az apám tanított — mondja —, de a föld szeretetét nagyapámtól tanultam, mert ő még földművelő volt. Persze sokat köszönhetek tanítóimnak, az iskolának is, meg a jó munkaközösségnek. Hamarosan megtudom, hogy nemcsak agronómus, a helyi nemzeti bizottság tanácsának tagja, a CSEMADOK helyi szervezetének titkára, szívesen sportol. Kapus a csapatban, mely azért küzd, hogy visszakerüljön az I. B. osztályba. — Mindezt megyőződésből és szívesen csinálom — mosolyog. — Azt kérdezi, hogy honnan a meggyőződés? Ügy jött, ahogyan levegőt vesz az ember, i hiszen én már beleszülettem a korba, mely abban forradalmi, hogy szervez, épít és újat alkot. Hosszan részletezi, hogy milyen küzdelmes volt megértetni másokkal: a holnap érdekében szakítani kell a régi életszemlélettel. Erre főleg akkor volt szükség, amikor legutóbb három szomszédos falu földművesszövetkezetét egyesítették. . Gyorsan feljegyzem egyik mondatát. — Az is forradalmi cselekvés, amikor a tudatváltozásért küzdünk. Ez persze felelősséget jelent. Nemcsak magunkkal szemben, hanem másokkal szemben is, hiszen az egész falunak vállalni kellett, hogy szakítanak az évszázadok óta kialakult, addig helyesnek hitt felfogással: ami jó a mi falunknak, az nekem is jó. A holnapért kellett felelősséget vállalni: Meggyőződésből vállalom — válaszol érvelésemre, és sorolja, hogy a családban, az iskolában, majd a munkában miként győződött meg a szocialista elra gondol Gál Lajos (A szerző felvétele) vek helyességéről. A szakközépiskolában jól felkészítették arra, hogy az elvek alkalmazása tettekben nyilvánul meg, mit tegyen, adott helyzetben miként kell az ismereteket alkalmazni. Érdekes persze, hogy ugyanakkor okosan, tanulékonyán figyeli az idősebbek élettapasztalaton alapuló véleményét is, azokat összehasonlítja a maga tapasztalataival, az iskolában, a szakkönyvekből szerzett ismeretekkel. így alakul, formálódik életszemléletében a szocialista elvű, sajátosan egyedi, de feltétlenül modern földművelő felfogása, mely beszélgetés közben is megnyilvánul. — A Karikás dűlő talaja főleg a búzának jó. Cukorrépát a kisréti táblán érdemes termeszteni. A Hossai dűlőben meg takarmánynövényeket. Figyelni kell az öregek szavára is. Kedvvel, tehetséggel foglalkozik szakmai problémákkal. A felelősségvállalás pedig a sajátja. Magánéletében: nős, családot alapított, otthont teremtett. Nemsokára befejezi a házépítést. Gabika, a kislánya ötéves. — Azóta még inkább érzem, hogy felelősséggel tartozom nemcsak magamért, hanem másokért is, amióta a kislányunk megszületett — mondja. — És abban az évben lettem kommunista ... A beszélgetés végén megkérdeztem. hogy mi a kívánsága. — Az első — mondta —, hogy jó termésünk legyen az idén. A második, hogy végre befejezzék a művelődési ház építését. A harmadik pedig, hogy magam is befejezhessem a házépítést. — A jó termés betakarítása gond ugyan, de szívesen vállaljuk, mert munka nélkül nincs jólét. A művelődési ház befejezése pedig lehetőséget teremt ahhoz, hogy a fiatalok kocsmá- zása ellen eredményesen küzd- jünk. Ha befejezem a házépítést, több idő jut majd a szak- irodalom tanulmányozására, tíz éve érettségiztem, szükséges már ilyenkor bővíteni az ismereteket. Beszélgetésünk után visszament a traktorokhoz. Fontos tudnia, hogy mikorra fejeződik be a gépek javítása, mire számíthat. HAJDÜ ANDRÁS A kommunisták személyes felelősség® Az Ostrava-Kunčice-i Klement Gottwald Űj Kohó acélöntő üzeme egyik részlegének párttagjai elgondolkodtak arról, ho- gyen javítsák a pártmunka minőségét. A kérdésre a válasz egyszerű: az Igényes feladatokat csak úgy lehet teljesíteni, ha minden kommunista és párt- tagjelölt személyes felelősséget vállal egyes célok eléréséért. A pártalapszervezet bizottságának kezdeményezésére pártszervezetünk valamennyi tagja konkrét feladatot vállalt a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése céljából. Egyúttal a szakszervezeti műhelybizottság és a pártcsoportok munkájának javítására is törekszünk. A személyes vállalásokban olyan kötelezettségek is szerepelnek, amelyek közvetlenül mozdítják elő a termelés fokozását. A kommunisták a gépcsoportokat szocialista gondozásukba vették. Törekednek az időveszteségek csökkentésére, hogy az olvasztóknál dolgozóknak ne kelljen sokat Várniuk. A párttagok és tagjelöltek ezenkívül lakóhelyükön is konkrét feladatokat teljesítenek. Egyes feladataik rövid távlatúak. más feladatok öt évre szólnak. A pártszervezet tevékenységének ez a formája nagyon hatékonynak bizonyult. Elég lehetőséget ad a tagoknak és a tagjelölteknek kezdeményezésük kifejtésére, s egyúttal a kitűzött feladatok teljesítésének ellenőrzését is lehetővé teszi. Ily módon lehetővé válik az operatív közbelépés ott, ahol erre szükség van. A személyes vállalás jó segítőtárs a pártalapszervezet munkatervének megvalósításában. Annak is örülni lehet, hogy a pártszervezet e kezdeményezése visszhangra talált. Hasonló személyes vállalásokat tét-, tek a szakszervezeti műhelybizottság tagjai és tisztségviselői is. a dolog a pár- tonkívülleket is érdekli. Mivel a személyi vállalások teljesítését a pártcsoportok, a pártalapszervezet bizottsága és a taggyűlések rendszeresen értékelik, e vállalások a pártmunka ösztönző erejévé és a gazdasági irányításban való részvétel formájává váltak. Azt akarjuk, hogy ez a módszer még jobban előmozdítsa az eszmei nevelő munka fejlesztését, a munkaaktlvitás fokozását és a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását. DANA KUPCOVA, az Ostrava-Kunčice-i Klement Gottwald Üj Kohó 131. számú párt alapszervezete bizottságának tagja FEBRUÁR
