Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-10 / 41. szám, péntek
\ Nemcsak kötelesség a munka Szövetkezeti elnökből hnb-elnök Tizennyolc-tizenkilenc évvel ezelőtt, a legtöbb közép-szlovákiai egységes földművesszövetkezet alakulása idején, az ország sok vidékén megismerték Filip József nevét. Szlovákiában akkor ugyanis ő volt a legfiatalabb földművesszövetkezeti elnök. Szülőfalujában, Csábon (Ce- bovce), ma is elnök. Nem a kiválóan gazdálkodó egységes földművesszövetkezetben, hanem a helyi nemzeti bizottságon. A mostani a harmadik megbízatási időszak azóta, hogy először került ebbe a tisztségbe. — Községünkben nagyon nehezen alakult meg a szövetkezet — emlékezik vissza. — Nagygazda egy sem volt a faluban. Átlagosan csak két-há- romhektáros parcellák voltak a határban. A legnagyobb — egy darabban levő — föld öt- hektáros volt. Rengeteg gonddal, bajjal küszködtünk. Az első évben még „pénzmagot“ sem tudtunk adni azoknak, akik példát mutatva az egész falunak, elsőként írták alá a belépési nyilatkozatot. Akkor mint gépesítő dolgoztam itt. Balga László volt az első elnökünk. 1960-ban tőle vettem át a szövetkezet Irányítását. Persze nehezek voltak a következő évek is. Egy-egy munkaegységre mindössze három koronát fizettünk. Sokan búcsút mondtak a szövetkezetnek. Alig 6—800 korona volt a havi kereset. Nem csoda, hogy szétszéledt a nép. Egy öreg motorkerékpáron jártam szinte naponta a környéket, visszacsalogatni az embereket. Nehezen rendeződtek a szövetkezet dolgai. A fiatal elnököt mégis hamar megkedvelték a faluban. A csábiak gyerekkora óta jól Ismerték. Hittek neki, megbíztak benne. 1955-ben ezért is választották meg az ifjúsági szövetség községi szervezete elnökének. Egy évvel később felvették a pártba. Aztán képviselőnek is megválasztották. — Munkával, gondokkal, bajokkal teli hosszú esztendőknek kellett elmúlniuk, amíg ide jutottunk — mondja. — Szövetkezetünkben már régen nincsenek komolyabb problémák. Nemrégen társult a lukanyé- nyeivel, s most a nagykürtösi járás egyik legjobb közös gazdasága. Megváltozott a falu is. Bárhová néz nálunk az ember, mindenütt újat, korszerűt lát. Szinte teljesen újjáépültek az utcák. Minden évben milliókat fordítunk az építkezésekre. Csábon persze nemcsak ennyi a változás. A most 1050 lakosú községben már azok is biztos megélhetésre találtak, akik a hatvanas évek elején otthagyták a falut. Egymás után kerülnek tető ulá az új házak. — A jó kereseti lehetőségeken kívül a választási programba foglalt feladatok teljesítése is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy többnyire itthon maradnak a fiatalok. Közülük már sokan dolgoznak a szövetkezetben. Ha összeszámoljuk mindazt, amivel az utóbbi években gyarapodtunk, igazán nem sok hiányzik ahhoz, hogy az itt lakók már semmiben se érezzenek hiányt, különbséget a városi lehetőségekkel szemben. A közelmúltban egyebeken kívül új iskolával is gazdagodott a falu. Tizennyolc tantermes, összesen 720 tanuló számára építették. Kereken húszmillió koronába került. Jelenleg 550 gyermeket tanítanak benne Csábról és a környező falvakból. Az óvoda huszonhét férőhelyes. A helyi nemzeti bizottság egykori irodáját építették át a legkisebbeknek. Májusban minden tekintetben jobb feltételek közé kerülnek az óvodások. Akkor nyitják meg a kétmillió korona ráfordítással épülő új óvodát. — Ha már a számolgatásnál tartunk, meg kell említeni, hogy az utóbbi években összesen 15 millió koronát költöttünk az utak portalanítására, 800 000 koronát a községi hidak újjáépítésére, félmilliót pedig a régi iskola átépítésére. Ott kapott helyet a posta, a helyi nemzeti bizottság és a húsbolt. Az új utcai világítótestek felszerelése 150 000 koronába, a hangosanbeszélő 200 000 koronába került. Ezenkívül egy élelmiszerüzletet, egy zöldségboltot és egy büfét is nyitottunk. Az elmúlt évben a Z-akció keretében összesen 18 500 órát dolgoztunk le társadalmi munkában. Helyénvaló büszkeséggel mondja mindezt az elnök. Amikor azonban ismét az új óvoda építése kerül szóba, elkomoro- dik. — Hatvan gyereknek építjük — magyarázza. — Amióta leraktuk az alapokat, a mérgelő- dés, bosszankodás által felemésztett energiával akár háromszor ekkorát is tető alá hozhattunk volna. Nagyon sok nehézséggel járt az anyagbeszerzés. Nem is tudom, hány napot utazgattam, amíg meglettek a központi fűlés kellékei, a kazán, a fűtőtestek, s a vízvezetékhez, a villanyszereléshez szükséges dolgok. A szövetkezet nemigen segített az építkezésben. Amit fuvarozni elvállaltak, azt ki is számlázták, annak rendje-módja szerint. Pedig elsősorban a szövetkezeti dolgozók helyzetét köny- nyíti meg az új óvoda megnyitása. A bosszankodás és a sok munka mellett természetesen másból is kijut az elnöknek. — Annak örülök a legjobban, hogy már nem kívánkoznak el innen a fiatalok. Nemrégen velük együtt egy korszerű sportpályát építettünk. Egymillió 200 ezer koronát fordítottunk rá. Az idén lerakjuk az új művelődési ház alapjait is. Aztán a következő években ötmillióért egészségügyi központtal és egy minden igényt kielégítő bevásárlóközponttal akarunk gyarapodni. Közben több kisebb akciót szeretnénk megvalósítani. Ami pedig engem illet, addig nem lesz nyugtom, amíg mindene meg nem lesz a falunak. Filip József most negyvenéves. Biztosra vehető, hogy nemcsak a felsorolt célok megvalósítására futja az erejéből. Azt mondják róla, hogy számára több mint kötelesség a munka. LAI.O KÁROLY Kommentáljuk A KEZDEMÉNYEZÉS ÉRTÉKES TŐKE Hazánkban kevés olyan község van, ahol az utóbbi években valamilyen létesítménnyel, épülettel ne gyarapodtak volna. A legtöbbjük társadalmi munkában, vagy ahogy mondani szoktuk, Z-akcióban készült el a lakosság közvetlen támogatásával. Tavaly a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében — amelyet országszerte méltó kötelezettségvállalásokkal köszöntöttünk — községeinkben, városainkban több tucat óvodát, bölcsődét, üzletet, tornatermet és sok más épületet adtak át. A lakosság a legtöbb helyen kezdeményezően lép fel. Nemegyszer ők javasolják a nemzeti bizottságnak, hogy a Nemzeti Front választási programjában sorrendi változást eszközöljenek. Előbb az óvodát, a bölcsődét szorgalmazzák, mondván a régi kocsma két-három évet még kibír, és az újat ráérnek azután felépíteni, amikor maid az óvoda elkészült. Vágán (Váhovce), ahol nemrég adták át rendeltetésének a sporttelepet, most a lakosság azt sürgeti, hogy mielőbb gyermekjátszóteret létesítsenek. Nagymácsédon (yeľká Mača) még be sem fejezték az óvoda építését, de már készül az alapiskola tornaterme is, mindkettő Z-akcióban. A városi és a helyi nemzeti bizottságok az elmúlt évek során megtanulták hogyan lehet és kell a lakosság kezdeményezését, aktivitását kihasználni. Ennek bizonyítására az idén újabb lehetőség adódik. A Februári Győzelem 30. évfordulóját a lakosok, az üzemi dolgozók az ünnephez méltó kötelezettségvállalásokkal köszöntik. Felsőszeli (Horné Saliby) községben 872 egyéni és 29 kollektív vállalás értéke 3 millió 134 ezer 370 korona. Azt ígérik, hogy 43 845 órát dolgoznak társadalmi munkában. Nagyfödémesen (Veiké ül'any) a lakosok a háromtantermes óvoda építését 5365 óra társadalmi munkával akarják elősegíteni. Galánta lakosai és üzemeinek dolgozói pedig 293 241 óra társadalmi munkával járulnak hozzá városuk fejlesztéséhez. Az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásokban kiemelkedő szerepet játszik a galántai járás mintakötelezettségvállalása. Egyrészt azért, mert az óvodák és bölcsődék létesítésében példát mutat arra, hogyan lehet az üzemek közös beruházásával azokat mielőbb felépíteni. Erre a célra több mint 5 millió koronát akarnak fordítani. A vállalásban az üzemek azt is meghatározták, hogy a nemzet] bizottságokat hány szállítóeszközzel, erőgéppel segítik. Ami a legörvendetesebb, az építkezések nagy részét, köztük számos óvodát, az idén befejezik. Követőkben nincs hiány. Ezek egyike a lévai járás, ahol az építés alatt álló 78 létesítményből 36-ot — köztük 6 óvodát — az idén átadnak rendeltetésének. A lakosság, az üzemek dolgozói tehát mint a múltban, a jubileumi évben is kezdeményezően lépnek fel, hogy ezzel is megünnepeljék a munkásosztály Februári Győzelmének 30. évfordulóját. Egyben tanúságtétel ez arról, hogy tovább kell haladni a megkezdett úton. A pártalapszer- vezelek és a nemzeti bizottságok feladata, hogy az immár népi mozgalommá vált kezdeményezést mindenütt a lehető legjobban kihasználják, elmélyítsék, s egy év múlva arról számolhassanak be, hogy községeink és városaink fejlesztése és csinosítása terén eredményes volt az 1978- as esztendő. NÉMETH JÁNOS mVOSI TANÁCSADÓ A megfázásból eredő betegségek (Miloslav Vodera felvétele) A megfázás maga nem betegség, nem idéz elő semmiféle betegséget, de nagymértékben gyengíti a szervezet ellenállóképességét az úgynevezett cseppfertőzésekkel (nátha, influenza stb.) szemben. Ugyanakkor súlyosbítja a már meglevő betegségek lefolyását. Az edzett ember jobban ellenáll a hidegnek, nem betegszik meg olyan gyorsan. Aa ellenállásban fontos szerepe van a helyes táplálkozásnak. Nátha — gyakran a megfázás következményeként emlegetik, de alapjában véve fertőző betegség. Vírusok okozzák, melyek az orr nyálkahártyáján telepszenek le és ott szaporodnak. Ezek a vírusok levegővel terjednek emberről emberre, ha a beteg tüsszentéskor nem védi megfelelően száját, orrát. Első megnyilvánulásai az orr viszketése, lüsszentési inger, és torokreszelés. Az orr nyálkahártyája megduzzad, később orrdugulás jelentkezik. Egyúttal fej- és szemfájásról panaszkodik a beteg. Orrdugulás miatt csökken az üregek ventilációja, ezért gyakori az üreggyulladás. Gyermekeknél még ehhez járulhat a középfültő-gyulladás is. A nátha pár napig tart. Ha a betegség szövődmények nélkül zajlik le, nem szükséges a munkából, iskolából való kimaradás, de fontos egyes követelmények szigorú teljesítése (gyakori zsebkendőváltás, takart tüsszentés, orrtisztítás). Miért vagyunk náthásak többször is évente? Azért, mert az ellenanyagszint, melyet a szervezet a nátha ideje alatt termel, aránylag alacsony, és rövid ideig védi a szervezetet, továbbá mert a kórokozó vírus sokféle, és a szervezetünk ellenállóképessége nem mindegyikkel szemben egyforma. Influenza — a vírusos cseppfertőzéses megbetegedések közé tartozik és szintén a levegőn keresztül terjed. A betegség okozóinak több fajtáját ismerjük. Az influenza első jelei a fertőzés után 12— 18 órával jelentkeznek fáradékonysággal, izomfájdalmakkal, hidegleléssel, fejfájással. Ha a láz 2 nap után Acylpyrín, Acyl- coffin használata mellett nem csökken, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Az influenza járványként ismétlődik, lefolyása azonban minden alkalommal változik. Felléphetnek még emésztési zavarok is vagy köhögés. A beteg feltétlenül maradjon ágyban, a kiizzadt folyadékot bőven kell pótolni. Az influenzás beteget odahaza elkülönítjük a többi családtagtól, edényeit külön tisztítjuk, ágyneműjét külön főzzük ki. Gyakoriak az influenza alatt fellépő szövődmények/mint pl. tüdőgyulladás, légcsőnehézségek, középfültő-gyulladás stb. A felső légúti szervek megbetegedései. Ide tartozik az orr, garat, gége. E három szerv egyik fontos feladata a belélegzett levegő kellő felmelegítése és a levegő páratartalmának a szabályozása. A levegő az orrban tisztul is, ami azt jelenti, hogy az orr meggátolja a szenny és a baktériumok, vírusok továbbjutását a szervezetbe. A felső légúti megbetegedések mindegyik évszakban előfordulhatnak, de legg'yakoribbak tavasszal és ősszel. Megnyilvánulásai a nyelés közbeni fájdalom, láz. A mandula megnagyobbodott, esetleg gennyes. Ezt a betegséget a szervezet jobban viseli mint az influenzát, de lefolyása hosszan tartó. Kezelésénél az eljárás hasonló, mint nz influenzánál. Angina — A felső légúti megbegedéseket nem csak a vírusok okozhatják, de ezeknél jóval nagyobb testecskék is — a baktériumok. Ezek idézik elő az elég gyakori megbetegedést — az anginát. A mandula funkciója a baktérimok lekötése, ezúton védi az alsó légúti szerveket. Ha azonban a mandulák gyulladásosak, nemhogy a feladatukat nem végzik, hanem veszélyes tárolói lehetnek a mikroorganizmusoknak és egyenesen fertőzhetik bármely belső szervet. Az angina azért veszélyes, mert okozója olyan mértékben megváltoztathatja a szervezet ellenanyag rendszerét, hogy következtében reumatikus láz, esetleg vesegyulladás, vagy szívizomgyulladás lép fel. Ezért a beteg feltétlenül keresse fel orvosát. Az angina tüneteit jól ismerjük, de azért felsoroljuk őket: fejfájás, gyengeség, nyelési fájdalom, kedvetlenség, hideglelés, láz. A mandulák nagyok, pirosak, a felületükön apró sárga pöty- työk láthatók. A nyakmirigyek nagyobbak, a nyakon vagy az állkapocs alatt borsószem nagyságú csomókként észlelhetők. A beteget feltétlenül ágyba fektetjük. A nyakra borogatást teszünk, (vizes hideg ruha, fölé száraz). Kutwirt-tal, Ga-Fo-val, vagy sós vízzel gar- galizálunk. A gyógyszeres kezelést az orvosra bízzuk. A penicilines kezelés jó eredményekkel jár, és ennek köszönhetjük, hogy a szövődményekben szenvedő betegek száma az utóbbi időben jóval csökkent. Ha a betegség szövődmény nélkül folyik le, 4—6 napig tart. Lezajlása után vizeletvizsgálat és vérvizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy nem hagyott-e maga után valamilyen károsodást a szervezetben. Néhány tanács: Tüsszentésnél, köhögésnél mindig fedjük orrunkat, szánkat. Az alkohol, akár forralt bor formájában sem nátha- vagy influenzaellenes szer, ellenkezőleg, gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Ha gyógyszert szedünk, az alkohol fogyasztása tilos. Ha megbetegszünk, gyógyítsuk is magunkat. A lábon átjárt influenza veszélyt jelent a beteg számára és a környezetért is. A felsorolt betegségek egyénenként változóak, de az alacsonyabb láz is figyelmeztető. Az influenza- járvány klején, ha egészségesek is vagyunk, kerüljük a tömeges összejöveteleket, és ha megbetegszünk, ügyeljünk arra, hogy a fertőzést ne terjesszük tovább. Dr. KVASZ LÁSZLÖ ÚJ szú 1978. II. 10. Filip József
