Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-10 / 41. szám, péntek

Súlyos harcok Bejrutban Khaddam: Szíria és Egyiptom a konfliktus okozója Zimbabwe kivívja szabadságát (ČSTK) — A Zimbabwei Ha­zafias Front Zambia fővárosá­ban katonai közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben meg­állapítja: 1977 júniusától októ­berig harcosai több mint ezer rhodesiai katonát öltek meg, nagy mennyiségű katonai fel­szerelésre tettek szert, és több mint 2500 afrikait szabadítottak ki a fajüldöző hatóságok kon­centrációs táboraiból. A közlemény emlékeztet a Hazafias Front sikeres támadá­sára, amelyet az elmúlt év de­cemberében a „Grand Reef“ rhodeslai katonai légi támasz­pont ellen hajtottak végre. E támaszpontról ümtali városától nyugatra a fajüldözők ellensé­ges berepüléseket végeztek Mo­zambik területére. Sikereink meggyőzően bizo­nyítják, hogy a Hazafias Front egyre nagyobb támogatásra ta­lál az ország lakosságának kö­rében. A hazafiak növekvő po­litikai és katonai ereje is hoz­zájárul a sikerekhez. Ez a Smith-rezsim számára újabb figyelmeztetés, hogy közeleg Zimbabwe szabadságának és függetlensőgéneik napja. 2100-szor repülte körül a Földet (CSTK) — A Szál jut—6 tu­dományos űrállomás körülbelül moszkvai idő szerint tegnap 10 órakor már 2100-adszor re­pülte körül a Földet, 946-szor legénységgel a fedélzetén. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko folytatják a tervbe vett tudományos-műszaki kuta­tásokat és kísérleteket. A terv­nek megfelelően megfigyelése­ket folytatnak a Föld termé­szeti kincseivel kapcsolatban, és felvételeket készítenek a Szovjetunió és az óceánok egyes részeiről. A nap folya­mán az űrhajósok ellenőrizték a Szaljut—6 és a Szojuz—27 fedélzeti berendezéseit és gya­korlatokat végeztek gyógyke- rékpáron és „futószalagon“. A Szaljut—6 és Szojuz—27 űrkomplexum fedélzeti rend­szerei normálisan működnek. Az űrhajósok jól érzik magu­kat. Utl 1978 II. 10 Begin afpriiK (ČSTK) — Menahem Begin izraeli miniszterelnök genfi saj­tóértekezletén megerősítette, hogy Izrael továbbra sem haj­landó elismerni a palesztinaiak önrendelkezési jogát, és nem járul hozzá a palesztin állam létrehozásához. Begin ismét be­bizonyította, hogy az izraeli ve­zetőség nem hajlandó a közel- keleti helyzet valódi rendezé­séről tárgyalni. Begin aggodalommal ~szólt azokról a nem hivatalos jelen­tésekről, melyek szerint Szadat egyiptomi elnök az Egyesült Államokban ígéretet kapott amerikai harci repülőgépek szállítására. Kijelentette, hogy az amerikai fegyverek eladása Egyiptomnak „nagyon negatí­van befolyásolná“ a kfj:"'l-kele- ti helyzet alakulását. Begin Genfben tegnap foly­tatta titkos tárgyalásait a nyu­gat-európai zsidó szervezetek képviselőivel, amelyektől Izrael további pénzügyi támogatást kér. ros keleti részeiben háborúra emlékeztetett. A város utcái néptelenek voltak, az iskolák­ban megszűnt a tanítás, az üz­letek és állami intézmények többsége zárva maradt. A Libanonban állomásozó arab békefenntartó erők szíriai tagjai és a libanoni hadsereg jobboldali része közötti fegy­veres konfliktus, amely kedden a Bejrút—Damaszkusz közötti úvonalon levő A1 Ahrar kaszár­nyánál robbant ki, Bejrútnak a libanoni jobboldal által ellen­őrzött keleti részeiben folytató­dott. A harcba tankokat, nehéz- fegyvereket, ágyúkat és raké­tákat vetettek be, s meg nem erősített hírek szerint a konf­liktusban többen életüket vesz­tették. A legsúlyosabb harcokat a Nemzeti Múzeum környéké­ről jelentették. Itt húzódik ugyanis a várost keleti és nyu­gati részre osztó demarkációs vonal. Az ország súlyos helyzetével a libanoni kormány is foglal­kozott Elias Szarkisz köztársa­sági elnök elnökletével. A la­kosságot nyugalomra szólította fel és figyelmeztette, hogy ne vegyen részt az incidensben. Szálem Húsz miniszterelnök a nap folyamán találkozott az arab békefenntartó erők főpa­rancsnokával és a libanoni hadsereg parancsnokaival. Szarkisz elnök közvetlen tele­fonösszeköttetésben áll Asszad szíriai elnökkel. A kuvaiti látogatáson tartóz­kodó Khaddam szíriai külügy­miniszter a konfliktus okozójá­nak Egyiptomot és Izraelt jelöl­te meg. A külügyminiszter sze­rint a provokáció célja az, hogy Szíria és az arabok figyelmét elterelje a Közel-Kelet valódi konfliktusáról. Etiópia fegyverletételre szólította fel a Szomáliái katonákat (CSTK) — Az etiópiai nem­zeti forradalmi operatív pa­rancsnokság felszólította az etiópiai területre betört Szomá­liái katonákat, hogy tegyék le a fegyvert. A parancsnokság felhívása hangsúlyozza, hogy az etiópiai és a Szomáliái nép kö­zött nincs ellenségeskedés és nézeteltérés. A jelenlegi fegy­veres konfliktusért teljes mér­tékben a nemzetközi imperia­lista erőket és a mogadisui ex- panzionista köröket terheli a felelősség. Etiópia békeüzenet­tel fordul a Szomáliái dolgo­zókhoz és ismét kijelenti, hogy az ország honvédő háborúja nem irányul a Szomáliái nép­tömegek ellen. A valódi cél az agresszió meghiúsítása. Célunk a béke, az államok szuverenitá­sának és területi sérthetetlen­ségének tiszteletben tartása, és ezért a célért a végsőkig har­colunk, hangoztatja a nyilatko­zat. Plenáris ülés Belgrádiján (ČSTK) — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének Köz­ponti Bizottsága tegnap Bel- grádban plenáris ülést tartott, amelyen megtárgyalták és jóvá­hagyták a JKSZ XI. kongresz- szusával kapcsolatos dokumen­tumok és irányelvek előkészíté­sének alaptéziseit. A plénum határozatot fogad el a kong­resszus összehívásáról. Az alaptéziseikről, a JKSZ kongresszus előtti aktivitásáról és feladatairól Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára beszélt. EMBERI JOGOK BŰÉ! Tankönyvek — fasiszta recept szerint (ČSTK) — „Hitler kiváló szervező, okos és rafinált ötletei vol­tak. Hitler idején minden ismét jóra fordult: az utcáról eltűntek a munkanélküliek, és autóutak épültek“ — olvashatjuk a Nyu- gat-Németországban kiadott hivatalos történelemkönyvben, amely az iskolások részére készült. Az Erziehung und Wissenschaft nyugatnémet szakszervezeti lap ezzel kapcsolatban megjegyzi: az NSZK-ban a tanulóknak úgy magyarázzák a történelmet, hogy bagatellizálják a fasizmus gaztetteit, és dicsőítik Hitlert meg az egész náci rendszert. A lapok hozzáfűzik, hogy a régóta kö­vetelt tankönyv-felülvizsgálatot állandóan elodázzák Az antiszemitizmus és az újnáci tendencia fokozódásáról tesz tanúbizonyságot a nyugatnémet televízió közelmúltban sugárzott programja, amely véleménykutatás alapján megállapította, hogy a gyermekek, akiknek semmiféle saját tapasztalatuk nincs, és fogalmuk sem lehet a hitleri fasizmusról, egymás között anekdó- tákat mesélnek a zsidókról, és náci köszöntéssel üdvözlik taní­tóikat. A kb. 3000 megkérdezett fiatal a fasiszta éráról nemcsak nagyfokú tudatlanságot tanúsított, de nagy tisztelője Hitler dik­tatúrájának. A megkérdezettek 40 százaléka nem ellenezné, hogy az NSZK-ban vezető szerephez jussanak a nemzeti szocialisták. Hatvan százalék „erős nemzeti párt“ megalakítását tartja szük­ségesnek, és a megkérdezettek túlnyomó többsége nem titkolja Hitler diktatúrája, mint „a tökéletes rendi hatalom“ iránti cso­dálatát. Minden marad a régiben? Amerikai—egyiptomi közös közlemény (ČSTK) — Egyiptom továbbra is kész folytatni Izraellel a külön megbeszéléseket, és mindent megtesz azért, hogy a tár­gyalások sikeresen befejeződjenek, állapítja meg a Carter— Szadat találkozó után Washingtonban kiadott amerikai—egyip­tomi közlemény. (CSTK) — Wa­shingtonban febru­ár 7-én közzétették az amerikai kor­mány tanulmányát, amely rámutat ar­ra, hogy az Egye­sült Államokban törvényellenes mó­don kizsákmányol­ják a gyermekeket. A szántóföldeken a legkülönbözőbb ko­rú gyermekek 50— 60, sőt több mint a 88 százaléka végez mezőgazdasági mun­kát. Leggyakrabban küldöncként alkal­mazzák őket. Fel­vételünkön egy fia­tal gyerek látható, aki a New York fe­lett az utóbbi na­pokban végigsöprő hóvihar miatt ne­héz feltételek kö­zött végzi munká­ját. (Telefoto: ČSTK — UPI) A közlemény ismét csak álta­lánosságban beszél arról, hogy mindkét fél a közel-keleti hely­zet rendezésére törekszik, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a jövőben Is garantálja Izrael biztonságát. Támogatásáról biztosítja az egyiptomi—izraeli különtárgya- lásokat és hangsúlyozza, hogy a közel-keleti helyzet rendezé­sének azokon a békeszerződé­seken kell alapulnia, amelye­ket a Tel Aviv-i kormánynak kell megkötnie az egyes arab országokkal. Ami a palesztin kérdést illeti, a közlemény megismétli az asszuáni Carter— Szadat találkozón elfogadott kompromisszumos formulációt, miszerint a palesztinaiaknak joguk van a palesztin nép sor­sáról szóló tárgyalásokon részt venni. A közlemény egy szóval sem említi Palesztina arab né­pe törvényes jogainak elisme­rését. Arról sincs szó, hogy az Egyesült Államok eleget tesz az egyiptomi követelésnek és fegyvereket szállít Egyiptom­nak. Washingtoni körök ehhez megjegyzik, hogy Carter elnök elvben megígérte Szadatnak, hogy az Egyesült Államok hat­van F-5E típusú bombázó gépet ad el Egyiptomnak. Ezt azon­ban még a kongresszusnak jóvá kell hagynia. Politikai megfigyelők megál­lapítják, hogy a közös közle­mény nem tartalmaz új szem­pontokat annak ellenére, hogy Carter elnök a Camp Davidben folytatott kétnapos titkos tár­gyalás után megígérte, hogy a záróközlemény pontosabban meghatározza a két ország ál­láspontját a közel-keleti hely­zettel kapcsolatban. Szadat elnök tegnapra virra­dóra Nagy-Britanniába repült, ahol James Callaghan brit mi­niszterelnököt washingtoni tár­gyalásainak eredményeiről tá­jékoztatta. Még tegnap London­ból a Német Szövetségi Köztár­saságba utazott, ahol találko­zott a bonni kormány képvise­lőivel. AZ ENSZ TÁMOGATJA A VIETNAM! JAVASLATOT Az imperializmus és a nemzetközi reakció igyekszik olajat önteni a tűzre (ČSTK) — A Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak új kezdeményezése, amely­nek célja a vietnami—kambod­zsai határmenti konfliktus' mi­előbbi békés rendezése, az ENSZ köreiben széles körű tá­mogatásra talált. Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter Kurt Walil- heimhez intézett levelét az Kommentárunk Az arab „szilárdság és ellen­állás frontja“ alapokmányá­nak kidolgozását várták sokan az algíri csúcstalálkozótól — de nem került sor erre. A Sza­dat elnök különutas politiká­ját elítélő Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság, Líbia és Szíria, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet államfői, illetve vezető képviselői politikai nyilatkozat kiadásával és néhány — min­den valószínűség szerint kato­nai, katonapolitikai jellegű — határozat tényének bejelentésé­vel búcsúztak az algériai fővá­rostól. A határozatok természetesen titkosak, a politikai nyilatko­zat azonban jónéhány támpon­tot nyújt az értekezlet gyors mérlegének megvonásához. Al­gírban ugyanis ismételten ki­álltak az „elutasítók“ Tripoli- ban elfogadott alapelvei mel­lett. Határozottan elítélték Kai­ró jelenlegi politikáját, teljes szolidaritást nyilvánítottak a palesztinai arab nép iránt, s követelik az Izraeli csapatok­nak az összes megszállt terü­letről való kivonását. A kö­zel-keleti tartós és igazságos rendezéshez az „algíriak“ nél­mint amit Tripoliban már egy­szer elhatároztak. 1978. feb­ruárjában ugyanis már élesen látszottak a Szadat által kez­deményezett különutas politika buktatói: indokolt volt tehát új lehetőségeket keresni a veszé­lyesnek minősített kezdemé­nyezés ellensúlyozására. Ehhez nélkülözhetetlennek látszik az elutasítók körének szélesítése. Elsősorban Irakra számíthattak Algírban — Bag­dad azonban ezideig megőriz­te hűvös tartózkodását. Sőt né­hány olyan „olvadási jel“ is tapasztalható az egyiptomi- iraki kapcsolatokban, amely közvetve az Irak és az „eluta­sítók“ közti szakadék növeke­dését sejteti. Az egyik algériai határozat minden bizonnyal ilyenirányban is tisztázni akar­ja a helyzetet: az „ötök“ ugyanis delegációt küldenek Bagdadba. Ez az elgondolás minden bizonnyal egyik oka volt annak, hogy eltekintettek az „alapokmány“ kidolgozásá­tól: erre nem akartak vállal­kozni egy szívesen várt part­ner, Irak esetleges csatlakozá­sa előtt, tehát Bagdad háta mögött. Manapság az arab világot át­járó polarizáció körülményei között két jól megkülönböztet­hető kristálvosodási pont léte­zik. Az egyik oldalon áll a kü- löntárgyalások útját választó Egyiptom, a Kairót feltétlenül támogató Szudánnal, Marokkó­val és valószínűleg Ománnal együtt, a másik oldalon pedig az „elutasítók“. Ez a két „pó­lus“ harcol most az arab világ más részeiben a befolyásért, a befolyásolásért. Az algíri találkozó végső érté­ke azon múlik, hogy mit adott ehhez a „mérkőzéshez“, milyen kezdeményezésekkel járult az Igazságos és végleges rendezé­sért harcoló erők pozícióinak szilárdításához. KRAJCZÄR IMRE ENSZ hivatalos dokumentuma­ként kezelték. A vietnami kez­deményezést ENSZ-körökben a vietnami kormány és nép jó­szándéka és őszinte igyekezete világos megnyilvánulásának minősítették. Hangsúlyozzák, hogy a Vietnam által javasolt rendezés teljes mértékben össz­hangban lenne az ENSZ alap­okmányával, valamint a béke és a nemzetközi biztonság ér­dekivei Délkelet-Ázslában és az egész világon. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár az ENSZ székhelyén tartott legutolsó sajtóértekezletén a vietnami—kambodzsai konflik­tussal kapcsolatban kijelentet­te: „Szeretném remélni, hogy ezt a problémát tárgyalással rendezik, és a katnnai akciókat beszüntetik.“ Az ENSZ köreiben is figye­lemmel kísérik az imperializ­mus és a nemzetközi reakció erőinek veszélyes intrikáit, amelyekkel az említett erők igyekeznek olajat önteni a vietnami —kambodzsai konflik­tus által fellobbantott tűzre. Ezzel összefüggésben a vietna­mi-kambodzsai hagyományos barátság felújításán fáradozók azt remélik, hogy az ENSZ a VSZK kormányának békejavas­latait teljes mértékbep támo­gatni fogja. Rámutatnak arra, hogy az általános béke és biz­tonság megőrzésén fáradozó vi­lágszervezet kész részt venni a a Vietnami Szocialista Köztár­saság és Kambodzsa között megkötött szerződés ellenőrzé­sében. Ez a szerződés amely a két ország függetlenségének, területi sérthetetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapulna, hozzájárul­na az ázsiai és a vllágbéké- hez. (ČSTK) — A szerdán életbe lépett tűzszünetl szerződés sem vetett véget az arab békefenn­tartó erők szíriai egységei, va­lamint a libanoni hadsereg és a jobboldali fegyveres erők fegyveres konfliktusának. Bejrút lakossága a polgárhá­ború befejezése óta szerdán az egyik legborzalmasabb napot élte át. A helyzet főleg a vá­külözhetetlennek tartják az együttműködés kiszélesítését a szocialista országokkal, az af­rikai államokkal, az arab vi­lággal és az el nem kötelezet­tekkel. Az „algíri ötök“ azonban nyilvánvalóan többet akartak, KÍSÉRLET ALGÍRBAN

Next

/
Thumbnails
Contents