Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-06 / 37. szám, hétfő

fissnsnitni m elssneiési A bardejovi JAS Cipőgyárban a minőségi termelésre Irányul a fő figyelem 1978. II. 8. A kelet-szlovákiai kerület politikai, gazdasági és társa­dalmi szerveinek tanácskozá­sain az utóbbi években az egyes vállalatok tevékenységé­nek értékelésekor a bardejovi JAS Cipőgyár mindig a legjob­ban elmarasztaltak között sze­repelt. A kerületi szakszerveze­ti konferencia beszámolójában is ilyen értelemben szólt.ak er­ről a gyárról. A gyár egyik dolgozója a konferencián töb­bek között a következőket mondta munkájáról: „A hatodik ötéves tervidő­szak első évének igényes fel­adatait, sajnos, nem teljesítet­tük. Annak ellenére, hogy a tervfeladatokat minden dolgo­zó kellő időben megismerhette. A tervfeladatok megismerteté­séhez nagymértékben hozzájá­rultak a kommunisták és a szakszervezeti dolgozók is. Eb­ben az időszakban rendkívüli műszakokat szerveztünk. Olyan problémákkal találkoztunk, amelyeket ne*m sikerült egyha­mar leküzdenünk. Ezek közé sorolható az, hogy a termelés­ben gyakori volt a leállás a rossz munkaszervezés, illetve anyagellátás miatt. A legjob­ban az bosszantott bennünket, hogy termékeink rossz minő­sége miatt a reklamációk meg­engedett 0,7 százalékos szint­jét — legnagyobb vásárlópart­nerünk — a Szovjetunió ese­tében 1,12 százalékkal „túl­léptük“, ami nagyon kedvezőt­lenül hatott vállalatunk gazda­sági eredményeire is. Feltétle­nük azon leszünk, hogy vállala­tunkban 1978-ban ne ismétlőd­hessen meg ilyen eset. Továbbá arra törekszünk, hogy a ter­vüket folyamatosan teljesítő vállalatok sorába kerüljünk ke­rületi és szlovákiai viszonylat­ban egyaránt.“ Szlovákia második legnagyobb cipőgyára a bardejovi JAS nemzeti válla- Ialat évente közel nyolcmillió cipőt gyárt. Ennek jelentős ré­szét exportra termeli. Legna­gyobb vásárlója a Szovjetunió. A minőségi termelés az áruter­melési terv teljesítésén kívül a gyár legfontosabb feladatai közé tartozik. Jozef Dcinci* elvtárs, a válla­lat Igazgatója az új év küszö­bén a gyár dolgozóihoz inté­zett beszédében örömmel szá­molt be a kedvező változások­ról. A kerületi szakszervezeti konferencián felszólaló Snako- vá elvtársnő által jelzett törek­vések eredményessége máris megmutatkozott. A jobb munkaszervezésnek már a múlt év első felében voltak eredményei. A bardejo­vi JAS Cipőgyár a termelési­gazdasági egység vállalatainak versenyében az első helyre ke­rült, s elnyerte az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériumának elisme­rő oklevelét. Sikeres volt az évi mérleg Is. A vállalat által gyártott ter­mékek értéke meghaladta a 693,5 millió koronát, ami 104,8 százalékos tervteljesítést Jelent. Az exportfeladatokat pedig 104,7 százalékra teljesítették. Több mint 407 millió korona értékű bardejovi cipő került a külföldi piacra, elsősorban a Szovjetunióba — Tavaly meggyőződhettünk róla, hogy ha céltudatos politi­kai-szervező munkával vesszük kézbe a gyár ügyeinek Intézé­sét, problémáink rendezését a termelés előkészítésétől kezd­ve a gyártáson keresztül az áruértékesítésig, akkor a siker nem maradhat el — mondta a gyár igazgatója. Amivel nem elégedettek A vállalat vezetősége ős a dolgozók többsége azt vallja, hogy a termékek minőségének javítása számukra kulcsfon­tosságú feladat. Jozef Demeš ezzel kapcsolatban a követke­zőket mondotta: — Jóleső érzéssel könyvel­hetjük el tavalyi eredményein­ket, de ez nem jelenti azt, hogy vállalatunkban már min­den rendben van. Bőven van még javítanivaló. Termékeink minőségével egyáltalán nem vagyunk elégedettek. Ezt an­nak ellenére mondom, hogy si­került csökkenteni a harmad­osztályú termékek mennyiségét, a reklamációk számát. Eredmé­nyeink értékelésekor nem in­dulhatunk ki csupán a statisz­tikai jelentésekből. Az értéke­léskor mindenekelőtt a vásár­lók véleményét kell figyelembe vennünk. František Marko, az üzemi pártbizottság elnöke a követke­zőket mondotta: — Gyárunkban közel ötszáz kommunista dolgozik. Igyeke­zetük, példamutatásuk arra irányul, hogy gyárunk sikere­sen teljesítse a reá háruló fel­adatokat. Ez megnyilvánult a napokban lezajlott évzáró tag­gyűlésen Is, ahol az elfogadott határozatban a legfontosabb politikai-gazdasági feladatok között az első helyen a minő­ségi termelés szerepelt. A vál­lalatunkban működő 32 párt­csoport tevékenysége Is első­sorban ennek a fontos kérdés­nek rendezésére irányul. Jozef Ščešňak, a szakszervezeti bi­zottság elnöke erről a kérdés­ről így vélekedett: — Vállalatunk jó eredmé­nyeinek elérésében jelentős szerepe van a szocialista mun­kaversenynek, az értékes fel­ajánlások teljesítésének. Pél­dául a Nagy Október 60. év­fordulója tiszteletére tett 20,7 millió korona értékű kötele­zettségvállalást dolgozóink jó­val túlszárnyalták. Ezek a fel­ajánlások főleg termékeink minőségének javítására irányul­tak, s ezt az igyekezetei az idén a szaratovl tapasztalatok még nagyobb arányú érvénye­sítésével tovább fokozzuk. A Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére vállalt ed­dig közel 10,5 millió korona ér­tékű felajánlásokban a dolgozók igyekezete a termelési terv si­keres teljesítésére, a minőségi termelés fokozására, az ener­gia- és anyagmegtakarításra irányul. A hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében a tavalyinál még nagyobb feladatok meg­valósítása vár a cipőgyár dol­gozóira. Az ötéves tervfelada­tok teljesítésének szempontjá­ból döntő év az idei, s ezt a vállalat dolgozói tudatosítot­ták. A terv 8 millió 750 ezer pár cipő — 4,2 százalékkal több, mint tavaly — gyártását irányozza elő. Az árutermelés tervezett értéke 719 millió ko­rona. A vállalat dolgozóinak Igye­kezete arra irányul, hogy be­csületes munkával szerezzék vissza a cipőgyár jó hírnevét. KULIK GELLÉRT Ójj : j^mányng: a kozmikus geológia Mi látható a viláaűrből ? a vnagur Az űrrepülők visszatérve a világűrből elragadtatással be­szélnek a Földünk nyújtotta felejthetetlen látványról, amely­ben több száz kilométernyi ma­gasban részük van. Egybehang­zó beszámolóik szerint ponto­san kivehetők a hegyhátak, az erdőségek, a szigetek, a ten­gerek, sőt a folyók partjai is élesen kirajzolódnak. VitaliJ Szevasztyanov szovjet űrhajós prágai tartózkodása alkalmával, megerősítve ezt az állítást, elmondotta, hogy ked­vező látási viszonyok esetén nemcsak a sivatagok és a sztyeppék különböztethetők meg a rétektől, illetve a me­zőktől, hanem a városok is a falvaktól. Ilyenkor a vonatok, a hidak, sőt a felszálló füst Is gyakran megfigyelhető. Az emberi szem látóköre 200— 250 km magasságban 3Ü0— 400 km-re is kiterjed. A szín- árnyalatok — akárcsak 10 km magasságban — változatlanok ugyan, de a részletek egybe­olvadnak a kidomborodó főbb vonalakkal. Az űrrepülők azonban nemcsak a Föld felszínét kísérik figyelemmel a világűrből, hanem mélyen a Föld gyomrába is betekinthet­nek. V. Szevasztyanov a világűr­ből Izgatottan számolt be szin­te hihetetlen észrevételéről: látta a Kaspl-tengerig húzódó Urál hegységet, amely a ho­mokos sztyepp alatt folytatód­va gazdag vasérclelőhelyeket rejt magában. A világűrben ké­szített felvételeken ezt a tényt feltűnő egyenes vonal jelzi, amelyből a geológusok hatal­mas földhasadékra, a földké­reg törésére következtetnek. Véleményük szerint, valamikor ezeken a helyeken megrepedt a földkéreg és a hasadékokon átszivárgóit vasérctartalmú eruptív kőzet gazdag ásványi lelőhelyeket képez. A világűrben készült felvé­telek világosan rámutattak arra is, hogy a vasércet tar­talmazó erek azokon a terü­leteken Is folytatódnak, ahol nem voltak feltételezhetők. E területek lakosai nem sejthet­ték, hogy az erdőségekkel, fo­lyókkal, rétekkel borított te­repek mélyén kincs rejtőzik. A geológusok sem gondoltak erre a lehetőségre a múltban. Felfedezésük tehát az űrrepü­léssel kapcsolatos kutatások eredményeinek köszönhető. Gazdag ásványi lelőhelyek A felvételek egy része nagy terjedelmű erdőségekkel, vagy a sztyeppeken szokásos nö­vényzettel borított, a magasból nem látható kidudorodásokra hívja fel a figyelmet, amelyek­ből kőolaj- és gázlelőhelyekre lehet következtetni. A Szaljut-3 utasai a Kaspi-tenger mintegy 40 000 négyzetkilométernyi kör­zetében ezeknek a nyersanya­goknak a kitermelésére alkal­mas 67 térséget és 11 föld­kéregrepedést fedeztek fel, amelyek réz és más ércek fel­tárásának lehetőségével ke­csegtetnek. A geológusok az elmúlt hat­van esztendő során az Üzbég SZSZK-ban 102 kőolaj- és gáz- lelőhelyet tártak fel. Az űrre­pülők azonban alig három hét leforgása alatt ugyanitt továb­bi 84, a Kirgiz Köztársaság te­rületén, Dél-Szibériában, a Tá­vol-Keleten és másutt pedig a meglevőknél is több ilyen lelő­helyre akadtak. A kör alakú képződmények keletkezésével, ami a Föld vulkanikus tevékenységének a következménye, a szakemberek már az űrrepülés előtt tisztá­ban voltak. De csak a néhány méter átmérőjű, 60—70 millió éves körökről tudtak. A világ­űrből azonban a több száz mé­ter széles, néhány milliárd éves körök is nyilvánvalók. Ennyivel azonban nem elég­szenek meg a tudósok. Újabb kutatási módszerekre töreked­ve, további készülékeket igye­keznek kifejleszteni, amelyek az ásványfajták pontos meg­állapításán kívül a lelőhelyek kiterjedéséről, mélységéről, az ércek fémtartalmáról és a töb­bi tudnivalóról is beszámolnak. A radar, a lézer és a számítógép szerepe A fényképezőgép, vagy a te­levízió kamerája nyújtotta tá­jékoztatások csupán átlagosak. A radar és a lézer mérőké­szülékek azonban kiválóan al­kalmasak a terepszemlére. A magnetométer, a graviméter, a magdetektor segítségével a Föld gyomrában mélyen rejtő­ző ásványok is tanulmányoz­hatók. A tudósok nagy fontos­ságot tulajdonítanak a szín- képelemzést elősegítő, az elektromagnetlkus sugárzás fi­gyelemmel kísérését Is lehető­vé tevő multlspektrális felvé­teleknek. A különbözőképpen kombinált felvételekről ugyan­is a Föld felszínének bizonyos tulajdonságaira jellemző, egy­mástól színárnyalatokban elté­rő részletek is leolvashatók. A világűrben készült felvé­telek osztályozása azonban igényes feladat. Nem könnyű ugyanis felismerni, mit rejte­nek magukban az erdőségek, vagy más növényzet borította hegyek, milyen folyamatok mennek, vagy mentek végbe a Föld mélyében. Az ásványok­nak ugyanis csak egy része hívja fel magára a figyelmet. A Föld felszínének geológiai feltérképezése a világűrből nagy mennyiségű felvételt eredményezett, amelyeknek azonban egyelőre csak elenyé­sző részük használható fel tel­jes mértékben. A tájékoztatá­sok osztályozása a számítógép feladata lesz. A megfigyelések felmérése az erre a célra ki­jelölt területeken már folya­matban van. A Földön, a le­vegőben és a világűrben folyó széles körű kutatásoktól — a szükséges adatok feljegyzésé­vel — várható a világűrben készült felvételek megfejtése. A népgazdaság támasza Bár a kozmikus geológia ma még gyermekcipőben jár — az ásványi lelőhelyeken kívül —, máris sok fontos tudnivalóra mutatott rá. Például kiválasz­totta a BAM építésére legal­kalmasabb útvonalat. Az így nyert adatok alapján döntöt­tek a szibériai vízi erőművek felépítéséről csakúgy, mint a Fekete-tenger partján tervbe vett új üdülőközpontok létesí­téséről. Az utóbbi Időben szer­zett ismeretek segítségével a szárazság sújtotta közép-ázsiai köztársaságokban nagy mennyi­ségű ivóvízre is bukkantak. A kozmikus geológia fejlesz­tésének eredményei a mezőgaz­daságban és az erdőgazdálko­dásban, a kartográfiában, a hidrológiában, az életkörülmé­nyek javításában, az oceáno- gráfiában és a népgazdaság to­vábbi ágazataiban is érvénye­síthetők lesznek. Ezen a téren az orbttális állomásoknak és a szakosított mesterséges boly­góknak ugyancsak fontos sze­repük lesz. A világűrben vég­zett kutatások tehát ma már nélkülözhetetlenek az emberi­ség jövője szempontjából. KARDOS MARTA A bolgár vegyipar termelése 1977-ben csaknem 13 százalék­kal növekedett. Az ország gaz­daságában a termelés növeke­désének üteme alapján ez az ágazat érte el a vezető helyet. 1978-ban, a hetedik ötéves terv döntő évében nagy feladatok állnak a bolgár vegyipar előtt. Tervek szerint a termelésnek Bolgár vegyipar 11,1 százalékkal kell növeked­nie. Nagy figyelmet fordíta­nak a termelés minőségének javítására. Az ország több vegyipari vállalatánál új, fon­tos kémiai termékeket előállí­tó létesítményeket adnak át. A termelés növekedésének egyne­gyedét az új termékek alkot­ják. Jugoszláv paradicsompüré-gyártó gépsorok a Szovjetuniónak A zágrábi Jedinstvo élelmi- szeripari gépgyár 170 millió dinár értékű szerződést kötött a Szovjetunióval nyolc paradi­csompüré-gyártó gépsor szállí­tásáról. A gépsorokat a jövő év első felében szállítják le. Se­gítségükkel egy nap alatt 550 tonna paradicsom dolgozható fel. A Jedinstvo már az NDK-ba és Lengyelországba is szállított paradlcsomfeldolgozó gépeket, ezenkívül a készítmények do- bozásálásához, sterilizálásához és pasztörizálásához használt autoklávokat. A Jedinstvo idei gépgyártásá­nak több mint 40 százalékát a külföldi piacokra szállítja. Ter­mékei lránt a belföldi piacon Is nagy a kereslet. Oj burgonyaosztályozó berendezés az NDK-ban Az NDK-beli halberstadti me­zőgazdasági gépgyárban gyár­tott E—691 automatikus osztá­lyozó berendezés elektronikus rendszeren alapszik, és gondo­san kiválasztja a burgonyával együtt kiemelt köveket és föld­csomókat. A szalagokat és a gép többi részét megfelelő be­vonattal látták el, az esési fia- gasság kicsi, így az új gép 40 százalékkal csökkenti a gumók sérülését. Már számos válo,;a- tóüzemet és burgony»raktó‘at láttak el 1977-ben ezzel az egy­szerű és nagy teljesítményű berendezéssel. Az új E—684 rakodógéppel együtt ez a gép a jelenlegi öt­éves tervidőszakban mintegy 80 ezer munkás helyettesítését teszi lehetővé az NDK burgo­nyatermelésében. A munka ter­melékenysége 300 százalékkal növeksz’k, ugyanakkor a költ­ségek 20 százalékkal csökken­nek. A KGST-országok műanyagipara Az 1976—80 közti tervidő­szakban fontos feladat a mű­anyagipar fejlesztése a KST- országokban, hiszen az egy főre jutó termelésben (és fo­gyasztásban 1 még elmaradnak a fejlett tőkésországoktól. Lé­nyeges a fejlettségi színvonal- különbség az egyes KGST-tag- országok között is. A legfejlet­tebb ez az Iparág az NDK-ban, ahol az egy főre jutó évi ter­melés 1975-ben 38 kg volt, Csehszlovákiában pedig 28 kg. Mindkettő messze megelőzte a többi tagállamot. További sor­rend: Bulgária 17,9; Románia 16: Lengyelország 12,7: Ma­gyarország 11,7; Szovjetunió 9 kg. Az egyes tagországok mű- anyagtermelése 1975-ben a kö­vetkezőképpen alakult: Szov­jetunió 2392, Lengyelország 433, NDK 605, Csehszlovákia 428, Románia 347, Bulgária 156, Magyarország 123 ezer tonna. A jugoszláviai Rijeka kikötővárost a bratslavai Slovnaft vállalat­tal összekötő Adria kőolajvezeték csöveit a Kelet-szlovákiai Vas­mű gyártja Kodur acélból. A képen: Ján Vargovöík, a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság szocialista munkabrigád tagja csővágás közben. (Felvétel: A. Haščák — CSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents