Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-04 / 35. szám, szombat

FÉRFI KÉZILABDA VB Szovjetuníú-NSZK a döntőben Csak a csütörtök éjjeli mérkőzések döntötték el, hogy az 1978 évi férfi kézilabda-VB-n vasárnap 15.30 órai kezdettel a Szovjetunió és az NSZK játssza a döntőt. A harmadik helyért ma 1B.3Q órakor az NDK—Dánia találkozót bonyolítják le. A csehszlovák csapat újabb csalódást okozott szurkolóinak, a spanyoloktól kapott ki. Eredmények: „A“-csoport: NSZK—Románia 17:17 (8:6), NDK—Jugoszlávia 16:16 (11:13). 1. Szovjetunió 2. Dánia 3 2 10 58:50 5 3 2 1 0 59:53 5 1. NSZK 2. NDK 3 1 2 0 49:44 4 3 12 0 48:40 4 „B“-csoport: Szovjetunió— Lengyelország 18:16 (7:9), Dá­nia—Svédország 18:14 (10:9). Jó kezdet (Misen Az ünnepélyes megnyitó utón három mérkőzés került sorra a női nemzetközi kézilabda-tor­nán. A csehszlovák együttes első ellenfelül az olimpiai győztes szovjet csapatot kapta, amelyet nagy küzdelemben le­győzött. Eredmények: Csehszlo­vákia—Szovjetunió 17:15 (10:11). A mezőny legjobbja Foltýnová volt, aki 9 gólt dobott, de nagyszerűen szerepelt a kapus Datinská is. NDK—Lengyelország 18:14 (8:5). A fiatal lengyel csapat nem tudott mindvégig komoly ellenállást tanúsítani. Románia—Magyarország 14:13 (10:5). Az első nap legnagyobb meglepetése. A hajrában a ro­mán csapatnak volt több ere­je. Šimon ás Pasiarová Az országos síbajnokságon tegnap a Csorba-tónál a női 5 kilométeres és a férfi 15 kilo­méteres távon avattak bajnoko­kat. A nőknél Pasiarová, a fér­fiaknál Simon bizonyult a leg­jobbnak. Pasiarová, aki élete első or­szágos bajnokságát nyerte, győ­zelmét elsősorban kitűnő haj­rájának köszönhette. Három ki­lométernél ugyanis még 15 má­sodperccel volt gyengébb Pa- lečkovánál. A női 5 km-es sífutás orszá­gos bajnoka: Pasiarová (Štrbs­ké Pleso) 16:47,44, 2. Paleöko- vá (Nové Mesto) 16:49,80, 3. Paulu (VŠ Praha) 17:00,52. A 28 esztendős Simon az idei bajnokságon immár harmadik aranyérmét nyerte. Az 50, va­lamint a 30 kilomtéeres táv után 15 kilométeren is a leg­jobbnak bizonyult. A 15 km-es férfi sífutás or- száogs bajnoka: Šimon 40:41,09, 2. Beran 41:00,92, 3. Jarý (mind Liberec) 41:37,38. Lapzártakor érkezett Az I. jégkorong-liga 31. for­dulójának eredményei: VÍTKOVICE—CESKÉ BUDEJOVICE 9:3 (3:1, 3:1, 3:1) D. TRENČÍN—VSŽ KOŠICE 9:2 (3:1, 1:0, 5:1) JIHLAVA—SLOVAN BRATISLAVA 6:3 (2:1, 3:1, 1:1) ZETOR BRNO—ŠKODA PLZEŇ 5:2 (3:0, 0:0, 2:2) SPARTA—PARDUBICE 1:1 (0:0, 0:0, 1:1) A 9.—12. helyért: Spanyolor­szág—Csehszlovákia 24:21 (12:12), Magyarország—Japán 30:28 (15:8). * Ma az 5. helyért: Jugoszlá­via—Lengyelország (15.00 óra­kor), a 9.—12.-ért Spanyolor­szág—Magyarország. Vasárnap a döntőn kívül a svéd—román mérkőzést játsz- szák a 7. helyért. Jan Hoffmann /NDK/ a fér­fi mükorcsolyázás 1978. évi Európa-bajnoka edzőjével /. Müllerrel. {CSTK felv.} mükorcsolyAzö és jégtánc eb Hoffmann a férfimezőny élén Meglehetősen mérsékelt érdeklődés követte Strasbourg- ban a férfiak mezőnyének szabadon választott gyakorlatait. A kötelező és a rövid program után várni lehetett, hogy Jan Hoffmann ezúttal Európa-bajnoki aranyérmet szerez. így is történt. Kockáztatott és sikert aratott. Nagyszerűen kívitele- zet, magas hármas ugrásai tetszetősek voltak, s megérdemel­ten juttatták az első helyhez. A legjobb kűrt az angol Cou­sins és a szovjet Ovcsinnyikov mutatta be, de túl nagy volt a hátrányuk ahhoz, hogy még jelentősebben felnyomuljanak. Európa-bajnok: Jan Hoffmann (NDK) 11/188,10, 2. Koval jov (Szovjetunió) 21/186,48, 3. Cou­sins (Anglia) 22/185,98, 4. Bob­rin (Szovjetunió) 40/181,16, 5. Ovcsinnyikov (Szovjetunió) 43/179,80. A csehszlovák Šoška csak a kür első felében nyújtott el­fogadhatót, majd fokozatos visszaesése azt eredményezte, hogy csak 8. lett. A nőknél a nagy esélyes Pötzsch iskolázott legjobban, a nyugatnémet Lurz második he­lye is a várakozásnak megfele­lő, viszont az osztrák Kristo- fics-Binder meglepetésre bizo­nyult a harmadik legjobbnak. A kötelezők után: 1. Pötzsch 9/47,24, 2. Lurz 21/44,56, 3. Kristofics-Binder 31/43,80. A csehszlovák Baierová 24 részt­vevő közül a 22. helyet szerez­te meg. A j é g t á n c o s o k n á 1 a rövid programot mutatták be. A szovjet Mojszejeva—Minyen- kov kettős ebben is a legjobb­nak bizonyult. Nagyon jól sike­rült versenyzésével az ugyan­csak szovjet Linyicsuk—Karpo- noszov kettős megelőzte a ma­gyar Regőczy—Sallai párt. A jégtáncverseny állása a kűr előtt: 1. Mojzsejeva—Mi- nyenkov 11/101,40, 2. Linyicsuk —Karponoszov 21/100,00, 3. Regőczy—Sallai 23/99,48, 4. Thompson—Maxwell (Anglia) 32/97,84, 5. Reháková—Dras­tich (Csehszlovákia) 47/94,60. A VB LEGNAGYOBB MEGLEPETÉSE Sölkner nyerte a női műlesiklást Garmischban a hazai szurkolók vártak az aranyéremre, ez­úttal is „csak“ ezüst jutott nekik, mégpedig Pamela Behr ré­vén. A világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetésével a 19 éves osztrák Sölkner szolgált, akit a verseny előtt bi­zony nem jegyeztek az esélyesek között, mágis fölényesen utasította maga mögé a nála sokkal jobb eredményeket elért ellenfeleit és végzett az első helyen. Az osztrákok elsősorban Ka- serer helytállásában bizakod­tak, de győzelmet tőle sem vártak. Aki higgadtan, elfogu­latlanul latolgatta az esélye­ket, arra a megállapításra ju­tott, hogy a két francia, Serrat és Pelen, a liechtensteini Wen­zel, a nyugatnémet Behr és a svájci Morerod közül kerül majd ki a világbajnok. De nem így történt. Sölkner — akit néhány évvel ezelőtt a válogató bizottság az élsport­ra alkalmatlannak talált — már az első fordulóban meg­lepte ellenfeleit. Előtte Pelen volt a leggyorsabb. Ö hetedik­ként indult és olyan időt ért el, amelyet senki sem tudott felülmúlni. A második fordulóban Serrat, Kaserer, Pelen, Behr, Sölkner volt a sorrend. Serratnak, az 1974-es St. Moritz-i világbaj­nokság kétszeres aranyérmesé­m ej szó OLVASÓJA TIPPEL 6. □ 70 üus // H#/ 1. SPARTA—LITVÍNOV ( : , : , : ) 2. TRENČÍN —KLADNO ( : . i # s ) A BEKÜLDŐ NEVE: [PONTOS CÍME: _____ Be küldési határidő: február 10. Sparta Praha—ChZ Litvinov. Vérbeli jégkorong-rangadó, amely­nek eredménye jelentős lesz a rangsorolásnál. Otthonában a prá­gai csapat esélyes, amely ngyancsak bajnoki reményeket táplál- nat. Dukla Trenčín—Poldi Kladno. A közelmúltban az újonc tren- öíni csapat veresépet inért az egyik bajnokjelöltre, a Litvinov együttesére. Legalább egy pontot elvehet a bajnoki cím védőjé­től is. nek (műlesiklás és összetett) összteljesítményét már az utá­na következő Kaserer felülmúl­ta. Nála viszont — igaz, hogy csak 4 század másodperccel — Behr jobb volt. Sölknert, mint később elmondotta, egyáltalán nem idegesítette vezető pozí­ciója. Tudta, hogy a világbaj­nokságon csak nyerhet, így nyugodtan indult a második fordulóba és a többiekkel szembeni előnyét még növelte, biztosan nyerte az aranyérmet. Ennek értéke annál is na­gyobb, mivel az osztrákok az 1962 óta lebonyolított világbaj­nokságokon erre hiába vártak. Váratlan volt az es lyesek kö­zé tartozó Wenzsl és Morerod gyengébb szereplése. A cseh­szlovák versenyzők közül Kuz- manová 90,90 mp-es idővel a 16. helyen végzett, míg Vlčko- vá 92,05-tel a 20. lett. A női műlesiklás világbajno­ka: Sölkner (osztrák) 84,85, 2- Behr (nyugatnémet) 85,33, 3. Kaserer (osztrák) 85,37, 4. Pe­len 85,67, 5. Serrat (franciák) 85,75, 6. Wenzel (liechtenstei­ni) 86,09 mp. (kollár) ★ A Real Madrid labdarúgó- csapata javaslatot küldött a Lengyel Labdarúgó Szövetség­nek, amelynek értelmében áp­rilis 12-én szívesen látná ven­dégül a lengyel válogatottat. Abban az időben Spanyolor­szágban lengyel napokat ren­deznek, s ez a mérkőzés a há­zigazdák szerint nagymérték­ben hozzájárnlna az esemény sikeréhez. ■k A Sparta Praha női kosár- labdacsapata nyerte a BEK „B“ elődöntő csoportját és a döntő­ben a francia CJermond Fer- rand együttesével mérkőzik majd. A prágai együites cso­portja utolsó tal^lko/ófán Cel- to Vigóban aratott 61:54 ará­nyú győzelmet. Fejezetek a labdarúgás történetéből 3. Lesz igazi világbajnokság! Az elsők között Hollandiát „fertőzte meg“ az angol labda­rúgás, s Hirschmann úr, a te­kintélyes kereskedő már 1902- ben merész javaslattal fordult a brit futball vezetőihez: segít­senek megalakítani a nemzet­közi labdarúgó szövetséget. A szigetországiak azonban sokkal büszkébbek voltak annál, hogy- sem szóba álljanak a futball­hoz mit sem értő „zöldfülű“ európaival, s visszautasították a kezdeményezést. A hágai klub titkára azonban keményfejű ember lévén, nem adta meg magát egykönnyen. Kitűnő partnerre talált a fran­cia R. Guerin személyében, és az Union des Societés des Sports Athletiques segítségével 1904. május 21-re Párizsba Ösz- szehívták az európai országok nemzeti szövetségeinek képvi­selőit. Kétnapos tárgyalás után a francia, holland, belga, sváj­ci, spanyol, svéd és a dán sző* vétség tagjai tudtára adták Eu­rópának és a világnak: meg­alakult a Fédération Interna­tionale de Football Associati­on (F. I. F. A.), azaz a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség. Érdekes, hogy Anglia, a mo­dern labdarúgás őshazája hiányzott az alapító tagok kö­zül, és csak két év múlva csat­lakozott a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetséghez. Hirschmcmnt kinevetik Még alig osztották szét a funkciókat (elnök: R. Guerín, alelnökők: a svájci Schneider és a holland Hirschmann, tit­kár: a belga Mühlinghausen) és dolgozták ki az alapszabá­lyokat, amikor Hirschmann kért szót. Lelkes beszédében azt ja­vasolta: rendezzenek világbaj­nokságot! A jelenlevők óriási hahotában törtek ki, de a bel­ga kereskedő, a labdarúgás Verne Gyulája nem kedvtelene­Jules Rímet, a FIFA egykori elnöke, akinek nagy érdeme van abban, hogy megszületett a labdarúgó-világbajnokság. dett el. Tovább beszélt, érvelt, hadakozott, míg végül is leg­alább azt elérte, foglalják be­le az alapszabályzatba, hogy: kizárólag csak a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség rendezhet futballvilágbajnokságot. A kül­döttek ezt meg is szavazták, s azzal búcsúztak el, hogy Hirsch­mann továbbra is foglalkozzék a VB-rendezés gondolatával. 1905-ben, amikor a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség tag­országainak száma tizenötre növekszik, Hirschmann ismét előterjeszti javaslatát. A jelen­levők most már nem mosolyog­nak és hahotáznak, hanem lel­kesen tapsolnak! Pedig alig egy esztendő telt el az első, derültséget kiváltó kezdemé­nyezés óta. Hirschmann javas­lata a csoportbeosztásokat is tartalmazta: 1. csoport: Anglia, Skócia, Wales, Írország; 2. csoport: Spanyolország, Fran­ciaország, Belgium, Hollan­dia; 3. csoport: Magyarország, Auszt­ria, Olaszország, Svájc; 4. csoport: Németország, Dánia, Svédország. Amint a csoportbeosztásból kitűnik, ebben az időben a fel­soroltak képviselték a legna­gyobb játékerőt a labdarúgás­ban. Csehország is a legjobbak közé tartozott, de mivel nem volt hajlandó az osztrák szö­vetség égisze alatt működni a Nemzetközi Labdarúgó Szövet­ségben, nem lehetett tagja a FIFA-nak. Az első világbajnok gondo­lata csak a csoportbeosztásig jutott el, mert — egy ország sem jelentkezett a világbajnok­ságra! Még azok sem, amelyek­nek képviselői a legjobban harcoltak a világbajnokság rendezéséért (Franciaország, Hollandia, Belgium). Ma már nehéz kétséget kizá­róan megállapítani, hogy mi volt az oka a VB-gondolat tel­jes sikertelenségének. Az angol küldött levele után azonban a FIFA rájött: túl korai még a világbajnokság megrendezése. Hogy miért is volt korai a VB gondolata? Elsősorban a játékszabályok miatt. A brit labdarúgószabá­lyokat ugyanis csak hiányosan ismerték a kontinensen, és minden európai ország többé- kevésbé saját elképzelése sze­rint alkalmazta, rendszerint „saját testére“ szabta. A világ- bajnokság megrendezésénél hu­zavonákhoz vezetett volna az is, hogy a legtöbb FIFA-tagál- lamban két-három szövetség is próbálta irányítani a labdarú­gást. S azt sem szabad figyel­men kívül hagynunk: Angliát kivéve egyetlen ország sem lett volna képes a bevételből fedezni a rendezéssel kapcso­latos kiadásokat, s a század- fordulón az állam még nem tartotta saját ügyének a „ko­molytalan játék“ világbajnoksá­gát. A labdarúgás akkor még távolról sem volt társadalmi ügy ... A közlekedés nehézkes, a hír- szolgálat is rendszertelen volt, s Anglia nyilvánvaló tudásbeli fölénye sem tett volna jót a nemzetközi futball seregszem­léjének. 1907-ben például 15:0 és 13:0-ia győzött az angol vá­logatott Párizsban Franciaor­szág ellen... A VB-tervek te­hát továbbra is az asztalfiók­ban hevertek, és beláthatatlan időre lekerültek a FlFA-kong- resszusok napirendjéről. Anglia ellene volt Hirschmannak és társainak tehát nem sikerült valóra vál­taniuk a század elején a VB- rendezés gondolatát, így 1908- tól két évtizeden át az olim­piai játékokon lebonyolított labdarúgótornák jelentették a sportág legmagasabb szintű nemzetközis vetélkedőjét. 1924- től aztán nem hivatalos világ­bajnoknak tekintették az olim­piai győztest. Csakhogy ... Az angolok mintájára több más országban is bevezették a professzionalizmust (Csehszlo­vákia, Ausztria, Magyarország), az olimpiai viszont csak az amatőr sportolók seregszemlé­je volt. Mivel a profi futballis­ták nem juthattak el az olim­piára, a labdarúgótorna foko­zatosan megszűnt a legjobbak seregszemléje lenni. A Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség hiá­ba egyezkedett a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, ebben a kérdésben nem tudtak zöld ág­ra vergődni. A NOB hajthatat­lan maradt. És ez a tény is közrejátszott abban, hogy a FIFA elhatározta: csak azért is lesz Igazi világbajnokság. Ha törik, ha szakad! 1921-ben a francia Jules Ri- met lett a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség elnöke, aki Hirschmann példáját követve újra és újra felveti a világbaj­nokság rendezésének gondola­tát. H. Delaunay, a FIFA fran­cia főtitkára 1926-ban kijelen­ti: „A nemzetközi labdarúgást nem lehet többé az olimpiai já­tékok falai közé szorítani, ön­állóak akarunk lenni ...“ Két esztendővel később az olimpiai játékok alkalmából Amszterdamban ülésezik a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség, és szinte egyhangú határozat születik (mindössze Anglia volt ellene!)“ Az olimpiák köz­beeső páros évében a FIFA lab­darúgó-világbajnokságot ren­dez, amelyen minden tagország profi vagy amatőr válogatottja részt vehet. Ezt kívánja sport­águnk fejlődése Az első világ- bajnokságra 1930-ban került sor... TOMI VINCE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents