Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-03 / 34. szám, péntek
jsijJF b■ ■■ & + gf n hm ffl közösen építjük szocialista hazánkat Napjainkról sokszínűén Julián Filo tárlata (Folytatás az 5. oldalról) nép“ társadalma, amelyben a technikusok, a mérnökök, a kutatók és a tudósok stb. egyaránt a társadalmi struktúra nélkülözhetetlen elemei. A tudomány és a technika fejlődésével a szakképesítéssel szembeni igények is egyre nőnek. Épp ezért az alap- és a középiskolák végzős növendékeinek, helyes pályairányításával arra kell törekednünk, hogy minden szakmában és foglalkozásban kellő számú szakképzett dolgozónk legyen. A SZOCIALISTA NEMZETISÉGI KULTÚRA TOVÁBBI FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT 1948 februárját követően a magyar és az ukrán nemzetiségi kultúra jelentős fejlődésnek indult, figyelemre méltó sikereket ért el. Ennek eredménye, hogy a nemzetiségi kultúrák a természetes különbözőségük megőrzésével egyre inkább a csehszlovák kultúra szerves részeivé váltak. Szocialista államunk gondoskodása a nemzetiségi kultúra egyenletes fejlődéséről megmutatkozik abban is, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális-népművelő munkája teljes összhangban áll a CSKP XIV. és XV., valamint az SZLKP kongresszusának határozataival. A nemzeti bizottságok, a népművelési központok és a Nemzeti Front tömegszervezeteinek szoros együttműködésében, a CSEMADOK különféle társadalmi-kulturális ösz- szejöveteleket, előadásokat, szemináriumokat és seregszemléket rendez magyar nyelven. A szocialista nemzetköziségre és hazafiságra nevelésért sokat tesz a CSEMADOK és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége. Működésükkel nagyban hozzájárulnak a marxista—leninista nemzetiségi politika megvalósítá- hoz a többnemzetiségű szocialista Csehszlovákiában. Pozitívan értékelte működésüket Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is. A magyar nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésében jelentős szerep hárul a hivatásos és íélhivatásos együttesekre, intézményekre is. Elsősorban a komáromi székhellyel működő Magyar Területi Színházra és Kassán működő Thália Színpadára. Színvonalas művészi munkájukkal és gazdag repertoárjukkal Szlovákia déli és keleti járásaiban a nemzetiségi kultúra terjesztőinek nélkülözhetetlen elemeivé váltak. Színházépületük építésének folyamata a központi, a kerületi és a járási párt, valamint állami szervek figyelmének a középpontjában áll. Különös figyelmet érdemel az Ifjú Szívek és a Szőttes tánccsoport, a Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint az a több mint félezer műkedvelő együttes, illetve csoport, amelyeknek nagy és fontos szerepük van a folklór és a nemzeti művészet terjesztésében, gazdagításában. A központi kulturális-társadalmi rendezvények fő témájául a legnagyobb magyar alkotók évfordulói szolgálnak. Az ilyen rendezvények iránt mindig nagy az érdeklődés. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Szlovákiai írók Szövetsége és a Szlovák Tudományos Akadémia az > utóbbi években számos rendezvényen emlékezett meg Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150. és Ady Endre 100. évfordulójáról. E rendezvények nagyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy jobban megismerjük egymást, népünk közös történelmét ős harcát a fejlődésért a megértésért. A kultúránkat e nemes küldetésében a jövőben is támogatjuk és ápoljuk. Népünk életszínvonalának emelkedése a kulturális Igények Iránti egyre nagyobb érdeklődésben is megmutatkozik. Szocialista államunk a lenini nemzetiségi politika értelmében biztosítja magyar nemzetiségű állampolgáraink kulturális igényeinek kielégítését. Szlovákiában jelenleg 20 magyar nyelvű lap jelenik meg, mintegy 400 ezer példányszámban, ami az érdeklődés sokrétűsége mellett az Igényekről és a szociális lehetőségekről is tanúskodik. A palettát színesen gazdagítja a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása. Ezeken kívül több újságot, folyóiratot és könyvet hozunk be a Magyar Népköztársaságból. Jelentős figyelmet szentelünk az anyanyelven való könyvkiadásnak Is. Ennek érdekében jött létre Bratislavában a Madách Könyvkiadó, amely a magyar nyelvű könyvek kiadására specializálódott. Évente kb. 50 új könyvet adnak ki, amelynek felét a hazai magyar alkotók művei, másik felét a cseh, a szlovák, a szovjet és a világirodalomból magyarra fordított művek teszik ki. Időszerű politikai, társadalmi, szakmai és tudományos publikációkat Szlovákia több kiadója közre ad magyar nyelven, míg a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó tankönyveket biztosít a gyermekeknek. A nemzetiségek lakta területeken jól kiépített városi és területi könyvhálózatok működnek, s a könyvtárak magyar könyvekkel való ellátása is megfelelő. Ezeken a területeken az egy lakosra jutó könyvek száma 2,5, míg a szlovákiai átlag két könyv körül mozog. EGYENJOGÚ RÉSZVÉTEL A magyar nemzetiségnek az államlrányításban és igazgatásban való demokratikus és egyenjogú részvétele a képviselőtestületek összetételében Is megnyilvánul. A képviselőtestületek összetétele lényegében megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A jelenlegi összetételében a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságaiban 7945 a magyar nemzetiségű képviselők száma, ezenkívül 18-an a Szövetségi Gyűlés, 16- an pedig a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői. Nagy figyelmet szentelünk olyan sajátos probléma megoldásának is, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok érvényesíteni tudják anyanyelvhasználati jogukat a hatóságokkal való érintkezés során, mégpedig úgy, hogy semmiképpen se érje őket hátrányos megkülönböztetés polgári jogaik érvényesítése terén. A kongresszusi dokumentumok határozatainak megvalósítása terén fontos szerep hárul a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányában meghirdetett nemzetiségi jogok és a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény érvényre juttatásával kapcsolatban. E munkában nagy segítséget nyújt a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Nemzetiségi Tanácsadó, kezdeményező és koordináló szerve. A tanács által megtárgyalt kérdések a nemzetiségek életének csaknem minden területét érintették. A tanács javaslatára a szlovák kormány által elfogadott intézkedések visszatükrözik a Csehszlovákia Kommunista Pártja által követett marxista—leninista nemzetiségi politika megvalósításának helyességét; e politika alapelveit legutóbb Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatai rögzítették, s a XV. kongresszus újból kiemelte őket. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi Időszakban, a párt, az állami szervek, a Nemzeti Front szervezetei és a nemzetiségek kulturális szövetségei nagy munkát végeztek annak érdekében, hogy a csehszlovák szocialista hazafl- ság és a proletár nemzetköziség nemes eszméi dolgozóink öntudatának és érzésének szilárd láncszemeivé váljanak. Nemzeteink és nemzetiségeink között megerősödtek a kölcsönös bizalom, a testvéri egyetértés és együttműködés szálai. A CSKP lenini nemzetiségi politikai elveinek és a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvénynek végrehajtása nyomán szocialista társadalmunkban kedvező légkör alakult ki, amelyben a nemzetiségek egyre több megértésben és segítségben részesülnek a többi állampolgár részéről. Ez a legfőbb célja szocialista állami szerveink törekvéseinek, politikájának és mindennapos munkájának. Azt, hogy ezen a téren pozitív munkát végeztünk és konkrét eredményeket értünk el, bizonyítják Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XV. kongresszusán elmondott szaval: „Azok a sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén érünk el, valamint a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének eredményei forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmei legnagyobb történelmi vívmányai egyikének számítanak. Azok a sikerek, amelyeket a nemzetek és a nemzetiségek életének fejlesztése terén elértünk, nem Jelenthetik azt, hogy csökkenthetjük a nacionalizmus bármiféle maradványai elleni küzdelmet. Hiszen köztudott, hogy ezt az emigrációban élő reakciósok és a jobboldali opportunista erők ellenünk igyekeznek felhasználni. Éppen ezért a jövőben minden munkaterületen még határozottabban el kell mélyítenünk és meg kell szilárdítanunk a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek internacionalista öntudatát, arra kell törekednünk, hogy az emberek mélyebben megismerjék forradalmi történelmünket, hagyományainkat és szocialista jelenünket. „Az ember nincs egyedül“. Julián Filo egyik képének ez a címe, ami a Mlrbach-palotában rendezett kiállításának teljes anyagára jellemző. Figyelem egyik vásznát, majd a másikat, majd valamennyit. Mindegyik a valóság egy szelete. S úgy érzem, a világ töménytelen változatosságán belül egy nagy közösség vesz körül. Az ember valóban nincs egyedül. A tömör építésű alkotásokban szellemi, érzelmi, szín-, és formai kompozíciós értékek sűrűsödnek. Gondolkodásra késztetnek, új gondolatokat ébresztenek. fulián Filo a szó igaz értelmében korszerű festő. Egész lényével a ma valóságában él. Együtt lélegzik, együtt lüktet vele. Mély érzelmi kötődés fűzi napjaink emberéhez, annak ezernyi problémájához. Nagy társadalmi párbeszéd folyik a megfigyelő művész és a megfigyeltek között. Szó esik a Tettek közötti összefüggésről, gyermekekről, a Békés reggelről. Megvitatják a családi-, és a házastársak válás előtti súlyos gondjait. „Lelki szondázást“ folytat. Elmélyülten tanulmányozza egy-egy emberpár lelki bonyodalmát. Minderről következetesen a maga sajátos hangján szól, nagyméretű, olajjal, vagy vegyes technikával festett vásznain. Alakjai konkrét női, férfi vagy gyermekfigurák. Színes életet élnek. Filo nem áll meg a felületi jelenségeknél, hanem mélyre hatol. Lelki, szellemi állapotot, kedélyt, indulatokat jelenít meg sallangtalanul. Nem az arc, a szem, a testtar* Érettségire készült, láttam kabátja gallérján a zöld szalagot, amikor váratlanul az utcán találkoztam vele. — Nem nagy szenzáció — mondta. — Lehet, hogy csak pótvizsgával sikerül majd, mert tavaly négyszer szerelmes voltam. Egyik lényegtelenebb, mint a másik, de rengeteg idő ráment. Egyébként apu azt mondta, hogy a legrosszabb esetben akad számomra is hely a műhelyben. Persze ez csak végső megoldás. Valami művészi pólyára szeretnék menni. Aztán megint láttam Boriszt, színházban vagy koncerten, szünetben. — Mi újság? Apukát régen láttam ... — Mondta, hogy menjek hozzájuk, a gyárba, de én nem, és nem. Gépírok. Olyan muris. A hivatal azonban hivatal mégis. A fizetésből is telik, amire éppen kell. Persze csak átmeneti a helyzet, mert valami művészt pályát majd csak találok. Két hónap múlva az autóbuszban akadtunk össze. — Nos, Borisz, mVyenek a hivatali órák? — Hivatal? Nincs. Nem bírtam azt az egijügyű kopogást. Könyvkötészetet tanulok. Az tás, a kifejezés kizárólagos hordozója, hanem majdnem elsődlegesen a kezek. Vannak közöttük jő, gyöngéd, ragaszkodó kezek. Határozottak, meg töprengők, nyugodtak és nyugtalanítók. Mohó, indulatos és segíteni kész kezek is. Filo függőleges elemekkel tagolja a képsíkot, többször el Is vágja azt. Esetenként magukat az alakokat Is. Különös ritmust ad ez a kékesbarnás alaptónusú háttérből kiemelkedő figuráknak. Az ötvenhét éves Julián Filo a bécsi Építészeti Főiskola hallgatója volt. Majd átmenetileg Prágában, később a bratislavai Műszaki Főiskolán fán Mudroch és Dezider Millý professzornál tanult rajzot és festészetet. A bratislavai Állami Tervhivatalban dolgozott 1957-ig. Évek óta meghatározott építészeti környezetbe tervezi dekoratív műveit, amelyek feloldják az architektúra mértani rendjének merevségét. Nagyvonalú alkotásai nem csupán díszei, hanem szerves részei a környezetnek. Alumíniumból, üvegből alakította, fára vagy vászonra olajjal festette munkáit. Realista eszmei tartalmú, az utolsó öt esztendőben készült számos munkája közül helyszűke miatt csupán a piešfanyi Balnea Splendid és a kassai Főpályaudvar előcsarnokát, több főiskolának és nagyüzemnek belső reprezentációs terelt és éttermek falait ékesítő alkotásait említem, amelyek igaz örömet okoznak az embernek. BÁRKÁNY jenönE művészi. Ebben a szakmában lehet egyénit, művészit alkotni. Legközelebb a strandon találkoztunk. A zuhanyozó alól ugrott elém. — Örülök, hogy látom. IU5 elköszönni. Megyek Prágába, fényképész leszek. Az igazán művészi foglalkozás. — Fényképész? Ügy emlékszem, hogy könyvkötészetet tanult ... — Még emlékszik rá? Bn már elfelejtettem. Büdös voltam a csiriztől. Órahosszat kapartam a körmöm alól a csirizt, mikor végeztem. Fotózás és Prága...! Ez az, ami nekem kell. — Sok szerencsét, Borisz! Nemsokára a májusi felvonuláson láttam. Prágából tehát hazajött. — Haza. Reménytelen a helyzet. Különben is utálatos az a masiatos sötét kamra. A fényképezés meg nem művészet, csak ipar. Apu azt mondta, hogy menjek hozzájuk, a gyárba, még szakmát is tanulhatok, de én mást találtam kt. — Mit? — Nagyon szép lesz, ha sikerül. Pályázat. Bemondó a rádióban. Ez igazán művészi pálya. Ugye, nem szól senkinek? Nem szóltam. A múlt héten viszontláttam Boriszt. A? utcán. Gyerekkocsit tolt. Olyan lassan, óvatosan, mintha a járdán siető járókelők talán fel akarnák borítani. Bs elmerülve, szinte alvó arccal, melyen az álom mosolya ragyog, fiayelte a gyermekkocsi apró párnáján szendergő csöppséget. Nem mertem köszönésemmel megzavarni. HAJDÚ ANDRÁS A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Baromfifeldolgozó Vállalat egyik legjobb munkacsoportja a Holocsi Rudolf vezette 22 tagú ezüstérmes szocialista munkabrigád. Tagjai a terv szerint az idén 80 millió tojást osztályoznak, csomagolnak és szállítanak el. E mennyiség egy negyedét exportálják. A brigád tagjai felajánlást tettek, mely szerint 300 000 korona értékű villanyáramot és anyagot takarítanak meg. Képünkön': Holocsi Rudolf szocialista munkabrigádja. A brigád vezetője jobboldalt látható. (Felvétel: B. Palkovlč — CSTK) fulián Filo: Munkahelyi problémák f zt a Boriszt, kérem, Bo- riskának hívják. Azaz: hívtuk volna, ha engedte volna, Szójátékot készített a nevéből már tizenhat éves korában, így talált rá a neki megfelelő, neki kedves névre. Borisz különben egy művezető, vagyis műhely- fönök ismerősöm lánya. Mindig megtisztelt őszinteségével. Borisz
