Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-24 / 55. szám, péntek
Február — közelről A PRAVDA KÖNYVKIADÓ ÜJ KÖNYVE Bemutató: III ff A Februári Győzelem 30. évfordulóját ünnepeljük. Éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot az a kiadvány, amelyet, a bratislavai Pravda Könyvkiadó adott ki ebbői az alkalomból, közösen a budapesti Kossuth Könyvkiadóval. A februári napok részletes krónikájával ismerkedhetnek meg az olvasók Miroslav Bou- öek és Miloslav Klimeš Drámai februári napok — 1948 című könyvéből. Bizonyára kevesen ismerik például a csehszlovák kormány február 13-i ülésének lefolyását, ami pedig igen fontos szerepet kapott a későbbi események alakulásában. 1948 februárjában ugyanis a politikai küzdőtéren kialakult helyzet a Nemzeti Szocialista Párt vezetőit mindinkább arról győzte meg, hogy pozícióik veszélyeztetve vannak. A kormány a közalkalmazottak illetményeinek rendezésével és az új földreformmal folgalkozott, márpedig e kérdésekben a CSKP javaslatai bizonyultak életképesebbnek. A nemzeti szocialisták méltán féltek attól, hogy a tárgyalások során a Szociáldemokrata párt képviselői a kommunisták előterjesztette javaslatok felé vonzódnak majd, ezért minden erejükkel azon fáradoztak, hogy valamiképpen megnyerjék a szociáldemokratákat. Félelmü két csak tetézte az a tény, hogy össze kívánják hívni az üzemi tanácsok kongresszusát, ami egyértelműen azt jelentené, hogy a dolgozók a kommunisták javaslatai mellett foglalnának állást. Kerestek ezért egy olyan politikai problémát, amellyel a háttérbe szoríthatják a gazdasági kérdéseket és a maguk oldalára állíthatják a szociáldemokrata képviselőket, így került sor a kormány februári 13-1 ülésén a Belügyminisztérium — ezen belül V. Nősek kommunista miniszter — személyzeti politikájának bírálatára, amelyet P. ürtina nemzeti szocialista igazságügyi miA fesztivál az amatőr képzőművészek és fényképészek tárlatával kezdődött, amelyet a fővárosi Dimitrov Vegyiművek üzemi klubjában nyitottak meg. Amit rajzban, olajfestményben, grafikában, csipkében és fadomborműben láttunk, hű tükörképe volt a szintnek, amit az amatőr képzőművészek és fotósok elértek. A 300 kiállított mű szerzői közül Jozef Hricek, Mária lilává, Magda Emanuelová, Emília Imriško- vá és Kéry Zoltán képzőművészeti, Ján Náhlik, Peter Purtz, JozeJ Poláček, Drahotina Sulla és Kornel Lovay fényképészeti alkotásaival tűnt ki. Album formájában válogatá.st is kaptunk a tárlat anyagából, amelyből érdemes volna ösz- szeállítani egy vándorkiállítást, hogy a szakszervezeti házak látogatói és a nagyobb üzemek dolgozói is láthassák az ösztönző példát, hogyan lehet hasznosítani a művészetben az üzemekben föllelhető anyagokat, a vasat, a fát s a különféle textíliákat. A fesztivál második napján a Hviezdoslav Színházban ünnepi hangverseny hangzott el, amelyen közönség elé lépett a Zápotocký-díjas Bradlan kórus, az ugyancsak Zápotocký-díjas Jánošík, Mostár, Kopaničiar, Zobor, Chemlon és Dimitrovec nevet viselo együttesek, valamint a Nemzetközi Nőnap Üzemének Mladost lánykórusa. A gyorsan pergő, színes és változatos népművészeti műsorból kiemelkedett a produkcióját orosz és ukrán népdalokból, jelenetekből összeállította humennei Chemlon, és a munkás folklórt művészien .bemutató breznói Mostár együttes. A fesztivál harmadik estjén, ugyancsak a Hviezdoslav Színházban, a műkedvelő színjátszók Monacoban megrendezett niszter terjesztett elő. Egy kémkedési eset kapcsán kifogást emelt a biztonsági szervek eljárása ellen, s azt követelte a kormánytól, határozatban utasítsa a belügyminisztert, hogy vonja vissza azt a parancsot, amely alapján a Nemzetbiztonsági Testület országos parancsnoka nyolc „nem kommunista“ parancsnok elmozdítását rendelte el a köz- biztonsági szolgálatból. A javaslat? a kommunisták egyhanKopócs Tibor: Február védői' (grajit — 1978] gú elutasításába ütközött. Ezzel kezdődött a Nemzeti Szocialista Párt és általában véve a kommunistaellenes jobboldal frontális támadása, aminek célja kézenfekvő volt: kormányválságot előidézni s választások kiírását sürgetni. Az események további alakulása jórészt már ismeretes az olvasók előtt. A koinmunisták- úgy döntöttek, hogy a dolgozók erősödő tömegmozgalmára támaszkodnak, s abban a pillanatban, amikor a miniszterek elhatározzák lemondásuk benemzetközi seregszemléjén elismerést nyert púchovi Maky- ta szereplői remekeltek az orosz és a szovjet irodalomból vett jelenetek bemutatásával. Az est második részében a detvai Dippol irodalmi színpad, és az előző este szerepelt legjobb együttesek mutatkoztak be ismét sikerrel. A negyedik napon, a fesztivál társrendezőjének, a Dimitrov Vegyiművek üzemi klubjának vendége volt a Slovnaft nemzeti vállalat Inter Klubjának társastánccsoportja, a ži- linai Diana táncegyüttes dzsesszgimnasztikai bemutatót tartó tagjai, valamint František Zemlička, a prešovi népi mesélő. Fellépésükkel olyan élményt nyújtó szórakozást és színvonalat biztosítottak, amelyet minden példásnak minősíthető klubest megkíván. Sajnos, a fesztiválon nem találkoztunk olyan szakszervezeti házakat képviselő művészeti együttesekkel, melyek szereplésére — elért sikereik alapján — joggal számítottunk. Az érsekújvári (Nové Zámky), a komáromi (Komárno), a füleki (Fiľakovo) szakszervezeti ház, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi klubjának együtteseire gondolunk, melyeknek tevékenysége nem jelentéklele- nebb és nem is gyengébb színvonalú, mint a fesztiválon szerepelt együtteseké. Részvételükkel teljesebb lehetett volna a seregszemle sikere, hiszen színponpásabban és változatosabban tükrözte volna a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom művészeti csoportjainak és köreinek tevékenységét. A szervezők, és a szereplők egyöntetű véleménye, hogy hagyományt kell teremteni e fesztiválból, amely mindnyájukat ugyanarra biztatta: induljunk a majdani tökéletes felé. HAJDÜ ANDRÁS nyújtását, a nép nyomását úgy irányítják, hogy maga a nép zúzza össze a reakció próbálkozásait, amelyekkel a politikai hatalmi fordulat kiváltására törekszik. A döntő összecsapásban a kommunisták számítása bevált, a reakciós miniszterek néhány nap leforgása alatt kiszorultak a kormányból, a reakciós pártok pedig a hatalmi szervekből. A könyv szerzői rögzítik a válságos napok minden fontosabb eseményét, felhasználva ehhez a levéltári anyagokat, a korabeli sajtót, a visszaemlékezéseket, valamint a februári eseményekkel foglalkozó eddig megjelent műveket. A kiadvány kétségtelen hozzájárulás a szóban forgó témakör feldolgozásához, minthogy — ellentétben a legtöbb idevágó irodalommal — átfogóan szemlélteti az ösz- szes politikai és társadalmi erő mozgását, s területileg sem korlátozódik csupán egy-egy városra vagy országrészre, hanem feltárja az egész ország területén kibontakozott tömegmozgalom fejlődését. A szerzők a bevezető fejezetben az 1944- től 1948-ig terjedő csehszlovák forradalom egyes szakaszait vázolják, bemutatva röviden a két világháború közötti fejlődés, fő vonalát is. Ezután a február 20. és 25-e közötti hat drámai nap elevenedik meg az olvasó előtt: megismerjük Csehszlovákia Kommunista Pártja és a többi politikai párt, jelentősebb tömegszervezet tevékenységét, a köztársasági elnök, ' a kormány a parlament, a szlovák nemzeti szervek tárgyalásait, az akcióbizottságok és kongresszusok munkáját, a dolgozók hatalmas tüntetéseit. A szerzőpáros így értékeli a harminc év előtti eseményeket: „1948 februárjában — minden más kulcsfontosságú 'eseményhez hasonlóan — mintegy gyújtópontban összpontosulnak az összes múltbeli, tapasztalatok és tanulságok. Drámai rö vidséggel itt tárhatjuk fel az egész legújabb kori csehszlovák történelem politikai mozgásának lényegét. 1948 februárja ugyanakkor részévé vált a munkásosztály és az egész nemzetközt munkásmozgalom ~ta pasztalatának is. A kötetet bő fényképanyag illusztrálja, a függelékben pedig a legfelsőbb állami szervek összetételét találjuk. NAGY JUDIT A Szlovák Nemzeti Színház ma mutatja be Leoš Janáček operáját, a Katja Kabanovát. Az opera Osztrovszkij, Vihar című drámája nyomán született, és Janáček jellegzetes „oroszos“ műveinek egyike. Az „oroszos“ jelző azonban csak a választott témára és a mű „hangulatára“ vonatkozik, zenéje teljesen Janáček egyéni stílusát képviseli: mozaikszerű formálás, rövid, pregnáns motiválás, színes zenekarkezelés. Az opera címszerepét a magas, karcsú, kerek arcú Éva Dépoltová alakítja. Arcvonása, magatartása belső nyugalomról tanúskodik, így beszélgetésünk első perceiben el sem tudtam őt képzelni Katja szerepében. Később viszont, ahogy a pályafutására és hivatására terelődött a szó, mégis rájöttem: nem véletlenül esett rá a rendező választása. Éva Dépoltová 1974-ben végezte el a prágai Zeneakadémiát. „Alig négy éve kerültem ki a főiskoláról, mégis úgy tűnik: nagyon régen volt már. Persze, lehet, hogy csak azért, mert sok helyen jártam azóta, sok mindent láttam, és velem is annyi minden történt... Azt, hogy operaénekesnő vagyok, Zdenék Otavának, hajdani professzoromnak köszönhetem." Még el sem búcsúzott a főiskolától, amikor Ústi nad Labemban Miladát énekelte Dvoíák Daliborában, majd Verdi Aidáját Ostravában. „Itt írtam alá első színházi szerződésemet, és eljátszottam Az eladott menyasszony Mafenkáját, Dvo- rák Ruszalkáját és Janáček Je- nufájának főszerepét.“ Első külföldi meghívása 1975-ben a milánói Scalába szólt. Puccini Turandotjában Teheránban is nagy sikert aratott. „Sok mindenre lehetőséget adnak az efféle vendégszereplések. Az ember áttekintést nyer a világ operaszínpadairól, világhírű karmesterekkel és énekesekkel találkozik ...“ Macbeth és Tos- ca, Verdi és Puccini a kedvencei. Ezekkel a szerepekkel már a fél világot bejárta. Fellépett Törökországban, Nyugat- Németországban, Svájcban, Franciaországban, Iránban, Hollandiában, Ausztriában és Japánban. „A legboldogabb akkor voltam, amikor Mulinar Bra- deli, aki Maria Callastól Maesfe „Csak a bemutató sikerüljön..." (Pavol Horník felvétele) rio del Monacoig sok világhírű operaénekessel dolgozott, engem hívott meg Olaszországba a Turandot női főszerepére.“ Branislav Kriškával, a Katja Kabanová rendezőjével nem ez az első találkozása. „A diplomamunkám Puccini Toscája volt. Megtudtam, hogy a Szlovák Nemzeti Színház főrendezője is írt erről az operáról, így könyvével nagyban megkönnyítette a munkámat. Személyesen tavaly találkoztunk először, amikor éppen a Tos- cát énekeltem Bratislavában.“ A négy hónapig tartó próba után boldogan, de izgatottan várja a bemutatót. Katja alakjával nem volt könnyű az azonosulás. És Janáček zenéje is nehezítette á szerep „megálmodását“. Erőteljes koloratu- rizmussal, rendkívül szuggesz- tív kifejezőkészséggel emeli igazi zenedrámai magaslatokra az operát. Katja elnyomotton, rossz házasságban él egy fül- lesztő légkörű Volga-parti kisvárosban, zsarnoki anyósa uralma alatt. Magányából Borisz sem tudja kiszabadítani, az ő oldalán sem képes kitörni u tragikus bilincsekből, így nincs számára más menekülés — csak a halál.. Arra a kérdésre, hogy vannak-e vágyai, kívánságai, mindössze ezt válaszolta: „Csak a bemutató sikerüljön!" G. SZABÓ LÁSZLÓ A kővetkező állomás: Qgg|gg B||déjOVÍCe Hétfőn kezdődik a hazai filmek fesztiválja Országos rangú kulturális esemény színhelye lesz a jövő héten České Budejovice: az idén itt rendezik meg a cseh és a szlovák filmek fesztiválját. Banská Bystri- cct, Plzeň, Ostrava, Košice, Ostí nad Labem, Nitra, Prága, Brno és Bratislava után ez a dél-csehországi város vállalta a házigazda szerepét. Február 27-e és március 3-a között itt fogadják a seregszemle vendégeit — rendezőket, írókat, színészeket, kritikusokat és a kulturális élet vezetőit —, akik találkoznak, hogy áttekintsék és értékeljék a múlt esztendő hazai filmtermését s lemérjék: hol tart, merre halad a csehszlovák filmművészet. A filmszemle jelentőségét növeli az a tény, hogy közvetlenül a Győzelmes Február 30. évfordulója után rendezik meg, abban az időben, amikor országszerte megvonjuk munkánk mérlegét, vázoljuk a szocialista országépítés eredményeit, művészetünk sikereit. S hogy a filmesek, illetve alkotásaik az elmúlt három évtizedben mennyiben tettek eleget a szocialista filmművészettel szemben támasztott követelményeknek — erre rövidesen választ kapunk, hiszen a nemzeti fesztivál eélja, hogy egy esztendő filmtermését felvonultatva, értékelje a cseh és a szlovák filmgyártás helyzetét s elemezze, mit tettünk a párt kultúrpolitikai határozatainak teljesítéséért. A szemle jelentősége tehát abban van, hogy jelzi a csehszlovák film útjának egy- egy állomását és képet ad a hazai filmművészet jelenéről. Ebben az évben a tavaly készült 43 játékfilm (34 cseh és 9 szlovák alkotás) közül 27-et, azaz 22 cseh és 5 szlovák filmet, valamint több tucat rövidfilmet mutatnak be a szemlén; az alkotások közül többet ősbemutatóként vetítenek. A filmek elbírálása során főleg a szocialista elkötelezettséget és művészi igényességet, az újszerű ábrázolásmód és kifejezőeszközök keresésére irányuló törekvéseket veszik figyelembe. Nincs lehetőségünk e helyütt felsorolni a műsoron szereplő összes alkotást, ezért csak néhány jelentősebbre hívjuk fel az olvasók figyelmét: A forró nyár árnyéka (rendezte František Vláčil), Egy amerikai Prágában (Josef Mach és Štépán Skalský), Az ügyvéd (Andrej Lettrich), A repülő madár árnyéka (Jaroslav Balík), Tükröződés (Jaroslav Balík), A morva földről (Antonin Kachlík), Büh (Zbynek Brynych), Hadd féljen (Ladislav Rychman), Adela még nem vacsorázott (Oldrich Lipský), A varázsló tanítványa (Karéi Zeman). Változatos és sokrétű lesz a cseh és a szlovák filmek fesztiválja. A jövő héten České Budéjovice négy mozijában reggeltől késő estig szinte szünet nélkül peregnek majd a filmek, s az alkotásokat a dél-csehországi kerület több városában és falujában is bemutatják; többek között Český Krum- lovban (itt kerül sor a fesztivál ünnepélyes megnyitására is), Táborban, Pí- sekben, Prachaticében, Vo- laryban, Vodňanyban. A fesztivál azonban nem csupán verseny, a zsűri elismeréséért folyó versengés, hanem a filmművészek és a közönség találkozója is. A cél, hogy minél közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki az alkotók és a nézők között, ezért a szemle filmjeit az üzemek, a szövetkezetek dolgozóinak is bemutatják, s az előadás után vitát rendeznek az alkotókkal, a színészekkel. A filmesek külön találkoznak a szocialista brigádok tagjaival is.. A seregszemlét kiállítások, ankétok, szemináriumok teszik még színesebbé. TÖLGYESSY MÁRIA A tökéletes felé Jegyzetek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom művészeti csoportjainak fesztiváljáról ÚJ s 1978. II. 24. 6
