Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-21 / 52. szám, kedd

A szövőgépeknél kell a ]iilvédő Huszonöt éves a Revúcai LYKOTEX Vállalat Ezekben a napokban meg­különböztetett figyelemmel és szorgalommal csinosítják a RE- vúcai LYKOTEX Vállalat épü­leteit. A munkacsarnokban el­helyezett feliratok, jelszavak is elárulják, hogy kettős, egy­máshoz közelálló jubileumra készülnek. Az idei február azért kettős jubileum időszaka ebben a vál­lalatban, mert a CSKP VIII. kongresszusán jóváhagyott or­szágépítő program keretében, közvetlenül a munkásosztály 1948. évi győzelme után rak­ták le az üzem alapjait, öt év­vel később, 1953-ban kezdték meg a termelést. E jelentős évfordulókat a vállalat dolgozói méltó körül­mények között, feladataik si­keres teljesítésével akarják megünnepelni. Andrej Múdryval, a jubiláló vállalat igazgatójával folyta­tott beszélgetésünk közben is meggyőződhettünk erről. Az igazgató mindenekelőtt el­mondta, hogy a vállalat négy üzemében közel kétezer ember dolgozik, ezek 70 százaléka nő. A revúcai üzemben á pony­vavásznon kívül a REKOS né­ven ismert szőnyeg készül. Ko- kava nad Rimavouban a nyers­lent, Hlinnében a lenrostot dolgozzák fel. Vojanyban épü­letszigetelésre szolgáló üveg­szövetet gyártanak. — Vállalatunk 1971-ig tulaj­donképpen lenfeldolgozással foglalkozott — mondja a vál­lalat igazgatója. — Egy évvel később kezdtük meg a ma már tervidőszak első évében áru­termelésünk 16 százalékkal növekedett, és tavaly elérte a 495 millió korona értéket. Eb­ből megközelítőleg százhet­venötmillió korona értékű árut exportáltunk a Szovjetunióba, ír Magyar Népköztársaságba, Lengyelországba, Bulgáriába. A kedvező fordulat annak kö­szönhető, hogy sikerült döntő változást eszközölnünk a gyártmányszerkezetben, beve­zetni a lenből gyártott kész- árutermelést, a varrott szőnye­gek és az üvegszövet gyártá­sát. Haladást értünk el a ve­vők által joggal igényelt minő­ség javítása és a divatújdon­ságok meghonosodása terén is. — Mi okozta a legtöbb gon­dot? — Termelésünkre, feladata- taink sikeres teljesítésére, de munkaközösségünk igyekezetére is kedvezőtlenül hat az utóbbi években bekövetkezett fogya­tékos nyersanyagellátás mind lenből, mind pedig vegyipari készítményekből. Sajnos, ép­pen Kelet-Szlovákiából nem kapjuk meg határidőben a szerződésben rögzített meny­nyiségű lenrostot. Tavaly a ter­vezett 5000 t helyett 2880 tonna lenrostot kaptunk. Ép­pen ezért import útján is kénytelenek vagyunk besze­rezni a hiányzó nyersanyagot. Tavaly kényszerből Belgium­ban vásároltunk 400 tonna gyenge minőségű lenfonalat. E probléma megoldásához az ed­diginél nagyobb segítséget vá­runk a mezőgazdasági terme­lőüzemektől, az őket irányító Mária Urbánová, a Győzelmes Február szocialista munkabrigád tagja a szőnyegvarrást ellenőrzi (J. Onofrej felvételei) 1978 II. 21. közkedvelt szőnyegek gyártá­sát, később az üvegszövet ké­szítését. Termelésünk 1970-ig elég lassan növekedett, vi­szont az utóbbi hat év alatt megnégyszereződött. Konkré­tan, 1970-től 1975-ig bruttó ter­melésünk 238 százalékkal nö­vekedett. Gyors ütemben foko­zódott az exportunk, de ennél is gyorsabban a hazai igények kielégítése. Ennek bizonyításá­ra elég egyetlen példa. Míg 1954-ben 1,3 millió korona ér­tékű árut juttattunk piacra, az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében már 370 millió korona értékű áruval gyarapítottuk piacunkat. 1971-től vállalatunk minden évben nyereséggel zár­ta gazdasági mérlegét. — Mi hozta a kedvező válto­zást a vállalat termelésében? — A vállalat megalakulását követő években bruttó termelé­sünk értéke közel tizennégy- míllió koronát tett ki, 1975-ben pedig négyszázharmincnyolc­millió koronát. A 6. ötéves szervektől. Gyakran rendszer­telenül, késedelmesen kapjuk a vegyipari termékeket is. Ta­valy festékekből a tervezett­nél 48 tonnával kevesebbet kaptunk. Az is előfordul, hogy a megrendeléstől eltérő színű festéket kapunk. Mondanom sem kell, mennyire hátráltatja munkánkat az ilyen helyzet. A jubiláló Revúcai Lykotex Vállalat vezetői és dolgozói ennek ellenére mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a felmerülő problémákat megoldják, és az egyre igénye­sebb feladatokat sikeresen tel­jesítsék. A 6. ötéves tervidőszak har­madik évében a vállalat áru­termelése további 6,3 százalék­kal növekszik, s értéke meg­közelíti a félmilliárd koronát. Exportfeladatunk 3,6 millió ko­ronával növekedik, s a hazai piacra a terv szerint 39 millió korona értékű áruval többet kell juttatnunk, mint tavaly. Mindezek megvalósításához járulnak hozzá azoknak a fel­ajánlásoknak a teljesítésével, melyeket a vállalat dolgozói a Győzelmes Február 30. évfor­dulójának tiszteletére tettek. Alkalmunk volt megismerni a vállalat 1990-ig terjedő táv­lati programját is, melyben az árutermelés mennyiségi, minő­ségi fejlesztése, a termelési fo­lyamat korszerűsítése, a dol­gozók munkabiztonsági, szó ciális és kulturális igényeinek kielégítése, újabb termelőkapa­citások építése stb. szerepel. Figyelemre méltó, hogy a vállalat törekvései között, ki emelkedő helyen szerepel a hazai nyersanyagforrások, a vegyipari üzemek termékeinek maximális felhasználása. A fejlesztési terv alapján 1979-ben például a REKOS szőnyegek szintetikus anya­gokból készülnek, formaállób- bak és tartősabbak lesznek. Ezeknek a szőnyegeknek gyár­tását 1980-ig — az 1971-es év­hez viszonyítva — általában 350 százalékkal növelik. A CSKP KB múlt évi februá­ri ülése határozatainak szelle­mében hazánkban eddig nem alkalmazott technológiai eljá­rással sokszínű mintás szőnye­gek gyártását kezdik meg. Ezeket eddig kisebb mennyi­ségben importáltuk. E szőnye­gek 1980-ban kerülnek piacra, s 1985-ig 250 százalékkal fo­kozzák gyártásukat. Az üvegszövetek gyártása te­rén 1978-ban elérik az évi öt­millió méter mennyiséget, s termelését az építőipar igényei­nek megfelelően fokozzák. Örömmel mondta a vállalati igazgató azt Is, hogy Nagyka- poson (Ver. Kapušany) 280 mil­lió korona beruházással új üze­met építenek, amely 450 em­bernek, főleg nőknek nyújt majd munkaalkalmat. Ebben az üzemben üvegszövetet fog­nak gyártani. Néhány adatot kiragadtunk a jubiláló Revúcai Lykotex Vál­lalat eredményeiből, gondjai­ból és távlataiból. Mindenről képtelenség lenne beszámolni. A vállalat munkaközösségének alkalma nyílik arra, hogy fel­mérje eddigi munkájának ered­ményeit és megismerhesse a jövőbeni tennivalókat. És ez mindennél fontosabb. KUI.IK GELLÉRT Terebélyesedik a gázvezeték Megvalósított tervek • Az együttműködés új fogalma: Szojuz Tervszerűen folyik egyik leg­fontosabb energetikai létesít­ményünk, a tranzit gázvezeték­rendszer építése. Erről tanús­kodnak azok az eredmények is, amelyekről e nagy horderejű beruházás „csúcsszervétől“, a Tranzit Gázvezeték konszern igazgatóságától értesültünk. Rekordteljesítmény a tranziton A hazánkat keresztül szelő, szovjet földgázt szállító cső­vezetékrendszer tavaly több mint 19 milliárd köbméter gázt szállított a célországokba. Ez a mennyiség 22 százalékkal ha­ladja meg az 1976-os teljesít­ményt. Ez a gázmennyiség meg­felel 29 millió tonna jó minő­ségű szén kalóriaértékének! A tervek szerint az idén a tranzit gázvezetékrendszeren keresztül Ausztriába, Olaszor­szágba, Franciaországba, az NSZK-ba és az NDK-ba össze­sen 25,9 milliárd köbméter föld­gáz érkezik. Az év második fe­lében Jugoszlávia is csatlako­zik a tranzit gázvezetéken áramló szovjet földgáz átvevői­hez. A gázvezeték építők tavaly rekordteljesítményt értek el. Viszonylag kedvezőtlen feltéte­lek közepette 767 km hosszú csővezetékszakaszt fektettek le és helyeztek üzembe. Az épít­kezés nagyságát jelzi például az is, hogy az elmúlt két évben a gázvezeték keleti és déli el­ágazásának építéséhez szüksé­ges csövek szállítására 14 656 vagonra volt szükség. 1977-ben további 8 turbinát helyeztek üzembe a keleti elágazás, komp­resszorállomásain. Ezzel a tur­binák száma elérte az ötvenet, s a „tranzit“ építői teljesítet­ték 1974-ben tett kötelezettség­vállalásukat — egy évvel lerö­vidítették a kompresszorállon^á- sok átadási határidejét! Idei feladatok A konszern vállalat idei fő céljai közé tartozik a beruhá­zási tevékenység terén a keleti vezetékszakasz kompresszorál­lomásainak bővítése, s új állo­mások építése a déli szaka­szon. A feladatok közt van az olešnái belföldi átvevőállomás felépítése, illetve a nagykaposi (Veiké Kapušany) átvevőállo­más bővítése. A tervben szere­pel a déli vezetékszakasz táv­közlési rendszerének és üzemi létesítményeinek felépítése, va­lamint a senicai központi rak­tár és műhelytelep építésiének előkészítése is. ­Harmadik vonal — Konzorcium Jelentős feladat a gázvezeték harmadik párhuzamos vonalá­nak, az ún. Konzorcium gáz­vezeték építésének megkezdése. Ezen a vezetéken érkezik majd a szovjet földgáz Ausztriába, az NSZK-ba és Franciaország­ba, s hazánkba. Tervezett évi kapacitása eléri a 16 milliárd köbméter földgázt — s ebből a mennyiségből 3,6 milliárd köbmétert kap a csehszlovák népgazdaság. A tervek szerint a Konzorcium vezetékvonal próbaüzemeltetése 1981-ben, tel­jes üzembe helyezése pedig 1984-ben kezdődik. A 867 km- es vezetékvonal építésében is­mét részt vesz a nagy tapasz­talatokkal rendelkező prágai Csőszerelő Vállalat, a košicei Mélyépítő Vállalat, a bratlsla- vai Hydrostav és a pardublcei Gázipari Építő Vállalat. A tranzit gázvezették 1971— 1973-ban felépített szakaszának hossza 1030 km. A ma üzemben levő vezetékrendszer hossza meghaladja a kétezer km-t, 1981-ben, a Konzorcium veze­tékszakasz felépítésével eléri a 3100 km-t. Ahhrtz, hogy a Tranzit Gáz­vezeték konszernvállalat zökke­nőmentesen teljesíthesse idei fő feladatát — mintegy 26 mil­liárd köbméter földgáz szállí­tását —, a vezetékvonal déli elágazásához két új kompresz- szorállcmást kell hozzákap­csolni, Nagy kapósnál üzembe kell helyezni egy további csar­nokot, s a Brnótól délkeletre húzódó autósztráda alatt át kell vezetni a 900 mm átmérőjű vo­nalszakasz csővezetékét. Szojuz — szövetség Dolgozóink kiváló teljesít­ményt nyújtanak az orenburgi gázvezeték építésében is. A csehszlovák szakaszon az 1977. évi tervet már október 31-én teljesítették, s így november 2- től már az 1978-as feladatokra összpontosíthatták figyelmüket. Jelenleg a szocialista országok e nagy jelentőségű közös épít­kezésen háromezer csehszlová­kiai dolgozó vesz részt a cé­lok valóra váltásában. Erőfe­szítésük most —■ a volgográdi „A“ épület, a pallaszovkai la­kótelep és a kamisini központi javítóműhely építése mellett — elsősorban a kompresszorállo­mások felépítésére irányul. A tervek szerint a szocialis­ta országok testvéri együttmű­ködésével épülő Orenburg — a Szovjetunió nyugati határa köz­ti hatalmas földgáz-távvezeté­ket ez év október 1-én helyezik üzembe. E páratlan létesítmény — közölték a sajtóval a Tran­zit Gázvezeték konszernválla­latnál — ezentúl a Szojuz (szövetség) nevet fogja viselni. Ez az elnevezés kifejezi a gázvezeték építésében részt vr>- vő szocialista országok inter­nacionalista együttműködésé­nek, testvériségének eszméjét. SOMOGYI MÄTYÄS Február őket is kötelezi A Februári Győzelem 30. év­fordulója széles körű munka- kezdeményezést váltott ki a dolgozók körében. Számos egyéni és kollektív kötelezett­ségvállalással köszöntik a nagy évfordulót például az ipoly- nyéki (Vinica) Béke Efsz dol­gozói is. „Február minket is kötelez“ — mondták többen is, amikor több mint háromnegyed milliós kötelezettségvállalásuk­ról beszélgettünk. A növénytermesztésben első­sorban a hektárhozamok növe­lését tűzték célul. Burgonyá­ból tíz, búzából és szójából egy-egy mázsával lépik túl a tervezett hektárhozamokat, ami 300 mázsa burgonyát, 60 mázsa szóját és 550 mázsa búzát je­lent. Minden évben sok gondot okoz a cukorrépa termesztése, betakarítása, ezért ezen a té­ren is jelentős vállalást tetiek. Az agrotechnikai határidők megtartása mellett nagy figyel­met fordítanak maid a munka minőségére, a vetéstől egészen a betakarításig. A növényvéde­lem és a tápanyagellátás egy gépesített kollektíva feladata, s tagjai, a növénytermesztési üzem vezetőiével, Bornstein Oszkár mérnökkel kötelezték magukat, hogy pontosabban végzik myjd munkájukat, ami elősegíti a termény egyenletes fejlődését. Farkas János, Hrasko László, Siket József és Súth Gábor traktorosok a 170 hektárnyi szemes kukorica felett vállal­tak védnökséget. A vetéstől a be­takarításig ügyelnek arra, hogy a munka menete és minősége megfeleljen az agrotechnikai követelményeknek. Persze, a többi traktoros sem marad le társai mögött. Vállalták a rá­juk bízott gépek lelkiismeretes gondozását, hogy azok mindig üzemképesek legyenek, s így maximálisan kihasználhassák a munkaidőt. Az év folyamán 15 munkaszüneti napon munkába állnak, ami 4320 munkaórát je­lent. Az állattenyésztők között a legjelentősebb vállalást a ba­romfitenyésztők tették. Több mint 134 ezer koronás vállalá­sukat azzal teljesítik, hogy csökkentik az egy tojás előál­lításához szükséges takarmány­adagot, ami egészében véve 726 mázsát tesz ki. Hasonló értékű a szarvas- harmák gondozóinak felajánlá­sa is. főbb minőségű tejet fog­nak eladni, s így 109 ezer ko­ronás jövedelemtöbbletet érnek el. Az energiatakarékosságot szolgálja az a vállalás, hogy a nagy teljesítményű villanyfo­gyasztókat éjjeli áramra állít­ják át, és a baromfitenyésztő telep szociális helyiségeiben villanyáram helyett szilárd tü­zelőanyaggal fognak fűteni. Az így nyert érték összege 74 600 korona. Közismert az ipolynyékl föld­művesszövetkezet szociális léte­sítményeinek fejlettsége, ' a telepek rendezettsége, gondo- zottsága. Minden részlegben öl­tözők, mosdók és zuhanyozók állnak a dolgozók rendelkezé­sére, az üzem területét virág­ágyások, rózsabokrok díszítik. Ezek gyarapítását Is magukba foglalják a vállalások. A volt állami gazdaság telepén új szo­ciális helyiséget létesítenek a növénytermesztési részleg 40 dolgozója számára, 45 ezer ko­ronás ráfordítással, a hnb vá­lasztási programjának megvaló­sítását pedig 100 ezer korona értékű munkával, elsősorban gé­pek kölcsönzésével segíti a szö­vetkezet. És így folytathatnánk a pél­dákat. hiszen a kötelezettség­vállalások teljesítéséből min­denki kiveszi a rés^ét BÖJTÖS JÁNOS Andrej Múdry igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents