Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-21 / 52. szám, kedd
Jár-e szabadság a dolgozó nyugdíjasnak? B. K.: Ezt kérdezi egy bősi (Gabčíkovo) olvasónk. A Mun- katörvénvkönyv 100—110 §-a alapján jár. Ha 180 munkanapot dolgozik, akkor 12, ha egész éven át dolgozik akkor 20 munkanap, ha különben is szerzett ennyi szabadságra Igényt. Csípőficammal kaphat-e rokkant járadékot? A. F.: Még gyermekkori testi hibája alapján az 1975/121 sz. törvény 1. bekezdésének a) pontja értelmében igényelheti a részleges rokkantjáradékot, ha legalább 10 éve van már munkaviszonyban. Az idézett rendelkezés 3. bekezdése szerint részleges rokkantnak kell tekinteni az olyan dolgozót is, akinek a hosszú ideje tartó kedvezőtlen egészségi állapota jelentősen megnehezíti általános életkörülményeit, mégpedig abban az esetben is. ha keresete lényegesen nem csökkent. Az adókedvezmény egyelőre Ön számára tényleges kedvezményt nem jelent [más lenne, ha magányosan élőnek kellene tekinteni 1. Súlyos üzemi baleset és következményei K. I. Az 1975/121 sz. törvény 25. §-ának 3. bek. értelmében teljesen rokkantnak számít az a dolgozó, aki a hosszan tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt képtelen rendszeres munkatevékenységre, vagy a munkatevékenység rontana egészségi állapotán, továbbá, ha ugyan tudna rendszeres munkatevékenységet folytatni, de csak olyat, amely nincs előző képességeivel és hivatása társadalmi jelentőségével arányban, vagy munkáját csak egészen rendkívüli körülmények között tudná folytatni. Részleges rokkantnak számít az idézett rendelkezés 4. bek. értelmében az olyan dolgozó, aki eddigi, vagy azonos minősítésű foglalkozását csak rendkívül könnyített feltételek mellett tudná folytatni, vagy csak kevésbé minősített foglalkozás* tudna ellátni és ezért keresete lényegesen csökkent. Autóbaleset és a biztosító kötelezettsége T. M. Önöknek autójukra csak a kötelező törvényes felelősségbiztosításuk van (1974/ 124 hirdetmény). A biztosítás alapján a biztosító Önök helyet* köteles a másnak okozott kárt megtéríteni, ha a kárért a gépkocsivezetőt, illetve üzemeltetőjét terheli a felelősség. Mivel saját anyagi baleset- biztosításuk (CASCO) nem volt, a biztosító nem téríthetett semmit a Magyarországon elszenvedett kárért. Ha a karambolért a másik gépkocsi vezetője lenne a felelős, akkor vele szemben léphet fel kártérítési igénnyel és a felelős gépkocsivezető helyett a Magyar Állami Biztosító lenne köteles a kárt viselni. Ebben az esetben rendszerint a rendőri vizsgálat, esetleg egy bírósági ítélet állapítja meg, ki milyen arányban felelős. Ajánljuk, forduljon ügyvédhez, aki részletesebb tanácsot tud adni. Esetleg a csehszlovák biztosító is vállalja érdekelnek képviseletet a magyarországi biztosítóval szemben. Nincs alkatrész, nem javítják meg a mosógépet P. S.: A Polgárt Törvénvkönyv 250. §-ának 1. bek. értelmében a kiküszöbölhető hiba ingyenes megszüntetésére van joga. Ha a hiba az alkatrész* hiánv miatt nem távolítható el és még tart a szavatossági határidő, elállhat a szerződéstől és ennek alapján igényelheti a vételár visszafizetését. 4 szavatossági haláridőben kérheti még a készülék hibátlanra való kicserélését is. Ha kérését az eladó vállalat nem veszi tudomásul, a bejelentéstől számított 3 éven belül (de inkább minél előbb) a járás- bíróságon beadott keresettel érvényesítheti igényeit. Szabadságigény K. J.: Mivel új munkahelyére augusztus 10-én lépett be, az év végéig nem teljesítette az 5 havi várakozási idő feltételét, ezért nem keletkezett igénye az 1977. évre új munkaadó vállalatánál aránylagos szabadságra. Az új munkahelyen legfeljebb akkor tekinthetnének el ettől a feltételtől, ha az ő érdekükben lépett be hozzájuk. Ehhez szükséges az üae- mi bizottság hozzájárulása is. Munkabéradó — utólagos levonás K. E. Az 1952/76 sz. munka- béradó-törvény 16. §-a értelmében a munkabéradót levonó munkaadó vállalat azt az adót, melyet dolgozójának béréből nem vont le, utólag az egyes kifizetésektől számított 3 hónapon belül vonhatja le. Ha a helytelen béradólevonást a dolgozó maga okozta pl. bejelentési kötelezettségének elmulasztásával. az adót három éven belül utólag is le lehet vonni. Nézetünk szerint Önt nem terhelte semmiféle bejelentési kötelezettség és a levonást a bérelszámoló osztály pontatlansága okozta. Az utólagos kivetést csak önkéntes belátása alapján lenne köteles megfizetni, ha erre írásbeli beleegyezését adja. A beleegyezése nélküli levonásokat egy éven belül visszakövetelheti a döntőbíráskodási bizottságnál (rozhodcovská komisia), vagy há ilyen nincs a vállalatuknál, a járásbíróságon beadott keresettel. A szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése J. J.: Az 1975/122 sz. efsz- törvény 20. §-a értelmében a tagsági viszonyt írásban kötött kölcsönös egyezséggel tetszőleges Időponttal is meg lehet szüntetni. Ajánlatára a szövetkezet nem köteles 14 vagy 15 napon belül válaszolni. Ez az előírás eltér a Munkatörvénykönyv 43. §-ának 4. bekezdésétől. Tagsági viszonyát csak az idézett törvény 21. §-a értelmében legkésőbb a folyó év június 30-ig írásban az efsz vezetőségének címére kézbesített kilépési nyilatkozattal szüntetheti meg. Tagsági viszonya csak az év végén, tehát december 31-vel szűnne meg. Mint ipari tanuló, milyen fizetési kötelezettségei vannak? B. Gy.: Az ipari tanulók, illetve azok, akik róluk gondoskodnak, az ú. n. felkészülési időszakban kötelesek hozzájárulni a vállalat által nyújtott ellátás (étkezés) és elszállásolás kiadásaihoz, mégpedig az 1969/67 sz. hirdetmény rendelkezései szerint. Kivételt jelentenek az országos viszonylatban kiemeltnek nyilvánított szakmák, mert ezekben a kiadásokat teljes egészében a vállalat viseli. Az ipari tanuló családjának szociális helyzetét Is tekintetbe veszik. Ha a családban egy főre nem jut legalább havi 400 korona, az iskolaév megkezdése előtt a munkaadóhoz benyújtott kérvényben kell kérni a hozzájárulás elengedését. Mivel Ön már harmadéves ipari tanuló és így szakképesítése időszakában a végzett írunkáért fizetést is kap, a napi étkezéshez 14,10 koronát, az elszállásoláshoz havi 40 koronát jogosan vonhat le a munkaadó. Ha az étkezést előre, legalább 48 órával korábban lemondja, az előírások értelmében ezekért a napokért hozzájárulást számítani nem lehet. Dr. F. J. A 30 ČV ELŐTTI ESEMÉNYEKRE EMLÉKEZVE Hoppal dolgoztak, éjjel a gyárat Őrizték 1948 FEBRUÁR A Hulladék- gyűjtő n. v. színesfémöntödéjének mestere az ötvenkét- asztendős ifjabh Gasko Béla elv- társ. A formázó- és vasöntőmesterséget Kassán (Košice) tanulta a Poledňák-gyárban, amely abban az időben — mint a város egyik legjelentősebb ipari üzeme — közel kétszáz embernek nyújtott munkalehetőséget. Gasko elvtárs a felszabadulást követő években, az emlékezetes februári napok idején az államosított Poledňák-gyár vasöntőjeként, a gyár egyik legfiatalabb kommunistájaként, tele forradalmi lelkesedéssel az elsők között jelentkezett a népi milí- ciába. Forradalmi- ságát édesapjától örökölte, aki vöröskatonaként harcolt az orosz forradalom csatáiban. Felelevenítettük a 30 év előtti eseményeket. v — A Poledňák gyár, — a mai Szovjet Hadsereg Gépgyárhoz hasonlítva — csak kisebb műhelynek tűnik — jegyzi meg Gasko elvtárs. — Annak idején jelentős gépipari üzem volt. Sokan ott tanulták ki a mesterséget azok közül, akik ma a gépgyár törzsgárdáját alkotják. A februári eseményeket megelőző időszak ban, — amikor Poledňák már nem volt a gyár tulajdonosa — bennünket, ott dolgozó kommunistákat elnyomtak. Erre egyetlen példát idéznék. Szomorú, ma talán nevetségesnek is tűnő dolgok történtek abban az időben. Azokat a munkásokat, akik politizáltak, a munkásosztály érdekei mellett agitáltak, a gyár államilag fizetett urai úgy büntették meg, hogy — mint Garcsár Béla bácsival is megtörtént — az esztergapadját kitették az udvarra, a szabad ég alatt kellett rajta dolgoznia. A megtorlások ellenére sem adtuk fel a harcot. Béla bácsi, a pártszervezet vezetője példát mutatott, állandóan tájékoztatott a helyzetről, lelkesítő szavaival bátorított bennünket, fiatalabbakat. Ennek köszönhető, hogy a gyár munkásainak ébersége és egysége állandóan erősödött. Tudjuk, hogy a demokrata urak a gyár volt tulajdonosának malmára hajtották a vizet. Vesztükre, lebecsülték éberségünket és erőnket. — Mikor került sor a gyári milícia megalakítására? — A pártbizottság és a rádió tájékoztatóiból szereztünk tudomást a kormányválság körüli dolgokról, a CSKP KB álláspontjáról, intézkedéseiről. Kiéleződött a feszültség a mi gyárunkban is. Ezért már február 22-én megalakítottuk a milí- ciát. A vasöntők és mintakészítők képezték a gyár forradalmi erejének magvát. Mindannyian tágját lettek a milíciának. Az első napokban talán csak kilencen voltunk. Köztük volt Mi- ko Imre, Magyar János, Ondrej Bučko, Száraz elvtárs, Kocsis Imre. Ezekre a nevekre emlékszem. Fegyvereket is kaptunk, igaz, talán az előző században készüllek, de mégiscsak fegyverek voltak. Az öltözékünk nem volt egységes, egyedül a párt pecsétjével ellátott vörös karszalag jelezte, milyen alakulathoz tartozunk. Kassán abban az időben a postán, a villanytelepen, a vasúton, a sörgyárban és másutt, szintén megalakult a milícia, velük állandó kapcsolatot tartottunk fenn. A párt katonáinak éreztük magunkat. A városban működő pártszervezetek segítségével a gyári milícia tagsága jelentősen kibővült. Tevékenységünket a népi milícia városi törzse irányította, ennek Fábry István elvtárs volt akkor a parancsnoka. — A sok-sok esemény közül mire emlékszik a legjobban? — Nehéz lenne mindent felidézni, mindenre visszaemlékezni. De vannak dolgok, amit nem lehet kitörölni az ember emlékezetéből. Például míg élek, nem felejtem el azt, amikor a rádió bejelentette a kormány lemondását s azt, hogy a párt és a munkásosztály Gottwald elvtárs vezetésével, győztesen került ki a reakcióval folytatott harcból. És arra is jól emlékszem, amikor Spišiak urat, a demokraták vezérét — aki korábban engem és a hozzám hasonló munkásem- béreket, ki akart dobni a gyárból — én szólítottam fel, mint fegyveres milicista a gyár elhagyására. Átvettük, megvédtük a gyárat. Nappal dolgoztunk, éjjelenként felváltva őrködtünk. Az idő bennünket igazolt, jó ügyet szolgáltunk 1948 februárjában és az azt követő időszakban. Ezt fejlett szocialista társadalmunk jelene is bizonyítja. K. G. Tice ölelésében mi Az ember alig hagyja el Királyhelmecet (Kráľovský Chlmec), máris feltűnik a kanyargós Tice ringó nádrengetege. Észak felé haladva Boly (Bof) község az első lakott település. A falut szinte körülöleli a Tice, mely a hajdani nagy áradások idején a Latorcával együtt sok gondot okozott a falu népének. Igaz, jóval is fizettek, mert vizükben bőven volt hal, így a halászat sok szegény embernek adott megélhetést, s a nád pedig fedelet a fejük fölé. Negyven évvel ezelőtt itt majdnem minden háznak még nádfedele volt. Bolyban 1937-ben volt az utolsó nagy tűz, a falu egyharmada leégett. Akkor kezdték a tetőt cseréppel, palával és bádoggal fedni. Érdekes még egy gondolatnyi időre elidőzni a múltnál, hogy jobban megértsük és értékeljük a jelent. Boly lakosságának többsége a századforduló táján szegény- paraszt vagy cseléd volt a Guttmann-féle birtokon. A mocsaras, nádas rengetegben szép számmal éltek a vízi emberek, halászok, pákászok, akiknek jiem egy utóda él még, s ha csak teheti, szabad idejét ma is a víz mellett tölti. A lakosság tehetősebbje csak a harmincas években kezdte meg felvásárolni a Guttmann testvérek birtokát. Ekkor a faluban még csak 70 ház volt. 1940 ban már 113 a lakások száma, 1960- ban pedig 177 lakást és 820 lakost számlálnak. Ma a 235 lakásban 950 személy él — mondja Szedlók Miklós. a hnb elnöke. A régi házakból már csak kettő-három maradt mutatóba. Gyökeresen megváltoztak az életkörülmények. A lakások 3—4 szobásak, minden második házban központi fűtés van. Hetvenkilenc személygépkocsit tartanak nyilván. Csak azért soroltam fel ezt a néhány adatot, hogy bizonyítsam a hatalmas változást, mely az utóbbi évtizedekben végbement. Elgondolkodtató, hogy Egy falu, melynek jövője van egy emberöltő alatt ez a paraszti generáció mekkora utat tett meg máig. Mennyire átalakult az egész falu életformája, s mennyi értelmiségit adott a társadalomnak. A . tucatnyi pedagóguson és egyéb értelmiségin túl 22 mérnök került ki eddig a faluból. Ám másfelől elgondolkodtató az is, hogy ezek közül csak egy az agrármérnök, s az sem maradt a faluban, bár nagy szükség lenne rá, hiszen a 3200 hektárnyi területen gazdálkodó efsz-nek csak egy agrármérnöke van, az is a szövetkezet elnöke, Laczkó István. A munkaképes lakosságnak csak 20 százaléka dolgozik a földművesszövetkezetben. A többi a környező ipari telepeken, vagy más munkahelyeken keresi kenyerét. Eltűnődtem azon is, hogy bár Bolyhoz közel van Királyhel- mec, mégsem olyan nagy az elvándorlás a faluból, mint más községekből. Sőt, inkább lassú növekedés mutatkozik, hiszen 1960-tól napjainkig 70-nel nőtt a falu lakosainak száma. Szedlák Miklós, a hnb elnöke ezt a következőkkel magyarázza: — Az ipari munkahelyek 30 kilométeres körzetben megtalálhatók. Az autóbuszközlekedés nagyon jó, így mindenki aránylag rövid időn belül munkába érhet, és már kora délután otthon is lehet. Sok a személygépkocsi Is, ami szintén megkönnyíti a munkahelyre való utazást. — De tartós-e ez a helyzet? — Merem mondani, hogy igen. — Miből fakad ez az optimizmusa? — Részben a már említett realitások jogosítanak fel erre a reményre, másfelől pedig az, hogy Boly központi község, a fejlődő községek közé sorolták. Két éve nyitotta meg kapuit a 15 tantermes új, korszerű iskola. A lakosság szórakozási igényét szolgálja az új művelődési ház, melyben rövidesen megindul a filmvetítés is. Aránylag jól állunk a közművesítés terén. Korszerűsítettük az út- és a villanyhálózatot. Az elkövetkező években megoldjuk a vízvezeték bevezetését és bővítjük az üzlethálózatot is. Boly községnek valóban van jövője, s úgy érzem, a jelen viszonyok a belátható jövőt is mutatják már. TÖRÖK ELEMÉR Értékelték munkájukat A Csehszlovák Vöröskereszt nagymegyeri (Calovo) — kétszáz tagot számláló — alapszervezete a közelmúltban tartotta értékelő taggyűlését, amelyben Sztuchly Valéria, a szervezet elnöknője számolt be az elmúlt évben végzett munkáról. A beszámolóból kitűnt, hogy amit vállaltak, határidőben és maradéktalanul teljesítették. Kötelezettségvállalásukban szerepelt, hogy húsz taggal növelik a taglétszámot, s tíz embert nyernek meg a véradásra. A tervezettnél 36 személlyel többen, vaquis 86- an adtak rendszeresen inqyen vért. A városszépítés! akcióban 1000 órát dolgoztak 12 000 korona értékben, az efsz kertészetében pedig segítettek a zöldségfélék betakarításában. Gyakran látogatják a városban élő idős, beteg és magányos embereket. Nyolc idős beteg ember állandó ápolását vállalták.A Győzelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy 500 órát dolgoznak társadalmi munkában Tíz új taggal növelik a szervezet taglétszámát és tíz ingyenes véradót szerveznek Kötelezettségvállalásukban szereDel több egészsésüpyi előadás, a beteg, idős lakosok gondozása, és nem fe'edkeznek meg a fiatalok neveléséről ÖLLÉ FERENC
