Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-17 / 48. szám, péntek

NÉVRE SZÓLÓAN A losonci (Lucenec) POLANA nemzeti vállalat üzemi pártkonferenciájáró! Gyakorta találkozunk az általános személytelenség féloldalas gyakorlatával: a dicséretet név szerint osztják, de a bírálatban óvakodnak az Ilyesmitől. Persze, mert bármenynyire igaz, hogy a dolgozók, a kommunisták igénylik tevékenységük konkrét értékelését, a név szerint címzett bírálatért azért nem olyan nagy a rajongás. Egyszerűbb dolog a kritikát általánosságokba csomagolni. A losonci (Lucenec) POI1ANA nemzeti vállalat üzemi pártkonferenciáján azonban véget vetettek a személytelenség kultuszának. Ondrej Novotka elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke a beszámolóban a pártbizottság tevékenységét összességében, de a tagok egyéni teljesítménye szerint is értékelte. Bátran, igényesen, akár dicsérendő, akár bírálandó cselekedetekről volt szó. A pártcsoportok tevékenységének értékelése sem volt általános. X beszámoló konkrétan foglalkozott még azokkal az esetekkel is, amikor intést, megrovást, pártbüntetést kapnak a párttagok. Mind a pártélet, mind a termelési problémák kérdéseivel foglalkozva előbb a tényeket sorolta fel, azokat bíráló igényességgel elemezve megállapította az elért sikereket, illetve a hibáikat, majd megjelölte a további feladatokat, a hibák kiküszöbölésének, eltávolításának a módját. Példaként érdemes felidézni a beszámolónak azt a részét, mely a technikai, gazdasági káderek helyzetével foglalkozott. Felsorolta a tényeket: ebben az évben 4, a következőben 5, majd 1980-ban 6 dolgozó megy nyugdíjba. Várhatft, hogy 1980—05-ban további 41 dolgozó megy nyugdíjba. Ugyanakkor felsorolta azt is. hogy jelenleg hány dolgozó felkészítéséről, taníttatásáról gondoskodik a vállalat. Kitűnt: korántsem elegendő számú jövendőbeli vezető felkészítéséről gondoskodnak. Megjelölte a feladatot: folytatni kell a megfelélő káderek keresését, gondoskodni kell felkészítésükről. Még azt is meghatározta, hogy kiknek a feladata ez. Érthető tehát, hogy a vitafelszólalások és egy fontos kiegészítő javaslat után határozatba került a feladat. Szavazáskor mindenki tudta, hogy milyen jelentős határozatot támogat. A beszámoló nem fukarkodott a dicsérő szavakkal, amikor megállapította, hogy a tervezett feladatokat 2021 dolgozóval — tehát 9 dolgozóval kevesebbel a tervezettnél — teljesítették. És nem is akárhogyan, a munkatermelékenység 100,5 százalékos növelésével. Méltatta az újítók mozgalmának jelentőségét, és megállapította: 1,9 millió koronás bevétel köszönhető az újítóknak. Jozej Zvara elvtárs meg is kapta a „Slovakotex legjobb újítója" címet. Figyeljünk a névre, mert amikor a beszámoló bírálva elemezte az esetet: 17 800 méter exportra kerülő textilanyag gyártását a rossz szervezés miatt meg kellett ismételni, kimondta, hogy a hibáért Jozef Zvara elvtárs, a részlegvezető és a mesterek a felelősek. És persze ezt a megállapítást követte az útmutatás hogy az új gyártási feladatoknak a szokásosnál részletesebb, gondosabb előzetes elemzésével, a részfeladatok teljesítéséért felelősek kijelölésével kell a jövőben kiküszöbölni az esetleges hibákat. A vitában felszólalók is hason! ó módon, névre címezve dicsértek, bíráltak. Jászai Agnes elmondta, hogy részlegükön kik szervezték meg sürgős esetekben a hosszabbított és szombati műszakokat, kik foglalkoznak példásan a tagjelöltekkel, de a fegyelem megsértésének eseteit sem hallgatta el. Név szerint bírált. Bessenyei Gábor méltatta a védnökség! mozgalom eredményeit, a példákat nevekkel említette, s amikor arról volt szó, hogy a 402-es számú, valamint a 229-es számú áru termelése bizonyos időszakban hibás volt, megnevezte a felelősöket is. Marian Gajdos az ideológiai nevelés problémáiról beszélt, méltatta a jól dolgozó propagandisták tevékenységét, nevek szerint említve őket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a kommunisták és a fiatalok egységének fontosságára. Mindegyik felszólaló tárgyilagosan és a bíráló igényesség módszereit használva foglalkozott egy-egy fontos problémakörrel. A megnevezett munkabrigádokról, csoportokról, üzemrészekről érdemben, Illetve érdem szerint szóltak. Elmaradtak az „egyesek", meg a „néhányan", valamint a „túlnyomó többság", és az „egy rész" szavaikba csomagolt személytelen dicséretek és bírálatok. így teremtett jó előfeltételt a pártkonferencia az igényes feladatok teljesítéséhez. Egyébként a vita is tanúsította, hogy a párttagok igénylik a személyes értékelést, a dicsérő és bíráló szót, mert nem egy felszólaló hivatkozott a korábbi esetekre, amikor mindannyian tapasztalták ennek a gyakorlatnak a kedvező hatását. Mindenki egyetértett a megállapítással: Kemény próba ez, de szükségszerű és hasznos. HAJDÜ ANDRÁS A vojanyi hőerőmű vezérlőtermében (J. Grossmann felvétele) MUNKÁJUK MÉRLEGE A szolgáltatások javítása ® Felajánlásokkal köszöntik a Februári Győzelem évfordulóját 1948 FEBRUÁR 1378 II. 17. Az elmúlt napokban került sor a falusi pártszervezet évzáró taggyűlésére Bátorkeszi (Vojníce) községben. A meghívott vendégek és a falusi pártszervezet 57 kommunistája előtt Hie Dániel, a falusi pártszervezet elnöke tartotta meg értékelő beszámolóját, amelyben mérlegelte a pártszervezet munkáját. — Községünk lakossága öntudatosan hozzájárult a hatodik ötéves terv második évi feladatainak sikeres teljesítéséhez s fellendítette a munkaaktivitást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából tett szocialista kötelezettségvállalások teljesítése érdekében — mondta az elnök, majd így folytatta: — Minden évben kétszer tartunk a községben nyilvános taggyűlést. Ezeken találkoznak a választók képviselőikkel, és közösen igyekeznek megoldani a reájuk háruló feladatokat, megbeszélik további tennivalójukat. Az iskolában nagy figyelmet szentelnek a tanulók szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelésének. Az elért eredmények mellett szólnunk kell az iskola gazdasági és más jellegű problémáiról is. Elsőrendű feladatunk lesz, hogy megoldjuk az ivóvízproblémát az iskolában. A kétmüszakos tanítás elkerülését kell szem előtt tartanunk, amikor megkezdjük az új iskola építését. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnünk az iskolai étkezde bővítésének. Az elmúlt évben az építkező szervezetek és a lakosság igényeinek kielégítése céljából megjavították a téglagyár kemencéjét. A helyi téglagyár Lami Béla irányításával 2367 ezer nyers- és 1643 égetett téglát termelt és értékesített. Az igényes feladatok teljesítéséből kivették részüket az egyes üzemek, az efsz, a MEOPTA és az egyes tömegszervezetek. Az egészségügyi ellátás javult, az üzlethálózat kiépítése szintén, 1976-ban átadták a korszerű bevásárlóközpontot, és 1977-ben. felújították az egyik húsboltot. Az előző évek hagyományai alapján ebben az évben a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére a községben 870 egyéni és 8 kollektív szocialista kötelezettségvállalást tettek, ezek értéke 5 550 000 korona. Szocialista társadalmunk legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy jó minőségű és gyors szolgáltatásokat biztosítsunk a lakosságnak. A községben működő szolgáltatóüzem az év folyamán a teljesítmények értékét 355 000, a lakosságtól származó bevételekét 100 000 koronával teljesítette túl. A taggyűlésen a jé eredmények mellett szóltak arról is, hogy az üzem az év folyamán gyakran küzdött anyaghiánnyal. Olyan fontos anyagokról van szó, mint az üveg, a négyes lakásegységhez való betonpanelek, különböző vasanyag a lakatosműhely részére, pótalkatrészek az elektromos fogyasztókhoz stb. A megfelelő intézkedések ellené-*! re sem javult az anyagellátás, és így több esetben eltolódott a határidő. Az egyes tömegszervezetek tevékenységének értékelésekor megelégedéssel állapította meg a beszámoló, hogy a múlt évben jól működött a Nőszövetség helyi szervezete Patus Anna irányításával, a Vöröskereszt szervezete Sós Mária irányításával, a Rokkantak Szövetségének helyi szervezete Szurovecz János és a Kertbarátok Szövetségének helyi szervezetek Ondrej Simó irányításával. A falu kulturális életében nagyra értékelték a CSEMADOK helyi szervezete felnőtt vegyeskarának munkáját. A község vezetői bíznak abban, hogy az új kultúrközpont átadásával megélénkül a többi tömegszervezet tevékenysége is. A bátorkesziek eredményekben síkeres évet zártak. Ez a siker kötelezi a község kommunistáit és minden polgárát, hogy a jövőben is fokozott munkakezdeményezéssel dolgozzanak. MIKIÁK FERENC ÚJ, FONTOS KÉZIKÖNYV A CSKP történetének áttekintése T

ömörség, az elmúlt évtizedek lényeges eseményeinek bemutatása és értékelése jellemzi A CSKP történetének áttekintése címmel megjelent új párttörténetet. Bárhol ütjük fel, bárhol kezdjük el olvasni, a kötet lapjaán megelevenedik a CSKP és a csehszlovákiai munkásmozgalom története, egyben rendkívül sok ismeretanyag tárul elénk. Valamennyi fejezete érdekes, meggyőző. Számos jelenséget új megvilágításba állít. A sok egyéb mellett részletesen elemzi a Februári Győzelemhez vezető út, majd az ezt követő évek, valamint a CSKP XIV. és XV. kongresszusának szerepét, jelentőségét. Februárt a kapitalizmus és a szocializmus között világszerte folyó osztályharc részének tekinti, és azt emeli ki, hogy a Februári Győzelem, valamint a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba történő átnövésének egész folyamata a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényességét és életerejét igazolja. A munkásosztály Csehszlovákiában aratott győzelme hozzájárult a világszocializmus pozícióinak szilárdításához, és végérvényesen kijelölte Csehszlovákia helyét a Szovjetunió és a többi szocialista ország oldalán. A CSKP a Februári Győzelem alkalmából nyújtott példával a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatait is gazdagította. Beszédes, egyben elgondolkoztató adatokat közöl a CSKP taglétszámának a februári napokat követő időszakban való alakulásáról. Csupán néhány adatra hivatkozunk: a CSKP 1948 februárjában 1 400 000 tagot számlált. A Február utáni tagtoborzás során rövid öt hónap alatt a cseh országrészekben 856 657, Szlovákiában 196 928 személlyel gyarapodott a párttagok száma. A lazán és túlságosan széleskörűen értelmezett tagtoborzás után a CSKP taglétszáma 1948 derekára 2 500 000-re nőtt. Mindez elsősorban azért bizonyult egészségtelen jelenségnek — aminek a káros következménye nem utolsósorban 1968-ban is megmutatkozott —, mert a más politikai pártokból a CSKP-ba lépett tagság nagy része továbbra is hordozta a marxista—leninista elvektől idegen ideológiai elképzeléseit. És nemcsak hordozta. Adandó alkalommal — szomorú példa erre az 1960as évek dereka, majd különösen 1968 vége és 1969 eleje — a téves ideológiát megpróbálta a gyakorlatban is érvényesíteni. Az 1950-es évek elején történt párton belüli torzulásokról amellett érvel, hogy az osztályellenség a hidegháború időszakában leplezetten is, nyíltan is harcolt a szocializmus ellen. A párt és a nemzeti bizottságok tisztségviselőivel szemben többször erőszakot is alkalmazott, és gyújtogatásokat, szabotázsakciókat, sőt gyilkosságot is elkövetett. Az ötvenes évek eleji éles osztályharc idején jogérvényesen több olyan személyt ítéltek el, akik az imperialista kémszervezetek szolgálatában vagy segítségükkel akadályozták a szocialista építést. A negatív tendenciákat befolyásolta és elmélyítette a nemzetközi feszültség, és a szocialista országokon belül akkoriban kiélezetten folyt osztályharc bonyolult formája. A személyi kultuszra jellemző gyakorlat fokozatosan teret hódított és megerősödött. A személyi kultusz módszerei nálufik is annak a téves koncepciónak a hatására alakultak ki, és honosodtak meg, amely azt hirdette. hogy a szocializmus sikereivel párhuzamosan szüntelenül éleződik az osztályharc, és ennek megfelelően, illetve ebből kifolyólag az ellenséget elsősorban a párton belül kell keresni. A merev és szektás álláspont a pártélet és az államirányítás lenini normáinak, valamint a szocialista törvényességnek megsértésében, a határozathozatalkor megnyilvánult szubjektivizmusban és más káros jelenségben jutott érvényre, fejeződött ki. Az új párttörténet szerint: „az akkori pártvezetőség tisztségviselői egy részének nem volt mersze megoldani azokat a problémákat, amelye Kért személyes felelősséggel tartozott, 1956-ban nem használták ki az alkalmat a következetes rehabilitálásra; ezt a kérdést lényegében csak 1963 áprilisában és decemberében rendezték. Csak 1971 májusában állapította meg a CSKP KB az egyes tisztségviselők felelősségét a törvénytelen és mesterségesen kikonstruált politikai perekért, s ezektől egyértelműen elhatárolva magát zárta le az ügyet." A kötet behatóan elemzi az 1968-as válság okait, valamint az 1969 áprilisában megválasztott új pártvezetőségnek a társadalom konszolidálása érdekében kifejtett sikeres törekvését. Az 1968-as augusztusi lépéssel kapcsolatban megerősíti a CSKP XIV. kongesszusának következtetését, és így ír: „a szövetséges csapatoknak a CSSZSZK területére lépése 1968. augusztus 21-én az internacionalista szolidaritás nélkülözhetetlenül szükséges aktusa "volt, amely egyaránt megfelelt mind a csehszlovák dolgozók, mind pedig a nemzetközi munkásosztály és a szocialista közösség közös érdekeinek, valamint a kommunista világmozgalom osztályérdekeinek. Ez az internacionalista akció az emberek tízezreinek életét mentette meg, szavatolta Csehszlovákia népe békés, nyugodt munkájának belső és külső feltételeit, megszilárdította a szocialista tábor nyugati határait, meghiúsította a második világháború eredményeinek revíziójával számító imperialista körök reményeit... A szövetséges isapatok bevonulása lehetővé tette azoknak a marxizmus—leninizmushoz hü erőknek a szervezkedését a pártban, amelyek készek voltak Csehszlovákiában a szocializmus vívmányainak megvédésére, hogy szilárd hátország teremtésével a dolgozókat széleskörűen harcba szólíthassák az ellenforradalmi veszélynek politikai eszközökkel történő elhárítására." Annak érdekében, hogy a szocialista építés eredményes legyen, és a nép életszínvonala tovább emelkedjék, a CSKP XV. kongresszusa határozatának szellemében, napjainknak. Illetve a 6. ötéves tervidőszaknak alapvető parancsát így öszszegezi: segítsük elő, hogy a munka hatékonyabbé, a termékek minősége jobbá váljék mindenütt. . Négy éve, 1974-ben jelent meg a Kézikönyv a CSKP történetéhez című kiadvány. A CSKP történetének áttekintése című új párttörténetnek ugyanaz a szándéka, mint az előzőnek: torzulásmentesen, tárgyilagosan, népszerű formában megismertetni Csehszlovákia /Kommunista Pártjának a történetét. Az új párttörténet sok tekintetben mégis más, mint az előző. Részletesebb, egységesebb, kifejezőbb. A mostani közel négyszázoldalas kiadvány — az előbbi százhatvan oldalassal szemben — a párt tevékenységének valamennyi főbb területével és formájával foglalkozik. Nemcsak leír, nemcsak regisztrál. A CS1ÍP fejlődésének legfontosabb szakaszait és eseményeit értékeli is. A párttörténettel foglalkozó régi kiadványok ismeretanyagát bírálóan átértékelve használja fel, és kiküszöböli a párttörténetírásból a szubjektívizmus és a revizionizmus okozta torzulásokat. Meghatározásai — a kor hangulatát követve — világosak, precízek, lényegremutatóak. A kötet valamenftyi fejezete a CSKP XIV. kongresszusa határozatának és más fontos pártdokumentumnak a következtetéseit tükrözi, az eseményeket differenciáltan tárgyalja, mutatja lie. A

CSKP történetének áttekintése című kézikönyv anyagát a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézete és az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézete dolgozta ki. A Pravda Könyvkiadó gondozásában magyarul háromezer példányban megjelent kötet fordítása dr. Gály Iván munkája. BALAZS BÉLA