Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-17 / 48. szám, péntek

AZ ÜZLETVEZETŐN MÚLIK Látogatás tej- és kenyérügyben 9 Mindenki reggel vásárol? © Péntekeh este kilencig nyitva tartanak © Tej van bőségesen Több községet tudnék felsorolni, ahol az asszonyok nem kis keserűséggel emlegették, hogy nem kielégítő az élelmiszerüzlet te]- és kenyérellátása. Olvasóink levélben is panaszkodtak emiatt. Ez adta az ötletet, hogy ellátogassunk az érsekújvári (Nővé Zámky) járás néhány községébe, és saját szemünkkel győződjünk meg róla. mi a helyzet ezen a téren. Kisújíaluba (Nová Vieska) tíz óra körül érkeztünk. Első kérdésünk az volt Kamancza István üzletvezetőhöz, hogy lehet-e kapni egész nap tejet és kenyeret. — Természetesen — válaszolja. — Most mennyi tej van raktáron? — Már elfogyott. 210 litert kaptam, ennyi a napi rendelésem. — És kenyér hány van még? — Várjon, megszámlálom. Egy, kettő, há ... még hét. — Elég lesz ez estig? — Elég. — Mennyi kenyeret rendelt? — Kétszáztíz kilót mint mindig. — Ha kétszázötvenet rendelne, nem fogyna el? — Nem. Vissza kellene küldenem. A tejet is, ha többet rendelnék, mint kétszáz tíz litert. — De hiszen alig múlt tíz óra és este hatig vannak nyitva. Addig már senki sem jön kenyérért és tejért? — Mindenki reggel vásárol. — Nyolc órakor már itt várják az emberek a tejes és a kenyeres autót — szól közbe Kovács Valéria elárusítónő. Sokszor harmincan is vannak. — Bizony így van — folytatja az üzletvezető. — Különösen, ha a tej késik. Van úgy, hogy a kenyeret már kiadjuk, de a vásárlók nem mennek haza, tovább várakoznak a tejre. Valamit nem értek. Ha való-, ban úgy van, ahogy az üzletvezető állítja, és annyit rendel, amennyi fedezi a szükségletet, és ha valóban más napokon egész nap van kenyér és tej az üzletben, akkor mit jelent ez a pánik? Miért kell harminc embernek ott tolongania nyolc órakor az üzlet előtt és várnia az áru megérkezésére? Rossz szokás volna? Nem hiszem, mert a bevásárló háziasszonyoknak csak egy része nyugdíjas és háztartásbeli, akinek esetleg van ideje kenyérre és tejre várakoznia. Vajon hogyan oldják meg ezt a problémát azok, akik állásban vannak és bevásárlás címén nem hagyhatják ott a munkahelyüket. Erre a kérdésünkre Udvardy Júlia óvónő válaszol. — Mindenkinek van valakije, aki reggel odaáll. Nekem például a sógornőm vásárol be, mert én egyrészt munkaidőm alatt nem mehetek el, másrészt az üzlet a délutáni órákban hetente kétszer zárva van. Van egy rendelet, amely szerint nyitva tartási idejét a helyi körülményekhez kell alakítani. Ezt a rendeletet Kisújfalun úgy értelmezték, hogy hétfőn és szerdán délután bezárják az üzletet. Ezért nem az üzletvezetőt marasztal juk el, ebben nemcsak ő'dönt, hanem a nemzeti bizottság é9*a Jednota Fogyasztási Szövetkezet járási vezetői. Most pedig gyerünk tovább, és nézzük meg, mi a helyzet az innen körülbelül tizenöt kilométerre fekvő Csúzon (Dubník). Itt az említett rendeletet — úgy látszik — másképpen értelmezik, mert meghosszabbították a tejesüzlet nyitva tartási idejét. Pénteken például este kilencig tartanak nyitva. Mivel nagy - faluról van szó, szakosított üzletei vannak, a tejet és a kenyeret külön boltban árusítják. Igaz, hogy a helyiség kicsi. Nincs raktára, alig lehet mozdulni benne, de egész nap van tej és kenyér. — Hatkor kapjuk az árut — tájékoztat Mázsár Katalin boltvezető. Hattól tizenegyig "tartunk nyitva. A vásárlók nagy része ebben az időben jön. Ritkán fordul elő, hogy ne maradjon tej és kenyér délutánra. Mert ha mással nem, tartósított tejjel mindig tudunk szolgálni. A kenyeret is hatkor kapjuk. De csütörtökön és pénteken délután is érkezik friss szállítmány. A következő állomás Für (Rúban). Kérdésünkre, hogy van-e még tej és kenyér, Furuglyás Margit, az élelmiszerüzlet ve-, zetője két teli ládára mutat. — Elég lesz ez estig? — Ez nem, de jöjjön velem. Bevezet . a raktárhelyiségbe, ahol tejes zacskókkal teli ládák sorakoznak, összesen hetven liter. A raktár hűvös, így a tej friss marad estig. Nyáronpedig hűtőbe teszik a tejet. Furuglyás Margit több mint húsz éve dolgozik a kereskedelemben. Mindig nagy gondot fordított rá, hogy legyen elegendő áru az üzletben. A tavalyi plenáris ülésen született határozat óta pedig különösen nagy figyelmet szentel az árurendelésnek. Nincs is rá panasz. Tejtermékekből és péksüteményből is nagy a választék. Lekváros, mákos süteményeket, túrós rétest kínálnak a vevőknek. Most jut eszembe, hogy Kisújfalun kifli sem volt. Tíz T—148 VS—1 típusú teherautót gyártanak az idén terven jelül a Tatra vállalat Bánovce nad Bebravou-i üzemének dolgozói. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletire tett felajánlások értelmében ezenkívül a pótalkatrészek gyártásának tervét 0,1 százalékkal túlteljesítik, a Szovjetunióba irányuló kivitel tervét pedig december 10-ig teljesítik. A képen: az üzem egyik részlegében két szocialista munkabrtgád dolgozik Dominik KrSka és Stanislav Palúch vezetésével. [felvétel: St. PetráS — CSTK) Természetesen nem járhattuk végig a járás minden faluját, de ebből a három példából is látható, milyen nagy a különbség az üzletek tej- és kenyérellátásában. Mi okozhatja ezt? Talán az, hogy az utóbbi két falut tejjel az Érsekújvári Tejüzem látja el, Kisúfjfalut pedig a párkányi? (A kenyér mindhárom faluba Párkányból érkezik.) Hogy ennek is a végére járjunk, felkerestük Bognár Róbertet, a Párkányi Tejüzem igazgatóját. — Minden faluba annyi tejet küldünk, amennyit az üzletvezetők rendelnek. Egy olyan korszerűen felszerelt üzletben, mint amilyen a kisújfalusi is, nem lehet probléma a tej tárolása. És ha mégis megsavanyodik a felesleges tej, szó nélkül visszavesszük, és tovább adjuk a mezőgazdasági üzemeknek takarmányozási célokra. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy sokkal több tej elfogyna a falvakon annál a 12 ezer liternél, amennyit az üzletvezetők rendelnek, és szívesen szállítanának többet is,' mert tej van bőségesen. Mikul᧠Kovác és Helena Truchla, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet érsekújvári dolgozói elmondották, hogy kenyér is korlátlan mennyiségben rendelhető, s csakis az üzletvezetőktől függ, hogy van-e belőle elegendő a boltokban. Arról is tájékoztattak, hogy a CSKP KB tavalyi májusi ülésének az árut ellátásra vonatkozó határoza-' tai alapján tervet dolgoztak ki, amely többek között feladatul adja valamennyi üzletvezetőnek az alapvető élelmiszerekkel való folyamatos ellátás biztosítását. Véleményünk szerint nem teljesíthetetlen feladat ez. A fűri, a csúzi üzletben tett látogatásunkkor is erről győződtünk meg. KOVÁCS ELVIRA Kommentáljuk Nem szakma — hivatás Az emberek^ egészsége szocialista társadalmunk értékrendszerében az első helyet foglalja el. Természetes tehát, hogy ennek megfelelően nagy gondot fordítunk az egészségügy állandó fejlesztésére, az egészségügyi ellátás szüntelen emelésére. Míg Szlovákiában 1945-ben 1599 orvost és 6813 egészségügyi középkádert tartottak számon, ma az egészségügyben dolgozók száma meghaladja a 85 ezret. Államunk évről évre többet — csupán tavaly húszmilliárd koronát — fordít egészségügyi célokra. Az anyagi ráfordítás azonban csak az egyik, habár alapvető fontosságú feltétele az egészségügyi ellátás színvonala állandó emelésének. Vele egyenértékű — sőt talán egy fokkal fontosabb — az egészségügyi dolgozók munkához való hozzáállása, felkészültsége, hivatástudata, az emberekhez való viszonya. Az ő munkájuk kétszeres felelősséggel jár, hisz. életekről döntenek, emberek sorsa múlik gondosságukon, lelkiismeretességükön, időbeni beavatkozásukon. Az egészségügyi dolgozók döntő többsége ennek a felelősségnek teljes tudatában, önfeláldozóan teljesíti kötelességeit. Kivételek azonban közöttük is akadnak. S tekintettel munkájuk specifikus, semmilyen más munkaterülettel teljesen nem azonosítható jellegére, az egészségügyben előforduló hiányosságokat az érintettek — az egészséges embereknél különben is érzékenyebb betegek, a gondozásra szorulók — sokkal jobban érzékelik és élesebben bírálják, mint az élet más területein felmerülőket. A kifogásoltak között legtöbbször a nem készséges, felületes, figyelmetlen, sőt itt-ott durva bánásmód, a rendelési órák pontatlan megtartása szerepel. Sajnos leggyakrabban csak általánosságban — ritkán fordul elő, hogy konkrét személyeket érintően, névre szólóan —, de sokszor hangzanak el bíráló szavak a fehér köpenyek zsebébe csúsztatott vékonyabb, vastagabb borítékokról is. Jogtalan jutalmat elvárókkal, esetleg burkolt vagy burkolatlan formában megkövetelőkkel sajnálatosan más beosztásban dolgozók között is találkozhatunk. A legtöbb kárt és a legsúlyosabb következményeket azonban ismételten éppen a szocializmus egyik legfontosabb vívmánya, az ingyenes egészségügyi ellátás milyenségét és minőségét befolyásolni hivatott megvesztegetések okozhatják. Az említett hiányosságok ellen mindannyiunknak következetesen harcolnunk kell, kiküszöbölésük azonban mindenekelőtt az egészségügyi dolgozók feladata. Az egészségügyi ellátás színvonala emelésének, a munka minősége javításának, az előforduló hibák kiirtásának — a népgazdaság többi ágazatához hasonlóan — az egészség« ügyben is egyik leghatásosabb módja a szocialista munkaverseny. A szocialista munkabrigád-mozgalom az egészségügyi dolgozók körében is követőkre talált. Ezt igazolja, hogy az egészségügyi létesítményekben több mint ötvenezer taggal háromezer kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím különböző fokozatainak elnyeréséért. Elsősorban nekik kell tehát példát mutatniuk a lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkában, az ismeretek szüntelen bővítésében, s abban, hogy minden egészségügyi dolgozó tudatosítsa: munkája nem egyszerű szakma, hanem óriási felelősséggel járó hivatás. FLÖRIÄN MÁRTA ORVOSITANÁCSADÓ reuma Az esős, szeles, hideg Időjárás sok ember életét keseríti meg: a réumaosztályok rendelésén a betegek száma ugrászszerűen emelkedik. A panaszok sokrétűek, egyben azonban azonosak, heves fájdalmak testszerte kis- és nagyízületekben, izmokban stb. A reuma ma világprobléma. Nincs még egy 'olyan betegség, amely annyi szenvedést okozna az emberiségnek, mint a reuma. Egyes szerzők szerint minden második embernek van valami reumás fájdalma vagy olyan szervi, illetve szöveti elváltozása, amely reumás természetűnek fogható fel. Bár a mozgásszervek reumás betegségei nem jelentenek életveszélyt, mégis súlyosan befolyásolják az egész szervezet egészségét. Akadályozzák a munkavégzést, gátolják a járást, .és olykor megnehezítik a tisztálkodáshoz, öltözködéshez szükséges legegyszerűbb mozdulatokat is. Ugyanakkor a reuma a „leghűségesebb" betegség is, mert kezelése hoszszadalmas, és az orvos és a beteg részéről nagy türelmet kíván. Tulajdonsága, hogy gyakran kiújul, és a vele járó fájdalom a beteget nemcsak testileg, hanem lelkileg is megviseli. Kórokozóját még nem ismerjük. Keletkezésében szerepet játszanak baktériumok, vírusok, a fizikai okok közül a meghűlés, a huzat és nem utolsósorban a górcfertőzés (tályogos fog vagy gennyes mandula). A reuma minden életkorban előfordul, férfinál, nőnél azonos számban, városban inkább, mint falun. A foglalkozást illetően élen járnak a vasgyári munkások, majd a bányászok, és a közlekedési dolgozók. Földrajzilag főleg a mérsékelt égöv alatt fordul elő, amelyhez mi is tartozunk. Érdekes, viszont, hogy a trópusokon és a sarkvidék dermesztő hidegében kevésbé elterjedt, mint a mérsékelt égöv alatt. A reumás ' megbetegedések függvényei az időjárásnak. Vannak emberek, akik az ízületeik valamelyikében keletkező fájdalomból előre megérzik a szeles időt, az esőzést vagy a havazást. A reuma fellépése legtöbbször a kora tavaszi és a késő őszi időre esik. K GYÓGYÍTÁSA A gyógyításban elsősorban a gyógyszerek, majd a pontosan kiszámítható módon alkalmazott fizikoterápiás eljárások játszanak szerepet. A legismertebb gyógyszer a szalicil, amely többféle formában kerül alkalmazásra. De akad még szer bőven, amelyet az orvos választ ki az újabb készítmények közül. Kitűnő fizikai gyógymód a fürdőhelyi kúra, ahol a melegforrások gyógyvizét alkalmazzák, kiegészítve természetesen, gyógyszerekkel és egyéb fizikai gyógymódokkal. Lázasan vagy heveny gyulladás esetén azonban szigorúan tilos a fürdés. A fürdőn kívül használatos a hőlég, az iszap, a rövidhullám, az ultrahang, a napfürdő, a masszázs és a gyógytorna. Ezek nagy része a rendelőintézetek reumás szakrendelésén is megtalálható. MEGELŐZÉSE A reumára is érvényes az a megállapítás, hogy könnyebb a betegséget megelőzni, mint meggyógyítani. A megelőzéshez tartozik az egészséges életmód, a száraz, jól fűthető, jól szellőztethető lakás, a megfelelő táplálkozás, az ésszerű ruházkodás, a jó munkakörülmények. Ehhez hozzátesszük még, hogy a mandulákban és a fogakban netán fellelhető gócokat feltétlenül el kell távolítani. Óvakodjunk a meghűléstől. A meghűlés csökkenti a szervezet ellenállóképességét és fellobbanthatja a lappangó reumát. Mindig a hőmérsékletnek megfelelően öltözködjünk. Ha ruhánk, cipőnk átázik, igyekezzünk az ázott holmikat szárazakkal felcserélni. Óvakodjunk a huzattól is, mert ilyenkor körülírt területen lehűl a bőr és az izomzat, így elsősorban heveny idegzsába alakulhat ki a nyak, a váll és a derék izomzatában. Reumatikus étrend nincs. Téves felfogás, hogy a húsevés elősegíti a reuma kifejlődését. A túlzásba vitt húsfogyasztás önmagában egészségtelen. Viszont a húsmentes étrend káros, mert a szervezet fehérjeszükségletét ki kell elégíteni. Fontos még a piozgás. A kiadós mozgás biztosítja a jó vérkeringést. Ha valaki nem sportol, legalább tornásszon naponta 10—15 percet nyitott ablak mellett. Reumások gyógytornáját az orvos írja elő. Végeredményben mindennél fontosabb, hogy megbetegedés esetén szakorvos vizsgálja meg a beteget, ő írja elő a gyógyszereket, a fizikális kezeléseket és szükség esetén a gyógyfürdőt. A reuma olyan betegség, amellyel senlci, saját erejéből, vagy betegtársa tanácsára megküzdeni nem képes. Dr. MARÉK ANTAL Ilii! 1978. II. 17.