Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-13 / 13. szám, péntek
\ Jobb társadalmi gondoskodás a rokkantakról Irta: Krocsány Dezső, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaság- és szociálpolitikai programjának sikeres teljesítése megteremti a lakosság életszínvonala emelésének és szociális biztonságérzete megszilárdításának feltételeit. A gazdasági eredményeknek megfelelően fejlődik szociális gondoskodásunk rendszere is, amely nemzetközi viszonylatban is magas színvonalú. Szociális gondoskodásunk sokoldalú küldetésének részét képezi az is, hogy rendkívül humánusan törődünk a tartós egészségi károsodást szenvedett polgártársainkról. A rokkantság, amely sok esetben idő előtt és tartósan vagy huzamosan kirekeszti az embert a munkafolyamatból, súlyos szociális és gazdasági problémákkal jár nemcsak az érintett egyén és családtagjai életében, hanem szocialista társadalmunkban általában is. így például 1976-ban a Szlovák Szocialista Köztársaságban 173 000 teljes és 49 000 részié- ges rokkantsági járadékot folyósítottak. A teljes rokkantsági járadékot élvezők 38 százaléka volt produktív életkorban, míg ugyanez az arányszám 91 százalékos volt azoknál, akik részleges rokkantjáradékot kaptak. Erre a célra az összköltség 2,4 milliárd korona volt. Társadalmunk ezért nagy gondot fordít arra, hogy a megelőző gyógykezelő és rehabilitációs gondoskodás tökéletesítésével, a munka- és az életkörnyezet, a munkabiztonság és a higiénia javításával, valamint a munkafolyamaton kívüli balesetek elleni harccal is csökkentse a rokkantak számát. A párt- és az állami szervek, a CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban, 1977- ben felmérték hazánkban a rokkantakról való gondoskodást. Tüzetes elemzés alapján jóváhagyták a társadalom ilyen állampolgárokról történő gondoskodása továbbfejlesztésének elveit. Ezek az elvek megszabják a rokkantakról gondoskodó valamennyi szerv- és szervezet fő feladatait. Ennek a társadalmilag jelentős tevékenységnek alapvető célja tovább tökéletesíteni az összes érdekelt szerv és szervezet tevékenységét, elsősorban már a rokkantság megelőzésében. Feladatuk védeni az embereket egészségük megkároso- dásától, illetve idejében alapos gyógykezelésben részesíteni őket. A már bekövetkezett rokkantság esetében küldetésük gondoskodni nemcsak anyagi ellátásukról, hanem ezeknek az embereknek hatásos és sokoldalú szolgáltatásokat is nyújtani. Főként egészségügyi gondoskodást, de egyéb segítséget is, amelynek célja problémáik megoldása. Ezzel olyan feltételeket kell teremteniük, hogy a megváltozott munkaképességű emberek, egészségi állapotuknak megfelelően ismét bekapcsolódhassanak a munkafolyamatba. Ezek az alapelvek tehát jó kiindulási alapját képezik a komplex megelőző tevékenység elmélyítésének, és a rokkantakról történő gondoskodásnak is. Jé eredmények A CSKP XIV. és XV., illetve az SZLKP kongresszusai határozataival összhangban az elmúlt időszakban további jó eredményeket értünk el ezen a területen. Az utóbbi években kedvezően alakult a rövid és a hosszabb tartamú munkaképte- lenség is. Az SZSZK-ban ennek átlagos százalékaránya — az 1970. évi szinthez mérten — 1976-ban a munkaviszonyban álló dolgozók esetében 5,1 százalékról 3,66 százalékra, a szövetkezeti parasztok viszonylatában pedig 4,75 százalékról 3,63 százalékra csökkent. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottság szüntelen növekedésével évről évre csökken a megítélt teljes és részleges új rokkantjáradékok száma. így például 1976-ban 8653 teljes rokkantsági járadékot ismertek él, ami 1970-hez képest 29 százalékos csökkenést jelent. Az említett időszakban 12 százalékkal csökkeni az új részié-^ ges rokkantjáradékosok száma. Ennek következtében megváltozott a 100 000 dolgozóra eső új rokkantjáradékosok száma is, mégpedig a munkaviszonyban álló dolgozók esetében 558-ról 354-re, a szövetkezeti parasztok esetében pedig 1224-ről 343-ra csökkent. A társadalom rokkantakról való gondoskodása mind fontosabbá válik, ami a törvényhozásban is tükröződik. A szociális biztosítással kapcsolatos jogszabályok a szakértők által megállapított egészségi állapotnak megfelelően igen érzékenyen felmérik, hogy rokkant polgártársaink közül ki képes most vagy a jövőben a gyógykezelést és a rehabilitációt követően újra beilleszkedni a munkafolyamatba. Azokban az esetekben, amikor ez aligha tételezhető fel, a járadékbiztosításon kívül előtérbe kerülnek a szociális gondoskodás különféle szolgáltatásai, például a háztartásokban, illetve a szociális létesítményekben ingyenesen nyújtott gondozás. A szociális biztosításról szóló törvény megszabja azt a kötelességet, hogy a rokkantaknak térítésmentes, komplex rehabilitációs gondoskodást kell biztosítani, amelynek célja az egészségi állapot javulása és munkaképességük visszanyerése. A CSSZSZK kormányának határozata éppen erre a feladatra hívja fel nyomatékosan az összes érdekelt központi szerv, a nemzeti bizottságok, valamint a gazdasági és a társadalmi szervezetek figyelmét. Különösképpen kiemeli azt a követelményt, hogy a rokkantaknak jobb ortopédiai-proteti- kai szolgáltatásokat és segédeszközöket kell nyújtani, mégpedig idejében, jó minőségben, a testi és a szellemi fogyatékosságnak megfelelő választékban. Az ilyen gondoskodás nagymértékben lehetővé teszi képzett káderek munkaképességének megőrzését, illetve megújítását és a rokkantak számának csökkentését. A jelenlegi magas fokú technikai ellátottság, az új, mind tökéletesebbé váló termelési módszerek lehetővé teszik, hogy a munkafolyamatba, a különféle hivatások gyakorlásába teljes mértékben beilleszkedjenek olyan polgártársaink, akiket a betegség vagy a baleset munkaképességük csökkenésével sújtott. Társadalmi feladat Mindebből látható, hogy a rokkantakról való gondoskodás nemcsak a szociális biztosítás szerveinek feladata, hanem ezt az összes érdekelt szervezettel együttműködésben kell értelmezni, szervezni és gyakorolni. Ennek következtében ez a feladat az össztársadalmi gondoskodás jellegét ölti. A mindennapi élet igazolja: a rokkantak túlnyomó többségének érdeke, hogy továbbra is részt vegyenek a munkafolyamatban. Ezt számításba veszik az említett jóváhagyott alapelvek is, amelyeknek célja nagyobb befolyást gyakorolni a rokkantak számának alakulására, ennek érdekében feltárni minden tartalékot és lehetőséget, továbbá a megelőzés és a rehabilitáció útján határozottabban csökkenteni a rokkantak számát. Ezen a területen a siker nemcsak a társadalmi gondoskodás színvonalától és a termelési folyamatban foganatosított szervezési-technikai intézkedésektől függ. Jelentős mértékben függ attól is, hogy maguk az állampolgárok tudatosan és cselekvően védjék egészségüket. Elég megemlíteni, hogy az egyéneknek, és végső soron az egész társadalomnak is milyen mérhetetlen károkat okoznak a munkafolyamaton kívüli balesetek, például a közúti balesetek, amelyeknek száma az utóbbi években jelentősen megnőtt. Ez annyit jelent, hogy szilárdítani kell minden egyes állampolgár fegyelmét is, hogy például megtartsa az egészségvédelmi és a munka- biztonsági, továbbá a gyógyke- zeltetési előírásokat, a közlekedési szabályokat stb. A rokkantság negatív következménye nemcsak az állampolgár egészségének megkáro- sodása, s ezáltal rendszerint jövedelmének csökkenése, hanem más társadalmi összefüggések is, például a járadékbiztosítás költségeinek felduzzadása, de főleg az, hogy a rokkantság apasztja a munkaerők számát, s ennek következtében a nemzeti jövedelmet is. Ezért szükséges a szervező és a propagandatevékenység elmélyítése, hogy segítségével általában megmagyarázzuk a rokkantsággal kapcsolatos társadalmi és gazdasági problémákat, és a rokkantság társadalmi termelésben megmutatkozó kedvezőtlen hatását. A társadalom a rokkant állampolgárokról történő gondoskodását elmélyítve a figyelmet elsősorban az egészségvédelemmel kapcsolatos tökéletesebb megelőző tevékenységre összpontosítja. Külön figyelmet kell szentelni az életkörnyezet kérdéseinek, a munkafeltételeknek, a dolgozók egészségi állapota rendszeres figyelemmel követésének, valamint annak, hogy a megrokkant egészségi állapotú dolgozókat megfelelő munkahelyekre helyezzék át. A figyelem előterében áll a gyógykezeltetés, a rehabilitáció, valamint a szociális biztosítás véleményező bizottságai tevékenységének tökéletesítése is. Az SZSZK kormánya hangsúlyozta annak szükségét, hogy meg kell szüntetni az ortopé- diai-protetikai szolgáltatások fogyatékosságait. Elvárja elsősorban a szükséges . káder-, szervezési-technikai feltételek megteremtését, hogy javuljon az ilyen jellegű gondoskodás, valamint az ilyen segédeszközök termelése. A szakszervezet szerepe A rokkantság megelőzésében, ami össztársadalmi feladat, továbbá a rokkantak számára a munkafeltételek megteremtésében jelentős szerepük van elsősorban a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom szerveinek és szervezeteinek. A dolgozókról való gondoskodás komplex programjainak keretében nagyobb gondot kell hogy fordítsanak az élet- és a munkakörnyezet javítására, a megelőző intézkedésekre, az egészségvédelemre és a munkabiztonságra. Továbbra is törődniük kell azzal, hogy a vállalatokban és az üzemekben a nemzeti bizottságok utasításainak megfelelően kiválasszák a rokkantak számára alkalmas munkahelyeket, és a dolgozók kollektíváiban nevelőtevékenységet fejtsenek ki, hogy azok a rokkantaknak hatásos segítséget nyújtsanak munkafeladataik ellátásában. E tekintetben különösképpen jelentős küldetése van a Rokkantak Szövetségének elsősorban az ilyen állampolgárokról történő gondoskodás elmélyítésében. Tevékenységével ezen a területen célszerűen elősegíti az állam szociális politikájának megvalósítását. Az SZSZK kormánya, valamint a Munka- és Szociálisügyi Minisztérium továbbra is következetesen ügyel az említett alapelvekből következő feladatok teljesítésére, hogy így cselekvően megvalósítsa a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán lefektetett szociálpolitikai célokat. BODROGKÖZBEN JELEZTE ÉRKEZÉSÉT Az év első újszülöttje A múlt hét végén kedves ünnepség színhelye volt a király- helmeci {Kral. ChlmecJ kórház. Az új esztendő szlovákiai első újszülöttjének, a bodrog- szerdahelyi (Streda nad Bodrogom) SOVÁK házaspár ANDREA nevű kislányának világ- rajötte után érkeztek ide a tő- keterebesi (Trebišov) járás és Királyhelmec vezetői, a BodA kis Andrea anyukájával rogszerdaheiyi Hnb polgári ügyek testületének tagjai és az idei „győztes“ újszülöttnek babakelengyét, gyerekkocsit és egyéb tárgyakat ajándékozó prágai PRIOR Áruház képviselői. Dr. KaroI Szilassy, a kórház szülészeti osztályának főorvosa, örömmel közölte, hogy ez az első ilyen eset a helmeci egészségügyi intézmény fennállása óta, hogy az SZSZK területén itt jött világra az új évben legkorábban született gyermek. De hármas ikrek születésére már két ízben is sor került Helmecen. Megtudtuk azt is, hogy a kis Andrea pontban éjfél után, amikor az egész országban összekoccantak a boldog új évet kívánó emberek poharai, az év első másodpercében sírással jelezte érkezését. A kis Andrea első gyermeke a Sovák házaspárnak. Nagyon boldog a 24 éves apa, aki vasúti lakatos és a 23 éves édesanya, a helmeci tejüzem személyzeti felelőse. Bodrogszer- dahelyen laknak, és amint Mária asszony elmondta, Andrea „terv szerint“ érkezett. Várták. Egy a rokonok közül, akinek gépkocsija van, megígérte, nem fogyaszt alkoholt Szilveszter éjszakáján, mert szükség lehet rá. És bizony nagyon jól jött, hogy az óév utolsó napján a kora esti órákban volt aki gyorsan beszállítsa a kismamát a szülészetre. J. Plaöek mérnök és K. Kudr- na, a prágai PRIOR Áruház képviselői, több mint kilencszáz kilométert tettek meg azért, hogy gratuláljanak a boldog szülőknek és átadják az ajándékokat az 1978-as esztendő első újszülöttjének, a kis Sovák Andreának. A jókívánságokhoz mi is csatlakozunk, mégpedig annak tudatában, hogy a ki9 Andrea és a többi újszülött számára a legszebb, legértékesebb ajándék a boldog, békés élet, amelyet szocialista társadalmunk biztosít számukra. fkuUk) A prágai PRIOR képviselői gratulálnak és átadják az ajándékokat a boldog szülőknek. (Róbert Berenhaut felvételei) V.'Mi A gócfertőzésről Fogászati szempontból a gócfertőzés olyan fertőzés, amelyet a rossz fog gyökerén megtelepedett és ott szaporodó mikroorganizmusok idéznek elő. Bizonyos körülmények között a vérbe kerülve, távolabbi szerveket is megtámadhatnak, mint pl. a szívet, a vesét és az izli- letpftet. A fertőzés góca leggyakrabban az elhalt fog, amelynek gyökerén gennyzacskó keletkezik. Ennek, oka a rossz fog. Ha a fogat hosszabb ideig nem kezeltetjük, fogbélgyulladás lép fel, amelyet hármas foggyökér esetében teljesen kikezelni szinte lehetetlen. A gyulladás tovább terjed a fog lágyabb szöveteibe és itt lokalizálódik. A szervezet védekezőképessége folytán a legtöbb esetben itt üreg keletkezik, amely nedvvel telik meg. Egyes pácienseknél akút stádiumban ez nem mindig jár nagy fájdalommal. Sokszor ,az elsősegélyhelyen kapott fájdalomcsillapító tabletták is segítenek. A fogfájás elmúlik, de mivel a fog nyitva van, üsz- kösödni kezd a fogbél. Az elhalt fogbél anyagát gennykeltő baktériumok támadják meg. Azok a páciensek, akik félnek a fogkezeléstől, örülnek, hogy elmúlt a fogfájásuk, és nem keresik föl többé fogorvosukat. Azonban egy bizonyos idő elteltével észreveszik, hogy kellemetlen szag árad a szájukból, amelyet semmiféle fogkrémmel vagy szájvízzel elmulasztani nem tudnak. Saját orvosi gyakorlatomból tudok olyan esetről, amikor két fiatal azért vált el, mert ,az egyiknek kellemetlen szájszaga volt, s ez megrontolta kapcsolatukat. Konkréten melyek azok a betegségek, amelyek a gócfertőzés miatt veszélyeztethetik szervezetünket? A góc a baktériumok mérgező anyagai útján fertőz, s ha a szervezet hosz- szabb időn át vagy megismét- lődően ki van téve az ilyen fertőzésnek, ellenállóképessége csökken. A fogban kezdődő fertőzés a távolabbi szervekre is átterjed, így például a szívre, a vesére, az ízületekre stb. A szívizom' megbetegszik, gyulladásba jön, gennyes vesegyulladás lephet fel, továbbá hólyaggyulladás, az alsó végtagokban érgyulladás, valamint reumatikus fájdalmak jelentkezhetnek. Megbetegedhet az idegrendszer is: felléphet ideggyuladás, tri- geminusz-gyulladás, migrén; továbbá bőrbetegségek is előfordulhatnak: pl. ekcéma, csalán- kiütés, akné, bőrfekélyesedés stb. Mindezek a kellemetlen és sokszor hosszadalmas betegségek elkerülhetők lennének, hogyha a fogászok által annyira javallt évi két-három ellenőrző vizsgálatnak alávetnék magukat az emberek. Természetesen a reggeli és esti rendszeres fogtisztítás, fogápolás is elengedhetetlen követelmény. Hiszen ez valóban nem vesz sok időt igénybe. Szocialista társadalmunk biz- urrsc~- ~ ? f" tositja az ingyenes fogkezelést, MÉÍM fet jól felszerelt fogászati rendelők állnak a páciensek rendelkezésére, tehát mindenkinek módjában áll óvni egészségét, s a gondos kezeléssel a fent említett gócfertőzést is megelőzhetik. Dr. KAHŰN GABRIELLA 1978. I. 13.
