Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-13 / 13. szám, péntek
A Sete IcgltMstHi téweziüe Viktor Kulikov marsall beszámolója (ČSTK) — Moszkvában véget ért a „Hatvan év a szocializmus vívmányainak vártáján“ címmel megrendezett össz-szö- vetségi szeminárium. A főbeszámolót Viktor Kulikov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterének első helyettese, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka tartotta. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés a szocialista államok egyenjogú együttműködésének fejlődésében minőségileg új időszakot jelent. A testvéri országok erejüket és egységüket az imperialista erők ellen sorakoztatták fel. Az emberiség története eddig nem ismert olyan harci szövetséget, melynek a nemzetek sorsára gyakorolt hatása olyan jelentős, céljai olyan hasznosak lennének, mint amilyen a Varsói Szerződés tagállamainak és fegyveres erőinek közössége. A Varsói Szerződésnek az agresszív NATO-blokktól és más katonai csoportoktól eltérően nincs más célja, mint védelA Görög KP a súlyos gazdasági válság megoldásáért (CSTK) — A görög kommunisták Rizoszpasztisz című napilapja a X. pártkongresszus előkészületeivel kapcsolatban közölte Harilaosz Florakisznak, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának a cikkét, amelyben a főtitkár Görögország aktív részvételét szorgalmazza a nemzetközi békeharcban és a feszültség enyhüléséért vívott küzdelemben. A belpolitika legfontosabb problémájának tartja a súlyos gazdasági válságot, a munka- nélküliséget és az Inflációt, a ciprusi kérdés rendezését és az Egyesült Államoknak Görögországban kifejtett hatását. Harilaosz Florakisz megállapította, hogy a Görög Kommunista Párt kongresszusi téziseiben leszögezett fenti feladatokat csakis az ország valamennyi demokratikus erőinek közös törekvésével oldhatják meg, amelyek a politikai és gazdasági átalakulásokat követelik. mezni tagországainak szocialista vívmányait. Ez valóban honvédelmi szervezet. Tagországai senkit sem fenyegetnek, senkit sem akarnak megtámadni, és nem tartanak igényt idegen területekre. A Varsói Szerződés az imperialista államok katonai-politikai tömbjeitől nem csupán céljaiban, hanem elveiben is különbözik, egész tevékenységében ezekhez az elvekhez tartja-magát. Ilyenek elsősorban az internacionalista szolidaritás, melynek alapjait az országok dolgozói az imperializmus elleni harcban, a nemzetek szocialista vívmányainak védelmezésekor közösen rakták le. A Varsói Szerződés ma a béke legjelentősebb tényezője, nem csupán a szocializmust szolgálja Európában, hanem az egész haladó emberiséget. A Varsói Szerződés tagországainak fegyveres erői a harci fel- készültségben magas fokot értek el, megbízhatóan védelmezik nemzeteik békés munkáját és biztonságát — mondotta befejezőben Viktor Kulikov marsall. GUS HALL, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára és Henry Winston, a párt országos főtitkára levélben üdvözölték az Argentin Kommunista Pártot, megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. HOLLANDIÁBAN teljes ütemben folynak az előkészületek a Holland KP XXVI. kongresz- szusára, melynek megtartására január 20—22-én kerül sor Amszterdamban. Az egész országban megtartották a párt körzeti konferenciáit, ahol megválasztották a kongresszusi küldötteket. JAMES SCHLESINGER, az Egyesült Államok energetikai minisztere szerdán Marokkóból Dzsiddába érkezett, ahol Szaúd-arábiai vezetőkkel további olajimportról tárgyal. WILLIAM PERRY amerikai hadügyminiszter-helyettes csütörtökön kétnapos látogatásra Rómába érkezett, ahol Ruffini olasz hadügyminiszterrel a NA- TO-tagországok felszerelésének egységesítéséről tárgyalt. Az országban egyre terjedő nyugtalansággal kapcsolatban a bolíviai kormány készültségbe helyezte a hadsereget. Ez az intézkedés az ország demokratizálását követelő mozgalom tagjai ellen irányul. A képen: kutyás rendőrjárőr La Paz utcáin (Képtávírón érkezett (ČSTK — AP) 1878 I. 13. rés alkalmazása eredményezett. S most Manuel Azcarate azt javasolja a munkásosztálynak, hogy forduljon vissza, és mondjon le a marxizmus—leninizmus forradalmi eszméiről. Mind a múlt, mind a jelen tapasztalatai azt bizonyítják, hogy minden eltérés a marxizmus—leninizmus alapvető tételeitől, amelyek kiállták az osztályharc és a szocialista forradalom próbáját, csak a munkásosztály vereségére és kudarcára vezet, a szoclálrefor- mizmus útjára taszítja, vagyis a burzsoázia politikájának és érdekelnek rendeli alá a munkásosztályt. Természetesen vannak olyan erők, amelyek azt szeretnék, ha a kommunisták lemondanának a marxizmus—leninizmus- ról. Ezt nyíltan is kifejezik. Így a monopoltőke, a szociáldemokrácia jobbszárnyának képviselői, s ha Spanyolországról van sző, akkor mindenekelőtt a francólsták és örököseik. Vajon ha valaki ezeknek az erőknek a tanácsait követi, akár csak egy jottányit is, közelebb kerül a szocializmushoz? Manuel Azcarate kijelenti: „Az eurokommunizmus jellegzetes vonása, hogy elutasítja a szovjet modellt“, s „ha a nyugat-európai kommunisták ki akarják dolgozni saját koncepciójukat, akkor nyíltan bírálniuk kell a szovjet társadalmi modellt“. Helyénvaló itt emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió soha senkire sem erőszakolta rá sem az úgynevezett „szovjet modellt“, sem saját gazdag tapasztalatának, sem a reális szocializmus nemzetközi tapasztalatának tanulságait. Minden kommunista párt maga dönt arról, hogy tanulmányozza-e a többi testvérpárt tapasztalatait, vagy sem, felhasználja-e őket, vagy sem. Ami a mi pártunkat illeti, a marxizmus—leninizmus forradalmi tanításait követve, s azt a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc gyakorlatában alkalmazva, olyan hatalmas eredményekhez és győzelmekre vezette el országunkat, amelyeket senki sem vonhat kétségbe. Mindazonáltal pártunk nagy figyelemmel tanulmányozza a többi szocialista ország tapasztalatait, valamint a nem szocialista országokban működő pártok politikáját és elméleti munkásságát is. A szovjet nép és a többi testvéri ország, népeinek erőfeszítése nyomán megvalósult szocializmus a nemzetközi munkásosztály támaszává, a béke, a függetlenségért vívott harc és a társadalmi haladás hatalmas bástyájává vált. A reális szocializmus léte és megerősödése nagy lehetőségeket nyújt más országok társadalmi rendszerének átalakítására is. Reméljük, hogy ez sok esetben már könnyebb úton valósul meg, mint amilyent a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek kellett végigjárniuk. Az elmélet és a gyakorlat viszonyát elemezve L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a következőket mondotta az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásán: „Amikor nagy figyelmet fordítunk elvtársaink alkotó tevékenységére kommunista családunkban, abból indulunk ki, hogy valamely tétel helyességének, vagy ellenkezőleg, hibás voltának próbája csakis a gyakorlati tapasztalat lehet. Addig azonban, amíg a gyakorlat kimondja végleges ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a tételeknek felülvizsgálata elvtársi vitában, a különböző pártok álláspontjának és tapasztalatainak széles körű egybevetése útján.“ Azcaraténak azonban nincs lehetősége arra, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok élő, gyakorlati tapasztalatával szembeállítsa saiát eszméi megvalósulásának élő gyakorlati tapasztalatát. Elvont, az élet által nem igazolt sémákra támaszkodva megfellebbezhetetlenül elveti az SZKP tapasztalatait, anélkül, hogy kellően ismerné őket. Az SZKP küldöttségével 1974 októberében folytatott tárgyalásokon a Spanyol KP küldöttsége, amelynek ő Is tagja volt, a közleményben még kifejezte „mélységes elégedettségét a Szovjetunió sikerei fölött“, és elítélte a szovjetellenességet, mint olyan jelenséget, amely „ellentmond a munkásosztály érdekeinek és az imperializmus ellen folytatott harcnak“. A reális szocializmus ócsárló- jának szerepét magára vállalva, Manuel Azcarate kárt okoz magának a Spanyol Kommunista Pártnak is. A történelem már nemegyszer bebizonyította, hogy a szovjetellenesség elválaszthatatlan a kommunizmus- ellenességtől. Nincs és nem lehet olyan szovjetellenes vagy a többi szocialista ország ellen irányuló kampány, amely ne okozna kárt az egész kommunista mozgalomnak. A szovjetellenesség elkerülhetetlenül a kapitalista országok kommunista pártjai befolyásának és tekintélyének aláásására, a munkásosztállyal, a többi demokratikus társadalmi és politikai erővel való kapcsolataiknak gyengítésére irányul, és csak a kommunistaellenes erőket ösztönzi. Nem harcolhat senki sem hatékonyan saját országának, így Spanyolországnak a szabadságáért és demokráciájáért sem, ha le akarja járatni a már létező szocializmust. Tanácskozott a LEMP II. országos értekezlete Mérlegvonás Warsóban a Kultúra és * Tudomány Palotájának kongresszusi termében a hét elején két napig tanácskoztuk a lengyel kommunisták, összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. országos értekezlete. A LEMP VII. és VIII. kongresszusa közötti tanácskozás lényegében megerősítette a VII. pártkongresszus irányvonalának helyességét, kritikusan és tárgyilagosan felmérte az eltelt időszak eredményeit és ennek •alapján meghatározta a következő három év legfontosabb tennivalóit. A hetvenes évek eredményeként nemcsak a lengyel társadalom, de az ország gazdasága, s főleg ipara olyan nagyarányú fejlődést mutattak fel, melyet méltán irigyelhetnek még a fejlett iparral rendelkező államok is. Megkétszereződött az ipar potenciálja, mert az Edward Gierek vezette munkáspárt megvetette a megkezdett új gazdasági szerkezetátállító manőver szilárd anyagi és erkölcsi alapját. Az eltelt hét év alatt 54 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. Az ország gazdasági fejlődésének üteme kiérdemelte a világ elismerését, s még a nyugati lapok is kénytelenek tisztelettel nyilatkozni a lengyel sikerekről. A magas beruházási összegekre és a lengyel nép szorgalmas munkájára támaszkodó gazdaság hatalmas arányú fejlődése az életszínvonal emelkedését vonta maga után. Az utóbbi két év alatt a fogyasztás aránya a nemzeti jövedelem 65,4 százalékáról 67,2 százalékra nőtt, a lakosság pénzjövedelme 26 százalékkal, a társadalmi juttatások 36 százalékkal emelkedtek. 550 ezer család költözött új otthonba. Az ipari termelés 20 százalékkal nőtt, azonban a mezőgazdasági termelés 3,5 százalékkal csökkent. Az elmúlt évek legnagyobb beruházásaiként az országban felépült 35 házgyár, és további 55-nek az építése folyamatban van. Gazdagodott a lengyel nép négy bútorgyárral, más ipari létesítményekkel, a közlekedés, a szállítás korszerűsítésével, szociális és kommunális intézményekkel. Kiaknázatlan lehetőség azonban még maradt az iparban, s az elért eredmények ellenére a lakosság igényeit sem sikerült minden tekintetben kielégíteni. Emelkedtek a bérek és a la* kosság jövedelme, de nem bővült ke.llően a piaci áruválaszték, a lakások építésével nem tartott lépést a közművesítés, s ez akadályozta a lakások átadási határidejének megtartását. A LEMP VIII. kongresszusáig, 1980-ig a lengyel dolgozók a szocialista országokkal együttműködve gazdasági feladataik megoldásában látványos eredményeket érhetnek el. Az országos értekezleten elfogadott határozatok hangsúlyozzák, hogy az elkövetkező időszakban a bérek emelését szorosan össze kell kapcsolni a munka minőségének javításával. Továbbá, az alapvető élelmiszerek árát fokozatosan felül kell vizsgálni, és a szükséges gazdasági-termelési feltételek megteremtésével párhuzamosan kell megoldani. Az életszínvonal emelése érdekében az értekezlet javasolta a kormánynak a nyugdíjemelés folytatását, azt, hogy a szülőanyák kapjanak hároméves gyermek- gondozási szabadságuk idején bizonyos anyagi támogatást, és dolgozzon ki a kormány hosszú távú tervet a munkaidő további csökkentésére. Az ország mezőgazdasági helyzetének elemzése után kitűzték a fejlesztés feladatait: a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbfejlesztése közben támogatni kell a szakosított egyéni gazdaságokat, és növelni kell a termelési kooperációt az állami gazdaságok és a szövetkezetek, valamint az egyéni gazdaságok között. Az elkövetkező három évben 575 ezer lakást kell átadni. Harcolni kell a beruházások költségeinek növelése ellen, előtérbe kell helyezni a korszerűsítő jellegű beruházásokat és az új technológiák bevezetését.. Gierek elvtárs az értekezleten elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a lengyel kommunisták fő célja az ország felvirágoztatása, a lengyel nép életszínvonalának emelése. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nyersanyagban és munkaerőben arányL g gazdag, korszerű iparú Lengyel- ország továbbra is aktív részese lehet a szocialista közösségnek és a KGST-országok gazdasága felvirágoztatásának. KODAY BERTA OLASZ KORMÁNYALAKÍTÁSI KÍSÉRLET KOMMUNISTÁK RÉSZVÉTELÉVEL Carter elnök aggódik (ČSTK) — Az olasz szocialisták szerdán bejelentették, hogy megkísérlik kialakítani a népfront kormányát kommunista részvétellel, ha Andreotti kereszténydemokrata kisebbségi kormánya, amelyet Washington támogat, elutasítja a baloldal képviseletét a koalíciós kabinetben. Az UPI amerikai hír- ügynökség ehhez megjegyzi, hogy az Olasz Szociáldemokrata Pártnak a népfrontkormány kialakítására tett kísérlete hozzájárul Andreotti kereszténydemokrata pártjának felbomlasz- tásához. A kereszténydemokrata pártban lévők túlnyomó többsége ellenzi, hogy az Olasz Kommunista Pártnak bármilyen engedményeket tegyenek. A szocialista párt sajtószerve, az Avanti, tegnapi vezércikkében írja, hogy ha a kereszténydemokraták elutasítják az úgynevezett szükségkormány kialakítását, a baloldal megkísérli saját kormányának kialakítáFinnországban január 15-én választják meg a 300 tagú elektortestnletet, amely majd hatéves Időtartamra megválasztja a köztársaság elnökét. Finnország hat politikai pártja — közöttük a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Centrum Párt — ismét a jelenlegi elnököt, Urho Kék- konent jelöli az államfői tisztségre. A jelölőlistán további sát, és arra törekszik majd, hogy háttérbe szorítsa az uralmon levő kereszténydemokrata pártot. Richard Gardner, Amerika római nagykövete a Fehér Házban szerdán tájékoztatta fames Carter amerikai elnököt az olaszországi politikai helyzet legutóbbi alakulásáról. Carter elnök sajtótitkára bejelentette, hogy Gardner ebben az ügyben korábban tanácskozott Cyrus Vance-szel, az amerikai külügyminiszterrel. Washington politikai köreiben utalnak arra — amint azt megjegyezte az AFP hírügynökség —, hogy az Egyesült Államokat egyre inkább aggasztja az a lehetőség, miszerint az Olasz Kommunista Párt képviselve lehetne az olasz kormányban. Nincs kizárva, hogy az amerikai kormány rövid időn belül nyilatkozatot ad ki az olaszországi helyzetről. négy politikus neve szerepel, a jobboldali pártok képviseletében. Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke, választási beszédében felhívta a választókat: Urho Kekkonenre adják szavazatukat, hogy ezzel ismételten kifejezzék a nép túlnyomó többségének érdekelt szolgáló finn külpolitikai irányvonal támogatását.
