Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-28 / 28. szám, szombat
A nyílt beszéd haszna Jegyzetek a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár I. számú üzenni pártszervezetének évzáró taggyűléséről A párkányi (Štúrovo) Cellulóz és Papírgyár dolgozói az elmúlt gazdasági évet tekintve nem dicsekedhetnek látványos eredményekkel. De minden erejüket és tudásukat lat ba vetették, hogy maradék nélkül eleget tegyenek az év közben módosított népgazdasági feladataiknak. Ugyanez vonatkozik a gyáregységek kommunistáira is, akik a munkáskollektívákban példamutatóan teljesítették pártmegbíza- tésaikat. Az üzemi pártalapszervezetek évzáró taggyűlései mégsem az eredményekről, hanem a gyártásfejlesztést és a tervteljesítést gátló tényezőkről beszéltek a legtöbbet. Az 1. számú üzemi pártalap szervezet évzáró taggyűlése is ilyen szellemben, bíráló igényességgel tanácskozott a hatodik ötéves tervidőszak második éve feladatainak teljesítéséről. A beszámoló ugyan — amelyet Ján Vaniak elvtárs alapszervezeti elnök terjesztett a tagság elé — magyarázni próbálta a tervmódosítást kiváltó okokat, de a vitafelszólalások egyértelműen megállapították: a gépek műszaki hibáin túlmenően a gyár gazdasági irányítói sem álltak feladatuk magaslatán. Ezt a tényt hangsúlyozta felszólalásában Kocsis Iván is, aki elmondotta, hogy a gyár vezetősége a munkahelyeken eltűrte a lazaságokat, és az év kezdetén nem lépett fel kellő eréllyel az időszakos tervfeladatok teljesítésének igényével. „Szerencse azonban, hogy okultunk a múlt hibáiból. Ennek köszönhető, hogy ez idén jól teljesítjük időszakos tervfeladatainkat.“ A gyár kommunistáinak mindenképpen nagy erénye, hogy tíz év alatt megsokszorozták az árutermelést s a mérsékeltebb tervteljesítés ellenére az elmúlt évben egy-egy dolgozóra számítva 302 000 koronára növelték a munkatermelékenységet. — Igen, ezek bizonyító adatai törzsgárdánk jó munkájának — erősítette meg a vitára jelentkező Hlaváč Ernest elv- társ. — Persze azt sem hallgathatjuk el, hogy a termelési problémák a Štúrovo II., illetve a hullámpapírgyártó részleg üzembe helyezésével kezdődtek. Mindenki tudja, hogy az építőszerelő vállalatok befejezetlenül adták át a hullámüzemet, ennek ellenére a gyáregység teljes kapacitására írták elő a termelést, ami eleve gúzsba kötötte dolgozóink kezdeményezését, kedvezőtlenül befolyásolta a népgazdasági feladatok teljesítését. Az üzemi pártalapszervezetek és a kommunisták felhívására a gyáregységek dolgozói alkotó kezdeményezésük fokozásával igyekeztek áthidalni a nehézségeket. A Nagy Októberi Szocialista Foradalom 60. évfordulójának tiszteletére foganatosított évi kötelezettségvállalásukat a múlt év november végéig több mint 1 millió koronával túlszárnyalták, ami a szocialista munkabrigádok önzetlen munkájának az eredménye. A munkaverseny ebben az évben — a Februári Győzelem 30. évfordulójának méltó köszöntésére — is töretlenül folytatódik. A verseny tartalmában, céljában, szervezettségében megfelelően alkalmazkodik a papírgyár jelenlegi követelményeihez. Az üzem párt-, szakszervezeti és gazdasági szervei egyaránt fontos társadalom- és gazdaságpolitikai feladatuknak tekintik a munka- verseny-mozgalom minőségi fejlesztését, társadalmi megbecsülésének és a környezetre gyakorolt hatásának fokozását. — Ettől túlmenően azonban korparancs — figyelmeztetett Scliulczi Géza elvtárs —, hogy alapszervezetünk kommunistái, akik zömmel a gyár irányításában vesznek részt, ne csak szakmai téren, hanem az ideológia területén is tovább képezzék magukat. Politikai tisztánlátás, a marxizmus—leninizmus alapos ismerete nélkül senki sem állhatja meg helyét az irányításban. Társadalmunk nemcsak igényes a vezetőkkel szemben, hanem megköveteli a helyes világnézetet és az ideológiai normák megtartását is. Természete* sen a marxista ismeretek elsajátítása elválaszthatatlan a politikai cselekvéstől, a politikai 197B I. 28. a ušili hasznosítasa Leleszen (Leles) a kommunista pártnak már 1921-ben önálló sejtje volt. A pártszervezet a harmincas években több mint száz tagot számlált. Nagy volt a befolyása nemcsak az uradalmi cselédek és a falusi szegények, hanem a parasztság körében is. Ezt jelzi az a tény is, hogy a községi választásokból kétszer a kommunisták kerültek ki győztesen, s a falu élére is kommunista bíró került Palágyi Bújták Károly személyében. Nem véletlen, hogy Leleszt akkoriban „kis Moszkvának“ hívták. A párt a bérsztrájkokon kívül részt vett egy sikeres templom - sztrájk megszervezésében is. Ennek az apropója az, hogy a templom ajtaja elé a középgazda kurátorok álltak, és addig senkit se engedtek a templomba, amíg az egyházi vezetők nem teljesítették kérésüket. Érdekes adalék ez is Lelesz község múltjához, amit érdemes lenne egyszer részletesebben feldolgozni. Ma e nagy múltú községnek két pártszervezete van. Az egyik az efsz mellett működik, a másik pedig a falusi pártszervezet, melynek elnöke a 45 éves Zelei János. Ismerem gyermekkorától, s tudom, hogy elkötelezett, meggyőződéses kommunista. S amikor két éve erre a tisztségre jelölték, jól döntöttek a falusi pártszervezet kommunistái, akik között sok a veterán harcos, mint például idősebb llko István, M. Palágyi Sándor, idősebb Török Imre, Palágyi János, Tóth Dodó János, Bajusz Miklós, Mihály János, Kökény István, hogy csak egynéhányat említsek közülük. Ezek és a többi elvtársak is elégedettek Zelei János pártelnök munkájával. Ezt jelezte az évzáró pártgyűlésen számos kommunista felszólaló is. 9 A leleszi falusi pártszervezet tehát a régi hagyományokhoz híven végzi munkáját? — kérdezem «* pártelnököt. — A tradíció nlindannyiun- kat kötelez, kivált engem, a sokkal fiatalabb kommunistát. Ha ezek a tapasztalt, forradalmi múltú elvtársak bizalmat szavaztak nekem, e bizalomért helyt is kell állnom. Lényegében mi irányítjuk községünk politikai és kulturális életét. Alapvető számunkra minden területen elérni azt, hogy a párt politikája érvényre jusson. Az ifjúság és más tömegszervezetekben a párt irányító szerepe az olt dolgozó kommunisták révén érvényesül. E szervezetek kommunistái rendszeresen beszámolnak végzett munkájuk eredményeiről és az'esetleges nehézségekről, s így a döntéseket mindig közösen hozzuk meg. Legmeghatározóbb a pártmunkánkban az, hogy a fontosabb döntések előtt közvetlenül is meghallgatjuk és figyelembe vesszük más szervezetek tagjainak véleményét. Úgy vélem, csak ez a módszer szolgálja becsületesen a szocialista demokrácia fejlődését e téren is. 0 Hogyan kívánja a párt- szervezet a jövőben is megtar tani ezt a jó kapcsolatot a tömegszervezetekkel? — Ügy, hogy változatlanul gyakorlatban való részvételtől, csak az elmélet és a gyakorlat egysége alapján lehet termékeny. — Ezzel függ össze az is — fejtette ki felszólalásában Jan- kovský František elvtárs, a járási pártbizottság jelenlevő titkára —, hogy az irányításban részt vevő dolgozók, kommunisták értik-e a párt vezető szerepével kapcsolatos kongresszusi megállapításokat? Mennyire vannak tisztában a szocialista demokrácia fejlesztésének feladataival? A fejlett szocialista társadalom építésének egyik fő területe a gazdaság. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége van annak, hogy a kommunisták értsék és megfelelően képviseljék a párt gazdaságpolitikáját. Olyan alapvető kérdésekről van szó, mint a népgazdaság tervszerű fejlődése, a korszerű gyártmány- szerkezet és a technológiai fejlesztés, szervezett és fegyelmezett termelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integráció jelentősége. Miután a gyár több mint 12 000 tonna hullámpapírlemezt szállít a szocialista országokba, és csaknem 24 000 tonnát a belföldi megrendelők címére, a vezető posztokon dolgozó kom munistőknak meg kell szívlelniük az elhangzott szavakat. Belica gyárigazgaló elvtárs ehhez még hozzátette: A kommunisták kötelessége elsajátítani ezenkívül a lenini munkastílust, arai kizárja a lazaságot, a szubjektivizmus terjedését, s lendületet ad a vezetők alkotó tevékenységéhez. A kommunisták az évzáró taggyűlésen nagy figyelmet szenteltek továbbá a káderek nevelésének, a dolgozók munka- és életkörülményei javításának. Ezekről a kérdésekről, akárcsak a pártmunka megjavításának problémáiról nyíltan, őszintén beszéltek. S ez az őszinte beszéd hasznára válik mind a gyár politikai, mind pedig gazdasági vezetésének. A kommunisták ezért a jól elvégzett munka tudatában fogadták el az alapszervezeti pártbizottság jövőt formáló határozati javaslatát. SZOMBATH AMBRUS Zeifii János pártelnök szem előtt tartjuk kölcsönös érdekeinket, ami nem más, mint Lelesz község gazdasági, politikai és kulturális fejlődése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mi körülményeink közölt erre minden lehetőség adott. Jelenleg és hosszú távon is ezek a kérdések állanak leginkább figyelmünk előterében. Nem kisebb jelentőségű kérdés számunkra az sem, hogy a közvélemény a lényegbe vágó kérdésekben mindinkább egységessé váljon. Leleszen a nyilvános pártgyűlésekre mindig sokan eljönnek, elmondják véleményüket, s mi fontos szerepet tulajdonítunk ennek. A pártmunkában a kommunisták érdeke, hogy a jó vélemények, okos Javaslatok megvalósuljanak. S ilyeneket sokat hallunk a nyilvános gyűléseken. Ezért is tartom ezeket célszerűnek és hasznosnak. Egy befejező gondolat még ide kívánkozik: ahol a párt- munkában meghatározó a lenini munkastílus, ott az eredmények se maradnak el. TÖRÖK ELEMÉR A MINŐSÉG KÖVETÉLMÉNYÉ MUNKÁJUKAT ÉRTÉKELIK A FÜLEKI (FIĽAKOVO) KOVOŠMALT KOMMUNISTÁI Különösen fontos időszakhoz érkeztek munkájukban a fü- leki KOVOSMALT nemzeti vállalat kommunistái. A losonci ILučenec) járás legrégibb gyárában ezekben a napokban tartják a pártalapszervezetek évzáró taggyűlését. Január tizenegyedikétől az üzemi konferencia megtartásáig kilenc alapszervezet összesen 470 tagja és tagjelöltje végez számvetést az utóbbi két év feladatainak teljesítéséről. — Az SZLKP KB és a járási pártbizottság iránymutatása alapján pár talapszervezeteinkben minden tekintetben jól felkészültünk a mostani napok legjelentősebb eseményeire — kezdte minapi beszélgetésünket Darabos József elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke. — Az üzemi pártbizottság jó előre kidolgozta a szervezéspolitikai intézkedések tervét az évzáró taggyűlések és az üzemi pártkoníerencia előkészítésére, illetve lefolytatására. Kilenc munkabizottságot alakítottunk, amelyek tagjai elkészítették a gyűlések beszámolóit és a következő időszakra szóló fő feladatok tervjavaslatát. # Milyennek értékelhetik a most véget ért kétéves időszakot a gyár kommunistái? —- Ami a pártmunkát, a párt vezető szerepének elmélyítését, érvényesítését, a tagjelöltek felvételét, a pártoktatást, a gyűléseken való részvételt, a vitahozzászólásokat és az agi- tációs munkát illeti, aránylag jó eredményekről adhatunk számot. Alapszervezeteink létszámban és politikai felkészültségben egyaránt megerősödtek az elmúlt két évben. Tavalyelőtt 4ö tagjelöltet vettünk fel. Elsősorban fiatal munkásokat, köztük tizenkilenc nőt. Tavaly 45 tagjelölt felvételét hagytuk jóvá. Közülük 39 munkás, és negyvenen még nem töltötték be a harmincötödik életévüket. A pártoktatás keretében, de a hétköznapi munkában is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a tagjelöltek politikai nevelésére. Az idősebb elvtársakkal együtt ók is rendszeresen látogatták az előadásokat, és minden alkalommal jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az utóbbi két évben a lemezosztály, a zománcozóműhely és az öntöde párlalapszerveze- tébe vették fel a legtöbb fiatal tagjelöltet. A létszámot tekintve a nemrégi átszervezés ideje óla a zománcozóműhely- ben dolgozik a legtöbb kommunista. A lemezosztály egyik műhelyének átköltözése után nyolcvanra növekedett ott a párttagok is a tagjelöltek száma. — Az évzáró taggyűlések előkészítési munkáiból a fiatal tagjelöltek is kivették részüket. Az első évzáróra január tizenegyedikén az üzemvédelmi dolgozók pártalapszervezetében került sor. Örömmel mondhatom el, hogy senki sem hiányzott a gyűlésről, amelynek igen jó színvonala volt. Az elv társak kritikusan értékelték tevékenységüket. Az alapszervezetben végzett munka fölmérésében és a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatban nagyon konkrétan rámutattak a hiányosságokra is. Az alapszervezet húsz tagja közül tizenketten kértek szót a vitában. Verebélyi László elvtárs például felszólalásában megelégedéssel nyugtázta azoknak a hiányosságoknak a felszámolását, amelyeket a két évvel ezelőtti évzáró taggyűlésen bírált. Akkor többek között felhívta a figyelmet az új lemezosztály beindítási határidejének többszöri elhalasztására. Ugyanis a lemezosztály átadásáig szükséges munkákat az építőknek és a szerelőknek még hét évvel az alapkőletétel után sem sikerült befejezniük. Bírálata nyomán a pártbizottság többször foglalkozott az üggyel. A beruházási építkezések irányításával, szervezésével megbízott dolgozók akkor feladatul kapták az új gyár- részlegek pontos beindítási harmonogram jának elkészítését, ennek feltétel nélküli megtartása érdekében pedig politikai intézkedéseket is hoztak. A lemezosztályon ugyanis már igazán múzeumba illő gépekkel végezték a munkát megfelelőnek semmiképpen sem mondható környezetben. Azóta megváltozott a L :lyzet. A lemezosztályon jelenleg már összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között és közép-európai viszonylatban is a legkorszerűbb gépekkel, önműködő berendezésekkel végezhetik munkájukat a dolgozók. Verebélyi László elvtárs azonban másról is szólt. Elmondta, hogy a félkész, illetve a kész gyártmányok szállításával megbízott dolgozók körében nem ritka jelenség a felelőtlenség. Megtörténik ugyanis, hogy amikor az egyik műhelyből a soron következő szerelési vagy egyéb munkára a másik részlegre szállítják az árut, ez a szakszerűtlen felrakodás, illetve a figyelmetlen járművezetés következtében lepotyog a kocsiról. Összetörik, hasznavehetetlenné válik mindaz, amiért egész munkacsoportok dolgoznak. Nagy figyelmet keltett Matúš Vilhalm elvtárs vitahozzászólása is az üzemvédelmi dolgozók pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén. Elsősorban azokat a fiatalokat bírálta, akik nem becsülik kellőképpen mindazokat a lehetőségeket és óriási előnyöket, amelyekre a kapitalista országokkal szemben társadalmunk minden dolgozója jogosult. Rámutatott, hogy, sajnos, olyap fiatalok is vannak a gyárban, akik büntetést érdemlően, felelőtlenül bánnak a gondjaikra bízott közös javakkal, és nem érzik magukénak a gyárat. Egyben azokra a komoly mulasztókra is felhívta a figyelmet, akik eddig tétlenĽ. nézték, hogy a valutáért külföldről vásárolt, milliós értékű alkatrészek kitéve az időjárás viszontagságainak a fedetlen gyárudvaron maradtak. — A január tizenegyedike óta megtartott évzáró pártgyűlésekre egyaránt jellemző a kritikai szempontok alapján történő értékelés és a hibák, a hiányosságok bírálata szépítés nélkül, a mulasztásért felelős személyek felelősségre vonása. Az Ilyen, megalapozott bírálatoknak az elmúlt időszakban is megvolt az eredménye. Tavaly ilyenkor például sok elvtárs rámutatott gyártmányaink gyakori gyenge minőségére is. Egy évvel ezelőtt ugyanis még tizenegy gyártmányunkat kellett a harmadik minőségi osztályba sorolni. Az akkor elhangzott gyakori bírálatok kőnket haszna, hogy a tizenegyből hetet már sokkal jobb minőségűnek fogadtak el az illetékes szakemberek. Ezen a téren azonban még mindig sok a tennivalónk. A gyár kommunistái az évzáró taggyűléseken reálisan értékelték a termelés egyes szakaszain elvégzett munkájukat. Sok esetben szóba került azoknak a dolgozóknak a neve is, akiktől a következő időszakban a termelést még nehezítő problémák teljes felszámolása érdekében mindenképpen jobb munkát, tevékenységük minőségi követelményeinek szem előtt tartását fogják elvárni és ellenőrizni. Darabos József elvtárs ezt úgy fogalmazta, hogy az idei évnek mintegy ugródeszkának kell lennie a gazdasági eredménymutatók megjavításához vezető úton. Az évzáró taggyűléseken elfogadott határozatok értelmében e cél eléréséért fogják lelkiismeretes, felelősségteljes jó munkára ösztönözni a gyárban dolgozó párton- kíviilieket is. LALO KAROLY