Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-28 / 28. szám, szombat

A nyílt beszéd haszna Jegyzetek a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár I. számú üzenni pártszervezetének évzáró taggyűléséről A párkányi (Štúrovo) Cellulóz és Papírgyár dolgozói az elmúlt gazdasági évet tekintve nem dicsekedhetnek látvá­nyos eredményekkel. De minden erejüket és tudásukat lat ba vetették, hogy maradék nélkül eleget tegyenek az év közben módosított népgazdasági feladataiknak. Ugyanez vonatkozik a gyáregységek kommunistáira is, akik a mun­káskollektívákban példamutatóan teljesítették pártmegbíza- tésaikat. Az üzemi pártalapszervezetek évzáró taggyűlései mégsem az eredményekről, hanem a gyártásfejlesztést és a tervteljesítést gátló tényezőkről beszéltek a legtöbbet. Az 1. számú üzemi pártalap szervezet évzáró taggyűlése is ilyen szellemben, bíráló igé­nyességgel tanácskozott a ha­todik ötéves tervidőszak má­sodik éve feladatainak teljesí­téséről. A beszámoló ugyan — amelyet Ján Vaniak elvtárs alapszervezeti elnök terjesztett a tagság elé — magyarázni próbálta a tervmódosítást kivál­tó okokat, de a vitafelszólalá­sok egyértelműen megállapítot­ták: a gépek műszaki hibáin túlmenően a gyár gazdasági irányítói sem álltak feladatuk magaslatán. Ezt a tényt hangsúlyozta fel­szólalásában Kocsis Iván is, aki elmondotta, hogy a gyár vezetősége a munkahelyeken eltűrte a la­zaságokat, és az év kezdetén nem lépett fel kellő eréllyel az időszakos tervfeladatok teljesí­tésének igényével. „Szerencse azonban, hogy okultunk a múlt hibáiból. Ennek köszönhe­tő, hogy ez idén jól teljesítjük időszakos tervfeladatainkat.“ A gyár kommunistáinak min­denképpen nagy erénye, hogy tíz év alatt megsokszorozták az árutermelést s a mérsékeltebb tervteljesítés ellenére az elmúlt évben egy-egy dolgozóra szá­mítva 302 000 koronára növel­ték a munkatermelékenységet. — Igen, ezek bizonyító ada­tai törzsgárdánk jó munkájá­nak — erősítette meg a vitára jelentkező Hlaváč Ernest elv- társ. — Persze azt sem hallgat­hatjuk el, hogy a termelési problémák a Štúrovo II., illetve a hullámpapírgyártó részleg üzembe helyezésével kezdődtek. Mindenki tudja, hogy az építő­szerelő vállalatok befejezetle­nül adták át a hullámüzemet, ennek ellenére a gyáregység teljes kapacitására írták elő a termelést, ami eleve gúzsba kö­tötte dolgozóink kezdeményezé­sét, kedvezőtlenül befolyásolta a népgazdasági feladatok telje­sítését. Az üzemi pártalapszervezetek és a kommunisták felhívására a gyáregységek dolgozói alkotó kezdeményezésük fokozásával igyekeztek áthidalni a nehéz­ségeket. A Nagy Októberi Szo­cialista Foradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére foganatosí­tott évi kötelezettségvállalásu­kat a múlt év november végé­ig több mint 1 millió koronával túlszárnyalták, ami a szocialista munkabrigádok önzetlen munkájának az ered­ménye. A munkaverseny ebben az évben — a Februári Győze­lem 30. évfordulójának méltó köszöntésére — is töretlenül folytatódik. A verseny tartal­mában, céljában, szervezettsé­gében megfelelően alkalmazko­dik a papírgyár jelenlegi köve­telményeihez. Az üzem párt-, szakszervezeti és gazdasági szervei egyaránt fontos társa­dalom- és gazdaságpolitikai feladatuknak tekintik a munka- verseny-mozgalom minőségi fejlesztését, társadalmi megbe­csülésének és a környezetre gyakorolt hatásának fokozását. — Ettől túlmenően azonban korparancs — figyelmeztetett Scliulczi Géza elvtárs —, hogy alapszervezetünk kommunistái, akik zömmel a gyár irányításá­ban vesznek részt, ne csak szakmai téren, hanem az ideo­lógia területén is tovább ké­pezzék magukat. Politikai tisz­tánlátás, a marxizmus—leniniz­mus alapos ismerete nélkül senki sem állhatja meg helyét az irányításban. Társadalmunk nemcsak igé­nyes a vezetőkkel szemben, ha­nem megköveteli a helyes vi­lágnézetet és az ideológiai nor­mák megtartását is. Természete* sen a marxista ismeretek elsa­játítása elválaszthatatlan a po­litikai cselekvéstől, a politikai 197B I. 28. a ušili hasznosítasa Leleszen (Leles) a kommu­nista pártnak már 1921-ben önálló sejtje volt. A pártszer­vezet a harmincas években több mint száz tagot számlált. Nagy volt a befolyása nemcsak az uradalmi cselédek és a fa­lusi szegények, hanem a pa­rasztság körében is. Ezt jelzi az a tény is, hogy a községi választásokból kétszer a kom­munisták kerültek ki győzte­sen, s a falu élére is kommu­nista bíró került Palágyi Búj­ták Károly személyében. Nem véletlen, hogy Leleszt akkori­ban „kis Moszkvának“ hívták. A párt a bérsztrájkokon kívül részt vett egy sikeres templom - sztrájk megszervezésében is. Ennek az apropója az, hogy a templom ajtaja elé a közép­gazda kurátorok álltak, és ad­dig senkit se engedtek a temp­lomba, amíg az egyházi veze­tők nem teljesítették kérésü­ket. Érdekes adalék ez is Le­lesz község múltjához, amit ér­demes lenne egyszer részlete­sebben feldolgozni. Ma e nagy múltú községnek két pártszervezete van. Az egyik az efsz mellett műkö­dik, a másik pedig a falusi pártszervezet, melynek elnöke a 45 éves Zelei János. Ismerem gyermekkorától, s tudom, hogy elkötelezett, meggyőződéses kommunista. S amikor két éve erre a tisztségre jelölték, jól döntöttek a falusi pártszerve­zet kommunistái, akik között sok a veterán harcos, mint például idősebb llko István, M. Palágyi Sándor, idősebb Tö­rök Imre, Palágyi János, Tóth Dodó János, Bajusz Miklós, Mi­hály János, Kökény István, hogy csak egynéhányat említ­sek közülük. Ezek és a többi elvtársak is elégedettek Zelei János párt­elnök munkájával. Ezt jelezte az évzáró pártgyűlésen számos kommunista felszólaló is. 9 A leleszi falusi pártszer­vezet tehát a régi hagyomá­nyokhoz híven végzi munká­ját? — kérdezem «* pártelnö­köt. — A tradíció nlindannyiun- kat kötelez, kivált engem, a sokkal fiatalabb kommunistát. Ha ezek a tapasztalt, forra­dalmi múltú elvtársak bizal­mat szavaztak nekem, e biza­lomért helyt is kell állnom. Lényegében mi irányítjuk köz­ségünk politikai és kulturális életét. Alapvető számunkra minden területen elérni azt, hogy a párt politikája érvény­re jusson. Az ifjúság és más tömegszervezetekben a párt irányító szerepe az olt dolgo­zó kommunisták révén érvé­nyesül. E szervezetek kommu­nistái rendszeresen beszámol­nak végzett munkájuk eredmé­nyeiről és az'esetleges nehéz­ségekről, s így a döntéseket mindig közösen hozzuk meg. Legmeghatározóbb a pártmun­kánkban az, hogy a fontosabb döntések előtt közvetlenül is meghallgatjuk és figyelembe vesszük más szervezetek tag­jainak véleményét. Úgy vélem, csak ez a módszer szolgálja becsületesen a szocialista de­mokrácia fejlődését e téren is. 0 Hogyan kívánja a párt- szervezet a jövőben is megtar tani ezt a jó kapcsolatot a tö­megszervezetekkel? — Ügy, hogy változatlanul gyakorlatban való részvételtől, csak az elmélet és a gyakorlat egysége alapján lehet termé­keny. — Ezzel függ össze az is — fejtette ki felszólalásában Jan- kovský František elvtárs, a já­rási pártbizottság jelenlevő tit­kára —, hogy az irányításban részt vevő dolgozók, kommu­nisták értik-e a párt vezető szerepével kapcsolatos kong­resszusi megállapításokat? Mennyire vannak tisztában a szocialista demokrácia fejlesz­tésének feladataival? A fejlett szocialista társadalom építésének egyik fő területe a gazdaság. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége van annak, hogy a kommunisták értsék és megfelelően képviseljék a párt gazdaságpolitikáját. Olyan alap­vető kérdésekről van szó, mint a népgazdaság tervszerű fejlő­dése, a korszerű gyártmány- szerkezet és a technológiai fej­lesztés, szervezett és fegyelme­zett termelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integrá­ció jelentősége. Miután a gyár több mint 12 000 tonna hullámpapírlemezt szállít a szocialista országokba, és csaknem 24 000 tonnát a belföldi megrendelők címére, a vezető posztokon dolgozó kom munistőknak meg kell szívlel­niük az elhangzott szavakat. Belica gyárigazgaló elvtárs eh­hez még hozzátette: A kommu­nisták kötelessége elsajátítani ezenkívül a lenini munkastílust, arai kizárja a lazaságot, a szubjektivizmus terjedését, s lendületet ad a vezetők alkotó tevékenységéhez. A kommunisták az évzáró taggyűlésen nagy fi­gyelmet szenteltek továbbá a káderek nevelésének, a dolgo­zók munka- és életkörülményei javításának. Ezekről a kérdé­sekről, akárcsak a pártmunka megjavításának problémáiról nyíltan, őszintén beszéltek. S ez az őszinte beszéd hasznára válik mind a gyár politikai, mind pedig gazdasági vezetésé­nek. A kommunisták ezért a jól elvégzett munka tudatában fo­gadták el az alapszervezeti pártbizottság jövőt formáló ha­tározati javaslatát. SZOMBATH AMBRUS Zeifii János pártelnök szem előtt tartjuk kölcsönös érdekeinket, ami nem más, mint Lelesz község gazdasági, politikai és kulturális fejlődé­se. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mi körülmé­nyeink közölt erre minden le­hetőség adott. Jelenleg és hosszú távon is ezek a kérdé­sek állanak leginkább figyel­münk előterében. Nem kisebb jelentőségű kérdés számunkra az sem, hogy a közvélemény a lényegbe vágó kérdésekben mindinkább egységessé váljon. Leleszen a nyilvános párt­gyűlésekre mindig sokan eljön­nek, elmondják véleményüket, s mi fontos szerepet tulajdo­nítunk ennek. A pártmunkában a kommunisták érdeke, hogy a jó vélemények, okos Javaslatok megvalósuljanak. S ilyeneket sokat hallunk a nyilvános gyűléseken. Ezért is tartom ezeket célszerűnek és hasz­nosnak. Egy befejező gondolat még ide kívánkozik: ahol a párt- munkában meghatározó a le­nini munkastílus, ott az ered­mények se maradnak el. TÖRÖK ELEMÉR A MINŐSÉG KÖVETÉLMÉNYÉ MUNKÁJUKAT ÉRTÉKELIK A FÜLEKI (FIĽAKOVO) KOVOŠMALT KOMMUNISTÁI Különösen fontos időszakhoz érkeztek munkájukban a fü- leki KOVOSMALT nemzeti vállalat kommunistái. A losonci ILučenec) járás legrégibb gyárában ezekben a napokban tart­ják a pártalapszervezetek évzáró taggyűlését. Január tizen­egyedikétől az üzemi konferencia megtartásáig kilenc alap­szervezet összesen 470 tagja és tagjelöltje végez számvetést az utóbbi két év feladatainak teljesítéséről. — Az SZLKP KB és a járási pártbizottság iránymutatása alapján pár talapszervezeteink­ben minden tekintetben jól felkészültünk a mostani napok legjelentősebb eseményeire — kezdte minapi beszélgetésünket Darabos József elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke. — Az üzemi pártbizottság jó elő­re kidolgozta a szervezéspolitikai intézkedések tervét az évzáró taggyűlések és az üzemi pártkoníerencia előkészítésére, illetve lefolyta­tására. Kilenc munkabizottsá­got alakítottunk, amelyek tag­jai elkészítették a gyűlések beszámolóit és a következő időszakra szóló fő feladatok tervjavaslatát. # Milyennek értékelhetik a most véget ért kétéves idősza­kot a gyár kommunistái? —- Ami a pártmunkát, a párt vezető szerepének elmélyítését, érvényesítését, a tagjelöltek felvételét, a pártoktatást, a gyűléseken való részvételt, a vitahozzászólásokat és az agi- tációs munkát illeti, aránylag jó eredményekről adhatunk számot. Alapszervezeteink lét­számban és politikai felkészült­ségben egyaránt megerősödtek az elmúlt két évben. Tavaly­előtt 4ö tagjelöltet vettünk fel. Elsősorban fiatal munkásokat, köztük tizenkilenc nőt. Tavaly 45 tagjelölt felvételét hagytuk jóvá. Közülük 39 munkás, és negyvenen még nem töltötték be a harmincötödik életévüket. A pártoktatás keretében, de a hétköznapi munkában is meg­különböztetett figyelmet fordí­tottunk a tagjelöltek politikai nevelésére. Az idősebb elvtár­sakkal együtt ók is rendsze­resen látogatták az előadáso­kat, és minden alkalommal jó felkészültségről tettek tanúbi­zonyságot. Az utóbbi két évben a lemez­osztály, a zománcozóműhely és az öntöde párlalapszerveze- tébe vették fel a legtöbb fia­tal tagjelöltet. A létszámot te­kintve a nemrégi átszervezés ideje óla a zománcozóműhely- ben dolgozik a legtöbb kom­munista. A lemezosztály egyik műhelyének átköltözése után nyolcvanra növekedett ott a párttagok is a tagjelöltek száma. — Az évzáró taggyűlések elő­készítési munkáiból a fiatal tagjelöltek is kivették részüket. Az első évzáróra január tizen­egyedikén az üzemvédelmi dol­gozók pártalapszervezetében került sor. Örömmel mondha­tom el, hogy senki sem hiány­zott a gyűlésről, amelynek igen jó színvonala volt. Az elv társak kritikusan értékelték tevékenységüket. Az alapszervezetben végzett munka fölmérésében és a gaz­dasági feladatok teljesítésével kapcsolatban nagyon konkrétan rámutattak a hiányosságok­ra is. Az alapszervezet húsz tagja közül tizenketten kértek szót a vitában. Verebélyi László elvtárs például felszólalásában megelégedéssel nyugtázta azok­nak a hiányosságoknak a fel­számolását, amelyeket a két évvel ezelőtti évzáró taggyű­lésen bírált. Akkor többek kö­zött felhívta a figyelmet az új lemezosztály beindítási határ­idejének többszöri elhalasztásá­ra. Ugyanis a lemezosztály átadásáig szükséges munkákat az építőknek és a szerelőknek még hét évvel az alapkőletétel után sem sikerült befejezniük. Bírálata nyomán a pártbizott­ság többször foglalkozott az üggyel. A beruházási építkezé­sek irányításával, szervezésé­vel megbízott dolgozók akkor feladatul kapták az új gyár- részlegek pontos beindítási harmonogram jának elkészíté­sét, ennek feltétel nélküli meg­tartása érdekében pedig politi­kai intézkedéseket is hoztak. A lemezosztályon ugyanis már igazán múzeumba illő gépek­kel végezték a munkát megfe­lelőnek semmiképpen sem mondható környezetben. Azóta megváltozott a L :lyzet. A lemezosztályon jelenleg már összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között és közép-eu­rópai viszonylatban is a leg­korszerűbb gépekkel, önműkö­dő berendezésekkel végezhetik munkájukat a dolgozók. Verebélyi László elvtárs azonban másról is szólt. El­mondta, hogy a félkész, illetve a kész gyártmányok szállításával megbízott dolgo­zók körében nem ritka jelen­ség a felelőtlenség. Megtörté­nik ugyanis, hogy amikor az egyik műhelyből a soron kö­vetkező szerelési vagy egyéb munkára a másik részlegre szállítják az árut, ez a szak­szerűtlen felrakodás, illetve a figyelmetlen járművezetés kö­vetkeztében lepotyog a kocsi­ról. Összetörik, hasznavehetet­lenné válik mindaz, amiért egész munkacsoportok dol­goznak. Nagy figyelmet keltett Ma­túš Vilhalm elvtárs vitahozzá­szólása is az üzemvédelmi dol­gozók pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén. Elsősorban azokat a fiatalokat bírálta, akik nem becsülik kellőkép­pen mindazokat a lehetősége­ket és óriási előnyöket, ame­lyekre a kapitalista országok­kal szemben társadalmunk minden dolgozója jogosult. Rá­mutatott, hogy, sajnos, olyap fiatalok is vannak a gyárban, akik büntetést érdemlően, fe­lelőtlenül bánnak a gondjaikra bízott közös javakkal, és nem érzik magukénak a gyárat. Egyben azokra a komoly mu­lasztókra is felhívta a figyel­met, akik eddig tétlenĽ. néz­ték, hogy a valutáért külföld­ről vásárolt, milliós értékű alkatrészek kitéve az időjárás viszontagságainak a fedetlen gyárudvaron maradtak. — A január tizenegyedike óta megtartott évzáró pártgyű­lésekre egyaránt jellemző a kritikai szempontok alapján történő értékelés és a hibák, a hiányosságok bírálata szépí­tés nélkül, a mulasztásért fe­lelős személyek felelősségre vonása. Az Ilyen, megalapozott bírálatoknak az elmúlt idő­szakban is megvolt az eredmé­nye. Tavaly ilyenkor például sok elvtárs rámutatott gyárt­mányaink gyakori gyenge mi­nőségére is. Egy évvel ezelőtt ugyanis még tizenegy gyártmá­nyunkat kellett a harmadik minőségi osztályba sorolni. Az akkor elhangzott gyakori bí­rálatok kőnket haszna, hogy a tizenegyből hetet már sokkal jobb minőségűnek fogadtak el az illetékes szakemberek. Ezen a téren azonban még mindig sok a tennivalónk. A gyár kommunistái az évzáró taggyűléseken reáli­san értékelték a termelés egyes szakaszain elvégzett munkájukat. Sok esetben szó­ba került azoknak a dolgozók­nak a neve is, akiktől a kö­vetkező időszakban a termelést még nehezítő problémák teljes felszámolása érdekében min­denképpen jobb munkát, tevé­kenységük minőségi követel­ményeinek szem előtt tartását fogják elvárni és ellenőrizni. Darabos József elvtárs ezt úgy fogalmazta, hogy az idei év­nek mintegy ugródeszkának kell lennie a gazdasági ered­ménymutatók megjavításához vezető úton. Az évzáró taggyű­léseken elfogadott határozatok értelmében e cél eléréséért fogják lelkiismeretes, felelős­ségteljes jó munkára ösztönöz­ni a gyárban dolgozó párton- kíviilieket is. LALO KAROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents