Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-28 / 28. szám, szombat
Verseny a feladatok teljesítéséért Értékes vállalásokkal köszöntik a Februári Győzelem jubileumát Mór hagyomány, hogy fontos események és nevezetes évfordulók alkalmával dolgozóink felajánlásokat tesznek, s a legfontosabb termelési feladatok teljesítésére, illetve túlszárnyalására kötelezik magukat. Így van ez ezúttal is, amikor a Februári Győzelem 30. évfordulójának méltó megünneplésére készülünk. A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság 750 dolgozója például közel 3 millió korona értékű vállalással köszönti az előttünk álló jubileumot. Már e két szám is sokat elárul a dolgozók munkaaktivi- tásáról, de még pontosabb képet kapunk arról, ha összefüggéseiben vizsgáljuk az említett adatokat. A 4563 hektáros gazdaság sikeres évet zárt. Teljesítették termelési és eladási terveiket, s egy dolgozóra átlagosan 126 000 korona évi teljesítményt értek el. Az idén ez túlszárnyalja a 132 000 koronát, amiből kitűnik, hogy az 1978. évi termelési feladatok nagyobbak, mint 1977-ben voltak. — Vállalásaink célja, hogy az idei, a tavalyinál jóval nagyobb feladatokat is hiánytalanul teljesítsük, illetve, ha arra egy mód van, túlszárnyaljuk. Nem kis dolog ez, hiszen az alapeszközök nem nőttek egyenlő arányban a feladatokkal, s e különbözetet a munkaaktivitás fokozásával, valamint nagyobb munkatermelékenységgel kell pótolni. Ennek megfelelően kerestünk és találtunk tartalékokat, amiket következetesen hasznosítunk — mondta Halász János, az üzemi pártbizottság elnöke. Hol, és milyen tartalékokról van szó? — ezt vettük mindenekelőtt számba. A kezdeményezők egyik csoportja Tóth Ferenc mérnök bronzérmes szocialista munkabrigádja volt. Osztottak, szorozlak és kiszámították, hogy ha még jobban odafigyelnek munkájuk minőségére, tehát gondosabb tojásválogatással, a keltetőgépek még pontosabb üzemeltetésével és a szállítás közben történő elhullás csökkentésével, a tavalyival azonos kapacitással és munkaerővel 20 000 koronával nagyobb értéket tudnak előállítani. Hasonló példával járt elöl a többi szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva és több munkacsoport. A munkaversenybe a dolgozók 97 százaléka kapcsolódott be. — Mielőtt folytatnánk a tartalékok számbavételét, az említett példák kapcsán egy további nagyon lényeges tényre szeretnék rámutatni — hangsúlyozta a pártelnök. — Fontosnak tartjuk, hogy dolgozóink számára legalább annyit jelentsenek a" gazdaság sikerei, mint saját, egyéni eredményeik, .és a sikerek érdekében többietfeladatok elvégzésére is vállalkozzanak. Ezért van, hogy nálunk a vállalások kiindulópontját a dolgozók javaslatai jelentik, és a végösszeg a soksok egyéni, valamint kollektív kezdeményezés értékének ösz- szesítése. A kezdeményezéseket az egyes alapszervezetek évzáróin és az üzemi konferencián még egyszer alaposan megtárgyaljuk, elsősorban teljesítésüknek feltételeit és módjait. A növénytermesztők tehát mindenekelőtt arról vitatkoznak majd, hogyan lehet pl. a gabonák esetében tovább javítani az agrotechnikát, milyen fajták adnak még nagyobb termést, hogy elérjék a vállalt átlagos hektárhozamot, amely négy mázsával több a tervezettnél. Lesz miről vitázni az állattenyésztőknek is, akik vállalták, hogy az előirányzottnál 11 vagonnal kevesebb koncentrált takarmányt használnak fel, miközben a tervezett húsmennyiséget teljes egészében kitermelik. Hasonlóan a fejőknek is nagyon gondosan és a legnagyobb felelősségtudattal kell számba venniük a lehetőségeket, hiszen a Győzelmes Február tiszteletére a tervezettnél közel 42 000 literrel akarnak több tejet fejni, s ezt a feladatot csak úgy teljesíthetik, ha a tavalyi 3311 literes átlagot legalább 3350 literre emelik. Tartalékot jelent a tej minőségének további javítása is. Nem kis elhatározások ezek, s teljesítésüket a dolgozók munkakezdeményezésén túl az előrelátó vezetés, valamint a1 szakszerű irányítás is segíti. — A nagyobb értékek eléréséhez a kapacitások bővítése, a magasabb szintű gazdálko-' dás, és a munkafeltételek állandó javítása elengedhetetlen követelmény. Állattenyésztésünkben ilyen előrelépést jelent például a takarmány pogá- csázó üzembe helyezése. Már az idén 160 vagon préselt takarmányt fogunk gyártani, ami minden bizonnyal a termelékenység további javulását eredményezi. Bővítjük a keltető kapacitását, s így a tavalyi 8-millló csirke helyett közel 4-millióval fogunk többet keltetni, amivel jelentős mennyiségű deviza megtakarítását is lehetővé tesszük. És végül, de nem utolsósorban a feladatok teljesítését és dolgozóink munkakezdeményező készségének fenntartását a róluk való állandó és megfelelő szociális gondoskodás is elősegíti, ami terveinkben jelentős szerepet kap. EGRI FERENC A szövőnő látóköre Aki az utcán találkozik Jászai Ágnes szövőnővel, a losonci (Lučenec) POĽANA nemzeti vállalat dolgozójával, megjelenése nyomán aligha hihet mást, mint azt, hogy valami 'Intézetbe vagy hivatalba igyekszik. Pedig mihelyt belép a gyárkapun és az öltözőben leteszi táskáját, melyben techno lúgiai és iparszervezési tankönyvek találhatók, felveszi .köpenyét, mindjárt munkásnő. Otthonosan, magabiztosan mozog a gépek között. Hogyne, hiszen úgyszólván kislányként került a gyárba, a szakmát itt tanulta ki, közel tíz évvel ezelőtt. Ahogy ő mondja: „hoz- zánőtt munkájához.“ Dolgozott már a szövőteremben, a kikészítőben is, éveken át minőségi ellenőr volt, és most — megint szó szerint idézem: betanul a fésülőben. Szívesen bővíti látókörét. Figyelem, hogy előszeretettel használja ezt a szót különféle összefüggésben, néha nem is egészen pontosan: „az élet látóköre“, „a műhely látóköre“. A szókapcsolatok értelme világos, mert nem kis időt, energiát áldoz látókörének bővítésére. Tizenéves korában kezdte meg ezt a bővítést, az alapiskolában befejezett tanulmányok után, amikor a gyárba került, így tehát munkájának története egyben életének mérföldköveit, korszakait is jelenti. Fontosabb állomások ezen az életúton: a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagja lesz, "majd 1972-ben párttag, két évvel ezelőtt példás munkájáért kitüntetést kap, tagja annak a küldöttségnek, melyet köztársasági elnökünk fogad a prágai várban a nemzetközi nőnap ünnepsége alkalmával. A Februári Győzelem tiszteletére Harmincnyolc millió korona értékű vállalati felajánlást tettek a vágsellyei (Šaľa) DUSLQ dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére. Ebből a vállalat gépipari üzemében dolgozók által tett felajánlás értéke mint- egy 6 millió korona. A képen Jozef Magdalík köszörűs, egy 21 tagú ezüstérmes szocialista munkabrigád tagja látható. Január óta a szaratovi mozgalomba is bekapcsolódott. (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) Jászai Agnes (A szerző felvétele) Most hetente négyszer, táskájában könyvekkel, füzetekkel korán reggel indul a gyárba. Mindig frissen, csinosan felöltözve, bár ezeken a napokon hosszú számára a munkanap. A műszak letelte után iskolapadba ül, mert szakközépiskolában tanul. Érettségizni fog. — Mit tart fontosnak? — Az időt. Nekem most nz nagyon sokat jelent — a tanulás miatt. — Csak szakirodalmat, tankönyveket olvas? — Nem. Legutóbb Dallos Sándor Munkácsy Mihályról szóló regényes életrajzát olvastam. — Miért ment a fésülőbe dolgozni? — Egyszerűbb ott a munka, csak a teljesítményre kell ügyelni, a műszak után pedig van elég szabad időm. — A tanulásra? — Arra is, meg a párlíel- adatok teljesítésére', hiszen vezetőségi tag vagyok. — Miért fontos a tanulás? — A tudás miatt. Az élet nem nyitott könyv, de aki tud, messzire és mélyen lát bele az életbe. — És ha leérettségizett?. Nem hallom pontosan, érthetően a választ, mert felzúgnak a gépek. Zavarja a megértést a zaj. De-így is tudom, hogy miről van szó: a bővülő látókörről. HAJDÚ ANDRÁS mvs D Naftakályha vagy olajkályha? Bár elég régen volt már, még a villanyvilágítás előtti időkben — a mi falunkba a harmincas évek közepén vezették be a villanyt —, mégis jól emlékszem rá, hogy a kelet-szlovákiai magyar falvak lakossága naftát vásárolt a lámpába, nem petróleumot. Petróleum-nak csak azok hívták ezt a folyadékot, akik szakszerűbben akarták megnevezni, hiszen nem naftalámpa, hanem petróleumlámpa volt magának a lámpának is az igazi neve. Persze a petróleum még ezeknek is nehéz szó volt, s nemegyszer petró-ra rövidült. A nafta könnyebb ejtésű, megszokottabb volt az egyszerűbb emberek számára. Most újra találkozhatunk a nafta szóval a csehszlovákiai magyarság körében, mégpedig az új fűtési mód elterjedésével. „Naftával fűtünk"; „Naftakályhát vettünk“; A naftafűtés igazán kifizetődő — hallhatjuk lépten-nyo- mon, különösen vidéken, ahol még nem minden családi házban van központi fűtés, de már a szénfűtés gondját — a körülményes tűzrakást, kályhatisztítást — nem szívesen vállalják. Mi is megírtuk a múltkor magyarországi ismerőseinknek, hogy naftakályhát vettünk, s igen meg vagyunk vele elégedve. Nemsokára megjött a válasz. Közölték benne, hogy levelünk elolvasása után összedugták a fejüket, s megtárgyalták, mi is lehet az a naftakályha, majd arra a megállapodásra jutottak, hogy ez valószínűleg az ottani olajkályhának felel meg. Hát bizony, így vagyunk mi a nyelvvel: nemigen tekintünk ki a.mi kis nemzetiségi világunkból, hogy felmérjük, mennyit változott a magyar nyelv, milyen új szavak kaptak benne helyet; mi nyugodtan lefordítjuk azt. amit a szlovákból megismerünk. Ha a szlovák ember a naftové kachle névvel nevezi meg a fűtő eszközét, mi naftakályhát csinálunk belőle a magyarban. S aztán derül ki, hogy ezt a „magyar“ szót csak mi, csehszlovákiai magyarok értjük meg, a magyarországiak vagy a más országokban élő magyarok nem. De nézzük csak meg ezeket a szavakat egy kicsit alaposabban is! A nafta görög eredetű szó; magyar megfelelője ez: kőolaj, ásványolaj, nyersolaj. A petróleum görög és latin elemekből összetett szó, s két jelentése is van: az egyik jelentése ugyanaz, mint a naftáé, tehát az ásványolaj, kőolaj, nyersolaj szavak felelnek meg neki ebben a jelentésében a magyarban; a másik jelentésében pedig azt a terméket nevezi meg, amelyet a kőolaj lepárlásával kapnak, s világításra használnak, tehát a világítóolaj szó felelne meg neki. De már igen kevesen és csak szélsőséges esetekben használják a petróleumot világításra, így csaknem mindegy, hogy petróleumnak vagy világítóolajnak, esetleg lámpaolaj-nak nevezik-e, naftá-nak azonban nem nevezhető, mert ez a szó a még lepárlás előtti petróleumot jelöli másfajta idegen szóval. A szlovák nyelv ismeri a petrolej szót is, de sokkal elterjedtebb a nafta, még a világítóolaj megnevezésére is, a nyersolajat meg általában ez utóbbi szóval jelölik. így a nyersolajjal vagy kőolajjal fűtött kályhának természetesen naftové kachle a szlovákban a neve, de az már nem természetes, hogy a magyarban ezt naftakályhá-nak for- dítjuk. A magyar nyelvben a nafta szó ma már alig használatos, mindinkább elterjedt a kezdetben még nagyon is szakmai szó ízű nyersolaj, kőolaj megfelelőjeként, így a nyersolajfűtésű kályhákat is olajkályha néven ismeri már a magyar ember, ezért akad fenn a naftakályha szón. Noha megértették, mire is gondolunk, előbb meg kellett tárgyalniuk a kérdést, s úgy kellett kikövetkeztetniük, hogy általuk is ismert fogalomról van szó, csak a nevek nem azonosak. De még így sem voltak biztosak abban, helyesen következtettek-e, tehát csak sejtették a szó jelentését. Márpedig a szavak arra valók, hogy jelöljék, mégpedig pontosan, a félreértés veszélye nélkül megjelöljék a fogalmakat. Nem szó az a társadalom számára, amelyet nem ért meg, vagy amelynek csak sejti a jelentését a szóelemek révén. Nem is várhatjuk azt, hogy a magyar nyelvben esetleg elterjedjenek majd az általunk jól értett nafta, naftakályha, naftafűtés szavak. A fejlődés más irányt mutat: sok idegen szót váltott már és vált fel magyar szó. Ez a folyamat, valamint az új szavak és kifejezések megalkotásának és elterjesztésének folyamata egyébként Is a nemzeti, nem pedig egy nemzetiségi társadalom keretei között megy végbe. Mi itt csak azt tehetjük, hogy — ha lépést akarunk tartani a magyar nyelv fejlődésével — megismerjük és használjuk ezeket az új szavakat, kifejezéseket, a saját magunk alkotta alakulatokat pedig mellőzzük. Elsősorban a saját érdekünkben, de a nyelv egységének megőrzése végett is. Dr. JAKAB ISTVÁN A birtokoslánc Hogy mi a birtokos szerkezet, azt minden diák tudja: olyan jelzős szerkezet, amelynek egyik tagja a birtokost, a másik a birtokot fejezi ki: Tehát: a tanuló könyve, június közepe. Ez idáig rendjén is van. Az olyan típusú birtokos szerkezettel azonban, amelyről szólni kívánok — s amelyet a címben birtokosláncnak neveztem — már korántsem lehetünk ennyire elégedettek. Nézzünk csak egy — napilapból vett — példát! „A Februári Győzelem egyben népeink barátsága elmélyülése új szakaszának kezdetét jelentette.“ Ebben a ten- gerikígyó-mondatban a népeink birtokos, utána a barátsága birtok, de egyúttal birtokos is, birtokba veszi ugyanis az elmélyülése szót: ez utóbbi szintén tüstént birtokossá válik, mivel birtoka is van: az új szakaszának, az pedig éppúgy jár, birtoka lévén neki a kezdetét. Ha a láncolatos birtokos szerkezetet valamiképp feloldjuk, mindjárt értelmesebb a mondat. Például így: „A februári győzelemmel egyúttal új szakasz kezdődött népeink baráti viszonyában, ennek elmélyülésében.“ Nyelvtanilag nem hibás ez az elharapódzott szerkesztésmód, szakmai, tudományos jellegű szövegben egyszeregyszer jogosnak is érezzük a használatát, az ellen azonban, hogy sokan — akár más nyelveket utánozva — nyakra- főre gyártják a láncolatos, többszörös birtokos jelzős szerkezeteket, tiltakoznunk kell. Igaz, e birtokosláncok átalakítása során mondataink olykor egy-két szóval hosszabbak lesznek, de gondolataink világos, mindenki számára érthető kifejtése véleményünk szerint megér némi papi- rostöbbletet. MOLNÁR ANTAL 1978 I. 28.
