Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-28 / 28. szám, szombat

Verseny a feladatok teljesítéséért Értékes vállalásokkal köszöntik a Februári Győzelem jubileumát Mór hagyomány, hogy fon­tos események és nevezetes évfordulók alkalmával dolgo­zóink felajánlásokat tesznek, s a legfontosabb termelési fel­adatok teljesítésére, illetve túl­szárnyalására kötelezik magu­kat. Így van ez ezúttal is, ami­kor a Februári Győzelem 30. évfordulójának méltó megün­neplésére készülünk. A Komá­romi (Komárno) Állami Gazda­ság 750 dolgozója például kö­zel 3 millió korona értékű vál­lalással köszönti az előttünk álló jubileumot. Már e két szám is sokat el­árul a dolgozók munkaaktivi- tásáról, de még pontosabb ké­pet kapunk arról, ha össze­függéseiben vizsgáljuk az em­lített adatokat. A 4563 hektá­ros gazdaság sikeres évet zárt. Teljesítették termelési és el­adási terveiket, s egy dolgo­zóra átlagosan 126 000 korona évi teljesítményt értek el. Az idén ez túlszárnyalja a 132 000 koronát, amiből kitűnik, hogy az 1978. évi termelési felada­tok nagyobbak, mint 1977-ben voltak. — Vállalásaink célja, hogy az idei, a tavalyinál jóval na­gyobb feladatokat is hiányta­lanul teljesítsük, illetve, ha ar­ra egy mód van, túlszárnyal­juk. Nem kis dolog ez, hiszen az alapeszközök nem nőttek egyenlő arányban a feladatok­kal, s e különbözetet a mun­kaaktivitás fokozásával, vala­mint nagyobb munkatermelé­kenységgel kell pótolni. Ennek megfelelően kerestünk és ta­láltunk tartalékokat, amiket következetesen hasznosítunk — mondta Halász János, az üzemi pártbizottság elnöke. Hol, és milyen tartalékok­ról van szó? — ezt vettük mindenekelőtt számba. A kez­deményezők egyik csoportja Tóth Ferenc mérnök bronzér­mes szocialista munkabrigádja volt. Osztottak, szorozlak és kiszámították, hogy ha még jobban odafigyelnek munkájuk minőségére, tehát gondosabb tojásválogatással, a keltetőgé­pek még pontosabb üzemelte­tésével és a szállítás közben történő elhullás csökkentésé­vel, a tavalyival azonos kapa­citással és munkaerővel 20 000 koronával nagyobb értéket tud­nak előállítani. Hasonló példá­val járt elöl a többi szocia­lista munkabrigád címért versenyző kollektíva és több munkacsoport. A munkaver­senybe a dolgozók 97 százalé­ka kapcsolódott be. — Mielőtt folytatnánk a tar­talékok számbavételét, az em­lített példák kapcsán egy to­vábbi nagyon lényeges tényre szeretnék rámutatni — hang­súlyozta a pártelnök. — Fon­tosnak tartjuk, hogy dolgozóink számára legalább annyit je­lentsenek a" gazdaság sikerei, mint saját, egyéni eredménye­ik, .és a sikerek érdekében többietfeladatok elvégzésére is vállalkozzanak. Ezért van, hogy nálunk a vállalások kiinduló­pontját a dolgozók javaslatai jelentik, és a végösszeg a sok­sok egyéni, valamint kollektív kezdeményezés értékének ösz- szesítése. A kezdeményezése­ket az egyes alapszervezetek évzáróin és az üzemi konfe­rencián még egyszer alapo­san megtárgyaljuk, elsősorban teljesítésüknek feltételeit és módjait. A növénytermesztők tehát mindenekelőtt arról vitatkoz­nak majd, hogyan lehet pl. a gabonák esetében tovább javí­tani az agrotechnikát, milyen fajták adnak még nagyobb ter­mést, hogy elérjék a vállalt átlagos hektárhozamot, amely négy mázsával több a terve­zettnél. Lesz miről vitázni az állattenyésztőknek is, akik vál­lalták, hogy az előirányzottnál 11 vagonnal kevesebb koncent­rált takarmányt használnak fel, miközben a tervezett hús­mennyiséget teljes egészében kitermelik. Hasonlóan a fe­jőknek is nagyon gondosan és a legnagyobb felelősségtudat­tal kell számba venniük a le­hetőségeket, hiszen a Győzel­mes Február tiszteletére a ter­vezettnél közel 42 000 literrel akarnak több tejet fejni, s ezt a feladatot csak úgy teljesít­hetik, ha a tavalyi 3311 lite­res átlagot legalább 3350 liter­re emelik. Tartalékot jelent a tej minőségének további javí­tása is. Nem kis elhatározások ezek, s teljesítésüket a dolgozók munkakezdeményezésén túl az előrelátó vezetés, valamint a1 szakszerű irányítás is segíti. — A nagyobb értékek eléré­séhez a kapacitások bővítése, a magasabb szintű gazdálko-' dás, és a munkafeltételek ál­landó javítása elengedhetet­len követelmény. Állattenyész­tésünkben ilyen előrelépést je­lent például a takarmány pogá- csázó üzembe helyezése. Már az idén 160 vagon préselt takar­mányt fogunk gyártani, ami minden bizonnyal a termelé­kenység további javulását eredményezi. Bővítjük a kel­tető kapacitását, s így a ta­valyi 8-millló csirke helyett közel 4-millióval fogunk töb­bet keltetni, amivel jelentős mennyiségű deviza megtakarí­tását is lehetővé tesszük. És végül, de nem utolsósorban a feladatok teljesítését és dolgo­zóink munkakezdeményező készségének fenntartását a ró­luk való állandó és megfelelő szociális gondoskodás is elő­segíti, ami terveinkben jelen­tős szerepet kap. EGRI FERENC A szövőnő látóköre Aki az utcán találkozik Já­szai Ágnes szövőnővel, a loson­ci (Lučenec) POĽANA nemzeti vállalat dolgozójával, megjele­nése nyomán aligha hihet mást, mint azt, hogy valami 'Intézetbe vagy hivatalba igyek­szik. Pedig mihelyt belép a gyárkapun és az öltözőben le­teszi táskáját, melyben techno lúgiai és iparszervezési tan­könyvek találhatók, felveszi .köpenyét, mindjárt munkásnő. Otthonosan, magabiztosan mo­zog a gépek között. Hogyne, hiszen úgyszólván kislányként került a gyárba, a szakmát itt tanulta ki, közel tíz évvel ez­előtt. Ahogy ő mondja: „hoz- zánőtt munkájához.“ Dolgozott már a szövőteremben, a kiké­szítőben is, éveken át minőségi ellenőr volt, és most — megint szó szerint idézem: betanul a fésülőben. Szívesen bővíti látókörét. Figyelem, hogy előszeretettel használja ezt a szót különféle összefüggésben, néha nem is egészen pontosan: „az élet lá­tóköre“, „a műhely látóköre“. A szókapcsolatok értelme vilá­gos, mert nem kis időt, ener­giát áldoz látókörének bőví­tésére. Tizenéves korában kezdte meg ezt a bővítést, az alapis­kolában befejezett tanulmányok után, amikor a gyárba került, így tehát munkájának törté­nete egyben életének mérföld­köveit, korszakait is jelenti. Fontosabb állomások ezen az életúton: a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagja lesz, "majd 1972-ben párttag, két évvel ez­előtt példás munkájáért kitün­tetést kap, tagja annak a kül­döttségnek, melyet köztársasá­gi elnökünk fogad a prágai várban a nemzetközi nőnap ünnepsége alkalmával. A Februári Győzelem tiszteletére Harmincnyolc millió korona értékű vállalati felajánlást tet­tek a vágsellyei (Šaľa) DUSLQ dolgozói a Februári Győze­lem 30. évfordulójának tiszteletére. Ebből a vállalat gép­ipari üzemében dolgozók által tett felajánlás értéke mint- egy 6 millió korona. A képen Jozef Magdalík köszörűs, egy 21 tagú ezüstérmes szocialista munkabrigád tagja látható. Január óta a szaratovi mozgalomba is bekapcsolódott. (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) Jászai Agnes (A szerző felvétele) Most hetente négyszer, tás­kájában könyvekkel, füzetek­kel korán reggel indul a gyár­ba. Mindig frissen, csinosan felöltözve, bár ezeken a napo­kon hosszú számára a munka­nap. A műszak letelte után is­kolapadba ül, mert szakközép­iskolában tanul. Érettségizni fog. — Mit tart fontosnak? — Az időt. Nekem most nz nagyon sokat jelent — a ta­nulás miatt. — Csak szakirodalmat, tan­könyveket olvas? — Nem. Legutóbb Dallos Sándor Munkácsy Mihályról szóló regényes életrajzát ol­vastam. — Miért ment a fésülőbe dolgozni? — Egyszerűbb ott a munka, csak a teljesítményre kell ügyelni, a műszak után pedig van elég szabad időm. — A tanulásra? — Arra is, meg a párlíel- adatok teljesítésére', hiszen ve­zetőségi tag vagyok. — Miért fontos a tanulás? — A tudás miatt. Az élet nem nyitott könyv, de aki tud, messzire és mélyen lát bele az életbe. — És ha leérettségizett?. Nem hallom pontosan, ért­hetően a választ, mert felzúg­nak a gépek. Zavarja a meg­értést a zaj. De-így is tudom, hogy miről van szó: a bővülő látókörről. HAJDÚ ANDRÁS mvs D Naftakályha vagy olajkályha? Bár elég régen volt már, még a villanyvilágítás előtti időkben — a mi falunkba a harmincas évek közepén ve­zették be a villanyt —, mégis jól emlékszem rá, hogy a kelet-szlovákiai magyar falvak lakossága naftát vásárolt a lámpába, nem petróleumot. Petróleum-nak csak azok hívták ezt a folyadékot, akik szakszerűbben akarták meg­nevezni, hiszen nem naftalámpa, hanem petróleumlámpa volt magának a lámpának is az igazi neve. Persze a pet­róleum még ezeknek is nehéz szó volt, s nemegyszer petró-ra rövidült. A nafta könnyebb ejtésű, megszokottabb volt az egyszerűbb emberek számára. Most újra találkozhatunk a nafta szóval a csehszlová­kiai magyarság körében, mégpedig az új fűtési mód el­terjedésével. „Naftával fűtünk"; „Naftakályhát vettünk“; A naftafűtés igazán kifizetődő — hallhatjuk lépten-nyo- mon, különösen vidéken, ahol még nem minden családi házban van központi fűtés, de már a szénfűtés gondját — a körülményes tűzrakást, kályhatisztítást — nem szívesen vállalják. Mi is megírtuk a múltkor magyarországi ismerő­seinknek, hogy naftakályhát vettünk, s igen meg vagyunk vele elégedve. Nemsokára megjött a válasz. Közölték ben­ne, hogy levelünk elolvasása után összedugták a fejüket, s megtárgyalták, mi is lehet az a naftakályha, majd arra a megállapodásra jutottak, hogy ez valószínűleg az ottani olajkályhának felel meg. Hát bizony, így vagyunk mi a nyelvvel: nemigen tekin­tünk ki a.mi kis nemzetiségi világunkból, hogy felmérjük, mennyit változott a magyar nyelv, milyen új szavak kaptak benne helyet; mi nyugodtan lefordítjuk azt. amit a szlovákból megismerünk. Ha a szlovák ember a naftové kachle névvel nevezi meg a fűtő eszközét, mi naftakályhát csinálunk belőle a magyarban. S aztán derül ki, hogy ezt a „magyar“ szót csak mi, csehszlovákiai magyarok értjük meg, a magyarországiak vagy a más országokban élő magyarok nem. De nézzük csak meg ezeket a szavakat egy kicsit ala­posabban is! A nafta görög eredetű szó; magyar megfelelő­je ez: kőolaj, ásványolaj, nyersolaj. A petróleum görög és latin elemekből összetett szó, s két jelentése is van: az egyik jelentése ugyanaz, mint a naftáé, tehát az ás­ványolaj, kőolaj, nyersolaj szavak felelnek meg neki ebben a jelentésében a magyarban; a másik jelentésében pedig azt a terméket nevezi meg, amelyet a kőolaj lepárlásával kapnak, s világításra használnak, tehát a világítóolaj szó felelne meg neki. De már igen kevesen és csak szélső­séges esetekben használják a petróleumot világításra, így csaknem mindegy, hogy petróleumnak vagy világítóolaj­nak, esetleg lámpaolaj-nak nevezik-e, naftá-nak azonban nem nevezhető, mert ez a szó a még lepárlás előtti petró­leumot jelöli másfajta idegen szóval. A szlovák nyelv ismeri a petrolej szót is, de sokkal el­terjedtebb a nafta, még a világítóolaj megnevezésére is, a nyersolajat meg általában ez utóbbi szóval jelölik. így a nyersolajjal vagy kőolajjal fűtött kályhának természe­tesen naftové kachle a szlovákban a neve, de az már nem természetes, hogy a magyarban ezt naftakályhá-nak for- dítjuk. A magyar nyelvben a nafta szó ma már alig hasz­nálatos, mindinkább elterjedt a kezdetben még nagyon is szakmai szó ízű nyersolaj, kőolaj megfelelőjeként, így a nyersolajfűtésű kályhákat is olajkályha néven ismeri már a magyar ember, ezért akad fenn a naftakályha szón. Noha megértették, mire is gondolunk, előbb meg kellett tárgyalniuk a kérdést, s úgy kellett kikövetkeztetniük, hogy általuk is ismert fogalomról van szó, csak a nevek nem azonosak. De még így sem voltak biztosak abban, helyesen következtettek-e, tehát csak sejtették a szó je­lentését. Márpedig a szavak arra valók, hogy jelöljék, mégpedig pontosan, a félreértés veszélye nélkül megjelöljék a fo­galmakat. Nem szó az a társadalom számára, amelyet nem ért meg, vagy amelynek csak sejti a jelentését a szóelemek révén. Nem is várhatjuk azt, hogy a magyar nyelvben esetleg elterjedjenek majd az általunk jól értett nafta, naftakályha, naftafűtés szavak. A fejlődés más irányt mu­tat: sok idegen szót váltott már és vált fel magyar szó. Ez a folyamat, valamint az új szavak és kifejezések meg­alkotásának és elterjesztésének folyamata egyébként Is a nemzeti, nem pedig egy nemzetiségi társadalom keretei között megy végbe. Mi itt csak azt tehetjük, hogy — ha lépést akarunk tartani a magyar nyelv fejlődésével — megismerjük és használjuk ezeket az új szavakat, kife­jezéseket, a saját magunk alkotta alakulatokat pedig mellőzzük. Elsősorban a saját érdekünkben, de a nyelv egységének megőrzése végett is. Dr. JAKAB ISTVÁN A birtokoslánc Hogy mi a birtokos szerkezet, azt minden diák tudja: olyan jelzős szerkezet, amelynek egyik tagja a birtokost, a másik a birtokot fejezi ki: Tehát: a tanuló könyve, június közepe. Ez idáig rendjén is van. Az olyan típusú birtokos szerkezettel azonban, amelyről szólni kívánok — s ame­lyet a címben birtokosláncnak neveztem — már korántsem lehetünk ennyire elégedettek. Nézzünk csak egy — napi­lapból vett — példát! „A Februári Győzelem egyben népeink barátsága elmé­lyülése új szakaszának kezdetét jelentette.“ Ebben a ten- gerikígyó-mondatban a népeink birtokos, utána a barátsága birtok, de egyúttal birtokos is, birtokba veszi ugyanis az elmélyülése szót: ez utóbbi szintén tüstént birtokossá vá­lik, mivel birtoka is van: az új szakaszának, az pedig épp­úgy jár, birtoka lévén neki a kezdetét. Ha a láncolatos birtokos szerkezetet valamiképp feloldjuk, mindjárt ér­telmesebb a mondat. Például így: „A februári győzelem­mel egyúttal új szakasz kezdődött népeink baráti viszo­nyában, ennek elmélyülésében.“ Nyelvtanilag nem hibás ez az elharapódzott szerkesz­tésmód, szakmai, tudományos jellegű szövegben egyszer­egyszer jogosnak is érezzük a használatát, az ellen azon­ban, hogy sokan — akár más nyelveket utánozva — nyakra- főre gyártják a láncolatos, többszörös birtokos jelzős szer­kezeteket, tiltakoznunk kell. Igaz, e birtokosláncok átala­kítása során mondataink olykor egy-két szóval hosszab­bak lesznek, de gondolataink világos, mindenki számára érthető kifejtése véleményünk szerint megér némi papi- rostöbbletet. MOLNÁR ANTAL 1978 I. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents