Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1987-01-27 / 27. szám, péntek

T 978 I. 27. 5 További eredmények a gazdaság hatékony fejlesztésében • (Folytatás az 1. oldalról) A gépipari termelés 7,7 szá­zalékkal növekedett, ezen belül az általános gépiparban 7,8, a nehézgépiparban 7,6 százalékos volt a növekedés. Az általános gépipar 100,0 a nehézgépipar 100.8 százalékra teljesítette a termelés állami tervét. A köz­ponti fejlesztési programokhoz tartozó ágazatokban a vegyipa­ri gépgyártás 22,4, a numeriku­sán vezérelt szerszámgépek gyártása 15,6 százalékkal nö­vekedett. Az adatfeldolgozó gé­pek gyártásában 11,3, a teher­gépkocsi-gyártásban 5,4 száza­lékos volt a növekedés. A fej­lesztési programok egy részét nem sikerült elérni a termelés tervezett növekedését. Gyors ütemű volt az egyes gépipari fogyasztási cikkek gyártásának növekedése is: az automatikus mosógépek gyártá­sa 10,0, a rádiókészülékek és gramorádiók gyártása 5,2, a magnetofongyártás 6,6, a zo­máncozott pléhkádak gyártása 8.8 százalékkal nőtt. Az építkezési anyagok ipari termelésében 5,3 százalékos nö­vekedést sikerült elérni. Ezen belül a cementgyártás 2,1, a betonelemek gyártása 4,1, az azbesztcement fedéllemezek gyártása 9,1, a csempegyártás 3,1 százalékkal növekedett. Egyes szakágazatok vállalatai­ban — részben értékesítési problémák miatt — nem sike­rült teljesíteni az évi terv fel­adatait. A könnyűipar termelése az elmúlt évben 4,3 százalékkal nőtt. A leggyorsabb ütemű növekedést a hazai nyersanya­gokat feldolgozó szakágazatok­ban sikerült elérni, így a fa- feldolgozó ipar termelése 6,4, az üveg-, porcelán- és kerámia­ipar termelése 4,9 százalékos volt, míg a textiliparban 3,5, a ruhaiparban 4,0, a bőriparban 3,4, a nyomdaiparban 3,3 száza­lékos volt a növekedés. A mezőgazdaságban az 1976- os nagy szárazság után sike­rült felújítani az 5. ötéves terv­időszak kedvező fejlődési irány­zatait. Ez elsősorban a növény- termesztés szakaszára jellem­ző. Az állattenyésztésben a ta­karmányfogyasztás további ész- szerűsítése, a kiegészítő takur- anányforrások felhasználása, valamint a koncentrált takar­mányok behozatala lehetővé tette az állatállomány létszá­mának és termelékenységének növelését, s ezen az alapon az állattenyésztési termékek fel- vásárlási tervének teljesítését. A bruttó mezőgazdasági ter­melés értéke az előzetes ada­tok szerint 80,3 milliárd koro­nára nőtt, ebben a növényter­mesztés 36,4, az állattenyésztés 43.9 milliárd koronát képvisel. A bruttó mezőgazdasági terme­lés tervezett növekedését si­került túlteljesíteni, a terme­lés 1 ha mezőgazdasági terü­letre számított intenzitása 8,2 százalékkal növekedett. A brut­tó mezőgazdasági termelés a tervezett 6,9 százalék helyett 7.9 százalékkal nőtt, ezen be­lül a növénytermesztés a ter­vezett 14,4 százalék helyett 14,2 százalékot ért el, az ál­lattenyésztés a tervezett 1,2 százalék helyett 3,2 százalék­kal lett nagyobb. A bruttó me­zőgazdasági termelés növeke­dése a Cseh Szocialista Köz­társaságban 8,9 százalékot, a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban 6,1 százalékot ért el. A növénytermesztésben a ga­bonafélék vetésterülete 55,1 százalékot ért el. A rozs vetés- területe 26 000 hektárral, a búza vetésterülete 9000 hektár­ral lett nagyobb. A cukorrépa és az olajos növények vetés- területe szintén növekedett. A szocialista szektorban a meg­Az élelmiszeriparban elért 6,4 százalékos növekedést a mezőgazdasági termékfelvásár­lás kedvező alakulása tette le­hetővé. Ezen belül a cukor- gyártás 34,2, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás 6,9, a hús­ipari termelés 5,4 százalékkal növekedett. A központilag szervezett ipar nagykereskedelmi árakban szá­mított árutermelése egészben véve 5,3 százalékkal nőtt. A szállítások tervét minden fő irányban sikerült teljesíteni, miközben a kiviteli szállítások növekedése 8,3, a belkereske­delmi szállítások növekedése 3,2, a gépek és berendezések beruházási szállításainak növe­kedése 2,0 százalékot ért el. Habár az ipari termékek szállítási feladatait főleg a külkereskedelem és a beruhá­zási szállítások terén sikerült túlteljesíteni, ugyanakkor á szállítások szerkezete és minő­sége nem volt teljes összhang­ban a hazai fogyasztók és a külkereskedelem igényeivel. A központilag tervezett ipar 1977-ben 2 millió 586 ezer dol­gozót foglalkoztatott, 25 ezer­rel (1,0 százalékkal) többet, .mint a megelőző évben. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység a köz­pontilag tervezett iparban 4,7 százalékkal nőtt. Ez 0,3 pont­tal gyorsabb volt az állami tervben előirányzott növekedés­nél. A munkatermelékenység növekedése 83 százalékos arányban fedezte az ipari ter­melés növekedését. Az ipari dolgozók havi átlagbére 2545 koronára emelkedett, s a meg­előző évhez viszonyítva a ter­vezettnél gyorsabb ütemben, 4,0 százalékkal nőtt. A munkások munkaidőalapjá­nak felhasználási foka az 1976-os 92,3 százalékról 1977- ben 92,0 százalékra csökkent. Ugyanakkor a túlórában vég­zett munka részaránya 5,6 szá­zalékról 5,8 százalékra nőtt. előző évhez viszonyítva na­gyobb területen termesztettek burgonyát, de a növekedés nem érte el a tervben elő­irányzott mértéket. A szántó­földi takarmánynövények ve­tésterülete lecsökkent, az in­tenzívebb növények területe azonban megnüvekedett. Ami a fő növények hektár­hozamait illeti, gabonafélékből a tervezett 3,60 tonna helyett 3,86 tonnát, hüvelyesekből a tervezett 2,26 tonna helyett 1,67 tonnát, cukorrépából 36,80 ton­na helyett 38,20 tonnát, bur­gonyából 16,40 tonna helyett 15,98 tonnát sikerült elérni. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány 104 ezerrel nőtt, a tehénállomány létszáma azonban az egyéni termelőknél és a háztáji gaz­daságokban bekövetkezett csök­kenés miatt azonos szinten maradt. A sertésállomány 690 000, a baromfiállomány 632 ezerrel nőtt. A hízó marha vágósúlya az 1976-os 484 kg-ról 473 kg-ra csökkent, a hízó saitéseké meg 104 kg-ról 109 kg-ra nőtt. Az átlagos napi súlygyarapodás tovább növekedett, a hízó mar­hánál 0,75 kg-ot, a sertéseknél 0,55 kg-ot ért el. A tehenek évi átlagos tejhozama az 1976- os 2805 literről 2887 literre, a tojók átlagos hozama 220 to­jásról 225 tojásra nőtt. További haladást értünk el a mezőgazdaság termelési alap­jának korszerűsítésében. A me­zőgazdasági üzemek 1977-ben 7066 traktort, 2136 gabonakom­bájnt, 683 burgonyabegyűjtő gépet, 326 hat- és háromsoros cukorrépa-begyűjtőt kaptak. Az elmúlt évben 55 000 hektár mezőgazdasági területet csapol­tak le, s 15 000 hektárral nőtt az öntözött terület. aránya az 1976-os 65,1 száza­lékról 66,0 százalékra nőtt. Az ívóvíz-szolgáltatás 3,8 százalékos növekedéssel elérte Az építőipari vállalatok sa­ját dolgozóikkal 74,3 milliárd korona értékű építési munkát végeztek. Ez 4,3 százalékkal több, mint a megelőző évben, de az állami tervnek csupán 98,9 százalékos teljesítését je­lentette. Az építkezési munkák szer­kezeti megoszlása nem volt összhangban a terv előirány­zataival. A lemaradás elsősor­ban a beruházások, különösen a lakásépítés és a járulékos beruházások területét érin­tette. Pozitívan alakult az építő­ipari kapacitások összpontosí­tása a kiemelt építkezésekre. Ennek eredményeként sikerült túlszárnyalni a kötelező fel­adatok teljesítését. A nyilvános teheráru-szállí- tás évi teljesítménye 600,5 mil­lió tonnát ért el. Ezen a sza­kaszon a teljesítmény 0,2 szá­zalékos évi növekedésével az állami tervnek csupán 95,2 szá­zalékát sikerült teljesíteni. A vasút 275,9 millió tonna árut szállított, ami körülbelül egyenlő az elmúlt évi teljesít­ménnyel. Ezt a helyzetet rész­ben a szállítók is okozták, és­pedig a be- és kirakás felada­tainak rendszertelen teljesíté­sével. Az elmúlt évben tovább csökkent a vasúti dolgozók létszáma, főleg a kiemelt mun­kásbeosztásokban. A Csehszlovák Autófuvarozá­A telefonállomások száma 120 ezerrel 2 millió 863 ezerre bővült, így az év végén 19 tele­fonállomás jutott 100 lakosra. A lakosság által fizetett állo­mások száma ezen belül 41 ezerrel gyarapodva 966 ezerre bővült. Az elmúlt évben üzembe he­lyezték a II. programot sugár­A beruházási munkák és szállítások volumene 6,3 szá­zalékos évi növekedéssel 127,4 milliárd koronára nőtt. Az 'ál­lami tervnél gyorsabb ütemtí volt a gépi beruházások növe­kedése, míg az építési beruhá­zások növekedése nem érte el a tervezett ütemet. Az évi ter­vet ezen a szakaszon 99,5 szá­zalékra sikerült teljesíteni, ezen belül az építési beruhá­zások tervteljesítése 96,7 szá­zalékot, a gépi beruházásoké 103,6 százalékot ért el. A beruházási munkák és A műszaki fejlesztés állami tervét nem sikerült a tervezeti mértékben teljesíteni, bár a megelőző évhez viszonyítva je­lentős haladást értünk el. Az 507 állami kutatási és fejlesz­tési feladat közül 83,6 száza­lékot fejeztek be teljes mér­A külkereskedelmi forgalom a terv előirányzatának megfe­lelően gyorsabb ütemben növe­kedett a nemzeti jövedelem nö­vekedésénél. Az elért 12 szá­zalékos növekedés keretében mind a kivitel, mind a behoza­tal tekintetében túlteljesítettük a szocialista országokkal kap­csolatos áruforgalom tervét. A KGST-országok népgazdasági terveinek egyeztetése, valamint a hosszú távú kereskedelmi szerződések alapján sikerült A társadalmi termelés haté­konyságának növekedése lehe­tővé tette az életszínvonal to­vábbi emelését. A lakosság tár­sadalmi fogyasztása 4,9 száza­lékkal növekedve 106,7 mil­liárd koronát ért el, az egy személyre számított társadalmi fogyasztás az 1976. évi 6816 koronáról 7096 koronára nőtt. A személyi fogyasztás 2,4 szá­zalékkal növekedett. az 1,3 milliárd köbmétert. A vízgazdálkodási beruházásokra ■az elmúlt évben 3,5 milliárd koronát fordítottak. Az építőipari dolgozók mun­katermelékenysége 3,0 száza­lékkal növekedett. Ez 1,4 szá­zalékkal kevesebb a tervben előirányzott ütemnél, így a nö­vekedés volumenét csak 69 százalékban sikerült fedezni a munkatermelékenység növelé­sével. Úgyszintén hiányzott az összhang a munkatermelékeny­ség és az átlagbérek növeke­dése között. Tovább javult az építőipari üzemek műszaki ellátottsága, a gépek és berendezések kihasz­nálásában azonban még jelen­tős tartalékok vannak. Az építőipari vállalatok 82 085 lakást adtak át, 117 la­kással kevesebbet a tervezett­nél, ami 99,9 százalékos terv­teljesítést jelent. si Vállalat 318,2 millió tonna árut szállított, ami csak 0,4 százalékkal több az előző évi teljesítménynél, és az évi terv 93,0 százalékos teljesítését je­lenti. A nyilvános személyszállítás 0,8 százalékkal nőtt. A CSAV 23,2 millió személlyel többet szállított, mint az elmúlt év­ben, míg a vasúti közlekedés­ben tovább csökkent a sze­mélyforgalom. A városi tömeg- közlekedési eszközök teljesít­ménye állandóan növekszik. A prágai Metró például 1977-ben 102,8 millió személyt szállított, ami 7,6 százalékos évi növeke­dést jelent. zó Borský Mikuláš-i tévéadót, s elkezdődött a Banská Byst- rica-i (Suchá Hora) tévéadó, valamint a České Budéjovice-i tévéadó állandó üzemeltetése. Úgyszintén elkezdődött a Trut- nov—Cerná Hora-i tévéadó próbaüzemeltetése, amely a II. programot sugározza. szállítások egész terjedelméből 84,3 milliárd korona esik a CSSZK-ra, 43,1 milliárd korona az SZSZK-ra. Az elmúlt évben több fontos ipari objektumot helyeztek üzembe, ezek között legfonto­sabbak a következők: a cha- barovicei külszíni fejtő, a Po- čeradyi 11. Hőerőmű, a Chva­leticei Hőerőmű első blokkja, továbbá a Kladnói Egyesült Acélműben, a Sigma vállalat­ban, a Mladá Boleslav-i és a Kopfivnicei Autógyárban esz­közölt beruházások. tékben. Az állami terv 383 meg­oldott kutatási feladatot irány­zott elő gyakorlati felhaszná­lásra, ebből 323-at valósítottak meg. Ezek keretében elkezdő­dött számos új alapanyag, ko­hászati és gépipari termék gyártása. gondoskodni a népgazdaság tü­zelő- és nyersanyag-ellátásáról, s kiviteli termelésünk döntő részének stabilitásáról. • A nem szocialista államok­kal kapcsolatban a kivitel nö­vekedési üteme a terv elő­irányzatával összhangban lé­nyeges mértékben megelőzte a behozatalét, bár a kivitel tervezett terjedelmét — főleg egyes gépipari termékeknél — nem sikerült elérni. A népgazdaságban foglalkoz­tatott dolgozók létszáma 1977 végén elérte a 7 millió 125 ezret, ebben 45,3 százalékos volt a nők aránya. A szülési és gyermekgondozási szabad­ságon tartózkodó nők száma 380 ezerre nőtt, ez 10 ezerrel több, mint a megelőző évben. A dolgozók létszáma töo*) mint 70 000 személlyel, vagyis 1,2 százalékos arányban növeke­dett. A dolgozók létszáma a tüzelőanyag-iparban és a gép­iparban, az építőiparban, a belkereskedelemben, az egész­ségügyben és a műszaki ter­vező tevékenységében növeke­dett a legnagyobb mértékben. A lakosság pénzjövedelme 320.6 milliárd koronát ért el, a megelőző évhez viszonyítva 4.6 százalékkal nőtt. Ez a nö­vekedés gyorsabb volt az elő­irányzott ütemnél, ami a bér- jövedelmek említett növekedé­sével függ össze. A pénzjövedelem 14,2 mil­liárd korona értékű növekedé­sében 9,3 milliárd koronát képviseltek a bérek, 2,1 mil­liárd koronát a szociális jöve­delmek. A népgazdaság szocia­lista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók átlagos no­minálbére 2447 koronát ért el, a megelőző évhez viszt nyitva 3,5 százalékkal növekedett, s a tervben előirányzott növeke­dést 0,5 százalékkal haladta meg. A lakosság betétjei és pénztartalékai az elmúlt évben 14,3 milliárd koronával nőttek. A belkereskedelem fokozot­tabb mértékben elégítette ki a fogyasztók szükségleteit mind az élelmiszeripari, mind az ipa­ri termékekből. A kiskereske­delmi forgalom értéke az el­múlt évben 194,5 milliárd ko­ronára nőtt. A kiskereskedelmi forgalom évi növekedése a CSSZK-ban 3,5 százalékot, az SZSZK-ban 4,2 százalékot ért el. A lakosság szociális ellátá­sára fordított eszközök értéke 60,0 milliárd koronára nőtt, ez 2.7 százalékkal több, mint a megelőző évben. Ebből az anyák és a gyermekek ellátá­sára 14,2 milliárd korona ju­tott, míg a nyugdíjakra 36,7 milliárd koronát fizettek ki. A folyósított nyugdíjak száma 3 millió 670 ezerre nőtt, az el­múlt évhez viszonyítva 39 ezerrel nőtt a nyugdíjat, ;k szá­ma. Az öregségi nyugdíjak ha­vi átlagértéke tovább növeke­dett, s 1977 végén elérte az 1097 koronát. Jelentős változásokra került sor az iskolaügyben. Az óvo­dákat látogató gyermekek s*.á- ma 580 ezerre nőtt, ami a 3—5 éves gyermekek 72,6 szá­zalékát jelenti. Az alapfokú kilencéves iskolákat 1884 000 tanuló látogatta, ezerrel több, mint a megelőző évben. A gim­náziumok, szakközépiskolák és szakiskolák nappali tagozataira 93 000 diákot vettek fel, ebből 27,8 százalékot az alapfokú is­kola nyolcadik osztályából. A főiskolákon és egyetemeken 134 000 diák tanult, 7 ezerrel több, mint tavaly. Az egészségügy szakaszán tovább javult az orvosi szol­gáltatás ellátottsága. Az egész­ségügyi Intézmények ágykapa­citása 183,4 ezer férőhelyre nőtt, ebből 115,9 ezer a kór­házi férőhely. Az egy orvosra számított lakosok száma 357- ről 350-re csökkent. Az elmúlt évben összesen 133,4 ezer lakás épült, 1893 lakássa! több. mint 1976-ban A CSSZK-ban 86,7 ezer a r. SZSZK-ban 46,7 ezer lakás ké­szült el. A lakásépítés egyes formáinak a megoszlása a kö­vetkező: kommuná'is lakásépí­tés 22,7 százalék, szövetkezeti lakásépítés 29,4 százalék vál­lalati lakásépítés 17,9 száza­lék, egyéni lakásénítés 30,0 szá­zalék ... A népszaporulat fejlődése továbbra is kedvezően alakult. Annak következtében, hogy a legintenzívebb szülési korban levő nők részaránya csökkent, az elmúlt évhez viszonyítva csaknem 5000 gyermekkel ke­vesebb született, vagyis 282 000. Ennek ellenére a szülési arány továbbra is kedvező (ezer la­kosra számítva 18,8). Az elha­lálozás aránya a megelőző év szintjén maradt. Összesen 172 000 személy halt meg (ezer személyre számítva 11,4). Az átlagos életkor 70,3 év. Habár csökkent a házasuló korban levő nők száma, a há­zasságkötések száma az elmúlt év szintjén maradt. Az elmúlt évben 138 000 házasságot kö­töttek, a válások száma körül­belül ezerrel 32,5 ezerre nőtt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1977 végén 15 084 000 lakosa volt. ebből 10 218 000 a CSSZK-ban, 4 mil­lió 866 ezer az SZSZK-ban. ERDŐGAZDASÁG A fakitermelés teljesítménye elérte a 17,1 millió erdei köb­métert, ami az évi terv túl­teljesítését jelentette. Rendkí­vüli erőfeszítést igényelt az 5,7 millió erdei köbméter ele­mi csapás sújtotta fa kiterme­lése. A 15,9 erdei köbméter haszonfa szállítása 3,1 száza­lékkal haladta meg az 1976. évi szintet, 1,5 százalékkal pe­dig az előirányzott évi tervet. Ennek 79,2 százalékát tűlevelű fák képezték. Az erdőgazdaságok további 45,4 ezer hektárt erdősítettek, 7,6 százalékkal többet, mint a megelőző évben. ÉLETSZÍNVONAL VÍZGAZDÁLKODAS Az elmúlt évben tovább bő­vült a vízvezeték- és a csator­nahálózat. A nyilvános vízve­zetéket használó lakosság rész­MEZÖGAZDASÁG HÍRKÖZLÉS BERUHÁZÁSOK TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉPÍTŐIPAR KÖZLEKEDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents