Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-25 / 25. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait Döntő tényező az ember .*♦11 Az eddigiek folyamán a tu­dományos-technikai forradalom inkább csak a biológiai és a műszaki tényezőkre korlátozó­dott. A további fejlődés előre­jelzései arra mutatnak, hogy napjainkban, de még inkább a jövőben a legfontosabb fejlő­dési tényező a mezőgazdasági termelés folyamatában maga az ember, politikai felkészültségo és szakmai tudása, általános magatartása, kezdeményezése. Vagyis? Előtérbe kell helyezni a tudományos-technikai forra­dalom úgynevezett személyiségi alkotóelemét, tudományosan megalapozott javaslatot, terve­zetet kell kidolgozni a jövőbe­ni mezőgazdasági dolgozó esz­ményi típusát illetően. Végered­ményben a kommunista ember ideáljáról, eszményképéről van szó, amely a marxizmus—leni­nizmus ilyen elképzeléséből indul ki. A tudományos-műszaki hala­dás a mi felfogásunk szerint: egy össztársadalmi folyamat konkrét megnyilvánulásaival, és a jelennel való mély szo­ciális kapcsolatával. A marxista dialektika a tudományos-technikai forra­dalmat szociális és tudományos szempontból a mezőgazdaság­ban is úgy értelmezi, hogy kölcsönösen hat egymásra és feltételezi egymást. Ez megkö­veteli, hogy a tudományos­technikai forradalom fejleszté­se személyiségkutatásának ol­dalait feltétlenül kapcsoljuk egybe konkrét folyamatának dinamikájával. Hazánk mezőgazdaságában lényegében csak a falu szocia­lista átépítése után kezdett ér­vényesülni a műszaki és tudo­mányos haladás, amikor az egyéni kistermelésből szocia­lista nagyüzemi termelés lett, amely kedvező feltételeket te­remtett a műszaki és tudomá­nyos haladás hatékony érvé­nyesüléséhez. A szocialista me­zőgazdaság kezdeti éveiben a súlypontot a gépesítés fejlesz­tésére helyeztük. Létrejött a termelés anyagi és műszaki alapja, és a mezőgazdaságban felszabadult munkaerőtartalék bekapcsolódott az ország ipa­rosításának folyamatába. A lakosság életszínvonalának emelkedése megkövetelte a biológiai-műszaki haladást, a mezőgazdasági termelés belter­jességének fokozását. Az utób­bi években mind követelőkben hangsúlyozzuk a korlátozott hagyományos források kihasz­nálásának hatékonyságát, vala­mint a tudomány és a techni­ka vívmányainak sokoldalú érvényesítéséhez szükséges fel­tételek megteremtését. Az energetikai-mechanizációs és a biológiai-műszaki haladás mel­lett mindinkább napirendre ke­rül a szervezési-ökonómiai ha­ladás, amelyet a termelés köz- pontosítása, a szakosítás fejlő­dése, a mezőgazdasági terme­lés iparosítása, valamint a tár­sadalmi munkamegosztás beha­tolása jellemez. így aztán ter­mészetesen előtérbe kerülnek a tudományos-technikai forrada­lom szociális szempontjai is. A mezőgazdasági termelés nagyméretű és iramú biologizá- lása, kemízációja, automatizá- ciója, iparosítása és gépesí­tése mindinkább kiszorítja az ember egyszerű munkaerejét, amely fizikai és érzékenységi fejlettség tekintetében korlá­tozott, nem tökéletes aktív termelőerő. Az ember kilép a hagyományos mezőgazdasági technológiai folyamat keretei­ből, nem közvetlen alkotórésze többé. Az emberi tevékenység áttolódik az úgynevezett ter­melést megelőző szakaszba: a kutatásba, a fejlesztésbe, az agroszolgálatba, vagyis a ter­vezésben, a szervezésben, a szabályozásban és az ellenőr­zésben valósul meg. Szembetűnő változásokat idéz elő a tudományos-technikai forradalom az irányítómunka jellegét és feladatát illetően is. Egy dialektikus egységről van szó, amikor az irányítás egy­részt alanya, vagyis a tudo­mány és technika közvetítő csatornája, másrészt tárgya a tudománynak és technikának, a tudományos ismeretek és a technikai vívmányok felhaszná­lója, ami által növekszik ható­képessége. Manapság az irányí­tó-munkában már nem elegendő a közgazdasági ésszerűség, hiszen egyre jobban előtérbe kerülnek a szocialista huma­nizmus döntő tényezői, vala­mint az embernek és az őt körülvevő környezetnek az ökonómiai -egyensúlyát érintő problémák. Ezeket a feladatokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a szocialista mezőgazdasági üze­mek vezető dolgozóinak irá­nyítómunkájából fokozatosan eltűnnek az ilyen kifejezések, mint a „körülbelül“, „megkö­zelítőleg“, amelyek — sajnos — gyakran jellemezték az ed­digi irányítási stílust. A vezető dolgozó tevékeny­ségének legigényesebb tudo­mányos munkaterülete az em­berekkel való bánásmód, az emberekkel való munka. Az emberek irányítása egyrészt rátermettség kérdése, másrészt a szerzett tapasztalatok ered­ménye, de a tudomány jelen­tősége sem mellőzhető a mun­kakollektívák irányításában. Az emberek irányítása annyiban tudomány, amennyiben megta­lálhatók benne bizonyos tör­vényszerűségek, és annyiban művészet, amennyiben a veze­tő dolgozó az egyes feladatok teljesítésekor jól „kijön“ min­den egyes specifikus esetben azzal az egyénnel, aki a rábí­zott feladatot teljesíti. A fel­soroltak összetevői jelentik a szocialista vezető dolgozó sze­mélyiségét, amely bonyolultabb fokozat, mint maga a képesí­tés. A kvalifikáció feladata, hogy tökéletes mértékben ki­fejlessze a személyiség egyes összetevőit oly mértékben, hogy a • vezető dolgozó funk­ciójának és feladatának ma­gaslatán álljon. A szocialista társadalom ideológiája a marxizmus—leni­nizmus, amelynek elsajátítása és képviselete döntő fontossá­gú feltétele az irányítómunka sikerének. Csak a marxizmus— leninizmus tudományos elsajá­tításában, a kommunista párt, társadalmunk vezető erejének politikájában talál a vezető dolgozó ösztönzést munkájához, találja meg vezető tevékenysé­gének értelmét. A marxista— leninista elmélet ismerete nél­kül lehetetlen tájékozódnia a nemzetközi események bonyo­lult kérdéseiben és társadal­munk belső életének problé­máiban, s nélküle képtelen megtalálni a helyes kiutat. A marxizmus—leninizmus isme­rete nélkül a vezető elveszti a távlati jövő képét, és a dolgo­zókat sem tudja szocialista szellemben nevelni. Csak a marxizmus—leninizmus aktív ismeretében tudja a vezető dol­gozó meggyőzni, megnyerni a rábízott kollektívát arról, hogy a társadalmi érdekek döntő fontosságúak, s hogy az életszínvonal emelé­se csak akkor érhető el, ha minden erejüket latba vetik a társadalom fejlesztése, gazda­gabbá téteJe érdekében. Az elmondottakból követke­zik az is, hogy a mezőgazda- sági üzemek vezetői nemcsak azért felelősek, milyen gazda­sági eredményeket értek el, hogyan gazdálkodtak a nyers­anyaggal, hogyan használták ki a természet adta lehetősé­geket, hanem azért is, hogyan bántak az emberekkel, hogyan tudtak velük együtt dolgozni, milyen személyiségeket nevel­tek belőlük. Az emberek haté­kony nevelése nélkül csökken a munkafegyelem, szakadás áll be az ember szellemi fejlődé­sében, csökkennek az ember belső értékei. Ezeket az érté­keket is ki lehet fejezni gaz­dasági mutatókban, de etikai értékük a szocialista társada­lomiján ennél lényegesen na­gyobb. Doc. VALÉR HRMO mérnök, az SZLKP KB lektora PÁRTSZERŰ HOZZÁÁLLÁSSAL 1978 I. 25. A párt gazdaságpolitikájának egyik alapvető programja közé tartozik a numerikus vezérlésű szerszámgépek, a számítástechnikai és a kor­szerű távközlési rendszerek gyártásának fejlesz­tése. Ebben jelentős feladat hárul a kolíni Tesla nemzeti vállalatra, s nem utolsósorban a Týnec nad Labem-i ‘440-es üzem részleg dol­gozóira. Az üzemrészleg kommunistái évzáró taggyűlésükön ennek megfelelően értékelték munkájukat, és a pártalapszervezet hozzájáru­lását a programban rögzített igényes feladatok teljesítéséhez. Noha üzemrészlegünk és az egész vállalat maradéktalanul teljesítette feladatait, a párt­alapszervezet kommunistái mégsem voltak elé­gedettek az elért eredményekkel. Miért? Azért, mert nem elégedtek meg az egyszerű megál­lapítással: „teljesítettük“, hanem feltették a kérdést, hogyan, milyen feltételek között tel­jesítették feladataikat. Nem titok, hogy vállalatunkban a legnagyobb fejtörést hosszabb idő óta a szállítói kapcso­latokban mutatkozó fogyatékosságok okozzák, amelyek üzemrészlegünkre is kihatással voltak. Erre vezethető vissza, hogy a harmadik ne­gyedév időszakos tervét távolról sem teljesítet­tük. S ez nagy igényeket támasztott pártalap- szervezettink és dolgozóinkkal szemben, akik­nek az utolsó negyedévben jól rá kellett haj­taniuk, hogy célba érhessenek. Az anyag- és a technikai ellátásban mutatkozó rendellenességekkel függ össze egy további tény is. A rossz ellátás megzavarta üzemrészlegünk gyártásának ritmusát, fölösleges és hosszú vesz- tegléseket okozott, majd ismét rohammunkára kényszerített. A kommunisták politikai és szer­vező tevékenységének, dolgozóink áldozatválla­lásának eredményeként az év végéig pótolni tudtuk a lemaradást. De célszerű gazdálkodás-e ez a dolgozók erejével, kezdeményezésével? Évzáró taggyűlésünk bíráló igényességgel mu­tatott rá a további fogyatékosságokra is. Pél­dául arra, hogy a vállalat vezetői nem fordítot­tak gondot az épületek tatarozására, sőt a sze­mét, a hamu és a vashulladék elszállításának megszervezését is elhanyagolták. A megígért széntárolóból sem lelt semmi. A gazdasági fel­adatok teljesítését illetően üzemrészlegünk sem használta ki megfelelően az új technika alkal­mazásában és a munka ésszerűsítésében rejlő tartalékokat. Azok az eredmények, amelyeket a 440-es üzemrészleg dolgozói a kommunisták példamu­tatásával ez említett problémák ellenére elér­tek, annál értékesebbek, hogy pártalapszerve- zetünk fiatal, mindössze nyolc évvel ezelőtt alakult, de az eltelt esztendők során felnőtt az igényes feladatok teljesítéséhez. Alapszer­vezetünknek jelenleg 24 tagja és nyolc tagje­löltje van, akik kellő tapasztalatokra tettek szert a pártmunkában. Legnagyobb erényük, hogy a gazdasági propaganda és agitáció sajá­tos eszközeivel eredményesen kibontakoztatták dolgozóink kezdeményezését, akik az elmúlt év­től a gyártásfejlesztésben a szaratovi munka- módszereket, eljárásokat is sikeresen alkalmaz­zák. MARUŠKA KUDEiííKOVÁ, a 440-es üzemrészleg ifjúsági munkabrigádjának vezetője lói zártuk az évet A Gabi Elektroporcelán Üzem a nagyfeszült­ségű áramszigetelők gyártására szakosította KtTi\ termeséiét, s méltán sorolható azon vállalatok I A közé, amolyek a minőségi mutatókat Is meg­r tartva határidő előtt teljesítették az 1977-es évi kü '.’ ■, igényes népgazdasági feladataikat. a szernléltetés kedvéért el kell mondanom, i hogy 450 létszámú tőrzsgárdával dolgozunk, "THT ' évente több mint 2600 tonna árut szállíturV megrendelőinknek. Ezek közül legtekintélye­FEBRUÄR sebbek a Plzeili Skoda Müvek és a Magyar Népköztársaság hasonló vállalatai, ahol csak az elismerés hangján beszélnek gyártmányainkról. Ennek igazo­lására bizonyításul szolgálhat az a tény is, hogy a a plzeňiek két év óta a mi áramszigetelőinket helyezték előnybe a tőkés im­porttal szemben. Ezáltal évente legalább húszmillió devizakoro­nát takarítanak meg. Munkánk ilyen fokú elismerése nem tette önteltté dolgozóinkat, sőt, tovább szigorította a gyártási fegyelmet és munkáskollektívá­ink igényességét. Igen fontos követelmény, szinte korparancs, hogy tudományos-kísérleti bázist építsünk ki az üzemben, mivel a velünk szemben támasztott népgazdasági .igények egyre nagyob­bak. Gyártmányaink jó hírnevének megszerzésében — akárcsak az új technológia meghonosításában — figyelemre méltó munkát végez pártalapszervezetünk, amely a politikailag fejlett, szak­májukban jártas kommunistákra építi minden tevékenységét. Kö­zülük is a Jozef Táborský esztergályos vezette 29 tagú lakatos- karbantartó aranyérmes szocialista munkabrigádot emelhetem ki — bár a többieknek sincs szégyenkezni valójuk. Valamennyien igazi mesterei szakmájuknak. Az ő érdemük, hogy minden külső szakmai segítség nélkül jó ütemben halad az új csarnokok épí­tése, szerelése és az, hogy eddig műszaki hibák miatt sohasem tartottunk kényszerpihenőt. Az aranyérmesek brigádja esze, motorja és lendítőkereke üze­münknek. Ezzel is magyarázható, hogy munkáskollektíváink az idei tervelőiárnyzaton felül egymillió korona értékű áru terme­lésére vállaltak kötelezettséget a Februári Győzelem 30. évfordu­lója köszöntésére. A múlt évihez képest feszítetteb tervekkel kezdtük az idei esz­tendőt, mégis elmondhatom, hogy az év egyetlen szakaszában sem kényszerülünk hajrázásra, mert dolgozóink jól ismerik fel­adataikat, s ezekhez mérten igyekeznek feltárni a rejtett tartalé­k0kat iS- EMIL SLOBODA, az üzemi pártszervezet alelnöke Nagy felelősséggel látják el feladatukat a koloni (Koleiía- ny) Hnb képviselői. Erről győ­ződhettek meg választópolgára­ink, akik a közelmúltban je­len voltak azon a gyűlésen, ahol a képviselők beszámoltak a választások óta kifejtett te­vékenységükről. A baráti összejövetelen a képviselők munkájukat a köz­ség fejlesztésének eredményei­vel együtt tették mérlegre. Mindenki örvendetes tényként könyvelhette el, hogy mintegy 2000 méteren portai tanították az utakat, s három várótermet építettek az autóbusz megálló­helyeken. Nyilvánvaló, még többet is tehettek volna, példá­ul a régi falu belterületén le­vő utcák újraépítésénél, ha őket ebben a lakosság jobban támogatja. így ennek a feladat­nak az elvégzése erre az évre maradt, amelyhez a képviselők joggal kérték a polgárok haté konyább segítségét. Persze ez nem jelenti azt, hogy a falu népe kivonja ma­gát a munkák alól. Hiszen sen­ki számára nem lehet közöm­bös, milyen ütemet követ a község fejlődése. Lakosaink a 60 férőhelyes óvoda építésénél — amelynek értéke megközelíti a másfélmillió koronát — pél­A Bratislavai Magnemesítő Vál­lalat lévai (Levice) vetőmagtisz­tító állomásán 730 tonna árpát készítenek elő a tavaszi vetés­hez. Felvételünkön Henzsel Ilo­na laboránsnö a vetőmag minő­ségét ellenőrzi (Vlado Taškár felvétele ] damutatóan kivették részüket. Néhányan azok közül, akik munkába járnak, szabadságuk rovására teljesítették hazafias kötelességüket. Hogy mit rejteget a jövő. Mind a képviselőkre, mind pe­dig a lakosokra igényes fel­adatok várnak. A már elkezdett akciók befejezésén kfivül új áruház építését irányozza elő a választási program, minthogy ósdi, elavult épületekben van­nak elhelyezve az élelmiszer­boltok. Ezekből1 is látszik, a képvi­selőknek van gondjuk bőven, ám elsősorban az ő aktivitásu­kon. tömegszervező és nevelő munkájukon múlik, hogy a szikrából lobbanjon a láng, s a hatodik, ötéves terv harmadik évében meggyőzőbb eredmé­nyekről adhassanak számot. Balkó Imre Kolon A köbölkúti lGbelce) Győzelmes Február Efsz kisújfalusi részle­gen Cséplő Sándor javítócsoportja sikeresen végzi a tuvaszi mun­kákhoz szükséges gépek és szerszámok előkészítését. A gépjaví­tók jó szakmai felkészültségére vall, hogy erőgépeik főjavítását is otthon végzik el. Szikrából iobhon a láng

Next

/
Thumbnails
Contents