Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-04 / 4. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? VÄKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. január 4. SZERDtA BRATISLAVA • XXXI. ÉVFOLYAM 4. szám $ Ára 50 fillér Gozdasógpolitíkánk Irta: Július Ďurky, az SZLKP KB osztályvezetője A C'SKP alapszervezeteinek évzáró taggyűlései röviddel a NOSZF 60. évfordulójának méltó megünneplése után kezdődtek, s abban az évben zajlanak, amelyben hazánk dolgozó népe a Győzelmes Február 30. évfordulóját köszöntheti. Az eddigi évzáró taggyűlések és a soron következők a CSKP KB. 9. ülésének és az SZLKP KB múlt év decemberében lezajlott ülésének anyagára és mondanivalójára épültek és épülnek. A kommunistáknak nagyon konkrétan és bírálóan kell hozzányúlniuk a problémák megoldásához, és azoknak az intézkedéseknek a foganatosításához, amelyeket az 1978-as évre megszabott igényes gazdasági feladatok teljesítése érdekében hoznak. Az 1978. évi tervvel kapcsolatban mindenkinek meg kell értenie, hogy a párt és az állam vezetősége a fő figyelmet a tervek komplex és minőségi teljesítésének szenteli. Éppen ebből a szemszögből nézve az idei állami terv az eddigieknél ugyan lényegesen igényesebb, de — reális, teljesíthető. Gustáv Husák ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Csehszlovákiának elég ereje és eszköze van ahhoz, hogy ezt a nagy feladatokat tartalmazó tervet sikeresen teljesítse. Az évzáró taggyűléseknek és a vállalati pártkonferenciáknak a kommunistákkal, az állami, gazdasági és társadalmi szervekkel és szervezetekkel szemben támasztott egyre növekvő követelményekből kell kiindulniuk. Igaz, ax igényesség fokozása csak úgy hozhat eredményt, ha minden szinten elvi alapokou és kompromisszum nélkül nyúlnak a problémák megoldásához. Meg kell követelni, hogy minden termelőüzem határidőben teljesítse feladatait, s egyaránt eleget tegyen a választékkal, a mennyiséggel és a minőséggel szemben támasztott követel* menyeknek. Máskülönben nehéz javulást várni a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén és másutt is. Az új feladatokhoz való hozzáállás megköveteli az igényesség következetes érvényesítését mindennapos munkánkban, a hibák nyílt feltárását, 9 ugyanakkor nem engedi meg a fogyatékosság feletti kölcsönös „szemethunyást“. A termelési szférában működő pártszervezeteknek és szerveknek el kell érniük azt, hogy az illetékes irányító-gazdasági dolgozók a problémákat ne csupán ismerjék, és ne csupán azok „tálalásakor“ legyenek gyorsak, hanem törekedjenek rugalmas megoldásukra is. Ebben nem szabad semmilyen engedékenységre ürügyet találni. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a termelés hatékonysága növelésének, a termelési folyamatok korszerűsítésének és a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazásának. A vezető gazdasági dolgozóktól ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatos terveket kell megkövetelni. Megoldásukba elsősorban a termelést megelőző területeken, tehát a kutatásban és fejlesztésben dolgozókat kell bevonni. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az irányítással kapcsolatos kérdések. Minden irányítási szinten lényeges javulást kell elérni. A pártszerveknek nagyon átgondoltan és következetesen kell harcolniuk azért, hogy a gazdasági-irányítási apparátusokban fokozottabb mértékben érvényesüljön a lenini munkastílus. Az irányító dolgozóknak ismerniük kell a termelésben felmerült problémákat, és a lehető legrugalmasabban kell őket megoldani. A termelési szférában működő pártszerveknek fokozottabban tudatosíteniuk kell azt, hogy az 1978-as politikai irányvonal valóban igényes. Es éppen ezért minél előbb meg kell oldani azokat a kérdéseket, amelyek még az idei tervfeladatok meghatározásával kapcsolatosak. A döntő fontosságú vállalatokban párt-gazdasági értekezleteket kell szervezni a tervfeladatok megvalósítása érdekében. Az értekezleteken bírálóan kell értékelni az 1977. évi tervteljesítést, és le kell vonni a tanulságot, hogy a múltban előfordult hibák a jövőben ne ismétlődhessenek meg. Ezeken az értekezleteken a pártszervezetek vezetőinek nem általánosságokban és nem mindenről kell beszélniük, hanem a döntő fontosságú feladatokról, az üzemek, vállalatok legfőbb problémáiról. A feladatok hiánytalan teljesítésére kell irányítani a szocialista versenymozgalomba bekapcsolódó dolgozókat is. A kötelezettségvállalásokban pedig elsősorban a fogyatékosságok leküzdésére irányuló kezdeményezéseket kell kidomborítani. Ebben az évben a pártszerveknek és -szervezeteknek a sikeres tervteljesítés érdekében mozgósítaniuk kell a dolgozók széles tömegeit. Minden egyes párttagot arra kell ösztönözni, hogy a határozatok és feladatok teljesítésének ellenőrzésénél lényegesen következetesebbek legyenek. Szükség van arra, hogy az egyes problémák megoldásakor a pártszerveknek meglegyen a saját véleményük, amely összhangban van a társadalmi érdekekkel, a párt politikájával. A CSKP Központi Bizottsága az évzáró taggyűlésektől és a vállalati konferenciáktól elvárja, hogy az eddiginél nagyobb erővel harcoljanak a fogyatékosság, a nemtörődömség ellen. Elvárják, hogy a tanácskozásokra a megalapozott bírálat és a lenini munkastílus következetesebb érvényesítése' legyen jellemző. A pártszervekre és -szervezetekre az eddiginél nagyobb feladatok várnak a kádermunka területén is. Elsősorban a legjobb képességű káderek nevelésében, és ugyanakkor a „szocialista összeköttetések“ kiküszöbölésében is. Gustáv Husák a CSKP 9. ülésén többek között hangsúlyozta: A XV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítéséért állandó harcot kell vívni. A dolgozó tömegeket meg kell nyerni a becsületes munkának, ami a szocialista hazafiak legfőbb kötelessége. Gustáv Husák elvtárs üdvözli a küldöttséget (ČSTK-felvétel) MM A TUDOMÁNYOS MUNKA HATÉKONYSÁGA Gustáv Husák elvtár£ fogadta a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségét (ČSTK) — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tegnap a prágai várban Ľubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek és Josef Havlínnak, a CSKP KB titkárának jelenlétében jogadta a Csehszlovák Tudományos Akadémia újonnan kinevezett elnökségének tagjait, Jaroslav Kožešník akadémikussal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökével az élen. Bevezetőben Jaroslav Kožešník akadémikus bemutatta Gustáv Husák elvtársnak legfelsőbb tudományos intézményünk elnökségének újonnan kinevezett alelnökeit, tudományos titkárát és további tagjait. Ezután ismertette a Csehszlovák Tudományos Akadémia tevékenységében az elmúlt hét esztendőben elért eredményeket és az alapkutatás további céljait. Egyebek között rámutatott arra, hogy nőtt a tudományos munka hatékonysága, és számos kutatási eredményt sikerült kamatoztatni a gyakorlatban. Az alapkutatás előmozdítja a kutatás — kifejlesztés — termelés — felhasználás ciklusának felgyorsítását, ezenkívül fokozódott a tudományos dolgozók kezdeményezése és elkötelezettsége, valamint a népgazdasági problémák megoldásában való részvétel. Kožešník elvtárs a továbbiakban kiemelte a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a szocialista országok tudományos akadémiái, főleg a Szovjet Túdományos Akadémia közötti együttműködés jelentőségét. Leszögezte, hogy a mos-, tani ötéves tervidőszakban a tudományos kutatómunka elé kitűzött feladatok nagy részét a Szovjet Tudományos Akadó'? miával együttműködve oldják meg. Ez az együttműködés főként az űrkutatás terén járt szép eredményekkel, hazánk ugyanis nagymértékben vesz részt az Interkozmosz-program-. ban. A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke nagyra érté* kelte azt a figyelmet, amelyet a párt- és állami szervek szentelnek a tudományos kutatómunka fejlesztésének, és bizto^ sította Gustáv Husák elvtársat arról, hogy a Csehszlovák Tu- dományos Akadémia munkatér* sai minden erejükkel a CSKP kongresszusán kitűzött prog(Folytatás a 2. oldalon] Külkereskedelmünk eredményei és feladatai Beszélgetés Andrej Barčók elvtárssal, a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterével (ČSTK) — Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott hagyományos újévi interjújában értékelte az elmúlt esztendő jeladatainak teljesítését és vázolta az új év legfontosabb teendőit. • Hazánk 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlesztési irányelvének teljesítésével összefüggésben egyre nagyobb igények hárulnak a külkereskedelemre és külgazdasági kapcsolataink egész területére. Hogyan felelt meg ezeknek az igényeknek a külkereskedelem reszortja a 6. ötéves tervidőszak második évében? — Hazánk 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlesztésének irányelve a külkereskedelmi forgalom 35—37 százalékos növelését irányozza elő. A külkereskedelem volumene 1976-ban az azt megelőző évhez képest 9,3 százalékkal növekedett. A 6. ötéves tervidőszak második évében a külfölddel lebonyolított árucsere-forgalomnak 11,4 százalékkal kellett növekednie. Számítunk arra, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme az 1976. évhez hasonlóan műit évben is meghaladta a nemzeti jövedelem növekedését. Az exportterv a szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem 7,6 százalékos növelését irányozta elő. Az év során bebizonyosodott, hogy ezt a feladatot valamivel túl is teljesítjük. Annak ellenére, hogy egészében véve túltelejsítettük az exporttervet, nem sikerült teljes mértékben eleget tenni az éves jegyzőkönyvekből adódó egyes államközi kötelezettségeinknek. Itt elsősorban a gépipari export/egyes cikkeiről van szó, a legrosszabb a helyzet a pótalkatrészek szállítása területén. Ami a szocialista országokkal lebonyolított behozatalunkat illeti — ennek a terv szerint körülbelül 12 százalékkal kellett növekednie —, minden kereskedelmi-politikai és kereskedelmi eszközt felhasználtunk a tervben előirányzott terjedelem elérése érdekében és tárgyalások útján további importra került sor az államközi kötezelettségek megszabott keretein felül. Problémákat okoz a nem szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem tervének teljesítése. Ennek az állapotnak az okát egyrészt gazdasági életünk feltételeiben, elsősorban a meglevő kapacitásokban, a választékban és a minőségben, másrészt a külföldi piacok feltételeiben kell keresni, hiszen az árak továbbra is számunkra kedvezőtlenül alakulnak, ami befolyással van a csehszlovák export és import egyes fontos cikkeire, s a kereskedelmi problémák is egyre fokozódnak. Annak, hogy a tőkésországok piacain leküzdjük eladási nehézségeinket, továbbra is az a feltétele, hogy a csehszlovákiai termelőüzemeknek nagyobb mértékben kell alkalmazodniuk az exportcikkek megkívánt választékához, javítani kell e cikkek minőségét és a velük kapcsolatban nyújtott szolgáltatásokat, s nagyobb szakmai rátermettségre van szükség a kereskedelmi munkában. m Külgazdasági kapcsolataink fejlődésének alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú gazdasági együttműködés. Milyen minőségi változásokat tapasztalhatunk az utóbbi időben az ezen országokkal való kereskedelemben? — A szocialista gazdasági integráció fejlődésével összhangban minőségi, tárgyi és szervezési szempontból a külkereskedelem is változik, megszűnik Csehszlovákia és a többi KGST- tagállam gazdasági kapcsolatainak egyedüli hordozója lenni, s a külkereskedelmet egyre nagyobb mértékben befolyásolja és közvetlenül is meghatározza a más gazdasági területeken kifejtett gazdasági együttműködés fejlődése. A külkereskedelem fokozatosan a gazdasági fFolytatás a 2. oldalonJ
