Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-25 / 52. szám

XII. 25. A napokban egy gondosan kifényesített petróleumlámpát lát­tam az egyik régiségkereskedésben. Petróleumlámpa ... hát bizony feletted is elszállt az idő ...! Ha ma bevásárol a házi­asszony, még véletlenül se jut az eszébe, hogy petróleumot is vegyen. Egyrészt, mert nincs rá szüksége, másrészt pedig nem is igen találna az önkiszolgáló üzletek áruval megrakott pol­cain. A súlytalan, szagtalan villamss áramot még a legeldu- godtabb falvak távoli házaiba is elvezetik a huzalok, és ha besötétedik, megnyomjuk a kapcsoló gombját és fényárban úszik a lakás. Ezért került az egykor sápadt fényt (sokszor émelyítő füstöt) árasztó petróleumlámpa a régiségkereske­désbe. Renczes Gyula igazgatóhelyettes, az üzemi pártszervezet elnöke Akik a Csallóköz hajdani tanyavilágáról, a régi idők romantikus nádasairól, mocsarairól írtak, nem is álmodoztak arról, ami az itt élő mai emberek szá­mára logikus ás természetes: a korszerű utakról, a rendezett városokról, falvakról és az ipari üzemek­ről. Még a második világháború utáni években sem emelkedtek ki a tájból ezen a vidéken gyárat sej­tető magas kémények. Annál több van belőlük ma, ezért a Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen (Du- najská Streda) 1964-ben üzembe helyeztek egy kor­szerű áramelosztó üzemet, melyet a Nyugat-szlová­kiai Energetikai Vállalat irányít. Renczes Gyula igazgatóhelyettes mutatja be ezt a Szénéről (Senec) Dunaszerdahelyre helyezett, és itt korszerűen átépített üzemet. — Két járás — a dunaszerdahelyi és a galántai — ipari létesítményeibe, lakásaiba juttatjuk el a villa­mos áramot. A központi elosztóval együtt hét üzem­részleg, vagy inkább üzemág működik az említett két járás területén: Nagymegyeren (Calovo), Diósze­gen (Sládkoviőovo), Somorján (Samorín), Galántán (Galanta), Szereden (Sered) és Vágsellyén (Sala). A körzetek nagyságától függően hat-nyolc ember dolgozik ezeken a munkahelyeken. Dolgozóink kar­bantartják a vonalakat, ellenőrzik a folyamatos áramszolgáltatást biztosító berendezések műszaki ál­lapotát, nagy- és középjavításokat végeznek, feltár­ják és eltávolítják azokat a gócokat, melyek meghi­básodást idézhetnek elő a berendezéseken. Míg az igazgatóhelyettes dióhéjban elmondja, hogy az elosztó állomás dolgozói mivel foglalkoznak és hol, merre találhatók meg a két járás területén, akaratlanul is eszembe jut: hányszor szidják jogta­lanul ezeket a becsületes, munkaszerető embereket, ha áramszünet miatt nem nézhetik a televízióban a futball-, vagy a jégkorongmérkőzést, ha akkor borul sötétség a szobákra, mikor vendégeket várnak és terítve az asztal. Tehetnek ők róla? — Én csak annyit mondok — válaszol a kér­désre Hegedűs László technikus —, ha itt lenné­nek azok, akik szidnak bennünket és nekik kellene bemérniük az áram nélkül maradt területet, s ami még fontosabb: eltávolítaniuk az áramszolgáltatást megbénító hibákat, azt hiszem, kiegyeznének több napig tartó áramszünettel is, csak haza mehetnének. Nem olyan egyszerű ugyanis az üzemzavar kikü­szöbölése. Hát igen, bírálni könnyebb, mint kijavítani egy bonyolult elosztórendszerben keletkezett hibát. Télen váratlanul nagy sebességű szél söpörhet át a vidé­ken, hiába rögzítették gondosan a magas- és ala­csonyfeszültséget „szállító“ huzalokat, elszakadnak, lehull a vezeték, ami azontúl, hogy üzemzavart okoz, életveszélyes is! Az utak síkosak, ha megcsúszik egy villanyoszlop mellett elhaladó teherautó vagy trak­tor, kidönti az oszlopot, s lehet, hogy lelkiismeretle­nül továbbhajt. Tettét nem jelenti és az energetiku­sok műszerek segítségéve! kereshetik: miért nincs villany Csilizradványon, vagy a nagymegyeri tej­üzemben?! — A téli időszak, mely a mi szakmánkban október elsején kezdődik és március utolsó napján ér vé­get, próbára teszi az embereket és a gépi berende­zéseket — mondja Renczes Gyula. — A kidöntött villanyoszlopok beásása nem gyerekjáték. A talaj fagyos, kemény, és technikát nem vonultathatunk fel mindenütt, mert az oszlop közelében víz- vagy gázvezeték húzódhat a föld alatt, s ha csőtörést okoznánk, nagyobb lenne a kár, mint a haszon. Ma­rad a csákány és a lapát. Az idén nehéz télnek né­zünk elébe, mert a villanyszolgáltatással szemben támasztott követelmények túlnövik a lehetőségein­ket: Tavaly 900 megawattot fogyasztott a két já­rás, az idei előrejelzések ezernél is többre utalnak. Az üzemek járásaink területén is növelik a terme­lést, a felújítási programok keretében több, az ed­diginél nagyobb teljesítményű gépeket állítanak a termelésbe, s a háztartásokban is egyre több a konyhai robotgép, a porszívó, a hűtőszekrény és a mosógép, a közvetlenül a konnektorba kapcsolt fű­tőberendezések gomba módra történő elszaporodá­sáról nem is szólva. Az igazgatóhelyettes szavai elgondolkoztatok. Megoldást azonban lehet és kell is találni. Sok szó esik manapság a gazdaságosságról. Ha feltalálták volna a lelkiismeret-röntgent, sok ember ijedne meg önnön kórképétől. Mert öntsünk csak tiszta vizet a pohárba: vajon kell-e sokszor órákon át világíta­nia a lámpának az udvaron vagy a folyosón, hány helyen szól reggeltől estig a rádió, s közben oda sem figyelve beszélgetnek! Hát ezekből a cseppekből lesz a tenger! A dunaszerdahelyi áramelosztó állomás vezetősége dicséretet érdemel, mert a téli időszak előtt nem­csak a hatáskörükbe tartozó területükön levő üze­mek energetikai dolgozóit kérték meg aktívaértekez­leten, hogy takarékoskodjanak a villamos árammal, hanem találkoznak a nemzeti bizottságok tisztség- viselőivel is, akiknek elmondták, győzzék meg a la­kosságot, hogy feleslegesen ne üzemeltessenek elekt­romos fogyasztókat. Áram azért lesz, mert az ener­getikai üzemek dolgozói éjjel-nappal dolgoznak, hét­MINDIG Kill __ M2 köznap és vasárnap egyaránt. A kilowattóra-eladás tervét túlteljesítették, és a tervek szerint az üzem bővítésére, egyes részlegeinek felújítására is sor ke­rül. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat már végzik az Elektrovod dolgozói. — A takarékossági intézkedések persze nem azt jelentik, hogy most már fagyoskodjanak az embe­rek, vagy — ahogy mondani szokás — vakoskodja- nak a sötétben — mondotta az igazgatóhelyettes.— A fűtést illetően van olyan megoldás, amely ne­künk is előnyös és az üzemeltetőknek is. Mindenek­előtt a Carmen 33 T jelzésű, hőtárolóval ellátott korszerű kályhákra gondolok, melyek éjszakai áram­mal üzemelnek. Huszonkét órától hatig bőven van áramunk. Akkor ezek a kályhák feltöltődnek, s egész nap melegítenek. Az üzemek dolgozói is meg­értők: ahol ez lehetséges, két, sőt három váltásban dolgoznak, s így tehermentesítik az elektromos be­rendezéseket a csúcsidőben. Rendszeresen két-három műszakban dolgoznak a Slovlikban, a cukorgyárban és a vágsellyei Duslóban. Nagy gondot jelent szá­munkra a Dunaszerdahelyen épülő húskombinát és nagyhizlalda elektromos árammal való ellátása, de mire ezek az üzemek megkezdik a termelést, való­színűleg technikailag mi is felnövünk a feladatok­hoz. Az elosztóállomás minden dolgozója szív­ügyének tekinti a fényt, a meleget, hajtóerőt biztosí­tó elektromos áram zavartalan biztosítását. Tíz mun­kacsoport hetven tagja bekapcsolódott a szocialista munkaverssnybs, és ezekben a napokban a két leg­jobb eredményt elérő kollektíva tagjai megkapják a címet. A versenyző csoportok gazdaságosan dol­goznak. Ha vaskonstrukciót cserélnek, nem szál­lítják az anyagot a hulladékgyűjtő-telepre, hanem gondosan megtisztítják, átfestik és újra felhasznál­ják. A bányászok és energetikai dolgozók ez idei ün­nepén többen megkapták a „Példás dolgozó“ kitün­tetést. Hogyan lehetne tovább javítani munkájukat? A lakosság, vagyis a fogyasztók megértőbb magatar­tásával. Mert vegyünk csak górcső alá egy hibabeje­lentést: este van, a háziasszony bekapcsolja a vil­lanyvasalót, pukkanás és kialszik a lámpa. Gyufa lángja lobban, gyertyát gyújtanak és fürge ujjakkal lapozzák a telefonkönyvet. Mondani sem kell, a sze­relőket hívják. Drámai hangon jelentik, nincs vil­lany, fáznak a gyerekek, fürdetni kellene a kicsit... Az ügyeletet tartó szakember rövidesen megérkezik és bosszankodva látja, hogy a vasaló „kiverte“ a biz­tosítékot. Banális hiba, melyet szakember igénybe­vétele nélkül is bárki eltávolíthat, nem is szólva ar­ról, hogy legtöbb lakásban már automaták működ­nek, melyek visszakapcsolása úgyszólván gyerekjá­ték. Ha tehát megszakad az áramszolgáltatás, elő­ször gondolkodjunk, nézzük meg, hogy a szomszéd­ban van-e villany, s ha azt látjuk, hogy mindenütt sötétség van, csak akkor hívjuk az ügyeletet! Ez csak egy példa az időrabló kiszállásokból, melyek el­vonják a szakembereket olyan területekről, ahol va­lóban szükség van rájuk. — Nyilván sokakat érdekel — mondja Renczes elvtárs —, hogy az ünnepek alatt dolgozunk-e, ha áramkiesés lenne, el tudjuk-e hárítani a hibát? Az elcsztóállomáson nincs ünnep! Karácsonykor és szil­veszterkor se. A két járás területén húsz ember tart ügyeletet, többek között én is szolgálatban leszek. Az energetikai dolgozók számára minden nap egy­forma, mert villanyáramra, fényre, melegre, a kór­házak életmentő berendezéseinek működtetésére akkor is szükség van, ha pirosbetűs ünnepet mutat a naptár. xxx Hosszú út vezetett a petróleumlámpától a villany- égőkig. A villanytelepek és elosztóállomások dolgo­zóinak ezrei szédítő magasságokban szerelték, fe­szítették a magasfeszültségű vezetékeket, melyek az ország legtávolabbi részeibe is eljuttatják a kényel­met, komfortot, civilizált életstílust biztosító villa­mos áramot. Míg ünnepelünk, ne feledjük el, hogy az ország minden elosztóállomásán éber szemek, tiszteletet ér­demlő szakemberek figyelik az üzemelést ellenőrző műszereket, s ha a telefonok valamelyike felberreg, és a drót túlsó végéről segítséget kérnek, veszik a műszertáskát, s ha kell, a lapátot, csákányt, és neki­vágnak a karácsonyi vagy a szilveszteri éjszakának, hogy ismét fény árassza be a lakásokat. KOMLÚSI LAJOS Félelmetes erejű a magasfeszültségű áram. A villamosenergia távvezetékeken jut el az áramelosztó központokba

Next

/
Thumbnails
Contents