Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-11 / 50. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A vízgazdaság világproblémái Az ember életében nagyon fontos szerepe van a víznek, amit főleg akkor tapasztalunk, ha hiány van belőle. A víz főleg ivásra, főzésre, tisztálkodásra szolgál, de nélkülözhetetlen az emberi tevékenység számos területén is, főleg az iparban. Különös jelentősége van a víznek a mezőgazdaságban, ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele. Egészen más irányban fejlődik a gazdasági élet azokban az országokban, ahol vízhiány van, mint ott, ahol elegendő, esetleg fölösleges mennyiség van belőle. A víznek rendkívüli jelentősége volt Földünk felületének fejlődésiében. Víz nélkül nem léteznek semmiféle élet, ezért ott, ahol kevés van belőle, többet ér, mint az arany. Arany nélkül lehet élni, de víz nélkül nem. , A víz körforgása a természetben Földünknek óriási vízkészletei vannak. Matematikai"" számítások szerint a világ óceánjai 1370 millió köbkilométer vizet tartalmaznak. A sarkvidé kék és a magasabb fekvésű hegyvidékek jégmezői mintegy 30 millió km3 vizet raktároznak. A folyók és a tavak vízkészlete 4 millió km3-re tehető, s a föld alatti vízkészleteket 100 millió km3-re becsülik, ösz- szehasonlításként megemlíthetjük, hogy egy Moszkvához hasonlítható nagyváros évi fogyasztása körülbelül egy köb- kilométer. A víz körforgását a természetben bizonyos törvényszerűségek szabályozzák. A víz az óceánok, a tengerek, a tavak és a folyók, valamint a szárazföld felületéről párolog. A levegő páratartalma megfelelő feltételek között, főleg az atmoszféra alsó rétegeinek lehűlésekor apró cseppekké, jégkristályokká alakul át, amelyek felhőket képeznek. Ezeket a légáramlás más területek fö lé viszi, ahol csapadék formájá ban lehullanak. Az egész földkerekségen 511 000 köbkilométer csapadék hull évente. Ebből a mennyiségből 403 000 köbkilométer az óceánok felületére esik, míg a szárazföldekre 108 000 köbkilométer, az egész mennyiségnek 21 százaléka jut. A csapadék elosztása azonban nagyon egyenlőtlen. Az egész mennyiség 50 százaléka a 20 fok északi és a 20 fok déli szélességi kör között, vagyis az egyenlítő övezetében hull le, míg a sarkvidékekre csak 4 százalék jut. ■ A szárazföld kevesebb vizet párologtat el, mint amennyi a felületére hull, mert a csapadék egy részét a folyók a tengerekbe és az óceánokba viszik. Ez a mennyiség évente 47 000 km3-re tehető. Az óceánok mintegy 1250 mm vizet párologtatnak el évente a felszínükről, ebből 1120 min csapadék formájában kerül vissza, 130 mm pedig a folyók által a szárazföldekről. A szárazföldekre átlagosan 720 mm csapadék hull, ebből 410 mm pároló0 -*1 közvetlenül a több1 310 millimétert a folyók szállítják el az óceánokba. A csapadék mennyisége és intenzitása A földre hullott csapadék mennyiségét milliméterben fejezzük ki. Ha például azt halljuk, hogy egy bizonyos helyen, bizonyos, idő alatt 25 mm csapadék hullott, ez azt jelenti, hogy 25 mm vastag vízréteg keletkezne, ha nem szivárogna a talajba és nem párologna el. Egy milliméter csapadék 1 liter vizet jelent 1 négyzetméteren. A szilárd csapadék, a hó meny- nyiséségét is így mutatják ki. A csapadék mennyiségének mérésénél az intenzitást is figyelembe veszik, vagyis azt, hogy egy bizonyos idő alatt mennyi csapadék hullott. Általában a rövidebb ideig tartó zivatarok a legkiadósabbak. Európában például az 5 percig tartó zivatarok legnagyobb intenzitása a percenkénti 3—4 millimétert is eléri, míg a 2—3 órás eső intenzitása csupán 0,5 mm percenként. Előfordul azonban olyan eset is, mint például Salka községben történt a Nővé Zámky-i járásban, ahol egy 65 percig tartó viharos zivatar alatt 228 milliméter, vagyis percenként 3,5 mm csapadék hullott a földre. A legnedvesebb és legszárazabb területek A csapadék megoszlása a Föld felszínén nagyon bonyolult, mert számos tényező hat a keletkezésére. Ezek között fontos szerepet játszanak egyrészt a meteorológiai tényezők, másrészt a felszín tagozottsá- . gának viszonyai is. A legtöbb csapadék az aránylag keskeny trópusi övben hull, ahol a két félgömb passzátszelei találkoznak. Itt jelentős idénykülönbségek vannak, s az öv nem mindenhol húzódik az egyenlítő közelében. Az évi csapadék mennyisége itt eléri a 2000—3000 millimétert. Az egyenlítői övben a legtöbb csapadék Közép-Amerikában, az Amazonas-folyó vidékén, a Gui- neai-öböl partjainál és Indonéziában hull. Közép-Amerika egyes helyein évente 5000— 6000 mm csapadék is hull. Nagy mennyiségű évi csapadékot mértek a trópusi övezet egyes szigetein is, a Hawai-szigetaken például egyes években 9000 mm csapadék hullott. A Föld legnedvesebb pontja az indiai Cherrapunjiban van, 1300 méter magasan a tenger szintje fölött, ahol a lehullott csapadék évi átlagos mennyisége a 12 000 rom-t is meghaladja. Itt olyan év is volt már, amikor 23 000 mm csapadék hullott. A két félgömb szubtrópusi övezetében a csapadék mennyisége gyorsan csökken. Egyes __ állandóan magas légnyomású sivatagi körzetekben a levegő rendkívül száraz, az évi átlagos csapadékmennyiség a 250 millimétert sem éri el, néhol pedig a 100 mm alá süllyed. - Olyan helyek is vannak, mint például Chartúmban a Nílus középső folyásánál, ahol több éven át egyetlen csepp eső sem hullott. A szubtrópusi övezetekből a mérsékelt égöv felé haladva a csapadék mennyisége ismét növekszik, átalában 500—1000 milliméter között mozog. A csapadék mennyiségét itt is jelentősen befolyásolják a hegyvonulatok. A legtöbb csapadék általában a hegyek nyugati, széljárta oldalainál hull. Ezzel szemben a szélvédett hegyoldalakon már lényegesen kevesebb a csapadék. Így például Norvégiában, az Atlanti-óceán partjainál fekvő Bergenben évente átlagosan 1730 mm csapadék hull, míg a hegygerinc mögötti Oslóban már csak 560 mm. Európában a legtöbb csapadék Skócia és Wales hegyvidékein hull, évente 4000—5000 mm, továbbá az Alpesekbsn 3000— 4000 mm, valamint Jugoszlávia egyes hegységeiben az Adriaitenger partjainál. Szlovákia legszárazabb része a Duna menti síkság Leopoldov- tól délre, ahol az átlagos évi csapadék mennyisége mindösz- sze 550 mrn-ig terjed. Ugyancsak száraz terület még a kelet-szlovákiai síkság egy része, a Záhorie és a Szapességi- völgykatlan. Szlovákia legned- vssebb területei az Észak-nyugati Beszkidek és a Magas-Tát ra környéke. A Zbojnícka chatá- nál például évi átlagban 2130 mm csapadékot mérnek. Szárazság és árvizeik Mezőgazdaságunknak tetemes károkat okoznak az időnként előforduló szárazságok. A közelmúltban, amikor a mezőgazdaság még nem volt a. mai színvonalon, a szárazságnak kataszt rofális következményei voltak. A régi krónikákban található feljegyzések közül említsünk meg legalább egyet: „Az 1363—1364-es rendkívül száraz és terméketlen esztendők után éhínség pusztította az országot. Lajos király hivatalnokokat küldött szét, hogy házról házra írják össze g gabonakészleteket, a náziaknak hagyják mag az élethez szükséges mennyiséget, a többit pe dig előírt áron vásárolják fel. Ám ez az intézkedés sem akadályozhatta meg, hogy tömegek pusztuljanak el éhen.“ Azonban nemcsak a vízhiány, hanem a vízbőség is okozhat károkat. Az árvizeket ezért az elemi csapások közé soroljuk, 'gén veszélyesek például a fel- nőszakadásokból következő helyi árvizek, amelyek szinte mindent magukkal sodornak. A nag/ folyók áradásaira akkor kerül sor, ha tartósan alacsony légnyomás uralkodik e^yes területek felett. Árvizeket okozhat továbbá a gyors hóolvadás is, főleg amikor meleg, csapadékos légáramlással párosul Nyugat felől. Ilyenkor a folyókon keletkező jégtorlaszok is nagy gondokat okoznak. Növekszik a vízfogyasztás Az iparosítás, a mezőgazdaság kemizálása és általában az urbanizáció manapság olyan mértékben szennyezi az egyes országok vízkészleteit, hogy már ott is problémákat okoz a vízellátás, ahol egyébként elegendő lenne belőle. Ez a helyzet elsősorban azokra az iparilag fejlett országokra jellemző, ahol gyors ütemben növekszik a vízfogyasztás. A föld alatti vízforrások számos helyen már nem tudják fedezni a szükség letet, ezért a felszíni vizek kezelésében keresik a probléma megoldását. Az Egyesült Álla mokban például a vízszükséglet 80 százalékát, az NSZK-ban 50 százalékát felszíni vizekből fedezik. Az egy lakosra számított víz szükséglet általában nagyon eltérő. Bratislava például a nyolcadik helyen szerepel a világon, míg az első helyet Moszkva foglalja el. Bratislavában naponta» 358 liter víz fogyasztása jut egy lakosra. Elengendő víz van tehát a világon, de nem mindig elég az adott helyen és az adott idő ben. Mint már említettük, a legnagyobb probléma - a víz szennyezettsége. Jelenleg a föld lakosságának mintegy 70 százaléka nélkülözi a tiszta vizet, s a nem kielégítő tisztálkodás évente mintegy 25 000 ember halálát okozza. A vízszükséglet a legközelebbi években gyors ütemben fog növekedni. A számítások szerint az évzázad végére a Föld lakossága kétszeresére, a vízfogyasztás mértéke pedig a háromszorosára növekszik. Fennáll tehát a tiszta víz akút hiányáriak a veszélye, ezért az egyes országokban hatékony intézkedésekkel védik a víz tisztaságát. Dr. PETER FORGÁC A hajózható folyók egyes szakaszain a hordalék lerakódása akadályozza a forgalmat. A folyómedrek állandó tisztítása ezért nagyon fontos feladat, ami kettős haszonnal jár, mert a kitermelt kavicsos homok kitűnő építkezési anyag. Jó szolgálatokat tesznek ebben a munkában a kavicsosztályozóval felszerelt szivattyúzó baggerek, amelyek a Prágai Cseh Hajógyárakban készülnek. A felvételen egy befejezett SBT 11-es, jobbra pedig egy építés alatt álló SBT 14-es szivattyúzó bagger látható. A gyárban ezeket az úszóműveket szovjet megrendelésre készítik A CSTK felvétele AZ AMAZON AS-VIDÉK FEJLESZTÉSI PROBLÉMAI A 6400 kilométer hosszú Amazonas és mellékfolyóinak medencéje Brazília területének 59 százalékát foglalja el. Itt van az egész földkerekség édesvíz-készletének egyötöde és lomberdőinek csaknem egyharmada. E gazdag terület kihasználására és civilizálására nagy terveket dolgoztak ki, eddigi megvalósításuk azonban nem hozta meg a várt eredményeket. Komoly problémát jelent például, hogy a folyam vízszintje a tavaszi esőzések következtében 10—15 métert is ingadozik. Országrésznyi területek válnak ilyenkor tengerré. Amazóniában a hőmérséklet 35—36 fokos, a levegő nedvességtartalma 85 százalékos, az évi csapadékmennyiség 3000—3500 milliméter. A talaj azonban mezőgazdasági termelésre többnyire alkalmatlan, az erdöégetéssel szerzett területekről néhány év alatt elmossák a humuszt az esőzések és a talaj sztyeppés sivataggá változik. Az amerikai Hudson Intézet terve szerint az Amazonas-medence fejlesz tesének kulcsa: egy hatalmas vízi erőmű építése. Az Obidos és Monte Allegre között építendő gát mögött egy Olasz ország nagyságú beltenger duzzadna fel. Ezzel valójában az árvizek idején legmagasabb vízszintet állandósítanák. Az Amazonas-tenger lenne az első olyan emberi alkotás a Földön, amelyet a Holdról szabad szemmel is látni lehetne. VlZ EL HASZÁNAK Szaúd-Arábia olajkincse révén óriási bevételhez jut, az ország lakosságának életszínvonala mégis rendkívül ala csony. Nemcsak arról van szó, hogy a javakat igazságosan kellene elosztani, hanem emberibb életkörülményeket is kellene teremteni a jóformán teljes egészében homok borította, hatalmas kiterjedésű országban. A víz hiánya csak mesterséges beavatkozással pótolható (folyók eltérítésével, csatornázással, mesterséges esökeltéssel, víztárolók építésével, a tengervíz sótalanításával). Az állandó öntözéssel felvirágoztatott első terület Szaúd-Arábia keleti részén, a világ egyik legnagyobb összefüggő oázisvidékén kezd kialakulni, ahol kb. 250 ezer ember él. El-Hasza környékén 20 000 hektárnyi terület öntözését tervezik ott, ahol nyáron árnyékban is 50 °C a hőmérséklet, télen pedig 0 °C körüli. A levegő páratartalma itt alig 10 százalékos. ELÖNTI AZ OLAJ A TENGEREKET? A szakértők becslései szerint évente hatmillió tonna olaj és más olajipari termék jut tengereinkbe az emberek tevékenysége révén. Ennek egyharmadáért felelősek a tankhajók, de csupán a fentebb említett mennyiség 5 százaléka kerül hajózási balesetek, összeütközések alkalmával a tengervízbe. A legelvetemültebb szennyezők a tartályhajók matrózai, akik a tartályok kiürítése után tengervízzel mossák ki azokat, majd a szennyezett vizet lelkifurdalás nélkül visszaeresztik a tengerbe. Vajon mennyire szennyezettek már vizeink, hogyan reagál majd a Föld vízrendszerének növény- és állatvilága minderre? Ma még senki sem tudná pontosan megmondani. A részletes vizsgálatok még éppen csak elkezdődtek. A GOLF-ÄRAMLÄS A tengeráramlások között kétségtelenül a Golf-áramlásnak van a legnagyobb irodalma, és ezzel foglalkoznak talán ma is leginkább az óceánkutatók. A tengeráramlásokat a tengervíz hőmérsékleti és sűrú- ségkülönbségei, az állandó szeleknek a vízfelszínre gyakorolt nyomása váltja ki. A mesterséges holdakról készített különböző spektrumú felvételek és hőmérséklet-mérések tükrében a Golf-áramlást ma már másképp vizsgálhatjuk. Az újabb kutatások szerint a Golf-áramlás alatt a mélyebb régiókban egy azonos irányú állandó mélyáramlás is van. A kutatások az óceánok fizikai és dinamikai jellemzőinek meghatározását és a tengeráramokban rejlő energia kiaknázásának lehetőségeit célozzák. 1977 XII. 11.
