Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-20 / 47. szám

Édesanyjától tanulta Mély átérzéssel, szép ki­ejtéssel előadott verset, K. Szimonov „Szeretlek“ cí­mű versét hallgatja a kö­zönség, és figyeli a szava­ló kedves hangját. Fél óra múlva ugyanezt a tisz­ta csengésű hangot hallja, amikor fellép az énekkar. Más alkalommal ugyanez a személy esztrádműsor- ban, vagy a színjátszók műsorában szerepel. Per­sze, azt is tudja a közön­ség, hogy ez a szereplő a késő esti előadás után, vagy másnap hajnalban már Nyitrára (Nitra) uta­zik. Ez a személy pedig nem más, mint a párkány- nánai (Stúrovo) Jantosik Márta, a Nyitrai Tanárkép­ző Főiskola orosz—német szakos, harmadéves hall­gatója. A lelkesítő szó, a kulturális és társadalmi munka szépségét édesany­jától tanulta, aki tanítónő. Kisdiák korában édesany • jával együtt eljárt az énekkar próbáira. Gimna­zista korában már ő is tagja volt az énekkarnak. Korán megnyilvánult a könyvek iránti szeretete is. Tagja csaknem vala­mennyi tömegszervezet­nek, és mint jövendő pe­dagógus lelkesen tevékeny, szívesen megosztja tudását másokkal, főleg olyankor, ha a szervezeti élet fellen­dítése terén kell bizonyom problémákat megoldani. DANIEL ERZSÉBET MAGUK ELLENŐRZIK A MINŐSÉGET A TESLA nemzeti vállalat dn- naszerdahelyi (Dun. Streda) üzemében a szocialista munka­brigádok mozgalmának sikerét ilyen tények jelzik: a verseny­ző kilenc kollektíva közül kettő a bronz fokozat tulajdonosa, egy pedig megkapta a Járási Béketanács dicsérő oklevelét. Ugyanakkor a munkabrigádok­nak mind ,a 119 dolgozója ma­gáévá tette a szaratovi mozga1 lom célkitűzéseit. Maguk ellen­őrzik a minőséget, csökkent a selejt. Az autórádiók gyártásá­nál például 2 százalék alá. így a minimumra csökkent a vásár­lók reklamációja is. A legutób­bi értékeléskor a szaratovi mozgalom módszereinek pél­dás alkalmazásáért dicséretet kapott Puha Mária, Nyári Ilona, Fodor Katalin, Dékány Mária. A szocialista munkabrigádok tagjai rendszeresen részt vesz­nek a városszépítési akciókban, gyakran segédkeznek a mező- gazdasági munkákban is. Eddig 2600 órát dolgoztak le a kör­nyező mezőgazdasági üzemek­ben, az év végéig további 1600 óra ledolgozását vállalták. Be- kő Pál mérnök, a közgazdasági részleg vezetője azt is elmond­ta, hogy a munkabrigádok a gazdasági feladatok teljesítése mellett nagy figyelmet fordí­tanak az ideológiai nevelés el­mélyítésére. Ügy tapasztalják, hogy a politikailag és szak­mailag fejlett munkabrigádok tagjai nevelőhatást gyakorol­nak a többiekre. Kezdetben olyanok is akadtak, akik köny- nyelműen vették a feladatokat. A munkaverseny és ideológiai nevelés hatására azonban meg­változott magatartásuk. A jó példából okultak, és ma már ők is példásak a termelésben. Em­lítésre méltó a legutóbbi beje­lentett vállalás: a Méri Katalin, Bugár Teréz, Benkő Mária ve­zette munkabrigádok tagjai kö­telezik magukat, hogy évi ter­vüket -115, illetve 113 százalék­ra teljesítik. KRASCSENICS GÉZA Modern épületek a Safárik utca melletti lakónegyedben A szerző felvétele A Ml VÁROSUNK Hétszáz esztendős bányaváros Rozsnyó (Roznava), melynek keletkezéséhez sok legenda fűződik. Jelene pedig szép jövőt ígér, hiszen a városban több új lakónegyedet építettek az utóbbi év­tizedekben, új üzemeket létesítettek. Ilyen a Nyerges alatti tex­tilüzem, melyet már csaknem felépítettek. Némelyik részlegében már dolgoznak. Most építik az új vasútállomás közelében a Sa­fárik utcában .az új sütődét. Nem messzire onnan modern autó­szerviz működik. A várostól kissé távolabbra tervezik a CARBO- RUNDOM nemzeti vállalat fióküzemének építését. Legfontosabb talán mégis az új kórház, melyet a Kálvária domb alá építenek. Előreláthatólag 1980-ban adják majd át rendeltetésének. Nemré­giben költöztek be a párt új székházába. Épül, szépül a város. És nemcsak középületekkel gazdagszik, mert sokan építenek családi házat egyénileg is a város egyik nagyon szép, de a múltban na­gyon elhanyagolt részén. Szépül a város főtere is. Az egykor ütött-kopott külsejű házakat átépítik, modern üzleteket létesí­tenek bennük. A város egyik érdekessége a szeptember 9-én felavatott bányászemlékmű. Hét bányászlámpából és óraszerke­zettel ellátott, zenélő szökőkútból áll. Szabályos időközönként 4—5 méter magasba szökik a víz, és naponként háromszor fel­hangzik a bányászok himnusza. Naponkét sok-sok érdeklődő né­zi meg ezt a különleges emlékművet. Kulturális intézményekben sincs oly hiány, mint a múltban volt. A valamikori bőrgyár épü­letében munkásmozgalmi múzeumot nyitottak, és a város más helyein gyakran rendeznek különféle kiállításokat. A közel 15 ezer lakosú város jelene szép jövőt ígér. FÄBIÄN SÁNDOR Ml a valóság? Az Új Szó 1977, szeptem­ber 18-i vasárnapi számá­ban, a HAZAI TÜKÖR ro­vatban megjelent Szabó Iván tollából egy olyan írás, amely szerint az ér­sekújvári (Nővé Zámky) Calvária jelenlegi, lépcsős feljáratában most vélte fel­fedezni az egykori For- gách-bástya feljáratát a tö­résekkel. Hogy a közle­mény nem más, mint egy megeresztett fantázia szü­leménye, azért több ember felkérésére itt igazítom helyre annak helytelensé­gét. Igazamat az alábbiak­ban bizonyltom. A vár bástyáira és falai­ra nem feljárókon, hanem 35 méter széles siklószerű dombos részen közleked­tek, és ezeken húzták fel az ágyúkat is a bástyák tetejére. VI. Károly császár, aki III. Károly néven, mint magyar király uralkodott, az 1711. évben elbukott Rákőczi-féle szabadságharc után 1724-ben elrendelte az egyik legerősebb vár­nak, (NEUHÄUSEL) Újvár erődjének a lerombolását, hogy a rebellis magyarok­nak többé búvóhelyük ne legyen. A császári rende­let rendkívül szigorú, de egyben előrelátóan óvatos is volt. Műszaki csapatok felrob­bantották mind a hat ha­talmas bástya és bástyák között húzódó c o u r t i- nak (várfalak) 2 m vas­tag erős falait és azok alapjait is, egészen a föld alatt 3 m mélyen. Felrob­bantották bent a várban, valamint a bástyákon és falakon levő összes harcá­szati objektumot és tár­gyat is, vagyis mindent megsemmisítettek. A rob­bantás után a falak mellől leomlott nagy mennyiségű földet, azaz a bástyák föld­anyagát, valamint courti- nak (várfalak) mögött le­vő 35 méter széles föld­sáncokat is, mind lehúz­ták, és betöltötték velük a 70 méter széles és 4,70 méter mély várárkot úgy, hogy a hajdani erődnek csak látszólagos helye maradt meg. Az esztergomi érseknek, mint a város földesurának kérésére azonban meg­hagyták a Forgách-bástya földtömegének (dombjá­nak) mintegy kétharmadát Calvária céljára. Esterházy bíboros (1725 —1745) a Forgách-bástya meghagyott dombján aztán ' Calváriát létesített. Ekkor építette azt a mostani, — vitás —, kőlépcsős kes­keny feljáratot is a még most is látható pihenők­kel, és a feljárat falának mindkét oldalába helyez­tette be a szükséges stá- ciós jeleneteket ábrázoló képeket is. 1779-ben Pred- merszky érsekújvári plé­bános, ugyancsak az érsek anyagi támogatásával, ren­des stáció-kápolnákat épít­tetett már a dombon és az így feleslegessé vált ideig­lenes stációkat megszün­tette, de azok helyén, a kissé megmagasitott falak oldalába töréseket csinál­tatott, hogy azok legalább részben szimbolizálják az erőd egykori jellegét. Hogy a Calvária mosta­ni, lépcsős, keskeny feljá­rata a szimbolizált töré­sekkel nem a vár idejéből való, annak bizonyítására bemutathatom a tulajdo­nomban levő térképnek azt a részét fényképmáso­latban, amelyen világosan látszik, hogy a Calvária je­lenlegi, lépcsős feljáratá­nak helye a vár idején egészen beleesett a For­gách-bástya testébe. Azaz: abba az ötszögbe, amely a Forgách-bástya egykori nagyságát és formáját áb­rázolja. És szemlélteti a mostani feljárat előtt lát­ható félköröket is, ame­lyek mutatják az egykori falak mellett levő 35 mé­ter széles siklőszerű sán­cokat. A Calvária-dombon senki se keressen a hajda­ni Forgách-bástyából vala­mit, mert nincs, mivel a császári rendeletre min­dent megsemmisítettek. VÄGOVITS GYULA A szándéktól a tettig Ipolykeszin (Kosihy nad Ip- rom) sok látogatót vonzott két héten át az a népművészeti ki­állítás, mely a paraszti élet fejlődését mutatta be a század- fordulótól napjainkig. A kiállí­tást követően népművészeti ha­gyományokat bemutató műsorra került sor. A műsorban felele­venedett a fosztok, a fonók hangulata, a valamikori lako­dalmak légköre, a néphagyo­mányok világa. Dicséretet ér­demel a kezdeményező Dénes Sándor iskolaigazgató, aki szándéka megvalósításában je­lentős segítséget kapott a CSE- MADOK, a Nőszövetség, a Vö­röskereszt helyi szervezetétől. BODZSÁR GYULA Társadalmi munkából: jeles Felépítése után a komáromi (Komárno) járás legnagyobb és legkorszerűbb sporttelepe lesz a marcelházi (Marcelová). Z-akció- ban építik a helyi sportszervezet tagjai az efsz és a lakosság hatékony segítségével. Hamarosan befejezik a szociális épület építését. Még- klubhelyiség is lesz ebben az épületben. Egyébként a sporttelep építését eddig több mint 21000 óra ledolgozásával segítették a lakosok. ZERNOVÁCZ IVÁN A HYDROSTAV nemzeti vállalat betonozói A szerző felvétele Már befejezték A földgáz szállítása és raktá­rozása szempontjából nagy je­lentőségű a földgáz cseppfolyó- sítása. Hazánkban elsőként a vágsellyei (Sala) DUSLO nem­zeti vállalat üzemében építenek földgázt cseppfolyósító állo­mást. A HYDROSTAV nemzeti vállalat vágsellyei üzemének dolgozói kapták feladatul: meg­építeni az alapokat. Már befe­jezték munkájukat. Átadták he­lyüket a Hradec Královéból ér­kezett szerelőknek, a MONTASA nemzeti vállalat dolgozóinak, akik folytatják a munkát. Elő­reláthatólag 1979 második ne­gyedévében már üzemelni fog a földgázt cseppfolvósító állo­más. MILÁN ALAKSA XI. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents