Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-13 / 46. szám

► Cecília Slamková: Misi ötlete A Nyár elköszönt, s helyébe Űsz anyó Je­lentkezett. Sztonka apó naponta járta az erdőt. A szivéhez nőtt, egész évben tetszett neki, de leginkább ősszel. Az utóbbi két évben azonban már nem jár egyedül, mert unokáját, Misit is mindig ma­gával viszi. Szívesen mesél neki és muto­gatja azt a gazdagságot, amit az erdő ma­gában rejt. Az egyik napos délutánon már messziről hallották a favágók fejszecsapá­sait. Misi megkérdezte: — Nagyapó, ki vágja az erdőt? — A favágók vágják a kijelölt fákat — válaszolta nyugodtan nagyapó. — Minek annyi fa? — Fára mindenütt szükség van: az ipar­ban, háztartásban egyaránt. És sokat fo­gyasztunk — felelte nagyapó, s a kisfiúra nézett. Misit megnyugtatta a válasz, s las­san, ugrándozva haladt nagyapó után. — Jó napot, fiúk — köszöntötte a öreg Sztonka a favágókat. Azok éppen az ága­kat nyesegették a kidöntött fákról. A fiúk viszonozták a köszönést, felegyenesedtek, megtörölték verejtékező homlokukat, s rö­vid beszélgetés után folytatták a munkát. Misi figyelmesen hallgatta a beszélgetést. Megfigyelte a munkát is. És saját maga meggyőződött arról, hogy a földön csak a görbén nőtt fák fekszenek. Az erdei séta után hazafelé tartottak. Mindketten fáradtan. Misi újabb ismeretek­kel gazdagodva. Az ősz egyre inkább meg­szépítette az erdőt. A tarka-barka levelek gyönyörűek voltak. Más alkalommal, amikor Misi ismét nagy­apóval járta az erdőt, megkérdezte: — Nagyapó, miért vágják a bácsik még mindig a fákat? Azt mondtad, hogy már minden megjelölt fát kivágtak, de még min­dig hallom a fejszék kopácsolását. — Tovább kell vágniuk azokat a szép, sudár fákat is, mert nyomdaiparunknak sok-sok papírra van szüksége, amit fából gyártanak. Ezért kell a favágóknak az erdő­ből azoWat a szép fákat is kivágniuk — fe­jezte be beszédét nagyapó. Ezek a szavak elgondolkoztatták a fiút. Hazafelé annyira gondolkodott, hogy még a szép őszi természetről is elfeledkezett. Hosszas hallgatás és gondolkodás után megszólalt: — Nagyapó, nagyapuska, van egy ötle­tem! — Mi? — kérdezte meglepődve Sztonka apó, és unokája ragyogó arcát nézte. — Holnap a rajgyűlésen ajánlani fogom, hogy hirdessünk papírgyűjtési versenyt. Gondolom, hogy amennyivel több hulladék­papírt összegyűjtünk, annyival kevesebb szép fát kell kivágni az erdőből. Az öreg Sztonka megsimogatta unokája haját, és nevetve mondta: — Misikém, ha a te ötleted megvalósul, azok a gyönyörű fák, amelyek ott az erdő szélén nőnek, még nagyon sokáig fognak élni. Megmentitek őket ezzel az ötlettel. Fordította: HAJDÜ ANDRÁS Az illusztrációt LÖRINCZ ZSUZSA ké­szítette Ifjú honvédők hírek Ismét együtt tanulunk, ját­szunk a szikrákkal mi, a hó- dosi (Vydrany) alapiskola pio­nírcsapatának instruktorai. Ko- pócs Olga tanítónő segítségé­vel kidolgoztuk évi munkater­vünket, és megkezdtük a szer­vezett, céltudatos munkát a szikrák körében is. Széllé Beáta író—olvasó találkozót rende­zett a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom jubileumi évfor­dulójának tiszteletére a kürti (Strekov) alapiskola pionírcsa- natának vezetősége. Gyurcsó István költő, meghívott vendé­günk sok érdekeset, tanulságo­sat mondott mind a költészet­ről, mind a világtörténelmi je­lentőségű forradalomról. Sütő Csaba Öt alkalommal, és rendsze­rint délutánokon, szombatokon segítettek az idén ősszel a he­lyi efsz tagjainak a betakarí­tási munkákban a sókszelőcei (Sellce) alapiskola 6—9. évfo­lyamának tanulói. A kertészet­ben paradicsomot szedtek, vagy a gyümölcsösben almát szüre­teltek. Az 1—5. évfolyamok kis szikrái, pionírjai pedig két dél­utánon közös munkával az is­kola környékét rendezték. Lengyel Erika A fegyverneki (Zbrojníky) alapiskola pionírcsapatának tagjai az idén is bekapcsolód­tak a „Mindig kész“! országos honvédelmi játékba. Megtartot­ták az „Ifjú honvédők napját“ és ebből az alkalomból beszél­getésre hívták meg néphadse­regünk két tagját, Ján Mathes alhadnagyot és Ján Horejc sza­kaszvezetőt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére, a hnb elnökének serlegéért honvédelmi versenyt rendeztek két kategó­riában. Az ifjabb pionírok cso­portjában a VII/A osztály ver­senyzői bizonyultak a legjob­baknak, az idősebb pionírok csoportjában pedig a VIII. szlo­vák osztály versenyzői. Az „If­jú honvédők napján“ a rajok kiránduláson vettek részt, hogy a gyakorlatban adjanak számot honvédelmi ismeretekről. Vetél­kedőt rendeztek, gránátdobás­ban, céllövészetben, tájékozó­dásban versenyeztek, majd ün­nepi menetben, nótaszóval vo­nultak fel a községben. ' VERESS VILMOS Méltó tiszteletadás Kegyelettel őrzik a bratislavai Duna utcai alapiskolában Stei­ner Gábor elvtársnak, a CSKP alapítótagjának, a hős kommunis­tának emlékét. Már évekkel előbb emlékszobát rendeztek be, ahol a tanulók dokumentumok, kiadványok, megőrzött emléktárgyak vizsgálata nyomán tanulmányozhatják a pionírcsapat névadójá­nak hősi életútját. Legutóbb halálának 35. évfordulója alkalmával emlékünnepséget rendeztek a pionírok ebben az emlékszobában. Steiner Gábor munkásságát, forradalmi helytállását Dvofák Éva IX. osztályos tanuló méltatja. Az ünnepségre meghívták a csapat névadójának leányát, Kardáné Steiner Jolán elvtársnőt is, aki férjével együtt szívesen eleget tett a pionírok meghívásának. Az emlékműsor után 25 tagú pionírküldöttség vonult Steiner Gábor emléktáblájához, mely az iskolaépület falát díszíti, és meg­koszorúzta azt. Utána a pionírok díszőrséget álltak. Méltó tisz­teletadás volt ez a pionírok részéről. A legszebb azonban az, hogy a pajtások nemcsak az ünnepség alkalmával emlékeztek meg a csapat névadójának forradalmi helytállásáról, hanem az ünnepséget követő hetekben rajonként is beszélgetéseket szer­veztek. Ekkor határozták el, hogy a csehszlovák—szovjet barát­sági hónapban több tematikus vetélkedőt is rendeznek,'s ebben a pionírévben mindannyian arra fognak törekedni, hogy a csapat névadójának forradalmi szellemében példásan teljesítsék felada­taikat. Méltó tiszteletadásként a kommunista hős életműve foly­tatóinak, szellemi örököseinek vallják magukat a Duna utcai alapiskola pionírcaapatának tagjai. TÖTH ERIKA Nem mindenki Kofi A ghanai névadó ünnepség egyik jelenete A szerző felvétele Az első afrikait, akit megismertem, Kofinak hívták. Ü szállított be a repülőgépről Ghana fő­városába, Accrába. Kofi volt a szerelő, aki a szál­lodai szoba telefonját rendbehozta, megjavította. És Kofi volt a kisdiák, aki a ghanai pionírok kül­dötteként a mi hazánkban is járt már, hiszen két évvel korábban nálunk nemzetközi pionírtáborban üdült. — Miért hívnak itt mindenkit Kofinak? — kér­deztem tőle. — Nem mindenki Kofi — hangzott válasza —, csak azok, akik pénteken születtek. Azután megismertetett a ghanai névadás rend­jével. A hét mindegyik napjának van egy-egy előre meghatározott férfi- és női neve. Oly elter­jedtek, mint bármelyik közép-európai országban a János, József, vagy a Mária és Éva. Egyébként ebben az afrikai országban nincs annyi baj a név­kereséssel, mint nálunk. A szülők, nagyszülők türelmesen kivárják a gyermekek születésének napját, és amikor megtudják, hogy fiú vagy leány született, már tudják a nevét is. Ha fiú születik vasárnap, Kwaszi lesz a neve, ha leány, Akousza. A hétfőn született fiú Kwadwo, a leány Adwoa. Kedden a fiú Kwabena, a leányba Abenaa. Kwa- ku a szerdán született fiú, Akuá a lány. A csütör­tökön született fiú neve Yaw, a lányé Yaa. A pénteki Kofi párja Afua. A szombati születésű fiú neve Kwame, a leányé Amma. Így tehát kedves Jutka, ha Ghánában születtél volna, mondjuk egy szép hétfői napon, most Ad- woának hívnának. Az utóbbi évtizedekben azonban módosítottak valamit Ghánában is a névadás rendjén. Ojabb szokás még egy nevet ajándékozni az újszülött­nek. Egyesek szerint azért, hogy könnyebben le­hessen megkülönböztetni a személyeket. Mások azonban azt állítják, hogy csak azért, mert így legalább a szülők, a nagyszülők vitatkozhatnak a kérdés fölött: Milyen nevet adjunk a kicsinek? Egyébként így kapta kedves pionírbarátunk Kofi az Edward toldaléknevet. Teljes neve tehát: Harrison Kofi Edward. A toldaléknevet külön névadó ünnepség alkal­mával adják a gyermekeknek. Ennek egyik je­lenete látható a felvételen. Ha jól megfigyelitek, láthatjátok, már több hónapos a kisgyermek, hosszúra megnőtt a haja, karján az oltás helyét takaró ragasztók látszik. Névadásban és egyebek­ben is modernek már a ghanaiak. SZÁNTÓ OLGA TÖRD A FEJED! I. Az alábbi betűkön piros ceruzával jelöld, ahol derékszöget látsz. Hányat számlálsz össze? ABDEH LMNPX II. Pali születésnapjára Dékány András: Az el­veszett sziget című könyvét kapta. A könyv 522 oldalas, de az első fejezet az 5. oldalon kezdődik. Pali az első nap elolvas 44 oldalt, minden követ­kező nap pedig tízzel többet. Hány nap alatt ol­vassa el a könyvet? III. Tréfás feladat. Ha egy kutya 16 évig él, hány évig él két kutya? És három? A megfejtések beküldésekor kérjük megírni, azt is, hogy a beküldő melyik évfolyam tanulója. (H.) Az október 30-án közölt rejtvények helyes meg­fejtése 1. 1400 liter. 2. Egyszerre számították ki, mert öt negyedóra 75 perc. 3. 4500 baromfija van a földművesszövetkezetnek. — 197 megfejtés ér­kezett. A helyes megfejtések beküldői közül sor­solással könyvjutalomban részesülnek a követke­zők: Köteles Gábor, 8. évf., Szepsi (Moldava nad Bodvou), Bartha Gábor, 6. évf., Rimaszombat (Ri­ma vská Sobota), Iski Ibolya, 5. évf., Kisgéres (Ma- 1? Hores), Bálint Andrea, 8. évf., Somorja (Samo- rín), Hodokky Erzsébet, 6. évf., Dunaszerdahely (Dun. Streda). XI. 13. o 18

Next

/
Thumbnails
Contents