Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-13 / 46. szám
XI. 13. *D évtized telt el 1917. november 7-e óta. De — ahogy Lenin az Ugi Októberi Forradalom negyedik évfordulója alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta: „Minél jobban távolodunk ettől a nagy naptól, annál világosabban látjuk az oroszországi proletár}orradalom jelentőségét ...“ Valóban. Ma jobban, mint bármikor a múltban, megítélhetjük azoknak a feladatoknak a nagyságát, egyszersmind bonyolultságát, amelyeket meg kell oldani, amikor a kapitalista rendszert a gyakorlatban váltja fel a szocialistakommunista rendszer. Napjainkban ezért is nyilvánul meg rendkívül markánsan és világosan a világ első győzelmes szocialista forradalmának igen gazdag történelmi jelentősége, követésre méltó példája. Az emberiség, illetve bolygónk mai társadalmi-politikai arculata végtelenül változatos társadalmi folyamatok, események ellentmondásos kölcsönhatása eredményeképpen alakult ki. De ha a XX. századi világtörténelem általános folyamatában megkeressük a legfőbb irányt, azt látjuk, hogy ezt az irányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szabta, határozta meg. Az 1917 októberében végbement történelmi fordulatnak és az azt követő 60 év alatt elért nagy forradalmi vívmányoknak köszönhetjük, hogy a mai világban új, eddig soha nem létezett lehetőségei alakultak ki annak, hogy meggyorsítsuk a társadalmi haladást, sikeresen fejlesszük a szocializmusért folytatott forradalmi harcot, érvényre juttassuk az ember demokratikus jogait és érdekeit, megvédjük a világbékét. Nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy a XX. század fő eseménye, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a történelemé és nemcsak a Szovjetunióé. Ez a forradalom a jelené, és az egész haladó emberiségé is. Az a mérce is, amellyel Októbernek és a szocializmus eredményeinek a jelentőségét mérjük, nem csupán nemzeti oroszországi mérce, hanem nemzetközi, a szó teljes értelmében egyetemes érvényű mérce is. Érthető, és nagyon természetes, hogy az Októberi Forradalom tapasztalatai Jelentőségének kérdése újra meg újra felvetődik napjaink legélesebb ideológiai és politikai vitáiban. És az sem véletlen, hogy a szocializmus ellenfelei, a munkásosztály ellenségei erejüket latba vetve mindent elkövetnek, hogy hazug megvilágításba helyezzék Októbert és Október óriási forradalmi-építő munkáját, mélységes demokratizmusát, azt a hatást, amelyet a világ forradalmi átalakítására és az átalakítás útját megvilágító marxistó—leninista tudomány fejlődésére, napjaink eleven társadalmi-politikai realitásának alakulására gyakorolt és gyakorol. A forradalom évfordulóját megelőző időszakban elemzéseket közöltünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, a Nagy Októbernek az emberi történelemre gyakorolt hatásáról. A most következő időszakban (az Oj Szó vasárnapi számaiban) az októberi eseményeket követő időszakot elevenítjük fel. Alább Leninnek a forradalom céljairól és feladatairól mondott beszédeiből közlünk válogatást. A következő vasárnapi számokban Október legfontosabb dokumentumaiból, majd a kimagasló, nemzetközileg ismert személyiségeknek az Október jelentőségét méltató nyilatkozataiból mutatunk be néhányat. LENIN A FORRADALOM CÉLJAIRÓL ÉS FELADATAIRÓL NOSZF „Minden meglevő — orosz és nemzetközi — osztályerő teljesen világos és józan számbavétele, továbbá az ebből következő vaserély, szilárdság és bátorság a harcban: ez a mi erőnk.“ # * # „Az ideiglenes kormány megbukott. Az államhatalmat a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének szerve: a petrográdi proletariátusnak és helyőrségnek az élén álló Forradalmi Katonai Bizottság vette kezébe. Az ügy, amelyért a nép harcolt — a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés fölötti munkásellenőrzés, szovjet kormány megalakítása — révbe jutott.“ # * * „A régi világgal, a nemzeti elnyomás, a nemzeti viszálykodás vagy a nemzeti elkülönülés világával a munkások szembeállítják az új világot, a valamennyi nemzet dolgozói közötti egység világát, amelyben nincs helye sem egyetlen kiváltságnak, sem az ember ember által való legcsekélyebb mértékű elnyomásának.“ „Mi nem ígérjük a parasztoknak és a munkásoknak azt, hogy egyszerre tej jel-mézzel folyó országban fognak élni, de azt mondjuk: a munkások és a kizsákmányolt parasztok szoros szövetsége, a kemény, hajthatatlan harc a szovjetek hatalmáért, elvezet bennünket a szocializmushoz ...“ * * * „Nálunk, Oroszországban a belpolitika terén most véglegesen el van Ismerve a Szocialista Szovjet Köztársaság új államrendje, mint az Oroszországban élő különböző nemzetek szabad köztársaságainak föderációja. És most mindenki látja, meg vagyok győződve róla, hogy még ellenségeink is látják, hogy az új rend, a szovjet hatalma nem kitalálás, nem valamely párt fogása, hanem igenis az élet fejlődésének eredménye ...“ # * * „ ... Minél nagyobb, minél felelősségteljesebb az új történelmi feladat, .annál több emberre van szükség, akiknek millióit kell bevonni e feladatok önálló megoldásába.“ # * * „Az össz-oroszországi kongresszusok szónoki emelvényén ezután nemcsak politikusok és olyan emberek fognak megjelenni, akik a közigazgatás területén dolgoznak, hanem mérnökök és agronómusok is. Vlagyimir Iljics Lenin, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szervezője és vezetője Csakis a tudomány képviselőinek és a munkásoknak az együttműködésével vethetünk véget az ólomsúly- lyal ránk nehezedő nyomornak, betegségeknek, szennynek... A tudomány, a proletariátus és a technika képviselőinek szövetségével szemben tehetetlen mindennemű reakciós erő.“ * * * „ ... amikor majd Oroszországot a villanytelepek és hatalmas technikai berendezések sűrű hálózata fogja borítani, kommunista gazdasági építésünk példakép lesz az eljövendő szocialista Európa és Ázsia számára.“ * * # „ ... szükségszerűen előtérbe nyomul a kapitalizmusnál magasabb rendű társadalmi alakulat megteremtésének alapvető feladata, vagyis: a munka termelékenységének növelése, ezzel kapcsolatban pedig (és ennek érdekében) a munka magasabb színvonalú megszervezése." * * * „Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbektől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik, és mostantól fogva az emberi elme és géniusz soha nem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.“ * * * „Kommunistává csak úgy lehetünk, ha elménket mindazoknak a kincseknek ismeretével gazdagítjuk, amelyeket az emberiség létrehozott.“ * * * „Tapasztalataink alapján az a megingathatatlan meggyőződés alakult ki bennünk, hogy csakis a nemzetek érdekei iránt tanúsított legnagyobb fokú figyelem küszöböli ki a konfliktusok talaját, a kölcsönös bizalmatlanságot és a különféle intrikákkal kapcsolatos aggodalmakat, s teremti meg azt a bizalmat — különösen a különböző nyelvet beszélő munkások és parasztok között —, amely nélkül teljesen lehetetlen akár a népek közti békés viszony, akár valameny- nyire is eredményes fejlődése mindannak, ami értékes a modern civilizációban.“ „Kelet ébredési szakasza után a mai forradalomban olyan szakasz következik, amikor Kelet minden népe részt vesz a világ sorsának intézésében ... Oroszország munkásai és parasztjai mindennél többre becsülik a béke áldásait . v.“ „ ... politikánk és propagandánk egyáltalán nem arra irányul, hogy háborúba hajszoljuk a népeket, hanem arra, hogy véget vessünk a háborúnak. Mi szövetséget akarunk kivétel nélkül minden országgal.“ * * * „Hiszen valamennyi kapitalista hatalom leghalaszthatatlanabb, legéletbevágóbb, az utóbbi években annyira világosan megmutatkozó gyakorlati érdekei követelik az Oroszországgal folytatott kereskedelem fejlesztését, rendszeresítését és kiszélesítését. Márpedig ha ilyenfajta érdekek vannak, akkor lehet vitatkozni, lehet hajba kapni, lehetnek, s igen valószínű, hogy lesznek is véleménykülönbségek az egyes részletkérdésekben, de ez a legfőbb gazdasági szükség- szerűség végül mégiscsak utat tör magának.“ * * * „ ... a burzsoázia minden aknamunkája és cselszövése ellenére ... erősödni fog a szövetség és a baráti viszony Oroszország és az elnyomott keleti nemzetek között, mivel a politikai élet terén a legfőbb tény az imperialista erőszak azokkal a népekkel szemben, amelyeket nem ért az a szerencse, hogy a győztesek közé kerülhessenek, és ez az imperialista világpolitika azt eredményezi, hogy az elnyomott népek közelednek egymáshoz, szövetségre és barátságra lépnek egymással.“ * * * „Mi mint demokraták, feltétlenül ellene vagyunk bármely nemzetiség bármiféle, még a legkisebb mértékű elnyomásának is, ellene vagyunk az egyik vagy másik nemzetiség bármiféle kiváltságának. Mi mint demokraták, követeljük a nemzetek önrendelkezésének szabadságát, ennek a szónak politikai értelmében ... vagyis követeljük a különállás szabadságát. Követeljük a birodalom összes nemzeteinek feltétlen egyenjogúságát és minden nemzeti kisebbség jogainak feltétlen védelmét.“ * * * „... büszkélkedünk azzal, hogy nekünk jutott az a szerencse, hogy megkezdjük a szovjet állam felépítését és ezzel megkezdjük a világ- történelem új korszakát.“ * # * „Nincs a világon olyan erő, amely ha még annyi bajt, nyomorúságot, szenvedést zúdít is az emberek millióira és százmillióira, forradalmunk fő vívmányait visszavehet né, mert azok ma már nem a »mi« vívmányaink, hanem világtörténelmi vívmányok.“ összeállította: jzsaj
