Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-06 / 45. szám
r AZ ÍROn SZÓ EREJÉVEL Szikrákkal beszélgettem a pozbai alapiskola kedves, hangulatos, forradalmi hagyományokat őrző emlékszobájában. Az egyik kis szikra megkérdezte: Lehet belőiünk is forradalmár? És ekkor Ko- bolka György igazgató elvtárssal közösen magyarázni kezdtük: Hogyne! Ha megismered a forradalmi eszméket, melyre a kommunista párt tanít bennünket, ha küzdeni fogsz értük. Ojabb kérdést tett fel: Hogyan kell azokért küzdeni? Példákat mondtunk, s megemlítettük: Az írott szó erejével is lehet küzdeni a forradalmi eszmék megvalósításáért. Ez jutott eszembe, amikor néhány héttel később Ipolyság (Sahy) mellett, a SOMOS pionírtáborban a levelezők találkozóján, szabad szombaton, a tanácskozók között olyan levelezők ültek, akik néhány évvel ezelőtt pionírtudósítóként kezdték működésüket. Pomothy Erzsébet, Csata Sándor, Székely Rudolf. Ma már SZISZ-tagok, lapunk ifjú levelezői. Mellettük ült Bényi Zoltán, a csatai alapiskola hetedikes tanulója, pionírtudósítónk. Űk négyen képviselték a lévai (Levice) járás ifjú levelezőit, pionírtudósítóit. Nem sajnálták a szabad szombatot, míg a többiek játszottak, szórakoztak, kirándultak, ők a felnőtt levelezőkkel vállvetve arról tanácskoztak, hogy miként, hogyan kellene az írott szó erejével még eredményesebben, még hatásosabban küzdeni a forradalmi eszmék megvalósításáért. A tanácskozás szünetében két pionírlány személyében küldöttség érkezett a palásti (Plástovce) alapiskola pionírcsapatától. Üdvözletét, ajándékot — varrott vörös csillagos terítőcskét — hoztak. Főszerkesztőnk, Dr. Ra- bay Zoltán Csc fogadta őket, s nem véletlen persze, hogy a küldöttség tagjai üdvözletükben ezt hangsúlyozták: „Szívből kívánjuk, hogy a szerkesztők, a levelezők és pionírtudósítók tevékenysége a jövőben még sikeresebb legyen. Küzdjenek bátran, vigyék győzelemre a forradalmi eszméket az írott szó mozgósító. szervező és alkotó erejével.“ A pozbai kis szikrára gondoltam, aki megkérdezte, miként és hogyan kell küzdeni a forradalmi eszmékért. Lám. most tapasztalatból tudhatná meg, hogy többek között ilyen formája is van annak a küzdelemnek, melyről ott, a forradalmi hagyományok emlékszobájában beszélgettünk. És a többi kis szikra, pionír számára most mondom el: a pionírtudósítók tevékenysége is egyik formája a forradalmi küzdelemnek. Ugyanakkor örömmel újságolom, hogy nincsenek kevesen a pionír- tudósítók. Lapunk vasárnapi számában, a GYERMEKVILÁG rovatban hétről hétre olvashatjátok híreiket, tudósításaikat. Havonta átlagosan 30— 40 levelet szoktunk a pionírtudósítóktól kapni, s számuk közel 100. Nincsenek kevesen. Lehetnének persze többen is. Akkor a GYERMEKVILÁG rovat, ez az oldal még érdekesebb, még változatosabb lenne. Ez azonban tőletek, szikráktól és pioníroktól függ. Azoktól, akik már gyermekkorukban törekszenek a forradalmi eszmék megismerésére, akik vállalják a feladatot: az írott szó erejével küzdeni azok megvalósításáért. A legegyszerűbb módon kell kezdeni: beszámolót, hírt, tudósítást írni a pionírcsapat tevékenységéről. Ez a kezdet. Munka közben majd alakul, formálódik a folytatás. Üzenettel fejezem be tehát írásomat: Pajtások! Leveleiteket várjuk. HAIDÜ ANDRÁS A palásti pionírok küldöttsége köszönti főszerkesztőnket A szerző felvétele •••••••••••Mit A. V. LUNACSARSZKIJ: VISSZAEMLÉKEZÉS Mindig valami különös érzés ragad magával, ha Leninnel való találkozásaimra gondolok. Ha visz- szaemlékszem, mindig szorongva beszélek Vlagyimir Iljicsről, hiszen nem biztos, hogy mindaz, amit elmond az ember a történtek sző szerinti idézése. Az alábbiakban igyekszem elmondani Leninnel való találkozásaim egyikét, amely még ma is úgy él emlékezetemben, mintha tegnap történt volna. Azon a napon, amikor megalakult a Népbiztosok Tanácsa, az első szovjet kormány, Lenin magához hivatott. Tudatta velem a párt központi bizottságának határozatát, mely szerint a Népbiztosok Tanácsa művelődésügyi vezetőjévé választottak meg. Töprengve hallgattam a váratlan hírt, félve attól az óriási felelősségtől, melyet vállalnom kellett. Jóval később a Szmolnij folyosóján találkoztam Leninnel. Behívott az irodájába, és a következőket mondotta: — Néhány szót kell váltanom önnel, Anatolij Vasziljevics. Bizonyára belátja, most nincs időm arra, hogy különböző utasításokat adjak új munkakörére vonatkozólag. Jelenleg nekem sincs valami átgondolt tervem a népművelő és népnevelő munka megszervezésére, az azonban teljesen világos, hogy sok dolgot át kell alakítani, s új utat kell keresni a megvalósításukhoz. Gondolom, jó lesz, ha beszél Nagyezsda Konsztantyinovával, ő majd segít önnek. Ami a főiskolai oktatás megszervezését illeti, forduljon bizalommal Mihail Nyikolajevics Pokrovszkij elvtárshoz. Nézetem szerint minden reform és újítás végrehajtásakor nagyon óvatosan kell eljárni. Nagyon bonyolult dolgok ezek. Egy azonban világos: mindenáron gondoskodni kell arról, hogy a főiskolákra többségükben proletár fiatalok, és a széles néptömegek fiai kerüljenek. — Nagy jelentőséget tulajdonítok a népkönyvtáraknak. Ezekkel egyenesen önnek kell foglalkoznia. Hívja össze a legjobb könyvtárosokat. A könyv óriási erő. Hála a forradalomnak, ezután a könyv még keresettebb lesz. Ezért az olvasók számára idejében gondoskodni kell az olvasótermekről. Gondoskodni kell a megfelelő könyvcseréről. Javaslom, hogy szervezzenek mozgókönyvtárakat. így gyorsabban eljut a könyv a dolgozókhoz, és körforgalmát többszörösére növelhetjük. — Bízom abban, hogy rövidesen több időm lesz ezekről elbeszélgetni önnel, hogy megkérdezhessem, milyen munkatervei vannak, kiket kapcsolt be ebbe a munkába. Hiszen tudja jól, hogy milyen időket élünk, kevés idő jut a legfontosabb tennivalók elvégzésére is. Az első győzelmet kiharcoltuk, de ha nem törekszünk a továbbiak kivívására, veszély fenyegethet bennünket. A harc nem fejeződött be, csupán a kezdetén vagyunk. Beszélgetésünk végén Lenin sok sikert kívánt munkámhoz, kezet szorítottunk és dolgozószobájába sietett, hogy a fiatal szovjet állam tervein dolgozzon. Fordította: NYUSTYIN FERENC Ügyes fiúk Újra miénk a győzelem. Ilyen lelkes szavakkal kezdem tudósításomat, mert számunkra, a besenovi (Zsitvabesenyő) alapiskola tanulói számára nagy jelentőségű volt, amikor kézilabda-csapatunk megmérkőzött a pribetai (Perbete) alapiskola kézilabda-csapatával. Mindvégig érdekes, izgalmas volt a mérkőzés, mert mindkét csapat tudásának javát adta. Végül a győzelem a miénk lett: 15:3-ra nyertünké A mi csapatunk tagjai nyolcadikos és kilencedikes fiúk voltak. Varga Lajos kilenc gólt adott az ellenfélnek. Torna Károly, a kapusunk is remekelt. Kitűnően játszottak: Takács Vince, Szolár Gábor, Timoránszky László, Lencsés Gyula. Ügyes fiúk a mieink, bár nem könnyen győztek. Sikerüket a jó felkészülésnek, a rendszeres edzésnek köszönhetik. Varga Tibor tanító elvtárs, a csapat edzője sokat foglalkozott velük. Reméljük, ezzel a mérkőzéssel sikersorozatot kezdtek kézilabdázóink. SZOLAr KATALIN HÁLA A BÉKÉÉRT Már hagyományos szokás, hogy a nagymegyeri (Calovo) pionírcsapatok a jelentősebb ünnepi eseményeket, mint amilyen a pionírok avatása is, Bratislavában, a Slavínon rendezik meg. Ilyenkor az ünnepség része, hogy a pionírok virágcsokrokkal fejezik ki hálájukat a hősi halált halt szovjet katonák sírjá- ti ál A szerző felvétele NÉVERI SÄND0R m SZTYEPAN SCSIPACSOV A halhatatlan dátum Az a perc a Szmolnij termében! S aztán a víg torkokból a hurrá! A végső győzelemnek perce. Nőtt dübörögve és zuhogva. Mint hírhozó madarak szálltak Lenin keze az emelvényről a sapkák, föl, a mennyezetre! kinyúlt jövendő századokba! VÍZSZINTES: 2. A forradalom városa (a nyíl irányában folytatva). 7. Béke — szlovákul. 9. Szülő (ék. f.j. 10. Bogár közepe. 12. Vízinövény. 13. Valamit teljes odaadással végző személy. 15a. Egyitomi napisten. 17. Az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója. A forradalom városát róla nevezték el. 19. Imre, Miklós. 21. Fontos, mindennapi táplálékunk. 23. Gyere. 25. 1. L. Ő. 26. Mel- léknévképző. 28. Színtelen, szúrós szagú folyadék avagy világűr. FÜGGŐLEGES: 1. November 7-én ebben az épületben hirdették ki a szovjethatalom győzelmét. 2. Alacsonyabb helyre lép. 3. Erdő fele. 4. Piac közepe. 5. Azonos mássalhangzók. 6. Üzem. 8. Szófaj. 11. Mázolok. 14. Szín (ék. h.J. 15. Vasúti vágány. 16. Történelmi emlékként őrzik a Néva folyón. 18. Hiányosan nyitogat. 20. Testrész. 22. Lét. 24. R. A. I. 26. Az orosz cárok lakhelye volt, ma az Ermitázs képzőművészeti gyűjteményének otthona (a nyíl irányában folytatva). 27. Nap szélei. 28. Létezik. (L. L.) Beküldendő a vízszintes 2., 17. valamint a függőleges 1., 16., 26. számú sorok megfejtése. TÖRD A FEJED! Az október 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ebszőlő, hóbogyó, fagyai, kökény.“ — 100 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek a következők: Görcs Henrietta, 3. évf. Balázsfa (Blaüov), Juhász Péter, 7. évf. Érsekújvár (Nővé Zámky), Sasváry Nándor, 4. évf. Ipolyság (Sahy), Katona Árpád, 8. évf. Baka, Képes István, 2. évf. Somodi (Drienovec). d d w fH § d 9 $ £ M w ft w XI. 6. • ••• 18
