Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-06 / 45. szám
A VILÁG LEGERŐSEBB MÁGNESE TECHNIKA SZOVJET KOHÁSZATI EREDMÉNYEK ÉS TÁVLATOK Anatolij Salimobnak, a Műszaki tudományok doktorának, a Fémkohászati Technológiai Intézet igazgatójának nyilatkozata szerint a Szovjetunió vaskohászata ma jelentős ipari termelőbázissal rendelkezik és szilárdan tartja vezető helyét a világon a nyersvas, acél- és más kohászati áruk termelésében. A szovjethatalom első éveiben az országban mindösz- sze néhány, a mai méreteket tekintve kis teljesítményű kohászati üzem működött, amelyek a polgárháborúban jelentős károkat szenvedtek, 1921-ben az acélolvasztás alig érte el a 200 000 tonnát, ma ezt a meny- nyiséget fél nap alatt termeli meg a Szovjetunió. 1976-ban a Szovjetunió acél- termelése elérte a 145 millió tonnát. A tervek szerint ezt a mennyiséget 1980-ban 168,5 millió tonnára kell növelni. A rendelkezésre álló előrejelzések adatai szerint ugyanakkor az USA-ban az évi acéltermelés nem haladja meg a 143 millió, japánban a 129 millió és az NSZK-ban az 50 millió tonnát. A modern vaskohászat alapjait a Szovjetunióban a 30-as években, az első ötéves tervek időszakában fektették le. A második világháborút követő időkben a szovjet kormány következetesen folytatja az új nagy teljesítményű aggregátok építésére, a már működők korszerűsítésére. a termelés hatékonyságának fokozására irányuló politikáját. A Szovjetunióban a vas- és acéltermelésben a következő alapvető technológiai sémát fogadták el: nagyolvasztó-oxígén- konverter-folyamatos tuskóön- tés. Ebben a rendszerben elsősorban a nagy egységnyi teljesítményű aggregátok alkalmazása került előtérbe, mivel ezek lehetővé teszik a fajlagos beruházási költségek csökkentését, a termelékenység fokozását és a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Az iparág üzemeiben működő aggregátok egvségteljesítménye a másfélkét és félszeresére nőtt. Ma az országban 3000—5000 m3 hasznos térfogatú, nagy teljesítményű olvasztókemencéket üzemeltetnek. A tizedik ötéves terv (1976—1980) során szuperteljesítményű kohók épülnek az ország központi területein (Cserepovecben már megkezdődtek a világ legnagyobb, 5580 m3 hasznos térfogatú nagyolvasztójának építkezései) és az Urál-hegységtől keletre egyaránt. Az ötéves terv előirányzatai szerint a nyersvas- termelést egyötödével kell növelni és el kell érni az évi 122 millió tonnát. Az évi 8—10 millió tonna termelésű oxigénkon verter-üzeme két fokozatosan 300—350 tonnás konverterekkel szerelik fel és tervezik 400 tonnás egységek elkészítését is. Az acél- és vaskohászat fejlődését tervező szovjet szakemberek annak ellenére, hogy az oxígénkonvertereket részesítik előnyben, nem hagyják figyelmen kívül a hagyományos Martin-rendszerű folyamatok alkalmazási lehetőségeit sem. A Szovjetunióban alkalmazott martinacél gyártására a műhe lyek nagy fokú koncentráltsága és 400 tonnás vagy nagyobb kemencék üzemeltetése jellemző. A régi, elöregedett kemencéket többek között kétmedencés acélolvasztó aggregátokkal cserélik el. Ezek a szovjet tudósok és kohászok által széles körben kipróbált aggregátok nagy teljesítményűek (évi több mint egymillió tonna] emellett alacsony a fűtőanyag-szükségletük. A hatalmas aggregátokban olvasztott acél jó minőségét sokszor az olvasztás után a szennvezés utólagos eltávolításával javítják. A különleges minőségű acélt a villamossalak-, vákuumos ív, vákuumos indukció vagy plaz- makemencékben történő újraol- vasztással állítják elő. A Szovjetunióban működő villamossa- lak-kemencékben 650 X 650 mm keresztmetszetű öntecsek előállítása is lehetséges. Különös gondot fordítanak a Szovjetunióban a hengereit áruk gyártására. 1976—1980 között a hideghengerelt lemez, az ötvözött acélból készült hengerelt áruk és más progresszív termékek gyártását — az összes hengerelt áruk 71 százalékos tér melési növekedésén belül — másfél-kétszeresére kell növelni. Az ötéves terv folyamán kezdi meg működését — a szovjet nagyolvasztó nélküli kohászat úttörője — az Oszkoli Villamoskohászati Kombinát, amely új- raolvasztással kapott acéból állít elő jó minőségű hengerelt árut. A már üzemelő vállalatokban több új hideghengersor felállítását tervezik. Tovább növelik a hengersorok egységnyi teljesítményét. A szovjet szakemberek például olyan folyamatos hengersort készítettek, amelynél a nagy átmérőjű hengerelt acél sebessége másodjjercenként 7 —8 méter. A legkiemelkedőbb eredményeket azonban a csőhengermü- nél sikerült elérni. A technológiai folyamat korszerűsítésével, a sebesség fokozásával, a hengerelendő csövek hosszának növelésével az alkalmazott berendezés termelékenységét az általános gyakorlatban ismert értéknek majdnem háromszorosára emelték, így termelése eléri az évi 700 000 tonnát. A Szovjet Tudományos Akadémia uráli központjának keretében működő, a fémek fizikai tulajdonságaival foglalkozó szverdlovszki kutatóintézet ferromágnesességi laboratóriumában j. Sz. Sur akadémikus irányításával hosszú éveken át folytak a kutatások olyan speciális ötvözetek előállítására, amely valamennyi eddig ismert anyagot sokszorosan felülmúl a mágneses energia nagysága tekintetében. Az uráli tudósok fáradozásait siker koronázta: a szamá- riumból és kobaltból előállított mágnesötvözet igen csábító alkalmazási lehetőségekkel kecsegtet, mivel a szamárium- kobalt mágnes önsúlyánál ezerszer nehezebb tárgy felemelésére képes. Ugyanakkor az új ötvözet az elektronika szemszögéből vizsgálva páratlanul érzékeny: egyetlen négyzetcenti- méternyi, egy mikron vékonyságú lapocska jó néhány millió adatot tud rögzíteni. A számítógépek memóriaegységének kialakításában ennek óriási jelentősége van. A PENGEACÉL TITKA A régi idők híres pengeacéljai, amelyekből a csodálatos törhetetlen és rugalmas tőröket, kardokat készítették, ma már csak múzeumi érdekességek. Számos legenda övezte a damaszkuszi és más híres kardkovácsok munkáját, senki sem tudta, hogy mi a titka a pengeacél kiváló tulajdonságainak. Sz. M. Baranovnak, a Leningrádi Mechanikai Intézet professzorának sikerült feltárnia a titkot. Hosszú kutatási munkák után megállapította, hogy a kardkovácsok a pengeacélt tiszta vasból (és nem öntvényből, mint manapság) primitív kemencékben nem túl magas hőmérsékleten olvasztották. Ez a módszer megakadályozta a szilíciummonoxid keletkezését, amely más körülmények között megbontja az acél kristályos szerkezetét. A pengeacél szilárdságát és rugalmasságát tehát annak köszönheti, hogy nem tartalmaz szilíciummonoxidot. Egyúttal az is kiderült, hogy bizonyos körzetekben a vasérc egyáltalán -nem tartalmaz szilíciumot, így az említett vegyü- let eleve nem kerülhetett be az acélba. Ezzel magyarázható a damaszkuszi és más pengeacélok legendás híre. Baranov professzor felfedezésének nagy gyakorlati jelentősége is van, mert ezzel az eljárással kiváló tulajdonságú és olcsó acél nyerhető. Ma már nagy megterhelésnek kitett gép- alkatrészeket is gyártanak Baranov professzor kutatásai alapján „pengeacélből“. MŰANYAG GÉPÉSZETI SZERELVÉNYEK Az állandó szovjet népgazdasági kiállításon hazai gyártású műanyag gépészeti szerelvényeket bemutató kiállítás nyílt. A műanyag csőszerelvények előnye könnyű megmunkálhatósá- guk, hegeszthetőségük és kis szerelési munkaigényük, ami az acélcsövekhez viszonyítva csak 45—50 százalékot tesz ki. Egyes üzemek már gyártanak hőre lágyuló polimer műanyagokból komplett csőszerelvényeket, gyárilag összehegesztve, sőt, egy darabból öntve, amelyek az épületek fürdőszoba- berendezéseinek bekötését nagyon megkönnyítik. Műanyagból levegővezetékeket, fűtőtesteket, zuhanyozókarokat, vízvezetékszerelvényeket stb. is gyártanak. GYÉMÁNTOK JELÖLÉSE Az értékesebb gyémántkövek lapjaira általában rejtett jelel rögzítenek valamilyen módon. Ez megkönnyíti az azonosítást, tehát érthető, hogy a jelzésnek minél tovább meg kell maradnia. A Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének dolgozói kifejlesztették a jelölésnek ionnyaláb segítségével történő felvitelét a drágakőre. A jelölést először kimaratják egy fémsablonból, majd a megmunkált fémlapot a gyémánt felületére helyezik. A bombázó ionok csak a kimart részeken keresztül tudnak az anyagba behatolni, ily módon rögzítik a jelet. A szabad szemmel láthatatlan jel leolvasása röntgendiffrakciós topográfia útján valósítható meg. Az új megoldás lényegesen leegyszerűsíti a bejelölés műveletét. Az ionbombázás felhasználható egyéb átlátszó anyagok jelölésére is. Az acél és a nyersvas termelésének fejlődése a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban E? acél nyersvas millió tonna millió tonna Szovjetunió USA Szovjetunió USA 1913 4,3 31,8 4,2 31,5 1921 0,2 20,1 0,1 16,9 1940 18,3 62,5 14,9 42,6 1950 27,3 90,0 19,2 59,4 1960 65,3 92,1 46,7 61,1 1970 110,0 122,0 85,9 83,3 1976 145,0 116,3 105,9 78,8 1980 (terv) 168,5 ? 122,0 ? HOL TERMELTÉK 1976 BAN A LEGTÖBB NYERSVASAT ÉS ACÉLT? (MILLIÓ TONNÁBAN) nyersvas acél 1. Szovjetunió 105,9 1. Szovjetunió 145,0 2. fapán 88,6 2. USA 116,3 3. USA 78,8 3. Japán 107,4 4. NSZK 32,1 4. NSZK 42,6 5. Franciaország 19,0 5. Franciaország 23.6 6. Anglia 12,3 6. Olaszország 23,4 7. Olaszország 11,9 7. Lengyelország 15,6 8. India 10,0 8. Cseszlovákia 14,7 9. Kanada 10,0 9. Kanada 13,2 10. Belgium 9,8 10. Belgium 12,1 11. Csehszlovákia 9,6 11. Spanyolország 11,0 12. Lengyelország 8,3 12. Románia 10,7 (A táblázatban nem szerepel Kína, amely acélterrae lésben becslések szerint körülbelül az 5. helyen szere pelne) XI. 6. SS-s c __ » T N 00 » ° :C •X x O « ü C u ex es CB oc 2 ® S « -■5 <5 Sí ~ 'OJ © iSL — ^ N •<S ó> iS — c 6 E £ 5 S « aa c s* © Ä o c O N V © 00 >» CD !« = © *^* 03 Ssl m jc op Ifl * « ■= c 0 o e ■ Jt 03 39 í3 '« >* 00 C «© S SS - SÄ -si cg? ír ® © 2 e c 1 2 S 0 u T* 00 ffl o N C .0=0 < Ä x.