Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-10 / 28. szám
Kovács a főnökéről beszél: — Ű, el sem tudja képzelni, milyen alaposan tanulmányozza a tényeket, mielőtt döntene. Ojra meg újra fontolóra vesz minden érvet és ellenérvet és csak azután dob fel egy pénzda rabot, hogy eldöntse, mit kell tennie! A feleség így szól a férjéhez: — Mondd, miért nem sakkozol többé a szomszéddal? — Hát te sakkoznál olyasva lakivei, aki állandóan piszkálja a partnerét, amikor pedig veszít, akkor valóságos hisztériás jelenetet rendez? — Persze hogy nem. — Hát ő sem! A reggelinél a férj újságot olvas. A felesége szótlanul iil vele szemben. A férj (az újságba temetkezve): — Mondtál valamit? Az asszony: — Semmit. Az még tegnap volt! Az orvos a gondos vizsgálat után közli a beteggel, hogy már csak hat hónapig élhet. A pá ciens az ítélet meghallgatása után így válaszol: — Már megbocsásson, doktor úr, de akkor hogyan tudom kifizetni önnek a kezelést? — Hát jól van — válaszol az orvos —, még hat hónapot adok önnek. Remélem, ennyi idő elegendő lesz ahhoz, hogy kiegyenlítse az orvosi számlát?! A feleség felébreszti a férjét: — Kelj fel, öregem, már kukorékolnak a kakasok! — Minek avatkozzunk bele az ő dolgukba? — dünnyögi a férj, és a másik oldalára fordul. Történt egyszer, hogy egy híres komikus egy fiatal lánnyal betért egy elegáns vendéglőbe. Alighogy leültek az asztalhoz, elment mellettük az egyik pincér, aki nyárson sült rablőpe- csenyét vitt. A lány, aki még sohasem látott ilyen egzotikus ételt, csodálkozva kiáltott fel: — Mi ez? — Semmi különös — válaszolt a férfi —, ennyi maradt abból a vendégből, aki túlságosan kevés borravalót adott! — Önök azt hirdetik, hogy az étterem új vezetés alatt működik, de én a régi tulajdonost látom. — Igaz, kérem, de tegnap nősült! — Mondja, megbízható ez a Walter? — kérdi az igazgató egyik beosztottjától. — De mennyire! Az életemet is rá merném bízni! — Jó, jó, de valami értékeset is rábízhatnék? — Ki korán kel — modta a tapasztalt férj —, maga készíti el a reggelijét. — Kiköt... nem köt ki... kiköt... nem köt ki... 1 Jezs) A háziasszony mondja a bejárónőnek: — Ha elhagy bennünket, Mariskám, akkor ki főz a férjemre? — Legyen nyugodt, asszonyom, ő is jön velem! — Önnek hiányzik az egyik kereke. — Kikérem magamnak! — Ne kérje ki, inkább nézze meg a kocsiját. Amíg ön itt kávézott, leszerelték az egyik kerekét. — Mondd, Péter, nem felejtetted el megmosni az arcodat? — Anyukám, de hiszen tegnap este óta nem is használtam! A párizsi Luxembourg- parkban egy koldus alszik a pádon. Este tízkor az őr fel kelti: — Álljon fel, monsieur, hamarosan bezárják a kaput. — Köszönöm, hogy figyelmeztetett, öreg fiú, mondja meg nekik, zárják be nyugodtan, csak szép csendesen, mert nagyon éberen alszom! VII. 10. 19 BETEG: Tudniillik arról van szó ... Dr. MODERN: Hogy miről van szó, azt most még nem lehet tudni. BETEG: . .. nekem itt a mejemben ... Dr. MODREN: Mejjemben, gyomromban, lépőmben, az semmi, így nem lehet diagnózist csinálni. IErélyesen.) Totális vizsgálatnak fogom alávetni. Addig nem lehet gyógyításról beszélni. BETEG /hápog): Tudniillik . . . Dr. MODERN /erélyesen): A szubjektív panaszok nem világítanak meg semmit. Át kell vizsgálni alaposan a szerveket. Magának szerencséje van, hogy Európa egyik legmodernebbül felszerelt klinikájára került, ahol egyesítve megtalálja a legújabb műszereket. János! Három szolga lép be, megragadják, és meztelenre vetkőztetik a beteget. BETEG: Azaz, hogy bocsánatot kérek... Dr. MODERN: Most ne beszéljen, mert a légzőszervek vizs gálata következik. János: a capillációs villanyakkumulátort! Villámlás, mennydörgés. A szoba elsötétül, majd vakító kék fény lobban fel. A fal kinyílik, és egy bonyolult gépezet fordul ki dörögve a középre. Piskóta alakú ágyféle, forgatható gőzdugattyúval, kétoldalt üveghengerek, felül szivattyú, alul regulát or. elől távíró-készülék, hátul Telefon Hírmondó. Az egész kísértetiesen zúg és reszel. BETEG: /sápadtan): Jézus, Mária . . . Dr. MODERN: Üljön ide ... BETEG /rémülten): Erre a három szögre? Dr. MODERN: Ne beszéljen, csak üljön rá, az acélszögek a test súlya alatt benyomulnak, és felhajtják a kémcsöveket a forrasztó készülékbe. Üljön le. BETEG (leül. Abban a pillanatban az ágy háromrét haj tik, két kampó megragadja a beteg két lábát, és felemeli a plufon felé, hasát lenyomja egy szelep, és a fejét lefelé kifordítja valami. Szája fölé egy hosszú üvegcső ereszkedik, végén kétméteres kaucsukcsővel, amiben sziszegve duruzsol valami rémes szagú folyadék): Jajajaj, segítség ... Dr. MODERN: Ne ordítson... Nyissa ki a száját... gyorsan, mert a protoplazma befolyik a tüdejébe, és cianózist kap... BETEG rémülten kitátja a száját. Abban a pillanatban a kau- csuktü benyomul az orrába, egy kis üveglámpa pedig a torkán keresztül átszalad az orrüregbe, és bekapcsolódik a kaucsuk- csőbe. A villanylámpa bent, a gége fenekén, kigyúl. Hörög. Dr. MODERN (a cső nyílásán keresztül, ami a beteg torkában van, négy méter finom acéldrótot dug be, aminek a végén horgocskák vannak. Az egészet máslira köti, aztán távcsövet vesz elő homlokára égő magnéziumos lámpát erősít, kis acéllétrát vesz elő, beengedi a beteg orrlyukába, és valami poros folyadékot csöpögtet a talpára. A beteg hörög): Csönd! Tartsa a lábát egyenesen, a tüdejét szorítsa fel, a gégeporcot nyomja vissza a mandulákra, az Eustach-féle csövet a füljárattal fog ja be, mert különben nem látok be a bárzsingba! BETEG szeretné megkérdezni, hol van a füljárat, de nem tud mozdulni. Dr. MODERN /óvatosan kihúzza a drótokat, kiveszi a létrát, a kanalakat visszadugja, és eloltja a lámpákat.): Hát, kedves barátom, a tüdejének és a gégéjének semmi baja. Mehetünk tovább. Álljon fel! Két szolga lekapcsolja a félig ájult beteget a székről. A tüdővizsgáló gép kigurul. Dr. MODERN: Következik a gyomorvizsgálat. János! /Villám láes, mennydörgés. A plafon kettéválik, és hosszú gumicsövek ereszkednek le. A földből villamosszék emelkedik ki.) Üljön le! BETEG leroskad a székbe. Abban a pillanatban két kampó szétfeszíti a száját, és összeszorítja az orrát. Dr. MODERN: Fülen át lélegzeni! (Két gumicsövet leereszt a beteg gyomrába, aki öklendezni kezd.) Ahál Jön már a jó kis gyomorsav! Lehet analizálni. /A csöveken át kicsorgó folyadékot bereszti egy bonyolult retortába, amibe különböző folyadékokat önt.) BETEG: Ö...Ö...Ö... Dr. MODERN (számol): Két rész klórsavas káli... négy százalék sósav... az annyi mint... huszonnyolc... /megvere- geti a beteg hasát.) Maga egy boldog ember, barátom, pont huszonnyolc százalék sósava van ... kutyabaja a gyomrának .. . Mehetünk a szívre ... János! A Röntgen-inkvizítort! A szoba elsötétül. Túlvilági kék fény, kísérteties zúgás. A be- teqet megragadja egy acélkéz, és felemeli a levegőbe, két kar- ját kifeszítve. Előtte sebesen forgó acélkorongon lila villámok sisteregnek. Föld alatti moraj. A sötétből egyszerre rémes, vigyorgó csontkoponya közeledik, vigyorgó fogakkal. Szemben, egy higanytükörben felemelt karokkal bólogat egy élő csont váz, üres szemgolyóit forgatva és fogait csattogtatva. BETEG (zokogva): Isten legyen kegyelmes bűnös lelkemnek! /Elájul.) Dr. MODERN (a sötétből diadalmas hangon): No látja, barátom — csak a totális vizsgálatnak van teteje! Magának kutyabaja, semmi elváltozás nincs. Csak a szívidegek vannak meglazulva. Egy kis billentyű-neurózis az egész — magának nem szabad sok feketét inni, sok szivart színi —, és ami a fő: tartózkodnia kell minden izgalomtól! A legkisebb izgalom végzetessé válhat! KARINTHY FRIGYES Az afrikai dzsungelben az egyik vadász a társával vitatkozik: — Fogadok, hogy még ebéd előtt megölök egy oroszlánt. Ötezer frankot teszek rá. Azonnal el is indul, hogy zsákmányt ejtsen, de fél óra múlva egy oroszlán jelenik meg a sátor előtt. — Itt lakott az az ostoba Durand? — kérdi az oroszlán. — Igen. — Az özvegye ötezer frankkal tartozik önnek! Este az ács, a kertész és a villanyszerelő találkozott a sörözőben, és ki-ki a származásával dicsekedett. — Az én nemzetségem olyan régi — mondta az ács —, hogy az őseim már Noé bárkájának deszkáit faragták! — Képzeljétek — vágott vissza a kertész —, az én őseim almafákat ültettek a paradicsom-kertben! — Én nem akarok dicsekedni — jegyezte meg a villany- szerelő —, de amikor az Úr ezt mondta: „Legyen világosság!“, akkor a villanyvezeték már a helyén volt . .. — Tudja, hogy a mély légzés elpusztítja a mikrobákat? — Csakugyan? De hogyan lehet mély légzésre kényszeríteni őket? — Én sohasem egyeznék bele — mondja az anya —, hogy a lányom ilyen hosszú szoknyát hordjon! — De hát mindenki ilyet hord... — Igen, de az én beleegyezésem nélkül!
