Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-10 / 28. szám

Keresztrejtvény A Musztafajev Múzeum restaurálóműhelyében folyik az ap­rólékos munka--------------------------► A mai tudomány bonyolult műsze­rekkel, különféle felszerelésekkel, szinte csodatevő vegyszerekkel lát­ta el a restauráto­rokat. Ezek segít­ségével állítják vissza eredeti ál­lapotba a műtár­gyakat. Persze, a mester legfőbb „munkaeszköze“ a keze, a művész, a sebész, az éksze­rész ügyes keze Életet a képeknek... Hogy lesz az ember festő? Elsősorban tehetségesnek kell lennie, majd megtanul rajzolni. Fog egy tiszta pa­pírlapot és ceruzát. Az elsőt rendszerint elrontja. Akkor vesz egy másikat, harmadi­kat, negyediket... És hogy lesz valaki res­taurátor? Meg kell tanulnia restaurálni. Fog egy régi ké­pet. Az elsőt valószínűleg elrontja ... És a másikat... már nem bízzák rá! A restaurátornak — ugyanúgy, mint az orvosnak — nem szabad tévednie. Egy helytelen „diagnózis“, egy meggondolatlan tett, s az értékes műemlék veszen­dőbe megy, nincs rajta se­gítség. Bakuban, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosában létesí­tett Musztafajev Művészeti Múzeum mellett működő műhelyben a restaurátorok kisszámú kollektívája dol­gozik, de valamennyien — a művészeti főiskolák fiatal végzett növendékei és a ta­pasztalt szakemberek — ki­váló mesterek, értenek a dolgukhoz. Itt újra életre keltik nemcsak a képeket, hanem a különböző iparmű­vészeti tárgyakat is, amelye­ket az emberek mindennapi életükben használnak. A vegyi laboratóriumban min­den egyes kép számára kü­lön vegyszert készítenek, amellyel eltávolítják felüle­téről a szennyet és a meg­sötétedett lakkot. Számta­lan fonalminta közül gon­dosan válogatják ki a sző­nyegek restaurálásához szükséges színeket. A mű­helyben napról napra apró­lékos munka folyik: centi­métert centiméter után, részletet részlet után állít­ják vissza a megsérült szí­nes réteget, hímzést, díszí­tést. A köztársaság múzeumai­ból idekerülő műtárgyak közül már több mint három­száz értékes darab kelt új életre. A bakui restauráto­rok gondos, ügyes kezeiben a régi képek és szőnyegek színei visszanyerik üdeségü- ket, s eredeti fényben csil­lognak újra a különféle ci­zellált műtárgyak. Pályaválasztás az iskolában A Szovjetunióban több mint 93 millió fiatal tanul az iskolákban, főiskolákon, technikumokban, iparitanu- ló-iskolákban. Ezek túlnyo­mó részét az általános mű­veltséget nyújtó iskolák ta­nulói alkotják. A szóban forgó iskolák végzős növen­dékei éppen most kezdik meg önálló életüket. Egye­sek közülük a termelésben fognak dolgozni, hiszen a szüntelenül fejlődő szovjet iparnak egyre több munkás­kézre van szüksége. Mások folytatják tanulmányaikat a főiskolákon vagy a techni­kumokban. De még jóval a záróvizsgák előtt az okta tóknak komoly feladattal kell megbirkózniuk: előké­szíteni a végzős növendéke­ket a pályaválasztásra, se­gíteni nekik kiválasztani azt a foglalkozást, amelyben teljességgel érvényesülnek képességeik. E célból számos szovjet iskolában új tantárgyat ve­zettek be, „a pályaválasztás alapjait". Az oktatók közö­sen az egyes üzemek szak­embereivel és a tudományos intézetek dolgozóival arra törekszenek, hogy a tanulók a lehető legtöbb szakmával ismerkedjenek meg, s ez le­hetővé teszi, hogy a szá­mukra legmegfelelőbbet vá­lasszák ki. Több üzemben speciálisan felszerelt részlegeket létesí­tettek, ahol a tanulók előre tájékozódhatnak az adott üzemben végzett szakmun­kákról. Ilyen részleg műkö­dik a leningrádi Szvetlána Üzemben is, amelyben 350 kilencedikes és tizedikes ta­nuló foglalkozik. A bevezető órákon a tanulók áttekintést nyernek az egyes foglalko zásokról. Ily módon megér­tik, milyen tulajdonságokra és képességekre van szük­ségük, hogy az üzem vala­melyik szakterületén dolgoz­hassanak. A termelési folya­matban való közvetlen rész­vétel, a mesterek gyakorlati segítsége és tanácsai arra vezetik a tanulókat, hogy tárgyilagosan felmérjék le­hetőségeiket, és helyesen ál­lapítsák meg, mihez von­zódnak. A Szvetlána üzem oktatói­nak munkája nem hiábava­ló. Az iskola elvégzése után minden negyedik tanuló, aki látogatta az üzemet, egy életre összeköti vele sorsát. A Szvetlána üzemrészlege, amely a tanulók pályavá­lasztási tájékozódását hiva­tott szolgálni Kép és szöveg: APN niiiiiiii Rejtvényünkben József Attila egyik verséből idézünk három szép sort. VÍZSZINTES: 1. Ügyiratok. 5. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában folytatva). 13. Né­met zeneszerző. 14. Rossz pá­linka. 15. ... járó, holdkóros. 16. Híres kanadai jégkorongo- zó. 17. Határozói rag. 18. A test térbeli megjelenésének vonalai. 20. Bors közepe. 21. Mágnes része. 22. Rejtvényünk harmadik része (a nyilak irá­nyában folytatva). 23. Orvosi műszer. 25. L, C, R. 27. Szlovák mutató névmás. 28. Koreai di­nasztia. 30. Több mennyiség középértéke. 31. Lopakodva ment. 33. Fiúnév (ék. h.j. 35. Személyes névmás. 36. Jó ba­rátunk. 37. Bemázolná. 39. Zola azonos hangzói. 40. A radon, a magnézium és a nitrogén vegyjele. 42. Kerevetben van! 43. Kör ... pálya. 45. Ö. Y. 46. Vissza: a mészkőnek különféle színű, kristályos, fényesre csi­szolható változata. 48. Menj betűi keverve. 49. Indulatszó. 50. Osztrák építész. 51. Felső­ausztriai város. 52. Valamely egységbe sorol. 55. Z. SZ. 56. Európium vegyjele. 57. Rossz minőségű borszőlőfajta. 58. Rö­vid zörgésszerű hangot ad. 61. Méter része. 62. Gázlóban van! 63. Szülő. 65. N. L. A. 66. Nap — latinul. 67. Napisten. 69. Ku­tya tartásáért fizetett illeték. 71. Énekesmadár. 72. Sublót. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk második része (a nyíl irányá­ban folytatva). 2. Kis sziget az Indiai-óceánban. 3. Kopasz. 4. Földet túr. 5. Francia fizi­kus és csillagász. 6. Kiemel kedő romániai magyar író. 7. Kicsinyítő képző fordítva. 8. Szeszes ital. 9. Hamis. 10. Rejt­vényünk befejező része. 11. Ro­ló azonos hangzói. 12. Nevelő intézmény. 17. Balti nyelvű nép. 19. Kazán közepe. 24. N. L. I. 26. Szovjet filmrendező. 29. Erre a helyre vár. 32. Mély hangú jeladó eszköz. 33. Ter­vet készít. 34. Személyes név­más. 38. A nátrium vegyjele. 39. A történelmi események ckait feltáró. 41. Azonos más­salhangzók. 44. Az ima végét jelző szó (ék. h.j. 47. Ádám, Béla. 49. Tar betűi keverve. 51. Pásztorok viselete. 53. Költe­kezz. 54. Tíz — angolul. 56. A betűvel a végén pásztorköl­temény. 59. Fa fölösleges ágait sorra lemetszi. 60. Világhírű japán tornász volt. 64. Turku finn város svéd neve. 66. Szin­tén nem. 68. Oázis része. 70. Az argon vegyjele. 71. Szel­lemes japán játék. A június 26-án közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: Vár a víz és vár a partja, Vár a nyári rét, a tarka. Szívünk boldog, bőrünk barna, Ki erre fut, ki meg arra. Könyvjutalomban részesül­nek: Kálozi János, Nádszeg (Trstice), ifj. Sziklay Zoltán, Tornaija (Safárikovo), Horváth Sarolta, Somorja (Samorín), Csordás Margit, Perbenyik (Pri- benik), Képes István, Somodi (Drienovec). 1 mondat-100 korona A vasárnapi üj sző következő SZAMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Szerény és nehéz volt 5 kezdet, de a folytatás is. OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az Idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék- bei szer­kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. A június 19-i számunkban megjelent mondat Ébert Ti­bor „Üjat fölfedezni a világból“ című cikkéből való. 310 helyes megfejtés érkezett. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Juhász Albert, 982 01, Safárikovo, Mierová 48. VII. 10. ÚJ szó

Next

/
Thumbnails
Contents