Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-30 / 44. szám

TECHNIKA KORSZERŰ SZŐRIÉT TRAKTOROK A mezőgazdaság fejlődését jelentős mértékben az határoz­za meg, miként van ellátva nagy teljesítményű gépekkel. A szovjet traktorok vontatási és adhéziós tulajdonságaik, alkal­mazásuk univerzalitása, tüzelő­anyag-takarékosságuk, fajlagos talajnyomásuk, a kilátás lehe­tősége, mozgékonyságuk, vala­mint egyéb mutatóik szempont­jából világszínvonalon állnak. A vezetőfülkében a zajszint a hangelnyelő és hangszigetelő anyagok alkalmazása, valamint a vezetőfülkék rezgésszigetelé­se révén lényegesen csökkent. A vezetőülések rugózottak és a traktoros testsúlya és termete szerint szabályozhatók. A veze­tőfülkék légmentesek, hőszige­teltek és porleválasztó ventil­látorral ellátottak. Hideg időben a vezető mun­kafeltételeinek javítása céljá­ból a vezető fülkéket felszerel­ték a traktormotor hűtőrend­szerébe beépített fűtőtestekkel (MTZ-80, MTZ-82), vagy mele­gítő berendezésekkel, amelyek­ben a traktorok (T-150, T-150 K) vízhűtőjének meleg levegőjét hasznosítják. Az ak­kumulátor-telepeket az elektro­litgőzök által a traktorosra gyakorolt káros hatás kiküszö­bölése céljából a vezetőfülkén kívül, elkülönített rekeszekben szerelik fel, amelyek kívülről jóf hozzáférhetők. Az új gépeken jelentősen csökkentették a vezetőkarokra kifejtendő erőhatást, megköny- nyítették a motorok indítását az év hideg évszakaiban; a szerkezeti részegységek cirku­lációs kenése és az egyszeri kenés stb. bevezetése következ­tében csökkent a műszaki kar­bantartási műveletek száma. A legteljesebb mértékben fi­gyelembe vették a közlekedési balesetelhárítási előírások kö­vetelményeit. A vezetőfülkéket (MTZ 80) szilárd vázakkal, vagy (T-150, T-150 K) teljesen fémből készítik. A gépeket fel­szerelik fordulatszám-csökken- tővel, vagy önműködő hidrauli­kus differenciálzárral, ikerizző- szálas mellső fényszórókkal a tompított és a közúti világítás­hoz, hátsó fényszórókkal a kap­csolt gépek megvilágításához, méret- és irányjelzö lámpák­kal, stopjelzőkkel, a rendszám- táblát megvilágító lámpákkal, valamint hangjelző berendezé­sekkel. A szállítási munkákban is megoldották a vontatott pótko­csikkal kapcsolt kerekes trak­torok veszélymentes alkalma­zásának problémáját. így pél­dául a T-150 K traktorokat fel­szerelték sűrítettlevegös beren­dezéssel, amely a traktor és a pótkocsi fékjeit működteti. A pótkocsifékek működését előfé- ke?ésük és a traktorok fékkiol­dása biztosítja. Az új traktorok teljesítmé­nye, üzemeltetésének egyszerű­sége, üzembiztonsága és a ve­zető kényelme kivívta mind a szovjet gépkezelők, mind a legigényesebb külföldi vásár­lók elismerését. Jelenleg a vi­lágnak közel 80 országában 350 ezernél több traktort alkalmaz­nak. A szovjet gépeket sikerrel üzemeltetik a szocialista orszá­gokban, valamint Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Spanyolország­ban, Görögországban, Kanadá­ban, az USA-ban, Afganisztán­ban, Indiában, Etiópiában és más országokban. V. PROSZVIRIN A KGST-ORSZÄGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A termelési folyamatok gépesítésében, villamosításában és automatizálásában A mezőgazdaság gépesítése egyike azoknak a területeknek, amelyeken a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése sikere­sen fejlődik. „A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés gépesítése, villamosítása és au­tomatizálása“ című témakörben a tudomá­nyos-műszaki együttműködésről kötött meg­állapodás alapján a tagországok sok feladat közös megoldását kezdték meg, amelyek a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése szem­pontjából nagy jelentőségűek. A témakör Koordinációs Központja a Praha—Repy-i Me­zőgazdasági Gépesítési Kutató Intézet. A tudományos-műszaki együttműködési program a kérdéses témakörben az 1972— 1975-ös időszakra 11 feladatot jelölt meg, amelyek kutatásában 8 KGST-ország 13 tu­dományos kutatóintézete vett részt. A szer­vezésben a fő szerepet öt feladatban Cseh­szlovákia töltötte be. A Koordinációs Központ keretében a nem­zetközi együttműködés egyik legjelentő­sebb eredménye volt a mezőgazdaság gépesí­tésének az évezred végéig terjedő fejleszté­sére vonatkozó nemzetközi előrejelzés kidol­gozása. Az előrejelzés kidolgozásakor figye­lembe vették a mezőgazdasági gépekre vo­natkozó fő elveket és a velük szemben tá­masztott követelményeket, amelyek a mező- gazdasági munkaráfordítás csökkentését, a gépek teljesítményének növelését, gépsorok bevezetését, az önjáró gépek széles körű be­vezetését, a traktorok és a mezőgazdasági gépek hidraulikus működtetését, a munka- folyamatok automatizálását, valamint korsze­rű, nagy állattartó telepek építését irányoz­zák elő. A kidolgozott előrejelzés a KGST-or- szágokban kedvező hatást gyakorol a mező- gazdasági termelés műszaki és technológiai színvonalának javítására, a mezőgazdasági gépek fejlesztési terveinek kidolgozására, s információs anyagként szolgál a Nemzetközi Géprendszer pontosításához, valamint a me­zőgazdasági gépgyártás szervezéséhez. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsá­gának 43. ülésén az előrejelzést jóváhagy­ták, majd átadták a Mezőgazdasági Gépgyár­tási Állandó Bizottságnak, valamint az „Ag- romas“ nemzetközi szervezetnek azzal a cél­lal, hogy tájékoztató anyagul felhasználják. A mobil energetikai eszközök egységesített építőszekrény-rendszerének kidolgozása so­rán a traktorokra, önjáró gépekre és szállí­tóeszközökre megoldották az építőszekrény­elven alapuló egységes műszaki ellátás kér­déseit. A nemzetközi feladat megoldása so­rán elért eredmények mielőbbi felhasználása érdekében fontos, hogy az egyes országok­ban tartsák szem előtt az egységes építő­szekrény-rendszer elveit, s a gépgyártásban intézkedéseket tegyenek azok megvalósításá­ra. A Koordinációs Központ további fontos ténykedése volt az 1976—1980-as évek idő­szakára vonatkozó nemzetközi tudományos­műszaki együttműködés programjának elké­szítése. ■ Az együttműködési program összeál­lításakor figyelembe vették mindenekelőtt a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága 41. ülésének jegyzőkönyvében foglalt ajánláso­kat. A mezőgazdasági gépek kutatása terén a tudományos-műszaki együttműködési prog­ram a 6. ötéves tervidőszakra tizenöt felada­tot foglal magában és három fő fejezetre oszlik. Az első fejezetben az ipari alapon szerve­zett növénytermesztési munkafolyamatok gé­pesítése, villamosítása és automatizálása sze­repel. Ez a fejezet magában foglalja a nö­vénytermesztés energetikai problémáinak vizsgálatára vonatkozó feladatokat, az ipar­szerű növénytermesztésben a szállítási, ra­kodási és ürítési munkák, valamint a kombi- » nált munkaműveletekkel végzett termelési munkafolyamatok vizsgálatát, a fő mezőgaz­dasági növények termesztésére szolgáló kom­binált gépek, valamint a lejtőkön termesz­tett takarmánynövények termelési és betaka­rítási munkafolyamatainak vizsgálatát. A második fejezet az iparszerű állatte­nyésztés munkafolyamatainak gépesítésére, villamosítására és automatizálására vonatko­zik. Ebbe a fejezetbe kerültek az állatte­nyésztés energetikai kérdéseivel kapcsolatos feladatok, az ipari jellegű állattenyésztési komplexumokban a takarmányozási munkák problémái, valamint a munkák gépesítése az ipari jellegű sertéstelepeken. A harmadik fejezetet a mezőgazdasági gé­pek korszerűsítési problémáinak szentelték. Ebbe a fejezetbe iktatták be a mezőgazdasá­gi termelési folyamatok technológiájának tervezését, a szóban forgó problémával ösz- szefüggő információs kérdések megoldását, valamint a KGST-országok mezőgazdasági gépfejlesztési programjának előrejelzését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a mező- gazdasági gépvizsgálatok terén a tudomá­nyos-műszaki együttműködési programban szereplő feladatokat az egyes országok kö­zött elosztották. Ennek során figyelembe vet­ték a megfelelő tudományos Intézetnek az adott probléma területén elért korábbi ered­ményeit. Ajánlásokat fogadtak el arra vo­natkozóan is, hogy az együttműködő intéze­tek a nemzetközi együttműködési programot hozzák összhangba a nemzeti tudományos ku­tatási programmal, s hogy a feladatok meg­oldása érdekében a szakembereket és az anyagi forrásokat teljes mértékben koncent­rálják. M. VELEBIL A T—150 lánctalpas traktor és annak T—150 K kerekes változata általános rendeltetésű gépek, amelyek a mezőgaz­dasági munkák növelt sebességű (9—15 km/ó) végzésére \ szolgálnak. Ezek a traktorok űtépítö és földmunkákhoz is alkalmazhatók. A T—150 traktorok motorja hathengeres, négyütemű, folyadékhűtéses, turbóbefúvásos dízelmotor, amely a vezető helyéről indítómotorral indítható. A trak­torokat ikertárcsás, állandóan zárt tengelykapcsolóval, for- dulatszámcsökkentővel és teljesítményelosztóval működő sebességváltóval, valamint bolygókerekes véglehajtással szerelték fel A 300 lóerős Kirovec K 701-es traktor a nagy munkaszé­lességű gépcsoportok vontatására, valamint a nehéz mező- gazdasági talajmunkák végzésére szolgál. Jól érvényesül a szántásnál, nagyobb területeken a vetés előtti talajelőké­szítő munkákban, a vetőgépek vontatásában, a betakarítási munkáknál, valamint a talajjavító, árokásó munkáknál is, amit számos sebességi fokozata tesz lehetővé A KSZ 6-os répakombájnt a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja keretében fejlesztették ki a Szovjet­unió, az NDK és Bulgária szakemberei. Ezt a hatsoros, önjáró répakombájnt a Szovjetunió gyártja. Kiváló tulaj­donságait az is bizonyítja, hogy aranyéremmel tüntették ki a brnói, a párizsi és a lipcsei vásáron MAKRAI MIKLÚS felvételei A T 25 A I jelzésű univerzális kerekes traktor főleg a so­rok közötti növényápolásra szolgál a zöldségtermesztésben és a gyümölcstermesztésben, bár a vetés előtti talajműve­lésre, vetésre, zöldségfélék ültetésére, szénabetakarításra és egyéb mezőgazdasági munkák végzésére szintén alkal­mazható. Eredeti szerkezeti megoldása lehetővé teszi a ke­réktávolság és az alváz három alaphelyzetbe történő beál- lítását X. 30. N í/3

Next

/
Thumbnails
Contents