Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-30 / 44. szám
X. 30. ta 17 A <^5AUTÓSOK __/Á MO TOROSOK A közlekedésbiztonsági negyedév a|a MÉRLEGE A motorizmus fejlődése évről évre nagyobb méreteket ölt hazánkban. Ez a körülmény egyrészt a lakosság szükségleteinek teljesebb kielégítését bizonyítja, másrészt azonban az egyre fokozódó közlekedés különféle problémákat vet fel. A rendőrség számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a közúti baleset. Aktívaértekezleteket, előadásokat, tanfolyamokat rendez, a közutakon pedig különféle akciókat szervez, hogy ezzel is befolyásolja a balesetek számának csökkentését. Ilyen akcióra került sor az idei harmadik negyedévben, amelyet Szlovákiában közlekedésbiztonsági negyedévvé nyilvánítottak. A közvélemény figyelme ismét egy nagyon égető és fájó problémára, a közúti balesetekre irányult. El kell mondanunk, hogy — sajnos — a negyedév baleseti statisztikája nem a legkedvezőbb. Szlovákiában ez alatt a három hónap alatt 5568 közúti baleset történt, 360-nal több, mint a múlt év azonos időszakában. A balesetek következtében 216 személy életét vesztette (21-gyel kevesebb, mint tavaly), 3005 pedig megsebesült (13-mal kevesebb, mint tavalyi. Az anyagi kár csaknem 4 millió koronával haladta felül a tavalyit, s elérte a 43,4 millió koronát. A legtöbb közúti baleset — összesen 1550 — a nyugat-szlovákiai kerületben történt, ezek következtében 86 személy halt meg. Sorrendben második a közép-szlovákiai kerület 1532 balesettel és 60 halottal, végül pedig a kelet-szlovákiai kerület 1526 balesettel és 63 halottal. Bratislavában 960 baleset történt, amelyek következtében hét személy vesztette életét. Az idei közlekedésbiztonsági negyedév is bizonyította, hogy a balesetek okozója a legtöbb esetben az ember. A közlekedési balesetek vizsgálatai során újra és újra bebizonyosodik, hogv a gÓDjárművezetők még mindig nem eléggé fegyelmezettek és körültekintők. Még mindig sokan vannak olyanok, akik nem tanulták meg a fegyelmet, valamint a közlekedési jelzések és előírások tiszteletben tartását. Ezért aztán a gyorshajtás, az elsőbbség megadásának elmulasztása és az alkohol a balesetek leggyakoribb okozója. Sokan úgy viselkednek az utakon, mintha ők lennének a közlekedés egyedüli résztvevői. Sok gépjárművezető fogyaszt vezetés előtt szeszes italt. E téren is az a gyakorlat, hogy a gépjárművezetők csak akkor mondanak le a borgőzös fejjel való gépjárművezetésről, ha már legalább egyszer alaposan pórul jártak. Az alkohol ugyan fokozza a bátorságot, a kockáztatni akarást és az önbizalmat, de nagyon nagy mértékben csökkenti a reagálóképességet. Akad még tehát teendő a szeszes ital ellen való küzdelem terén. Bebizonyította ezt az a nemrég megtartott ellenőrzés is, amelynek során autóbusz- sofőröket ellenőriztek. Az akcióra hétfőn és pénteken került sor, tehát olyan napokon, amikor nagy a forgalom. A rendőrök 5845 autóbuszt ellenőriztek és különféle súlyos közlekedési szabálysértésekre jöttek rá. Szinte hihetetlen mértékű fegyelmezetlenséget tanúsított az a 72 autóbuszsofőr, aki járművét ittas állapotban vezette. A rendőrök 112 buszsofőrtől bevonták a hajtási jogosítványt ittas állapotban való vezetés, vagy más súlyos közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Hogyan lehetne megakadályozni a további szerencsétlenségeket, tragédiákat? Következetes megelőzésre és megtorlásra van szükség. A megelőzés akkor A leghatékonyabb, ha már a hajtási jogosítványok és az orvosi igazolások kiadása során is következetesen érvényesítik, ha ez a megelőző munka már a génjárművezetői tanfolyamokon és vizsgákon, vagy a kezdő gépjárművezetők betanítása során is igényes és következetes. A statisztika hibájából történt összes közúti baleseteknek több mint 41 százalékát azok a járművezetők okozták, akik csak három éve, vagy annál is rövidebb ideje vezetnek gépjárművet. Megállapíthatjuk, hogy csaik a közúti közlekedés intenzív ellenőrzésével, csak a közúti közlekedés összes résztvevőinek felelősségteljesebb hozzáállásával érhetők el jelentősebb sikerek a balesetek számának csökkentése terén. Fegyelmezettebben kell közlekedni az utakon, főként a hétvégi napokon, mert ekkor történnek a legsúlyosabb közúti balesetek. A rendőrség más intézményekkel és szervezetekkel együttműködve minden erejével a balesetek számának csökkentésén fáradozik. Ez volt a célja az ország minden részében a közutakon október 21-e és 23-a között végrehajtott nagyszabású közlekedésbiztonsági akciónak is. Fontos, hogy a közlekedés- biztonsági negyedév elmúltával az év többi hónapjában se csökkenjen a balesetmegelőző munka intenzitása. Ezzel teljesítjük a szlovák kormánynak a közúti közlekedés biztonságosabbá tételével kapcsolatban kiadott határozatait. MARTIN HRÜZ Kései figyelmeztetés (M. Vodéna felvétele) ELSÖSEGtlVNyaiTAS KÜlOTI BAlESETEKHl ül Törések. Közlekedési baleseteknél ezek a leggyakrabban előforduló sérülések. Nyílt törés esetén a bőrön külső sérülés látható, vagy törött csontvég látszik ki belőle. Itt a fertőzés veszélye is fennáll. Fedett törés esetén a bőr sértetlen. Hogy valóban törés történt-e, azt a következő tünetekből kell mielőbb megállapítani: a) a normális mozgás korlátozott vagy teljesen lehetetlen (működési zavar); b) a sérült testrésznek megváltozik az alakja vagy pedig szokatlan a helyzete; c) ha a sérülés helye feltűnő, a testrész mozgathatósága szokatlan, tapintáskor és mozgatáskor fájdalmas; d) ha az előbb felsorolt egyes tünetekkel kapcsolatban aránylag nagy véraláfutásokat vagy duzzanatokat észlelünk. Okvetlenül jegyezzük meg, hogy a nagyobb csontok törésekor a vérveszteség (amelyet véraláfutás formájában láthatunk) az egy litert is elérheti, s ez aztán sokkot idézhet elő. Elsősegély. Nyílt töréskor a segélynyújtó először a külső vérzést állítja el. Ezután a sebet steril kötéssel látja el, és ezzel a művelettel a nyílt törést zárt töréssé változtatja. Minden törést a beteg elszállítása előtt rögzítenie kell. Az ízületet mind a törés alatt, mind pedig felette okvetlenül rögzíteni kell. A síneket végig vagy legalább azokon a helyeken, ahol közvetlenül a csonttal érintkeznek, puha anyaggal alaposan burkoljuk be és puha anyagot tegyünk alá, nehogy megkárosítsák a csontot. A segélynyújtónak elvileg sohasem szabad a törést helyreigazítania. Csupán könnyed húzással és elhúzással kell rögzítenie, lehetőleg a természetes élettani helyzetének megfelelően (hogy az izmok eler- nyedjenek). Kartörés. 1. Abban az esetben, amikor semmi sincs kéznél, elég, ha a segélynyújtó nyaki füg gesztő kötést alkalmaz, esetleg ezt rögtönzött rövid sínekkel kombinálja. A nagy függesztő kötést rögtönözheti kabátból vagy ingből is. 2. Természetesen hatásosabb, ha a törést sínekkel rögzítjük, amit szintén rögtönözhetünk lécből, ágból, vesszőkötegből, fakanálból, összecsavart takaróból. Alkartöréskor a sín az ujjak hegyétől egészen a felkar közepéig ér. Felkartöréskor a sín az ujjaktól a vállon át egészen a hát közepéig nyúlik. Még a sínekkel rögzített kart is függesztő kötésbe kell helyezni. Lábtörés. 1. Ha a segélynyújtónak semmi sem áll rendelkezésére, akkor az ép lábat kell használnia sínként a törött láb rögzítésére. Ilyenkor tulajdonképpen a két lábat összekötözi. Nem szabad megfeledkeznie a boka és a térdhajlat alatti rész puha kipárnázásáról sem. 2. A sín alkalmazása vagy ennek rögzítése természesen előnyösebb. A1 szártöréskor a sín a lábujjaktól a combközépig ér. A combcsont törésekor a sín a lábujjaktól legalább derékig er, vagy még célszerűbb, ha két oldalsínt használunk: a külső bokától derékig, a belsőt bokától a lágyék tájáig. A sínt leggyakrabban a következő helyeken kell kibélelni: a) a karon a vállnál (hónaljban), a könyöknél, a csuklónál és a tenyérnél; b) a lábon a csípőnél, a térdnél, a bokánál és a sarok alatt. A sínek végét és a törés helyét mindig még külön is kibéleljük. Dr. PARRAGHY PÁL KÖZLEKEDi SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 31. 1. Az utolsó munkaszüneti napon az I. osztályú útként vagy nemzetközi forgalmat lebonyolító útvonalként megjelölt közutakon tilos közlekedni a) a 2500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel és járműszerelvényekkel április 1-től szeptember 15-ig 7—11 óra között; b) a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel és a különleges gépjárművekkel április 15-től szeptember 30-ig 15—21 óra között; c) a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járművekkel és olyan járműszerelvényekkel, amelyek legnagyobb hosszúsága a 7 métert meghaladja, április 15-től szeptember 15-ig 14—20 óra között. 2. Ha álló járművön kék fény világít a) a többi jármű vezetői kötelesek járművüket minden esetben azonnal megállítani; b) a többi jármű vezetői kötelesek a körülményeknek megfelelően haladási sebességüket csökkenteni, esetleg járművükkel megállni; c) a többi jármű vezetői mindig kötelesek haladási sebességüket csökkenteni, nem kötelesek azonban járművüket megállítani. 3. Ha a narancssárga színű figyelmeztető fényjelzéssel ellátott járművek vezetői e fényjelzést használják, a) más járművek vezetői minden esetben kötelesek járművükkel azonnal megállni; b) más járművek vezetői ilyen esetben kötelesek a körülményeknek megfelelően haladási sebességüket csökkenteni, esetleg járművükkel megállni: c) más járművek vezetőinek nem szabad ilyen járművet megelőzniük. 4. A személy- és tehergépkocsik, az autóbuszok, a vontatók, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorok kötelező minimális felszerelésébe tartoznak a) tartalék izzók; a külső világító berendezésekben használt izzólámpák minden fajtájából legalább két-két darab; b) tartalék izzók; a külső világító berendezésekben használt izzólámpák minden fajtájából egy-egy darab; c) tartalék izzók; a külső és a belső világító berendezésekben használt izzólámpák minden fajtájából legalább egy- egy darab. 5. A személy- és tehergépkocsik, az autóbuszok és a vontatók kötelező minimális felszerelésébe tartozik a) póttömlő és tömlőjavító készlet; b) kerékpánttal és előírásos méretű gumiabronccsal ellátott pótkerék; c) tartalék szelep be tát a tömlőbe. 6. Ahol az itt ábrázolt jelzőtábla gyalogosok számára fenntartott sávot vagy járdát jelez, a) ott csak gyalogosoknak és velük egyenrangú személyeknek szabad halad- niok; b) ott 15 éven aluli kerékpárosnak haladnia szabad; c) ott kerékpárját toló kerékpáros 'és betegszállító kocsival közlekedő testi fogyatékos személy is haladhat; segédmotoros kézikocsi használata esetén a sebesség nem haladhatja meg a 4 km/órát. BRNO TÁBOR 500 m 7. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) terelő útirányt jelző tábla; b) útelágazást előjelző tábla; a nyilak által jelzett irányban a távoli úticélt vagy úticélokat, esetleg ezek alatt a közelebbi úticélt nevezi meg, valamint az útelágazás távolságát jelzi; c) útirányjelző tábla (két cél megjelölésével). 8. Az ábrázolt útkereszteződésen utolsóként halad át: a) a 2-es jelű jármű; b) az 1-es jelű jármű; c) a 3-as jelű jármű. Helyes válaszok: 98 ‘ll ‘»9 ‘RS ‘ók ‘RE ‘RZ ‘RT
