Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-30 / 44. szám
/ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója évről évre ismétlődő alkalom nemcsak arra, hogy emlékezetünkbe idézzük az emberiség történelmének e legnagyobb fordulóját, hanem lehetőség arra is, hogy visszatekintsünk a forradalom teremtette új világ művészeti alkotásaira, s megismerkedjünk a megújult művészet újabb termésével is. A mi népünk sorsát is a boldog emberi élet kiteljesedése felé indító történelmi pillanat emlékét már hagyományosan szovjet filmbemutatókkal is ünnepeljük. A szovjet filmek fesztiválján műsorra tűzött alkotások nemcsak a sorsmeghatározó eseményeket idézik, hanem szellemiségükkel azokat a változásokat is, melyek a történelmi jelentőségű napok óta az új világban, hömpölygő mindennapjainkban történnek. Ezek a filmek arra a küzdelemre emlékeztetnek, amely hat évtizede folyik a legemberségesebb társadalom megteremtéséért, történelmi diadalok, egyéni sikerek és kudarcok, a közösség fel- emelkedéséért vívott harc közepette. Milliók és milliók értik és szeretik a szovjet filmeket, melyek mindig Is nagy hatással voltak a nézőkre. Eizensteintől a mai fiatal rendezőkig elsősorban az őszinteség, az erőteljes, hiteles és meggyőző ábrázolás- mód ragadta meg a filmbarátok figyelmét. Nem csoda, hiszen a szovjet filmművészet zászlaján olyan remekművek címe sorakozik, mint az Október\ Az anya, a Patyomkin páncélos, A föld, majd az Emberi sors, a Szállnak a daroak, a Ballada a katonáról, az Iván gyermekkora, A katona apja, •a Tiszta égbolt, Az első tanító, a Rubljov, a Kortársaink, s csak emlékeztetőül még néhány az erőteljes, a hagyományt és új művészi törekvést egyesítő művek közül: A tűzön nincs átkelés, Ragyogj, ragyogj, csil lagom, Elfelejtett ősök árnyai. Facsemeték, Fekete tollú fehér madár — és hosszan lehetne folytatni még a sort a szovjet filmművészet gazdag terméséből. A hatvanadik évfordulóra rendezett szovjet filmfesztivál célja — az ünnepélyes megemlékezésen túl — nemcsak a múlt felidézése, hanem a szovjet filmművészet élő hagyományainak, humánus és forradalmi szellemének érzékeltetése. A bemutatott filmek arról tájékoztatják a nézőket, hogy a mai alkotók miként folytatják a népi forrásokból táplálkozó szovjet filmművészet tradícióit, hogyan viszik tovább napjainkban azt a zászlót, amelyre a szocializmus programját és az igazság ügyének szolgálatát tűzték. Ünnep számunkra a szovjet filmek fesztiválja, mert lehetővé teszi a to- vább-bontakozó és a sok-sok remekművet teremtő szocialista filmművészettel való gyakoribb találkozást. A november 3-a és december 12-e között megrendezendő szovjet filmek fesztiváljának egyik legjelentősebb alkotása a Bizalom. A szovjet—finn közös vállalkozásban készült mű egyetlen nap eseményeit jeleníti meg: Lenin, a világ első munkás-paraszt kormányának elnöke 1917. december 31-én történelmi jelentőségű dokumentumot írt alá s ezzel szavatolta Finnország függetlenségét. Bár a film emlékezés és emlékeztetés, mondanivalóját tekintve mégis rendkívül időszerű, ugyanis a békés egymás mellett élés lenini politikáját példázza. A rendezők, Viktor Tregu- bovics és Edvin Laine a film címének szellemében domborították ki az alkotás alapgondolatát: a különböző társadalmi rendszerű országok között is megvalósítható a békés egymás mellett élés politikája, ennek azonban kölcsönös bizalmon kell alapulnia. A népes szereplőgárdából kiemelkedik Kirill Lavrov leningrádi színész, aki Lenint kelti életre. Attraktív környezetben, egy külkereskedelmi vállalat kiállítótermeiben játszódik az ... és más hivatalos személyiségek című film cselekménye. Egy nagy nyugati cég képviselői szovjet termékek vásárlásáról tárgyalnak szovjet partnereikkel. Nehezen jutnak közös nevezőre: a nyugati fél csak a saját hasznát és önös érdekeit tartja szem előtt s a tárgyalásokat a japán konkurrencia Is hátráltatja. Vajon dűlőre jutnak-e és megkötik-e az egyezményt? Szemjon Aranovics rendező izgalmasan pergeti a cselekményt, célja azonban nem csupán a szórakoztatás, hanem elsősorban az, hogy a nézők elé tárja, milyen igényes munka, nehézségek előzik meg egy-egy nemzetközi egyezmény aláírását. Az érdeklődéssel várt filmben két népszerű és remek színészt is láthatunk: Vjacseszlav Tyihonovot és Irina Mirosnyicsenkót. Chilei és szovjet filmesek közös munkája az Éjszaka Chile felett. A nagyhatású film a Pinochet kormánySzovjet-finn koprodukcióban készült a Bizalom című film; Lenin szerepében Kirill Lavrov leningrádi színészt láthatjuk zat népirtó módszereit és a fasizmus mai arculatát leplezi le. Sebastian Alarcon és Alekszandr Koszarev alkotása dokumentumhűséggel — de művészi megfogalmazásban — azt példázza, hogy nincs semleges magatartás, az egyetlen lehetséges út a harc a fasizmus ellen. Az alkotók egy fiatal építész — Grigorij Grigoriu alakítja (A cigánytábor az égbe megy főszereplőjeként ismertük meg) — szemével láttatják a fasiszta puccsot és az azt követő napokat, amikor a junta emberei a santiagói stadiont koncentrációs táborrá változtatták s a haladó erőket a legkegyetlenebb módszerekkel igyekeztek megtörni. A film — mely a nyári moszkvai fesztiválon különdíjat kapott — tisztelgés a meg nem alkuvó és elszánt chilei nép előtt. Borisz Vasziljev forgatókönyve alap-' ján — Leonyid Bikov rendezésében — készült a Mentek, mentek a katonák. Az alkotás háborús film, de nem a szó hagyományos értelmében. A rendező ugyanis nem a történelmi eseményeket rekonstruálja, hanem újszerűén közelíti meg a témát. A történet két síkon mozog: a jelen a múlt eseményeivel váltakozik — lírai képsorokban. Hol mai fiatalokat láthatunk a vásznon, hol a második világháború névtelen katonái, hősei tűnnek fel, amint az ukrán földet védelmezik. Mélységes humanizmus, sajátos rendezői meglátás jellemzi a filmet, a humoros jelenetek komorabb hangvételűekkel elegyednek. Három jó barátról szól Tyimur Zo- lojev alkotása, A vakáció elmaradt. A rendező a filmben nemcsak a barátság ás együvé tartozás problémáját veti fel, hanem az egymás iránt érzett felelősség kérdésével is foglalkozik. Mondanivalóját azonban érdekes történetbe ágyazza, bemutatva egy-egy barát munkáját és magánéletét is. Lélektani elemekkel átszőtt bűnügyi film Az ügy elhúzódik; a krimiben egy idősebb nyomozó munkáját kísérhetjük figyelemmel, amint egy gyilkosság körülményeit, illetve a vádlott bűnösségét vizsgálja. Megfontoltan és körültekintően kezeli az eseteket, ezért is áll szőrszálhasogató ember hírében. Amikor a vizsgálat lezárul, s az ügy látszólag tisztázódik, a nyomozó még mindig kételkedik, újabb részletekre figyel fel, újabb igazságokra derít fényt, s a nyomozást kezdi elölről... A film főszerepét a nálunk is jól ismert kitűnő karakterszínész, Leonyid Leonov játsz- sza. A fesztiválhoz kapcsolódva az ország számos városában és községében ünnepi filmvetítéseket, illetve filmnapokat rendeznek. A stúdióhálózatban felújításban műsorra tűzik a szovjet filmművészet több, már klasszikussá vált alkotását, bemutatják a nemzetiségi filmstúdiók műveit, valamint retrospektív vetítéseket tartanak Kortársaink a szovjet filmekben és A Szovjetunió történelme címmel. A filmforgalmazók nem feledkeztek meg a legfiatalabb nézőkről sem; a barátsági hónapban az idén is rendeznek gyermekfilmfesztiválokat, Szlovákia mintegy száznyolcvan mozijában. TÖLGYESSY MÁRIA ...és más hivatalos személyiségek; jelenet a filmből - jobbra Vjacseszlav Tyihonov X. 30. o N w 3 io OinuiiT Filmek DlülJlll — — — — — — — — — " —■ — ■
