Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-23 / 43. szám
Ezzel a csapattal kezdték meg szereplésüket a Spartak Komárno ökölvívói az első ligában Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. ^Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Hirdetőiroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon. 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgólat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tlaée, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. ÓtiJ szó Index: 4f!097' A mikor a múlt év végén a komáromi (Komárno) TJ Spartak ökölvívói megnyerték a II. ligát, és győztesen kerültek ki az I. ligába jutásért vívott selejtező mérkőzésekből, a város sportszerető közönsége ujjongott az örömtől végre I. ligás csapatunk van! Az akkori lelkesedés azóta nem lankadt, minden mérkőzés iránt óriási az érdeklődés a városban. A csapat tagjai lelkiismeretesen készülnek a bajnoki mérkőzésekre, éppen ezért nemcsak a komáromi, hanem az ökölvívósport iránt érdeklődő, eredményeit az ország minden pontján figyelő emberek is megdöbbenve, jócskán elcsodálkozva olvasták ,a napisajtóban nemrég megjelent hírt: RH Űstí nad Labem—Spartak Komárno 20:0! Komáromban nemcsak a vereséget követő napokban, de még most is sok szó esik erről a mérkőzésről. — Nem tudom, hogyan történhetett ... nálunk az ökölvívásnak nagy hagyományai vannak, és a mostani csapatban is tehetséges fiatalok, sőt mi több, országos hírű öklözök szerepelnek. Ilyen nagy vereséget szenvedni. Sehogy se értem ... Egy idősebb ember kesergett így a napokban Komáromban beszélgető partnerének az Európa-szállóval szemben levő parkban, mert még mindig nem tudott belenyugodni a vereségbe. Jól ismerhette ezt a sportágat, mert beszélt az egykori futballpályán —, Ráczkertben — megrendezett hajdani mérkőzésekről, és az akkori nagy hírű ökölvívókat emlegette, mondván, hogy azokat nem lehetett volna ilyen arányban megverni. — Tény, hogy nagyok voltak a régiek — mondotta a másik férfi —, de az első ligába sohasem kerültek fel, mint a maiak! E beszélgetésfoszlány kíváncsivá tett: valóban miért is szenvedett súlyos vereséget két héttel ezelőtt a komáromi csapat? Felkerestem Jády Károly első osztályú edzőt, a Csehszlovák Központi Edzői Testület tagját, a szlovák ökölvívó-válogatott és egyben a TJ Spartak Komárno vezető edzőjét. — Hogy is történt? — kérdeztem az ismert szakembertől. — Nem ért váratlanul a vereség és az eredmény sem — mondotta. Több, reményekre jogosító fiatalt próbáltam ki, főleg olyan ökölvívókat, akiknek az állandó szereplésére már a jövő idényben számítok. Kár lenne tragédiának tekinteni az eredményt. Túlzás nélkül kijelenthetem: idei terveinket, elvárásainkat nem hiúsítja meg ez a vereség, ugyanis, amikor felkészültünk az I. ligába való szereplésre, a bentmara- dást és a csapatépítést tűztük ki célul, s azt hiszem, ez sikerült, sőt, ha megnyerjük az Ostrava és a Décín elleni mérkőzéseket — s ahogyan az erőviszonyokat ismerem, ennek nincs különösebb akadálya —, az ötödik, de talán még a negyedik helyen is végezhet csapatunk. Jády Károly elmondotta, hogy szükségesnek tartja a „mély vízbe dobást“, vagyis a fiatal tehetségek bajnoki mérkőzésben való kipróbálását, mert más az edzés, és' más az, ha elsőligás mezőnyben bajnoki pontokért folyik a küzdelem. Ez persze lámpaláz, az ellenfél túlságos tisztelete nélkül nem megy, ahogy az ústíi súlyos vereség is mutatja. Egyszer azonban el kell kezdeni ... Ennyit tehát a 20:0-ről. A komáromi ökölvívóknak az idén még meg kell ciusában készül el. Addig a Szakszervezetek Házában rendezzük meg a bajnoki mérkőzéseket, ahova mindössze 500 ember fér be. Mintegy háromszor annyian — sajnos — kint rekednek. A sportcsarnok mielőbbi elkészülését mindannyian várjuk, mert városunkat nagy megtiszteltetés érte: 1979 márciusában vagy áprilisában itt rendezik meg a csehszlovák ökölvívó-bajnokságot, s ehhez már korszerű, a célnak mindenképpen megfelelő épületre lesz szükségünk. — Hol tartják az edzéseket? — A magyar gimnázium tornatermében naponta kétszer edzünk. a bajnoki mérkőzést megelőző héten pedig egyhetes edzőtáborba vonul a csapat. Legtöbbet az őrsújfalusi (Nová Stráz) kempingjében tartózkodunk, ahol naponta háromszor tartunk edzést. Kihasználom az újság nyilvánosságát és köszönetét mondok Horváth Józsefnek, a komáromi magyar gimnázium igazgatójának, aki készségesen rendelkezésünkre bocsátotta az iskola tornatermét és ezzel nagyban hozzájárult a csapat jó felkészüléséhez. Sajnos a tornateremben — helyszűke miatt — nem állíthatunk fel szorítót, pedig a taktikai felkészülés ezt igényli, ugyanis nem körülhatárolt területen nem kaphatnak teljes értékű szakoktatást ökölvívónik arról, hogyan Jöjjenek ki“ a szorító sarkából, ha az ellenfél oda- kényszeríti őket. Ahogyan mi mondjuk: érezni keli a szorítót, a benne levő távolságokat, tudni kell gazdálkodni a hellyel és így tovább. Nos. szabad területen problematikus az ilyen igényű felkészülés. — Kik érik el a legkiegyensúlyozottabb eredményeket? — Kovács Tibor, Václav Malatinec és Szeded Károly. Az első kettő az idén Karlovy Varyban megrendezett csehszlovák bajnokságon a második, Szeder a harmadik lett. Vele kapcsolatban mondom el, hogy az idei elsőligás bajnoki mérkőzéseken mindössze egy vereséget szenvedett. Jády Károly vezető edző még elmondotta, nagyon örül annak, amit a komáromi járási és városi szervek a csapat i. ligába kerülése alkalmából tettek. A csapat jó szereplését előmozdító intézkedések foganatosításával kapcsolatos ígéreteiket maradéktalanul megtartották, amit az ökölvívók az idén — mint bemutatkozó együttes — a középmezőnyben való elhelyezkedéssel, a későbbiekben pedig esetleg dobogós hely megszerzésével hálálnak majd meg. KOMLÚSI LAJOS mérkőzniük Dubnica, Decin, Galánta és Olomouc csapatával. — A fiatalítást már régen elkezdtük — mondotta az edző. Kovács Tiboron és Václav Malatinecen kívül ma valamennyi öklöző közelebb van a 20. mint a 30. életévéhez. Az Ostí nad Labem elleni mérkőzésen Krúdy György, Hajdók István, Ondrej Bofansk^, Ladislav Ciliak, Paál Attila és Gyerák Lajos hiányzott abból a keretből, mellyel .az I. ligába való bejutáskor megkezdtük a küzdelmeket. Hajdók és Bofansky ugyan ma is aktív tagja az első csapatnak, de egyikük sérült volt, a másik túllépte a súlycsoportját. — A fiatalok idővel „beérnek-e“, vagyis helyt tudnak-e úgy állni, mint a sikeresen szereplő kezdő csapat tagjai? — Bízom bennük, technikai felkészültségüket, erőnlétüket is jól ismerem. Meggyőződésem, hogy sok örömet szereznek még az ökölvívást szerető, hozzá értő komáromi szurkolóknak. — Nem sértődnek meg azok ,a szo- rítóban már oly sok nagyszerű sikert elért idősebb ökölvívók, akik a fiatalítás miatt nem kerülnek be az első csapatba? — Szó sincs róla! A komáromi ökölvívók példamutató magatartása, a csapat tagjai közötti sportbaráti viszony a járás határain túl is ismert. Nem is szólva arról, hogy rangos B csapatufik is van, melyben számítunk a szereplésükre. Mi sportszeretetre, és nem karbeilleszkedett a kollektívába, és kiváló eredményeivel hozzásegítette a Spar- takot a II. liga és a selejtezők megnyeréséhez, de ez év július elsején lejárt a szerződése és visszatért az egyesületébe. Rajta kívül soha nem szerepelt vendégjátékos a Spart.akban. — Évente sok kínálat érkezik szakosztályunk vezetőségéhez az ország különböző pontjairól — mondotta az edző —, de olyan nagyszámú és így a jövőt illetően igen kecsegtető saját keBeszelgetes Jady Károllyal, a TJ Spartak Komárno ökölvívócsapatának vezető edzőjével rierhajhászásra neveltük ökölvívóinkat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az eredményeket nem értékeljük, de felelősségteljesen kijelentem,' hogy — csakúgy, mint az olimpián — nálunk is a részvétel, a sportolás a fontos. A TJ Spartak Komárno ökölvívószakosztálya főleg a saját nevelésű sportolók szereplésének biztosít tág teret. Serdülőkoruktól foglalkoznak a fiatalokkal és jó közösségi szellemben nevelik őket. Volt rá példa, hogy ga- lántai vendégjátékos, Rácz Lajos is szerepelt a komárnói csapatban. Jól retünk van, hogy eltekintünk más klubok ökölvívóinak a szerepeltetésétől. Ez szilárdítja a már említett jó közösségi szellemet, és egyúttal növeli is ökölvívóink népszerűségét, hiszen a fiatalok mindegyikét jól ismerik a szurkolók kicsi koruktól fogva. — Mennyien tekintenek meg egy bajnoki mérkőzést? — Lényegében kevesebben, mint amennyien valójában szeretnének. Sajnos, az 1000—12000 néző befogadására alkalmas új sportcsarnok — az építők ígérete szerint — csak a jövő év márIzgalmas pillanatok a szorítóban. A kép jobb oldalán Matkovics Béla, a Spartak ökölvívója, a csehszlovák válogatott keret tagja. (Ladislav Eliá§ felvétele)