Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-30 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. OKTÓBER 30. VASÁRNAP X/44 BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 300. SZÁM ÄRA 1 KORONA A szerelőcsarnok bejáratánál még „csak“ vihar korbácsolta tengerzúgásra emlékeztet a zaj, és viszonylag jól hallható a beszéd. Ezért itt érdeklőd­tünk, melyik hajótesten dolgozik a Tokár-brigád? — A harmincnyolcason — válaszolta egy fiatal mun­kás, és a füstös, kormos csarnok teteje felé muta­tott. Kísérőm tudta, melyik a harmíncnyolcas. Most már én is tudom, miután az egyre növekvő zajban, a he­gesztőpálcákról szétröppenő fényszilánkok, a gumi­csövek, kábelek és acéllemezek között verejtékező homlokkal felkapaszkodtunk egy épülő folyami­tengeri teherszállító hajó felépítményére, melyre több helyen is ráírták krétával: 38. Az elénk táruló kép ama szalmakazalra emlékeztetett, melyben az elveszett tűt akarják megtalálni. A nagy sürgés-for­gásban mintegy félórányi keresés után megtaláltuk — persze nem a tűt, hanem a brigád négy tagját. Nem véletlenül, hanem az ő cselekvő hozzájáru­lásukkal érte el a zaj itt a tetőfokát, mert egyen- getőkről lévén szó, egyik kezükben autogénpisztoly- lyal puhították a fémet, a másikkal akkorákat „sóz­tak“ egy jókora kalapáccsal a deformált lemezekre, hogy beleremegett a hatalmas hajó váza. — Tokár Ferdinand vagyok, a brigád vezetője — mondotta egy szimpatikus, mosolygós ember, amikor lejöttünk a hajóról és kerestünk egy csendes he­lyet. — A csoport hattagú, rajtam kívül Jeriga And­rás, Pavlik Gyula, Pavlik Jenő, Bozsik János és Var­ga József dolgozik a brigádban. 1970-ben kapcsolód­tunk be a szocialista munkabrígád cím elnyeréséért folyó versenybe, és 1972-ben már elnyertük a bronz fokozatot. Ez a csoport a legnehezebb munkák egyikét végzi a komáromi (Komárno) Hajógyárban. Amikor a he­KAROL VLCKO felvétele csoport — melynek átlagos életkora 34 év — 1965- től egyengeti a lemezeket. Betegség, szabadság nem befolyásolja teljesítményüket, mert a brigád távol­levő tagjának munkáját is elvégzik. A 4030-as-üzem­részlegen dolgozó bronzérmes brigád munkáját Kelemen András mester nagy hozzáértéssel irányítja és nem lehet panasza, mert a Tokár-brigád havonta átlagosan 135 százalékra teljesíti a rábízott feladato­kat. — Üzemünk főleg szovjet megrendelésre dolgozik — mondotta a brigádvezetö —, ezért minden erőnk­kel selejtmentes munka végzésére törekedünk. Az utolsó három RMNL jelzésű, 2700 tonnás teherhajó kormányállását olyan jó minőségben sikerült átad­nunk, hogy a megrendelőnek egyetlen negatív észre­vétele sem volt. A brigád tagjai a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának tiszteletére értékes kö­telezettséget vállaltak: növelik a munkatermelékeny­séget, kifogástalan munkát végeznek, és — mivel az üzem érdekei így kívánják — öt szabad szombaton dolgoznak. Eddig már hat szombaton vették kezükbe a kalapácsot. — Nagyon komolyan vesszük a felajánlást — mondotta Tokár elvtárs. — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a Nagy Október nélkül nem dolgozhat­nánk egy ilyen nagy üzemben, és nem készíthet­nénk igényes úszóműveket. Ezért nemcsak a vállalás teljesítésére, hanem a túlszárnyalására törekedünk. Amikor néhány órával a beszélgetés után elhagy­tuk az üzemet, nagy távolságból is lehetett hallani az ütemes kalapácsütéseket. — Egyengetnek a Tokárék — mondotta a kísérőm, és nemes fény táncolt a szemében. KOMLÓSI LAJOS gesztök a vastag fémlemezekből összeforrasztják a hajó külső héját, a felépítményeket és az oldalfala­kat, ekkor jönnek Tokárék a nagy kalapácsokkal és kiegyenesítik a ferdüléseket. — Ezt a munkát egyelőre nem lehet gépesíteni — mondja Tokár Ferdinand, mert az emberi szemet nem tudja helyettesíteni a gép. Azt csak ml tudjuk, hol görbe a lemez -és a sokéves tapasztalat alapján azt, hol és milyen erővel kell ráütnünk, hogy kisi­muljon. Egyszóval: tudjuk, hogyan viselkedik az anyag. Minden hasonlat sántít', így az is, amikor azt mondom: olyanféle munkát végzünk, mint a szabók, amikor a kész ruhát kivasalják. Csakhogy a mi va­salónk — a lemezek vastagságától függően — a nehéz, olykor tízkílós kalapács. De megszoktuk már, és a zaj se zavar bennünket. A brigádvezető 26 éve dolgozik a gyárban és a BRONZÉRMES BRIGÁD

Next

/
Thumbnails
Contents