Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-23 / 43. szám

X. 23.

A nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció ma már nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a kisebb és a közepes országok feldolgozó ipara a szakágazatok döntő többségében elérje a gazdaságos és hatékony termeléshez szükséges sorozatnagyságot. Ez a megállapítás a Szovjetuniót kivéve valamennyi KGST-országra vonatkozik, s a gépipar szakaszán már ma is számos példa bizonyítja a szocialista gazdasági integráció, illetve ezen belül a szakosítás és a kooperáció hatását.

Az optimális sorozatnagyság elérésén kívül az is nagy jelentőségű, hogy a tervszerűen megvalósított együttműködés figyelembe veszi az egyes országok földrajzi és gazdasági feltételeit, geológiai adottságaik, természeti kincseik és egyéb erőforrásaik előnyös kihasználásának lehetőségeit, emellett a termelési ágazatok történelmi hagyományait is, továbbá az együttműködő államok közös érdekeinek megfelelően a kölcsönös gazdasági kiegyenlítődés útjait és követelményeit. Világos tehát, hogy a szocialista gazdasági integráció fejlesztése komplex jellegű feladat, amit csak dialektikuson, koordináltan, a területi, a nemzetiségi és a nemzetközi szempontok célszerű érvényesítésével lehet megvalósítani.

A szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program megvalósításában ezért rendkívüli jelentőségűek az előkészítő szervezési munkák és intézkedések. Ezek közé tartozik a prognózisok kidolgozása a gazdaság, a tudomány és a technika fő területein, a legfontosabb népgazdasági ágakra és termékfajtákra vonatkozó hosszú távú tervek koordinálása, az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek egyeztetése, egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt tagállamok által történő együttes tervezése, valamint a tapasztalatcsere a KGST-országok között a tervezési és gazdaságirányítási rendszerek tökéletes! tésében.

Szerteágazó és nagy körültekintést igénylő munka előzi meg tehát a két- és a sokoldalú szakosítási megállapodások, valamint a termelési kooperációra vonatkozó szerződések kidolgozását. A tagállamok központi tervező szervei az illetékes minisztériumok és gazdasági szervezetek bevonásával az elmúlt évek folyamán fokozatosan kialakították a szükséges feltételeket a nemzetközi szakosítás elmélyítéséhez, a vállalatok konkrét termelési együttműködéséhez, melyek eredményei fokozódó mértékben tapasztalhatók a nemzetközi vásárokon is, különösen a brnói nemzetközi gépipari vásáron.

MÁSODIK HELYEN AZ NDK

A csehszlovák—szovjet gépipari együttműködés fejlődésével az előző részben már foglalkoztunk. A Szovjetunió után hazánk külkereskedelmi partnereinek sorában az NDK áll a második helyen. A két ország kölcsönös áruforgalmának értéke 1950 óta több mint 25-szörősére növekedett, s 1976-ban elérte az 1,6 milliárd rubelt. Úgyszintén Csehszlovákia is második helyen szerepel az NDK partnerei között.

A kereskedelmi kapcsolatok fejlődését jelentősen elősegítette Csehszlovákia és az NDK Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Közös Bizottsága, amely 1957 óta működik, s ez év márciusában tartotta jubileumi 20. ülésszakát. A jubileumi ülésszak többek között azt is megállapította, hogy a szakosítás és a kooperáció biztatóan fejlődik a két ország között. A megelőző 19. ülésszak óta például 42 szakosítási és kooperációs szerződést kötöttek, főleg a gépipar, az elektrotechnika, az elektronika, a vegyipar és a fogyasztási cikkek gyártása területén.

Az NDK Csehszlovákiába irányuló kivitelében a gépipari termékek részaránya 61,3 százalékos, a csehszlovák kivitelben pedig 58,5 százalékos. A kereskedelmi forgalom teljes volumenében jelenleg mintegy 22 százalékot ér el a szakosított termelés, ami 1980-ig előreláthatóan 30 százalékra növekszik. Érdemes megemlíteni, hogy a szocialista országokkal kötött szakosítási szerződéseink számát tekintve az NDK áll az első helyen, a szerződések értékvolumene szempontjából azonban a Szovjetunió kerül az élre.

Csehszlovákia főleg energetikai és vegyipari berendezéseket szállít az NDK-ba. Az előbbiek között kiemelkedő helyen szerepelnek az átszivattyúzó vízi csúcserőművek berendezései. A Skodaexport például csaknem 24 millió rubeles szerződés keretében szállítja a markersbachi erőmű berendezéseit. Külön fejezetet képeznek a két ország közötti vegyipari együttműködés gépipari szállításai, valamint a mezőgazdasági gépek kölcsönös szakosított szállításai. Széles területet ölel fel továbbá a szerszámgépek gyártásában megvalósuló kooperáció. A Tatra tehergépkocsik gyártásának fejlesztéséhez például az NDK szállította a szupernehéz alakitó préseket. A TOS Kufím vállalat és a karl-marx-stadti VEB Werkzeugmaschienenkombinat a 19. brnói nemzetközi gépipari vásáron további fontos szerződést kötött a szerszámgépek egyes részegységeinek kölcsönös szállítására.

Fontos szerepe van az olyan gépipari együttmü- désnek is, amely az egyes országok területén található nyersanyagok kitermelését segíti elő. Csehszlovákia például gépeket szállít a kálisó fejtéséhez az NDK-ba, s így az NDK Csehszlovákia szükségleteit is hosszú időre tudja fedezni káliumból. Hasonló irányú együttműködés bontakozott ki Csehszlovákia és Lengyelország között, éspedig a lengyel kén és réz kitermelésében.

SZÉLESEDŐ KAPCSOLATOK LENGYELORSZÁGGAL

Lengyelország a harmadik helyet foglalja el külkereskedelmi partnereink sorában, ami fordítva is fennáll. A 6. ötéves tervidőszakban a csehszlovák— lengyel áruforgalom értéke feltételezhetően eléri a 6,4 milliárd rubelt, ami a megelőző tervidőszakhoz viszonyítva 106 százalékos növekedést jelent.

Csehszlovákia és Lengyelország eddig 40 szakosítási szerződést kötött, s a szakosított és kooperációs

INTEGRÁCIÓ

A

GÉPIPARBAN

III. Az erőforrások

■ •• •• ■// ••

kölcsönösen előnyős

hasznosítása

illllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillll

szállítások értéke 1977-ben eléri a 240 millió rubelt. Ez a jelenlegi kölcsönös áruforgalomnak több mint 21 százalékát jelenti, s ez az arány a tervidőszak végére a jelek szerint 30 százalékra növekszik. Lengyelország főleg mezőgazdasági, útépítő és építőipari gépeket, vasúti és energetikai berendezéseket szállít Csehszlovákiába. A KGST keretében gyártott 194 építőipari gép közül Lengyelország 62 gépre szakosította a termelését, s ezzel itt az építőipari gépek gyártása az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazattá vált

A két ország gépipari együttműködésének egyik legfontosabb területét p Zetor és az Ursus traktorok kooperációban történő gyártása képezi. Ez az együttműködés még 1962-ben kezdődött. 1976 végén újabb megállapodást írtunk alá a 80 lóerőnél nagyobb teljesítményű traktorok kooperációban történő gyártására. A fő részegységek szakosított gyártása és azok kölcsönös szállítása lehetővé teszi, hogy p partnerek mindegyike 1980-ig évi 8000-re, öt évvel, később pedig 20 000-re növelje a nagy teljesítményű traktorok gyártását.

Tovább szélesedik az együttműködés a gépkocsi- gyártásban, a csehszlovák ipar például alvázakat

A brnói vásár egyik aranyérmét megérdemelten kapta a Královo Pole-i Gépgyárban készített pirolízises etiléngyártó kemence a hozzá tartozó hulladékhő- hasznosító berendezéssel együtt. Az etilén gyártási folyamatában fontos lépés a pirolízises gázok hirtelen és gyors lebütése. A brnói vásáron eredeti nagyságában bemutatott és a kép hátterében látható hul- ladékhő-hasznosító berendezés az igy elvont hőt gőz- fejlesztésre használja fel, ami az etiléngyártás folyamataiban hasznosnl. Ezzel lényegesen csökken az etiléngyártás energiaszükséglete és termelési költsége (A szerző felvétele)

szállít a Jelez autóbuszokhoz, karburátorokat és önindítókat más gépkocsikhoz.

A csehszlovák—lengyel kohóipari együttműködés egyik eredményesen fejlődő példája a vízvezetékcsövek és idomok szakosított gyártása. Ez az együttműködés már két évtizedre tekint vissza. A Lengyel Egyesült Öntödékben a szűkebb átmérőjű csövek és idomok gyártására szakosították a termelést, míg a csehszlovák Vaskohászati Művek üzemei a szélesebb átmérőjű csöveket gyártják. A kölcsönös szállítás terjedelme mindkét fél részéről elérte az évi 38 ezer tonnát.

Habár nem tartozik szorosan a gépipari együttműködés területéhez, mégis meg kell említeni azokat az építési munkákat, amelyeket a Budimex és Poli- mex-Cekop külkereskedelmi szervezetek közvetítésével lengyel vállalatok végeznek Csehszlovákiában. Főleg élelmiszeripari hűtőházak, gabonasilók, húskombinátok, cementgyárak, kénsavgyárak és egyéb vegyipari üzemek építéséről van szó. A lengyelek erőműveket is építenek Csehszlovákiában. A 800 MW-os Tusimice II erőmű megépítése után a Poőe- rady II erőmű építése van folyamatban, s az elmúlt év végén kötötték meg a szerződést az 1050 MW-os Prunérov II erőmű építésére, melynek a tervek szerint 1892-ig kell elkészülnie. A lengyel építők jelentős feladatokat teljesítenek továbbá az Elba és a Moldva folyók hajózhatóságának fejlesztésében, azzal a céllal, hogy a jövőben a jelenlegi 500 tonnás fehérhajók helyett 1500 tonnásak is közlekedhessenek ezen a vízi úton. Mindez a lengyel ipar fejlettségét bizonyítja, amely nemcsak egyedi gépeket, hanem egész beruházási komplexumokat is képes exportálni, kihasználva a lengyel gazdaság szakosított fejlesztésének eredményeit.

SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYARORSZÁGGAL

Bár az említett országok után Magyarország a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban való 9,5 százalékos részvételével a negyedik helyen szerepel, a két ország között megvalósuló gazdasági együttműködés mégis igen sokoldalú, s a kooperáció és a szakosítás számos területen biztatóan fejlődik. A kölcsönös árucsere-forgalom az utóbbi ötéves tervidőszakban évente 12,2 százalékkal növekedett, amiben jelentős részt képviselnek a szakosított termékek. A két ország külkereskedelmi forgalmának értéke tavaly megközelítette a 800 millió rubelt, ami az idén tovább növekszik, s körülbelül 22 százalékos lesz a szakosítási és kooperációs megállapodások alapján gyártott termékek aránya.

Az utóbbiak között kiemelkedő helyen szerepel a közúti járművek kooperációban történő gyártása. Magyarország például mellső és hátsó hidakat szállít a csehszlovák autóbuszokhoz, valamint torziós tengelyeket a tehergépkocsikhoz, Csehszlovákia viszont hidraulikus sebességváltókat szállít az Ikarus autóbuszokhoz. Az idén további 200 csuklós autóbusz érkezik a csehszlovák városokba, helyettük Csehszlovákia Tatra és Skoda teherautókat, s ebben az évben mintegy tízezer személygépkocsit szállít Magyarországnak.

Csehszlovákiában és Magyarországon különböző mezőgazdasági gépek készülnek kooperációs alapon, megemlíthetjük például a prostéjovi Agrostroj vállalatban gyártott SPS 420-as motoros járvaszecskázót, amelyhez .a győri Rába vállalat szállítja a meghajtó hidakat és a sebességszekrényt, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági gépgyár pedig a ZT-300-as kaszálót és az SB-220-as felszedő adaptert. Ide tartozik továbbá a Terra rendszerhez tartozó kisgépek kooperációban történő gyártása.

Úgyszintén jelentős a beruházási együttműködés a két ország között. A tlmacei Szlovák Energetikai Müvek sikeresen, határidő előtt szerelték fel a Du- namenti Hőerőmű hat 215 megawattos turbinát kiszolgáló kazánrendszerét, s most a Tiszai Hőerőmű építésénél folytatják a munkát. Csehszlovákia részt vesz a Magyar Államvasutak villamosítási és korszerűsítési munkálataiban, Magyarország ezzel szemben kenyérgyárakat, szállodákat, közöttük munkás- és diákszállodákat épít Csehszlovákiában.

Külön említést érdemel a számítástechnikai együttműködés, melynek keretében Magyarország még az idén 8 millió rubel értékben szállít számítástechnikai berendezéseket. Csehszlovákia a Videoton Művek második legnagyobb külföldi megrendelője, jelenleg már több mint 50 Videoton R-10-es számítógép dolgozik Csehszlovákiában.

Az említett példák természetesen távolról sem merítik ki a két ország közötti együttműkdödés területeit, hiszen továbbiakat sorolhatnánk fel a szerszámgépek, a könnyűipari gépek, a különböző cél- berendezések, műszerek szakosított gyártásával és szállításaival kapcsolatban. A magyar kivitelben főleg műszerek, elektrotechnikai cikkek, híradástechnikai gyártmányok, víztisztító berendezések szerepelnek, ezzel szemben a csehszlovák szerszámgépek, a textiliparban pedig az orsó nélküli fonógépek és a pneumatikus szövőgépek a magyar gépipar és könnyűipar korszerűsítését segítik elő.

Hasonló eredményekről számolhatnánk be a többi KGST-országgal, főleg Bulgáriával és Romániával kapcsolatban. Ezek az országok világraszóló sikereket értek el gazdaságunk gyors ütemű szocialista iparosításában, s ma fejlett iparukra támaszkodva gyümölcsözően vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban, a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának megvalósításában. Megemlíthetjük például a bolgár mezőgazdasági gépgyártás, az emelőtargonca-gyártás és a számítástechnika sikereit, Románia esetében pedig a traktorok és a gépjárművek gyártásában elért eredményeket. Mindez az idei 19. brnói nemzetközi gépipari vásáron is megnyilvánult, s a vásár alkalmából kötött szerződések jelentős mértékben elmélyítik Csehszlovákia együttműködését a KGST valamennyi országával.

MAKRAI MIKLÓS