Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-16 / 42. szám

P eti, Laci és Feri elvá­laszthatatlan jóbarátok. Ahogy mondani szokás: jóban és rosszban. Mindig szívesen se­gítettek egymásnak. A szám- tanpéldákat is közösen oldották meg. Amikor az őrs elhatároz­ta, hogy papírsárkányt készí­tenek, ők közösen dolgoztak. A vázat vékony fából farag­ták. Ez aránylag könnyű mun­ka volt. Azután a vázra ráerő­sítették a papírt, jó erősen le­ragasztották. Következett a dí­szítés. Laci kitűnő rajzoló, ezt a munkát rábízták. Laci az egyik sárkányra mosolygós Napot festett, a másikra vigyorgó Hol­dat, a harmadikra pedig nap­raforgót. Egyik szebb volt, mint a másik. Másnap erős szél fújt. Dél­után kimentek a rétre, és sár­kányt eregettek. Hosszú zsineg­re kötözték a papírsárkányt, azután nekifutás, dobás, a szél felkapta. Előbb az egyiket, az­után a másikat, végül a harma­dikot is. Egyre magasabbra szálltak a sárkányok. Alia győzték utánuk eregetni a zsi­neget. Peti kezéből ki is tépte a zsi­neg végét a magasba röppenő sárkány, hiába kapott utána. Szállt, szállt a sárkány. Az­után eltűnt a szemük elől. Mit tehettek? Semmit. — Ne búsulj! Petit. vigasztalták Az őrsvezető meg ezt mondta: — Lehet, hogy reggelre meg­fordul a szél járása, visszaröpí­ti a sárkányodat. Azután hazakísérték Petit, hogy ezzel is megmutassák: együttéreznek vele. Az őrsvezető ekkor meg azt mondta: — Reggelre megfordul a szél járása, visszaröpíti Peti sárká­nyát. Értitek? Értették persze. Reggelre Peti már el is fe­lejtette a tegnapi balesetet. Aho­gyan máskor szokása: indult az iskolába. A kapuhoz érve döb­benten állt meg: a kapu oszlo­pára erősítve ott röpdösött az elveszített papírsárkány. Meg­fordult a szél járása? Visszare­pítette? Nem akart hinni a sze­mének. Nézte, nézte. Azután le­dobta táskáját, kitárta a kaput, felmászott az oszlopra. Már ke­zében tartotta a papírsárkány zsinegét, amikor ráköszöntött Laci: — Szia! Jó reggelt! Azután Feri is: — Szevasz! Meg az Örs többi tagjai. Vé­gül az őrsvezető, aki csak eny- nyit mondott: — Szép ez a mai reggel. Jól -fúj a szél. Délután folytatjuk a sárkányok röpítését. Peti mosolygott, és egyszeri­ben mindjárt megértette, hogy miért szép ez a reggel. Higgyétek el pajtások, való­ban szép reggel volt. Kék zászlókkal Negyedszázaddal ezelőtt. 1952-ben alakult meg a Nénjet Demokratikus Köztársaságban a német pionírok egységes szervezete. Régebben két pio­nírszervezet működött. Az egyesítés után a német mun­kásmozgalom harcosának a nevét kapta meg az egységes pionirszervezet. Ernst Thäl­mann nevét használva egysze­rűen Thälmann Pionírszervezet a neve. A 6—14 éves gyerme­keket tömöríti és neveli de­mokratikus, szocialista szel­lemben. Ma már több mint 2 millió tagja van. Náluk a csa­pat elnevezés helyett a pionír- barátság elnevezést használ­ják. A raj elnevezése: pionír­csoport. Iskolánként szervezik a csapatokat. Legfőbb vezető­szervük a Központi Pionírta­nács. A pionírszervezet legjelentő­sebb szimbóluma az a vörös zászló, melyet Ernst Thälmann és Wilhelm Pieck arcképe dí­szít. Az első országos találko­zón, 1952-ben, Drezdában kap­ta ezt a szimbólumot a német pionírok egységes szervezete. Kék zászlókkal jelzik a csa­patok és a rajok, hogy a pio­nírok célja nyilvánvaló: a ba­rátságért, a békéért küzdenek. A pionírok nyakkendőjének színe is kék. így értelmezik a kék színt: a demokratizmusért, a barátságszerető Németor­szágért, az egész világ békéjé­ért küzdünk. Pionírszervezetük fő felada­tai: a pionírok szeressék meg a tanulást, a munkát, becsül­jék meg a dolgozókat, fejlesz- szék ki önmagukban a tudo­mány, a technika, a sport, a művészet iránti érdeklődést, le­gyenek tevékenyek, vegyenek részt minden iskolai és iskolán kívüli akcióban, törekedjenek a haladó szellemű világnézet kialakulására. így tehát a né­met pionírok legtermészetesebb feladata a tanulás, és az, hogv a jó tanulók kötelesek segíteni a gyengébbeknek. Nagyon sok akciót, szakcso­portot szerveznek a pionírok számára. Gyakorta rendeznek olimpiákat. Legjelentősebb a „Tudás olimpiája.“ Természete­sen, ezen a legjobbak, a leg­okosabbak, a legügyesebbek vesznek részt. A művészeti, technikai irányzatú szakcso­portok, a pionírsportolók fesz­tiválokon adnak számot tudá­sukról. Hagyományosan, hároméven­ként rendezik meg az országos pionírtalálkozót (Pioniertref­fen). Mindegyiknek más és más jelszava van. Több napig tart egy-egy pionírtalálkozó. Érdekes, hogy az általános jel­szón kívül minden napnak sa­ját jelszót adnak. Az országos pionírtalálkozók fontos mér­földkövei, útjelzői a német pionírok mozgalmának. Példásan szorgalmasak és pontosak a német pionírok. Aki találkozik velük, vagy le­velez velük, meggyőződhet er­ről. Mondjuk ki nyíltan: tanul­ni lehet tőlük a szorgalmat és a pontosságot. Nevelésüket a proletár in­ternacionalizmus szellemében valósítják meg a vezetők. Szo­ros barátságot tartanak fenn a szovjet pionírokkal és a szo­cialista országok gyermekei­vel. A német pionírok tettekkel bizonyítják: bármikor készek segíteni. Kék zászlókkal, a nyakkendő kék színével jelzik: igaz bará­tok, hű társak a békéért, a szocializmusért folyó küzde­lemben. ' haj. Ljonya története A szovjet pionírok közül a legbátrabbak hős­tettekkel bizonyították hazaszeretetüket a Nagy Honvédő Háború idején. Sok-sok pionír kapott ezért kitüntetést. Közülük négyen a „Szovjet­unió Hőse“ Érdemrend aranycsillagát is meg­kapták. Nevük: Ljonya Golikov, Val ja Kotyik, Zina Portnova, Marat Kazej. Egy pionírlány, Natella Cselebadze munkában bizonyított hőstet­téért kapta meg ezt a kitüntetést. Most a bátor partizán, Ljonya Golikov törté­netét ismertetem. Lukino falu a Polo folyó partján fekszik. Ami­kor a fasiszták elfoglalták, Ljonya a partizá­nokhoz csatlakozott. Nem volt könnyű sorsa, de ő bátran viselte a partlzánélet megpróbáltatá­sait. A végtelennek tűnő, hosszú menetelések után elfáradt ugyan, de kedvét nem vesztette. A könyörtelen fagy meggyötörte, de nem győzte le. Az álmatlan éjszakák próbára tették erejét, de ébersége nem fogyatkozott. Nemegyszer vett részt sikeres, felderítésben. Fontos adatokat szerzett a fasiszta hadtestek elhelyezéséről. Ha a partizánok vasúti szerelvényeket, hidakat, uta­kat robbantottak, ő is részt vett az akciókban. 1942. augusztus 13-án a felnőttekkel együtt felderítésre indult. A feladat teljesítése után a partizánok visszavonultak az erdőbe. Ljonya a menet végén, utolsóként haladt. Ekkor a távol­ban, az országúton megjelent egy német gépko­csi. Felfigyelt rá: vezérkari kocsi. Egy kőrakás mögé húzódott, és amikor közelébe ért a gép­kocsi, gránátot hajított rá. A kocsiból egy po­cakos német tiszt ugrott ki. Vaskos aktatáskát vitt magával, s megpróbált elfutni. Ljonya ki­tartóan követte, bár a fasiszta tiszt pisztolyt vett elő, elkeseredetten lövöldözött. Ljonya ki­tartóbbnak bizonyait. Végül is elnémította az ellenséget, aki német tábornok volt. A fontos iratokkal, okmányokkal teli táskát magához vette. Természetesen, a partizánok vezérkarához továbbították. Onnan pedig késedelem nélkül Moszkvába. Ljonya Golikov 1943. január 24-án, amikor a partizánok Osztraja Luka község felszabadí­tásáért harcoltak, elesett a harcban. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének döntése alapján 1944. április 2-án in memóriám megkap­ta a „Szovjetunió Hőse“ Érdemrend aranycsilla­gát. Életéről, hőstetteiről „Ljonya Golikov parti­zán“ címmel könyvet írt J. M. Korolkov. Ez a könyv a szovjet pionírok közkedvelt olvasmá­nyainak egyike. MÁZSÁR LÁSZLÓ Tanulmányi kiránduláson Jól kezdődött az idei tanév az ipolyvarbói (Vrbovka) alapiskola pionírjai számára. Csóri Mi­hály iskolaigazgató vezetésével Nyitrára (Nitra) látogattak. Pionírjaink többsége még sohasem járt ebben az ősi városban, mely egyre szebb, hiszen egészen új városrészeket építenek itt az htóbbi évtizedekben. Érdeklődéssel indultak tehát városnéző körútjukra. Urbán Aladár tanító elvtárs vezetésével megnézték a Mezőgazdasági Főiskola és a Pedagógiai Fakultás épületeit, jártak a vár­ban is. Közben megismerték Nyitra történelmét, irodalmi vonatkozásait. A tanulmányi kirándulás jól sikerült. Bátran mondhatjuk tehát, hogy jól kezdődött az idei tanév. ORAVEC KATALIN ŐSZ A SZOBÁBAN Hodúr Péter kilencedik osztályos tanuló metszete Vállalták, — teljesítik Az ímelyi (Imel) alapiskola pionírcsapatának legtevékenyebb raja a nyolcadikosoké. Vállalták, hogy rendben tartják a temetőt és a ravatalozó környékét. Vállalásukat becsülettel teljesítik. Leg­utóbb, amikor a temetőben jártam, saját magam meggyőződtem erről. Zsigó Márta tanítónő veze­tésével 24 pionír dolgozott ott. Kapáltak, gereb­lyéztek, ápolták, gondozták a dísznövényeket. A munka végeztével a fiúk talicskákkal elszállítot­ták a hulladékot, a gyomot és a gazt. Megnézheti a temetőt bárki, meglátszik ott a pionírok mun­kájának eredménye. Dr. RAGYIL JÖZSEFNÉ TÖRD A FEJED! I. Milyen széles az a papírcsík, amelyiknek a kerülete 126 cm, a hosszúsága 57 cm? A-57 cm­II. Vicces Vince hétfőn 3 embernek elmondott egy viccet, kedden ezek megint elmondták 3 em­bernek, és így tovább, minden nap, mindenki el­mondta 3 másiknak. Hányán hallották a viccet pénteken? III. Tréfás feladat. Bratislavából indul egy autó Komáromba, 80 km-es sebességgel. Ugyanakkor Komáromból indul egy motorkerékpár Bratislavá- ba óránként 50 km-es sebességgel. Ha feltéte­lezzük, hogy ugyanazon útvonalon haladnak, ta­lálkozásuk pillanatában melyikük lesz közelebb Komáromhoz? A megfejtések beküldésekor kérjük megírni, hogy a beküldő melyik évfolyam tanulója. (H) Az október 2-án közölt rejtvény helyes megfej­tése: I. A háromszög alatti számok kettővel na­gyobbak, mint a kör alattiak. II. (2,4. III A sor 750 km hosszú lenne. — 63 megfejtés érkezett. A helyes megfejtések beküldői közül sorsolással könyvjutalomban részesülnek a következők: Fo­dor Ervin, Oroszka (Pohr. Ruskov), Esek Ildikó, Galánta, Pán Marianna, Vágsellye (Sala), For­gács Imre, Debrecen, Salamom Ilona, Bély (Biel). X. 16. 18 Varga István: A papírsárkány

Next

/
Thumbnails
Contents