Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-25 / 39. szám

SZAKKÉPZETTSÉG - KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS

Soltész László, a szövetkezet elnöke

öt évvel ezelőtt hat kisebb- nagyobb szövetkezet egyesülésével jött létre a bodolói (Bu- dulov) Vili. Kongresszus Efsz, és akkor kapta a Munkaérdemrendet is. Elnöke az 54 éves Soltész László, aki levelezőként megszerezte a felsőfokú mező- gazdasági képesítést. E szövetkezet 6654 hektárnyi mezőgazdasági területével Kelet-Szlo- vákia egyik legnagyobb gazdasága.

A szövetkezetben 12 agrármérnök irányítja az egyes gazdasági ágazatokat. így 555 hektárra jut egy agrármérnök, amikor Bodrogköz sok szövetkezetében még 1500 hektárra se jut egy. Az elnököt arról kérdezem, sok-e a 12 agrármérnök vagy kevés?

— Még négy mérnökre van szükségünk, s akkor minden fontos gazdasági ágazatot felsőfokú szakképzettséggel rendelkező vezető irányítana. Nélkülük ma már elképzelhetetlen a korszerű nagyüzemi gazdálkodás, hiszen a követelménye« állandóan nagyobbak. A CSKP XV. kongresszusa a főbb mezőgazdasági termékekből az ország önellátását tűzte ki célul, így elsősorban gabona- neműekből, tejből, húsból és tojásból. Szövetkezetünkben adottak a lehetőségek, hogy eredményesen hozzájárulhasKöteles Gusztáv Xzootech nikus

sunk e program megvalósításához. Szántóterületünk 73 százalékán gabonaneműeket és kukoricát termelünk. Egy- és többéves takarmányt csak 17 százalékán, mivel a szántóföld 8 százalékán másodnövényeket termesztünk és így pótoljuk a takarmányalap hiányzó részét.

— Milyen szinten áll a növénytermesztés a szövetkezetben?

— Az utóbbi két évben nekünk sem kedvezett az időjárás, de gabonából a 38 mázsás átlaghektárhozamot így is elértük. Volt már három évben 44 mázsás átlaghozamunk is, ekkor kaptuk a Munkaérdemrendet. Kukoricából 62 mázsát is takarítottunk be hektáronként. Ha az időjárás kedvező marad, akkor ebben az évben is megközelítjük ezt.

— Mennyi a szövetkezetben a bruttó termelés évi értéke és hány dolgozó termeli azt ki?

— Szövetkezetünkben 860 az állandó dolgozó, és az évi termelési értékűnk 85 millió korona.

— Volt-e visszaesés az egyesítés után?

— Nálunk nem volt, sőt a gyengébb gazdasági részlegek is elérték a jó színvonalat, így kiegyensúlyozott a gazdálkodásunk.

„Jólesett, hogy észrevették”

Munka zajától hangos a határ. Még a késő délutáni órákban is kombájnok búgnak a szécsénkei (Seéianky) Ipoly- mente Efsz hídvégi (Predmes- tie) részlegének határában. Vezetőik minden percet kihasználva csépelik a gépekkel a babot. Deák Ferenc, a szövetkezet elnöke bosszankodva fakad ki:

— A feladatot, hogy hatvan hektáron termeljünk babot, elvállaltuk, mert tudjuk, hogy a közellátásnak szüksége van babra. Sajnos, a gépipar nem gyárt megfelelő gépeket betakarítására. Sok bosszúság közepette üggyel-bajjal alakítottuk át a gabonakombájnokat. Nem végeznek megfelelő munkát, sok szem megsérül és ezért a felvásárló szervek átvételkor alsóbb minőségi osztályba sorolják a termést. A tagok is bajlódnak betakarításával. Lassan haladunk a munkával.

Kissé fáradtan mondja tovább:

— Minden nap újabb nehézségeket hoz. Nincs megállás, csak az esti órákban jut idő egy kis pihenésre. De nem mindig, mert sokszor gyűlésen kell részt venni, beszámolót tartani, vitázni.

A nap korongja a horizont mögé bukik le. Lassan sötétedni kezd. Az elnök hazafelé indul. A szécsénkei gazdasági udvar mellett az autóval megáll, körülnéz, hogy minden rendben van-e. Csak ezután tér ha- za otthonába, ahol újabb munka várna rá — ház körüli teendők —, ha nem érkeznének

hozzá tagok ügyes-bajos dolgaikkal félóránként. Nem mondja nekik, hogy gyertek holnap az irodába, mert annak idején, a kezdet kezdetén közülük indult el pályáján, velük együtt jóban-rosszban fejlesztette a szövetkezetét.

— Mindig nyitva tartom előttük az ajtót, hadd jöjjenek, ha ügyük nem tűr halasztást — mondja megértőén.

Ilyen embernek ismerem három évtized óta. Sok-sok nehézség árán küzdötte fel magát. A Csehszlovák Állami Bank ipolysági (Sahyj kirendeltségén tanfolyamon szerezte meg a könyveléshez szükséges alapismeretékét. Akkor volt a legelégedettebb, ha közölhette: a szövetkezet teljesítette termelési tervét, és a költségek levonása után még sok tiszta haszon maradt a közös kasszában. Mint fiatal kommunista bátran bírálta a munkaszervezésben előforduló fogyatékosságokat. Gyakran a fejéhez vágták: ha tudod, hogy miképpen kellene irányítani a szövetkezetét, vedd kezedbe a kormány- kereket. Továbbra sem hallgatott el, mert — amint most is hangoztatja — rosszul esett neki olyan adatok leírása, amelyek azt bizonyították, hogy egyes szakaszokon alacsony a munka termelékenysége. Napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra gyarapította politikai és szakismereteit. A felsőbb szervek is felfigyeltek a szerény, de megalkuvás nélkül bíráló harcosra, és egyetértettek azzal, hogy az üzemi párt— Jó ezt hallani. S milyen a gépellátás?

— Az összes vontatőgépek száma 211. Egy vontatógépre 32 hektár mezőgazdasági terület, illetve 23 hektár szántó- terület jut. Célunk, hogy egy traktorra 20 hektár jusson.

— Közel van a szövetkezethez Európa egyik legnagyobb ipari központja, a Kelet-szlovákiai Vasmű. Befolyásolja-e ez a munkaerő-vándorlást?

— Nagyon kis részben, hiszen szövetkezetünkben az állattenyésztést kivéve majdnem minden munka ipari szinten folyik, anyagi számításaikat is megtalálják dolgozóink, így ragaszkodnak a szövetkezethez.

— Szóba került az állattenyésztés. Mondana erről is valamit?

— Van egy jó szakemberünk, Köteles Gusztáv mérnök, szövetkezetünk fözootechniku- sa, aki az idén szerezte meg a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a mérnöki diplomát. Ű illetékesebb erre válaszolni.

— Az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban hazánkban is egyre nő a hús, tej és tojás fogyasztása — kezdte a főzootechnikus. — Ez arra kötelez bennünket, hogy korszerűbb termeléssel, az eddigieknél még olcsóbban több és értékesebb terméket állítsunk elő. A feladatok között lényeges helyen szerepel a sertéslétszám növelése. Jelenleg több mint 9200 darabos az állományunk, 1980-ig ez 9450 lesz, ebből 690 az anyasertés. Bodolón egy kocától 22 malacot nevelünk fel, égész gazdaságunk területén 19 az átlag, így 1980-ig elérjük az országosan kitűzött 20 malac elválasztását egy kocától. Sajnos, itt szólnom kell arról is, hogy amíg a növénytermelésben a gépesítés majdnem megoldott és megközelítjük a legkorszerűbb gazdálkodási formát, addig az állattenyésztésben nagy a lemaradás. Főleg a gépesítés terén, így munkaerőnk 50 százaléka az állattenyésztésben dolgozik. Istállóink többsége 20 évvel ezelőtt épült, és ezek

ma már korszerűtlenek, átalakításuk körülményes és nagyon költséges. Egy emeletes sertés- hizlalda építése 1976-ban fejeződött be a péderi telepen, ez már megközelíti a nagyüzemi sertéstartással szemben támasztott igényeket. A szarvas- marha keresztezése nálunk szinte megoldottnak mondható, pár tízre tehető csak a régi tehénfajták száma. Átlagos tejhozamunk 3300 liter, de vannak fejőink, mint például Fila- kovszky István, Waiser József, akik egy tehéntől 4400—4500 liter tejet fejnek.

— Miben jelölné meg a legsürgősebb feladatokat az állat- tenyésztés területén?

— Az épületek gyors átala kításával, új szállások építésével kell megteremteni a lehetőségeket a szakosított ipari jellegű sertéshizlalásra. Komplex gépesítést kell bevezetni az állattenyésztésben is, hogy maradéktalanul megvalósíthassuk pártunk és kormányunk gazdaságpolitikájának nagyszerű terveit.

TORÜK ELEMÉR

Deák Ferenc (jobbról az első), a szécsénkei Ipolymente Efsz elnöke minden évben a jól végzett munka érzésével vesz részt az aratóUnnepen (A szerző felvétele)

szervezet javaslatára a tagság elnökké válassza.

Eleinte bizony kissé félt, hogy nem tudja teljesíteni majd a rábízott feladatokat. De reménykedett, mert jó kapcsolatot tartott fenn az emberekkel. Együtt küzdött a párttagokkal és pártonkívüliekkel a szövetkezet fejlesztéséért. A jó szervező munka, a rugalmasabb irányítás meghozta gyümölcsét. öt év alatt megháromszorozódott a termelés mennyisége. Javultak a dolgozók munkakörülményei és kereseti lehetőségei. Amikor már belejött a munkába, újra kiemelték, a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztségébe választották. A mezőgazdaságtól azonban továbbra sem szakadt el, sőt ellenkezőleg: igyekezett kedvező feltételeket teremteni a négy falu szövetkezetének egyesítésére. Egyszerre dolgozott a nemzeti bizottságon, az egyesítést

elősegítő bizottságban és ellátta az üzemgazdászi teendőket is.

Amikor a szövetkezet fellendüléséről beszélgetünk, végre jó kedvre derül, és az ismerős, jellegzetes, bizakodó mosoly jelenik meg arcán. Örömmel újságolja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny minden dolgozót minőségi munka végzésére serkenti. A hétszázezer korona értékű vállalásból az első félévben már négyszáznyolcvanezer korona értéket teljesítettek. Többek között eladtak húsz vagon vetőmagot. Az elnök szerint még harminc vagonnyit eladhatnának, de egyelőre a felvásárló szervek raktárhiány miatt nem vihetik el tőlük a gabonát. Felcsillan a szeme, amikor arról beszél, hogy a dombos, vízszegény talajon búzából ötvenhárom. árpából pedig negyvenhárom mázsás hektárhozamot értek el. Ilyen eredmény nagyon jónak számít a mostoha termelési viszonyok között.

Egy kis biztatásra előkerül a nagy kitüntetés, a Munkaérdemrend, amelyet nemrég Nyit- rán a szlovákiai arató ünnepen tűztek a mellére. Egy töretlen út értékelése a csillogó érem.

— Jólesett, hogy észrevették, felfigyeltek rám — mondja —, s még az emelvény előtt elhatároztam. hogy ezentúl még többet teszek szövetkezetünk fejlesztéséért.

Késő estére hajlik az idő, amikor búcsúzáskor kezet fogunk. Az a fiatalos mosoly suhan át az arcán, amellyel három évtizeddel ezelőtt indult a nagy célok megvalósításáért.

BÁLLÁ JÓZSEF

IX. 25.

Az új sertéshizlalda