Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-09-18 / 38. szám
Csehszlovákiai turisták csoportja a Barlang-kolostor (Pecserszkaja Lavra) főbejáratánál A Szovjetunióba látogató turistáknak a történelmi nevezetességű városokban alkalmuk nyílik megismerkedni az elmúlt évszázadok patinás műemlékeivel, s a szocialista jelent tükröző műépítészet nagyszerű alkotásaival. E városok között kiváltságos helye van Kijevnek, az Ukrán SZSZK fővárosának, amely több mint ezer éve tanúja a történelem viharainak. A Kijevi Rusz virágzása a középkor hajnalán A Dnyeper jobb partján elterülő dombokon a keleti szlávok poljanoknak (mezeieknek) nevezett ága körülbelül a VI. században alapította Kijevet, amely később a róla elnevezett fejedelemség fővárosává fejlődött. A Kijevi Rusz már Oleg, s később ennek fia, Igor fejedelem uralkodása alatt jelentős szerepet játszott az antik világban. Főleg a bizánci császárokkal, a görögökkel és az arabokkal, s a környéken élő nomád népekkel voltak olykor kereskedelmi, olykor pedig háborús kapcsolataik. Egy ilyen „külföldi“ vállalkozás során Igor életét vesztette, őt Szvjatoszlav követte a fejedelmi trónon. Szvjatoszlav 967-hen a Duna menti Bulgária ellen győzelmes hadjáratot vezetett, terjeszkedését azonban a bizánci császár nem jó szemmel nézte, ezért a besenyőkkel szövetségre lépett ellene. A besenyők egv alkalommal a hazafelé tartó Szvjatoszlavot megölték. Az ezredforduló éveiben Szvjatoszlav fia, Vlagyimir állt a fejedelemség élén. Az ő nevéhez fűződik a pravoszláv kereszténység felvétele. Vlagyimir tovább gyarapította a fejedelemséget, jó kapcsolatai voltak Csehországgal, Magyar- országgal és Lengyelországgal. Neki még régi pogány szokás szerint több felesége volt, s 1015-ben bekövetkezett halála után fiai nehezen tudtak megegyezni az utódlás kérdésében. A testvérharcok során végül is a Novgorod- ban élő Jaroszlav kerekedett felül, aki Bölcs Jaroszlav néven vonult a történelembe. Uralkodása alatt a Kijevi Rusz virágkorát élte. Ekkor alapították a kijevi Barlang-kolostort (Pecserszkaja Lavra), s a Szofja székesegyházat is ekkor építették. Az utóbbi európai viszonylatban Is a kor egyik építészeti remekműve, a Kijevbe látogató turisták ma is megcsodálják belső termeinek nagyszerű freskóit, a kupolacsarnok aranyló, színpompás mozaikját. Nem véletlen, hogy az UNESCO kezdeménye- -zésére 1967-ben világszerte megünnepelték a Szofja székesegyház megépítésének 930-ik évfordulóját. Kijev ezekben az években az orosz, az ukrán és a belorusz kultúra, az építészet, az ikonfestés és a könyvkiadás bölcsőjévé vált. A kijevi fejedelmi család házasságkötésekkel is szilárdította kapcsolatait az európai dinasztiákkal, Jaroszlav például Anasztázia leányát I. Endre magyar királyhoz adta feleségül. A későbbiek folyamán további házasságkötésekre került sor a két uralkodó ház között. A történetírók Jaroszlav egyik fiáról, a Perejaszlavban fejedel- meskedő Vszevolodról megemlítik, hogy képzett ember volt, öt idegen nyelvet ismert, sokat olvasott, még útközben is voltak vele könyveki Érdekes párhuzam, hogy Vszevolod unokáját, VlagyiAz ötvenes évek első felében felújított Krescsatyik egyik jellegzetes épülete A történelem perifériáján A kúnok pusztító támadásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az orosz történelem alakulásának súlypontja jóval északabbra, főleg Vlagyimirba, Szuzdal- ba, Novgorodba, majd a Vlagyimir Mo- nomach fia, Jurij Dolgorukij rosztov- szuzdali fejedelem által alapított Moszkvába került. Kijevet 1240-ben Batu kán Arany Hordája súlyos harcok után elfoglalta, később Ukrajna nyugati része Kijevvel együtt először a litvánok, majd a lengyel főurak birtokába került. Az ukrán parasztok és a kozákok Bogdán Hmelnyickij vezetése alatt 1652-ben a moszkvai orosz állam segítségével sikeres harcot folytattak a lengyel és a svéd betolakodók ellen. Ezt követően Kijev Ukrajna egy részével közigazgatásilag Oroszországhoz került, de sokáig csak a határőrvidék szerepét töltötte be a kijevi tatár kánsággal és Törökországgal szemben. A cári önkényuralom később az ukrán népet is elnyomta, ahogy az a nagy ukrán író és forradalmár, Tarasz Sevcsenko életművében kifejezően megnyilvánul. mir Monomach Eufémia nevű leányát a hasonló érdeklődésű Könyves Kálmán vette feleségül. A nevezetes Aranykapu is Bölcs Jaroszlav uralkodása alatt épült, melynek romjai a Szofja székesegyház közelében találhatók. Jaroszlav halála után fiai között újból felmerült a hatalom öröklésének problémája. Ezek a testvérháború helyett inkább a birodalom felosztását választották, s így a Kijevi Rusz, az akkori Európa egyik legtekintélyesebb állama kisebb-nagyobb, egymáshoz csak laza rokoni szálakkal fűződő fejedelemségekre esett szét. A következő évszázadban a már említett Vlagyimir Monomach megkísérelte még a fejedelemségek egyesítését, igyekezete azonban nem járt tartós eredménnyel. A kúnok támadásait sikerült még visszavernie, s uralkodása alatt jelent meg a Barlang-kolostorban Nesztor orosz történelmi évkönyveinek első gyűjteménye. A forradalom zászlaja alatt A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a még október előtt megalakult Ukrán Nemzeti Tanács az ellen- forradalmat támogatta, s könyörtelenül elfojtotta a kijevi munkásság forradalmi kezdeményezéseit. Az 1918. január 16-án kitört fegyveres felkelést, amelyben az Arzenál fegyverraktár munkásai vitték a vezető szerepet, súlyos harcok után leverték és kegyetlenül megtorolták. Bár a szovjet csapatok január 27- én elfoglalták a várost, az még sokszor cserélt gazdát az intervenciós háborúk sodrában. Először a német intervenció- sok kezére került, utánuk pedig az Antant támogatásával Petljura ellenforradalmi kormánya ragadta magához a hatalmat. A Vörös Hadsereg alakulatai a Tarascsanszkij és a Bogun ezreddel, valamint az arzenáli munkásokkal együttműködve a legendás hírű NyikoA Csajkovszkij koncertpalota a Kalinyin teret övező épületek komplexumához tartozik (A szerző felvételei) laj Scsorsz parancsnoksága alatt 1919. február 5-én felszabadították Kijevet. Egy év sem telt el, s a város lakosságának újabb megpróbáltatásokat kellett elszenvednie. 1920 áprilisában az Antant által pénzelt Pilsudsky lengyel csapatai váratlanul betörtek Ukrajnába, s kezdeti túlerejüket kihasználva május 6-án Kijevet is elfoglalták. Bugyonnij Ukrajnába vezérelt 1. lovashadserege azonban Zsitomir mellett döntő csapást mért a lengyelekre, aminek következtében június 12-én Kijev végérvényesen felszabadulhatott. Kijev gyors ütemű szocialista fejlődése főleg 1934 után bontakozott ki, amikor az Ukrán SZSZK fővárosává vált. Ebben az időszakban több monumentális középületet építettek, közöttük az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa és a Legfelsőbb Szovjet épületét, valamint a központi sportstadiont. Az újjáépítés évei a fasiszta megszállás után A 778 napig tartó fasiszta német megszállás alatt több mint 800 ipari üzem, s körülbelül 6000 épület vált romhalmazzá, közöttük a felbecsülhetetlen értékű Uszpenszkij székesegyház is a Barlang-kolostorban. Amikor Vatutyin tábornok csapatai az I. csehszlovák önálló brigáddal együtt 1943. november 11-én felszabadították a várost, a romok között mindössze 80 ezer meggyötört, éhező embert találtak. Kiiev 400 ezer főt számláló lakosságának több mint a fele életét vesztette a megszállás alatt, további százezer személyt pedig Németországba hurcoltak. A háborút követő években Kijev lakossága a párt- és az állami szervek segítségével gyorsan megbirkózott az újjáépítés feladatával. A legnagyobb problémát a romokban heverő központi városrész, a Krescsatyik újjáépítése jelentette. E feladat megoldására pályázatot írtak ki, s a beterjesztett javaslatokat a sajtó és a széles nyilvánosság bevonásával megvitatták. Némi módosításokkal Vlaszov, Dobrovolszkij, Prij- mak, Jelizarov, Malinovszkij és Zavarov műépítészek tervét fogadták el, így alakult ki a mai Krescsatyik monumentális épületegységekből álló (a főposta épülete, a mezőgazdasági minisztérium, a városi szovjet épülete stb). részekre tagozódó, teraszosított parkrészletekkel díszített komplexuma. Mindez az épületek színes kerámiaburkolatával, népi motívumé díszítőelemeivel együtt egyedülálló, utánozhatatlan művészeti jelleget kölcsönöz Kijev főutcájának. A Krescsatyik épületei az 1950—1955-ös években készültek el. A város történelmi részében, a Dnyeper jobb partján húzódó zöldövezet mögött a különböző célú, egyre korszerűbb középületek megépítésére helyezték a súlyt. Ezek közül érdemes megemlíteni az ukrajnai népgazdaság haladó tapasztalatait bemutató állandó kiállítás épületkomplexumát, amely 1958-ban készült el, az állami cirkusz (1957—60), a sportpalota (1958—60), a Dnyeper Szálloda (1964). a pionírpalota (1965) a Boriszpol repülőtér épületét (1966) az Ukrajna kultúrpalotát (1970), a 24 emeletes áruházat, a 25 emeletes akadémiai könyvtárat, a Labuty-, a Slavutics- és a Turiszt-szállók magasépületeit, az 1974- ben átadott filmpalotát és a Dnyepert átívelő hatodik hidat, amely tavaly készült el. A lakónegyedek építése a Dnyeper bal partján elterülő homokos, hordalé- kos, a Dnyeper mellékágaival, öbleivel elkülönülő részekre tagolt sík vidékre összpontosult. A folyó homokos partja, különösen a gyalogjárók számára épített karcsú függőhíddal szemben, a kijeviek tömegesen látogatott strandolóhelye. Mondani sem kell, milyen nagy problémát jelentett az ilyen laza szerkezetű talajon a korszerű városnegyedek építése. A kijevi építők azonban ezzel a feladattal is megbirkóztak, s ma a több mint 2 millió főt számláló lakosságnak több mint a fele a Dnyeper bal partján épített, zöldövezetekkel védett korszerű, új városnegyedekben él. A lakónegyedek építése továbbra is ide összpontosul. Napirendre kerül a folyó bal partjának műépítészeti rendezése, s így a Dnyeper lesz a város fő tengelye, arculatának legfontosabb tényezője. Az ezeréves múltra visszatekintő Kijev így mintaszerű szocialista nagyvárossá fejlődik, olyan köntöst kao, amely méltó az Ukrán SZSZK Hős Várossá nyilvánított, Lenin-érdemrend- dpi kétszeresen, s az Aranycsillaggal is kitüntetett fővárosához. MAKRAI MIKLÚS IX. 18. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllll AZ OUASZÜLETETT I i 1 1 É ' I
