Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-11 / 37. szám

Aki a Budapestet Krakkóval összekötő E 7-es műúton Ipolyságról (Sahy) észak felé veszi útját, 17 kilométer­nyire az Ipoly menti kisvárostól hazánk egyik legjobb gyógyhatású és összetételű termálvizével büszkélkedő für­Evente nyolcezer beteg dőjéhez. Gyógyfürdőhöz (Oudince) érkezik. A 140 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő gyógyfürdő gyógyul a Rubin gyógy­szállóban vizének gyógyító hatását már ä római birodalom virágzásának idején is ismerték, de a fürdő felvirágzása csak az utóbbi évtizedekben indult meg. A szakirodalomban első ízben 1777-ben találkoz­hatunk Gyügyíürdő nevével Cranz professzor balneográfial művében. Az 1859-es kiadású ma­gyarországi balneográfia szerint hét forrás volt abban az időben ismeretes Gyügyfürdőn. A múlt század derekán Coburg herceg birtoká­hoz tartozott, aki annak ellenére, hogy a víz kiváló győgyhatása már akkor is ismert volt mind a szakemberek, mind a laikusok körében, nem is gondolt a fürdő legcsekélyebb arányú fejlesztésé­re sem. Évtizedeken át csak a környék gyógyulást áhító betegei keresték fel Gyógyfürdőt, míg végül szocia­lista államunk hozzálátott e természetadta kincs tudományos kiaknázásához. A hatvanas évek elején alapos földtani és hidrogeológiai kutatások alapján újabb források nyomára bukkantak, melyek percen­ként kb. 4000 liter állandó vegyi összetételű, 28,7 C°-os gyógyvizet adnak. A kutatások befejezése után, 1966-ban adták át rendeltetésének az első korszerű, és minden igényt kielégítő gyógyintézetet, a 250 ágyas Rubint. Ebben a gyógyintézetben a múlt év folyamán közel 8000 bennlakó, és két és fél ezernyi járó beteget kezeltek. A viszonylag ma­gas számok ellenére azonban pillanatnyilag az ar­ra rászorulók mintegy fele még nem nyert el­helyezést, illetve kezelést az igényekhez képest szűknek bizonyuló fürdőben. Persze — ismerve Gyógyfürdő fejlesztésének táv­latait — ne legyünk borúlátóak. Már a jövő évben átadják rendeltetésének a Smaragd gyógyintézetet, melynek nagyjából ugyanakkora lesz a befogadó- képessége, unint a Rubiné. A következő ötéves terv­időszak első évében egy újabb 180 ágyas rehabili­tációs gyógyintézetet adnak át, és a távlati ter­vekben további hasonló intézmények létesítése is szerepel. A betegekről tehát gondoskodnak, és a jövőben is gondoskodni fognak. Mi vár azonban azokra, akik nem gyógykezelés, hanem csupán üdü lés, erőgyűjtés és pihenés céljából szeretnének Gyógyfürdőre ellátogatni? Pillanatnyilag ugyanis ez a fiatal fürdőhely az ilyen jellegű idegenforgalomra egyáltalán nincs fel­készülve. Egyetlenegy szálloda sincs, és a nem túlságosan nagy befogadóképességű és korszerűnek is alig nevezhető autókemping is likvidálás előtt áll. Az autókemping helyét néhány ipari és mező- gazdasági üzem saját üdülőtelepei foglalják majd el. Magánszemélyeknek a község határában — a tervezett közületi építkezések miatt — minimális nagyságú telkeket sem tudnak biztosítani hétvégi házak építésére. Az autókemping helyett persze több új létesítmény áll majd az érdeklődők rendel­kezésére. A gyügyfürdőí vasútállomáshoz vezető üt mentén épül a több mint százágyas szálloda. — a jövő évben fogják átadni, — és ugyancsak jövőre épül fel egy hatvan férőhelyes motel is a gépko­csival érkező turisták számára. A gyógykezelést nem igénylő látogatók nemcsak az egyes üzemi üdülőtelepeken pihenhetnek majd, hanem abban a 240 ágyas szakszervezeti üdülőben is, amelynek épí­tése már elkezdődött, és 45 millió koronás ráfordí­tással 1980-ig be is fejeződik. Gyügyfürdőnek számos olyan látogatója is van, akik csak egy-egy szabad napjukat töltik a fürdő­hely strandján, amely azonban különösen a hétvégi csúcsforgalmi napokon, amikor kánikula idején 3— 4 ezernyi ember sem megy ritkaságszámba, egyál­talán nem képes kielégíteni az igényeket, és min­den képzeletet felülmúló módon zsúfolt és kényel­metlen. Ezért tervezik egy új, korszerűbb strand­fürdő építését. Gyügyfürdőnek, mint fürdőhelynek a fejlődése ösz- szefügg a község fejlődésével is, amit szívügyé­nek tekint a község pedagógusból lett és más ré­gebben is számos jelentős közéleti funkciót betöltő vezetője, a Dudincel Helyi Nemzeti Bizottság nép­szerű elnöke, fán Ferianöik elvtárs. A helyi nem­zeti bizottság azon fáradozik, hogy a központi be­ruházásokon kívül a helyi beruházások nagy része is egyaránt szolgálja a község lakosait és a fürdő­be átmenetileg ellátogató betegeket és üdülőven­dégeket. Igen nagy gondot fordítanak a községszépítésre és fejlesztésére. Az ennek keretében folyó versenyt már 11 alkalommal megnyerték, legutóbb a múlt évben kapták meg az SZSZK kormányának elis­merő oklevelét. A 6. ötéves tervidőszakban a köz­ségben 60 új lakás, valamint 50 családi ház épül, és 10 millió koronás ráfordítással elkészül az új víz­vezeték hálózat, melynek építése a lakosság segít­ségével már elkezdődött. Ugyancsak a mostani öt­éves terv időszakában épül fel a 6 millió korona értékű új bevásárlóközpont. Tervbe vették egy új szolgáltató ház felépítését is, amely a szokásos szolgáltatásokon kívül vendéglátóipari létesítmé­nyekkel, idegenforgalmi irodával és ajándékbolttal áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Ha a régebbi fürdőhelyeket, például PieSfanyt, Trenőianske Teplicét vagy Sliaőot emlegetjük, azon­nal a bennük folyó pezsgő kulturális életre, hang­versenyekre, fesztiválokra, képző- és zeneművészeti rendezvényekre gondolunk. Nos, Gyügyíürdő jelen­leg még nem bővelkedik kulturális rendezvények­ben, s ennek egyik oka az, hogy nincs az igé­nyeknek megfelelő színházterme, filmszínháza és művelődési otthona, vagy egyéb, hasonló jellegű és küldetésű kulturális intézménye. De a kulturális élet is kibontakozóban van. Időről időre fellép egy- egy neves fővárosi művészegyüttes és zenekar. Ér­dekfeszítő sportrendezvényekre, mint például mo­torkerékpárversenyre is sor kerül, és egy igen fi­gyelemre méltó kezdeményezés válik immár ha­gyománnyá a szlovákiai eszperantisták jóvoltából. Gyügyfürdőn él ugyanis ArnoS Vátía, a Szlovák Eszperantisták Szövetségének és az Eszperantó Vi­lágszervezetnek vezetőségi tagja, s az ő, valamint munkatársai kezdeményezésére az utóbbi években már több alkalommal Gyügyfürdőn rendezték meg az eszperantisták nemzetközi nyári találkozóját. A múlt évben erre a találkozóra nemcsak Európa számos országából, hanem Japánból is érkeztek érdeklődők. Gyügyfürő kezd kinőni a gyermekcipőből. Vizének gyógyító ereje egyre inkább ismertté válik hazánk határain túl is. Évről évre többen keresik fel ezt a 20—30 évvel ezelőtt még csaknem teljesen isme­retlen fürdőhelyet. Múltja alig van, jelenét a növe­kedés természetes velejáróiként jelentkező gondok jellemzik, jövője pedig fényes távlatokkal kecseg­tet. Kétségtelen: Gyügyíürdő — a jövő fürdője. SÁGI TÖTH TIBOR [jMIIH j^B A strand már kicsinek bizonyul Az egyik efsz üzemi nyaralója (Ihraczky Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents