Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-04 / 36. szám

A hegyi legelők üde zöldjét a nyá­ri forróság szürkévé változtatta, ezért a poZarinai juhakol „lakóit" — 630 juhot — egyre magasabban, a hegycsúcsok alatt legeltetik. A pász­torkunyhó környéke délutánra el­csendesedik. A tikkadt meleg ziva­tart jósol. A hatalmas fehér juhász­kutyák lustán öltögetik nyelvüket az árnyékban. Nem is vakkantanak a látogatóra. A kunyhó kéménye azonban füs­töl. Dusán NemCok juhász a déli fe­jősből maradt zsendicét főzi. Két friss gomolyát tesz a tető alatti polcra. Holnap elszállítják a Slo- venská Lupőa-í Sajtgyárba. A terv szerint a juhász segédjeivel október végéig 120 mázsa sajtot készít, egy- egy anyajuhtól 19 kilót. Tavaly egy juhra 21 kiló jutott. Bőven van tenni­valójuk, hogy a Medzibrodiei Efsz idén is elérje a 4000 juhra tervezett 1,2 millió korona bevételt. Természe­tesen jól jövedelmez majd az az 1300 hizlalt bárány is, amelyet ősz­szel felhizlalva külföldre szállítanak majd. Az olaszok és a franciák na­gyon kedvelik a jó minőségű bárány­húst. Dusán NemCok korát meghazudto­ló frisseséggel lesz-vesz a kunyhó­ban. Tizenkét éves korától őrzi a juhokat. Nap nap mellett reggel fél négykor kel, későn este kerül ágyba. Legeltetés közben megpihenhet ugyan egy kicsit, de a kunyhó körül is mindig akad tennivaló: fát vágni, vi­zet hozni a völgyben levő kútról. Ha a forrás egy kissé közelebb len­ne! ök sokkal több vizet használnak el, mint más akolban. Dusán NemCok szereti a rendet és a tisztaságot. A vödrök, csuprok és a többi edény ragyog a tisztaságtól. Talán ez a titka annak, hogy az egész környé­ken itt a legjobb a zsendice. Sűrű, mint a tejfel, kitűnően hűtött. A gombázók, szénakaszálók és a turis­ták szívesen megkóstolják. A juhász nem is sajnálja tőlük. Csak a fiatalabbaktól kér néha egy kis ellenszolgáltatást. Szívesen tele­tölti a fiúk kannáját, de mielőtt át­adná nekik, megkéri őket: Igyatok ■* csak, vigyetek haza is, de először fűrészeljetek fel néhány fahasábot. A fiúk és az alkalmi látogatók üröm­mel segítenek. De a fiatalabbak bi­zony nemigen tudnak a fűrésszel bánni. — Ezért Is kérem meg őket. Sokan már nem tudnak fűrészelni. Otthon naftával vagy szénnel fűtő­nek, a fát villanyfürésszel vágják fel. Az egyik múltkor elárulta, hogy kézi fűrész még nem is volt a kezében, pedig a nagyapja favágó volt. En otthon már tízéves koromban fűré­szeltem, később itt is — utal Nem- Cok juhász a gyermekkora és a mai fiatalok élete közötti különbségre. Aztán minket is megkínál zsendi- cével. Július Potaő juhászbojtár a völgy­ből vizet hozott. A réteken dolgozó kaszálóktól hallotta, hogy a falu kö­zelében egy medve két méhkaptárt pusztított el. —■ A mihaszna! Vigyáz­nunk kell. Emlékszel, TomáS — for­dul segédjéhez, TomáS KoSíurhoz —, milyen sok munkánk volt akkor éj­jel? — Tomá§ bólogat. A kutyák mérges ugatására ébredtek. A juhok megvadultak, és kirontottak az akol­ból. ök fáklyákkal és fejszékkel ro­hantak, és elkergették az éjszakai látogatót, „aki" bizonyára egy kis bárányhúsra fente a fogát. A medve nem futamodott meg mindjárt. Fi­gyelmen kívül hagyta a pásztorokat, szemük láttára széttépett három ju­hot. Az egyiket azon nyomban fel is falta. Aztán morogva a közeli er­dőbe cammogott. Azt a falánk med­vét pedig, amelyik három éve két bocsával minden éjjel széttépett egy juhot, végül DuSan Vilmon, a szö­vetkezet elnöke lelőtte. Hiába, ha a medve egyszer megkóstolja, önszán­tából nem hajlandó leszokni a juh­húsról. Dusán NemCoknak már sok ka­landban és drámai eseményben volt része. Több mint harminc éve feji a juhokat — esőben, ködben, haj­nali fagyokban, tikkasztó déli hőség­ben. Huszonkét éve ő a juhásztanya „főnöke". Megkérdeztük, voltak-e nehéz pillanatai itt fent a hegyek­ben. — Nem is egyszer. Még gyerek voltam, amikor egyszer jerkéket le­geltettem a PraSiva alatt — mesélte. — Forró augusztusi nap volt, az er­dőből partizánok jöttek elő géppisz­tolyokkal. A kunyhóba vezettem őket. Zsendicét ittak, sajtot ettek, majd újból eltűntek az erdőben. Néhány nap múlva kitört a felkelés. Amikor a felkelők a német túlerő elől a hegyekbe menekültek, a fasiszták a PraSiva lejtőit is bombázták. A kuny­hókra tüzet nyitottak egy repülőből. Éppen csak .el tudtunk rejtőzni egy szakadékba. A hegyekbe nem merész­kedtek. Féltek a partizánoktól. További beszélgetésre már nem volt időnk, a juhokat beterelték a karámba. A közeli erdő árnyékot ve­tett a szemközti lejtőre, amikor a juhász és az öt bojtár megkezdte a fejést. Két óra múlva elhallgattak a csengők, a környékre sötétség borult. A juhok csendesen kérődztek. A kunyhóban a pásztor hozzálátott a sajtkészítéshez. Miután a len vászon­ból lecsöppent az utolsó csepp savó, újabb két gomolya került a polcra. A tűzről leemelték a katlant, amely­ben az édes zsendice főtt. Másnap majd ebből készül a frissítő, savanyú ital. " Mindenki lefeküdt. Már csak Nem­Cok juhász van fenn. Bekapcsolja táskarádióját, meghallgatja az éjféli híreket. Lent a völgyben megszólal egy bagoly. A lompos DunCo éberen őrködik, időnként mérgesen vakkant egyet. BATORI JÁNOS ff a idegen községbe érkezik az MM ember, mindent alaposan szem­ügyre vesz. Így voltam ezzel jóma­gam is a minap Farkasdon (Vlcany). Az első, ami a szemembe tűnt, a Klenoty ékszerüzlet volt. Szokatlan ez falun, de ebben a 4441 lakosú községben nem. Idősek, fiatalok egy­aránt azt állítják, hogy az elmúlt harminc év alatt megváltozott itt az élet, a község arculata. Pontosan senki sem tudja megmondani, hogy mivel is lettek gazdagabbak. A hnb kimutatása szerint az említett idő alatt több mint 20 millió koronát for­dítottak a különböző építkezésekre, a község csinosítására. Csaknem lo 000 méter járda, 5500 méter út, park, sportpálya, lelátó, öltöző, tüz- oltótorony stb. készült el. — A Nemzeti Front választási programjának megvalósítására 4 mil­lió 100 ezer korona áll rendelkezé­sünkre — tájékoztat Krommér Ist­ván, a hnb titkára. Ennek nagyobb részét a vízvezeték-hálózat bővítésére fordítjuk. Ha az idén a megkezdett 1,5 km-es szakaszt sikerül befejez­nünk, községünk vízvezeték-halózata 12 km-nyi lesz. Jelenleg egy artézi kútbói kapjuk a vizet, és ezért csak 144 lakást tudtunk rákapcsolni a há­lózatra, de az utcákon 150—200 mé­terenként vízcsapot állítottunk fel. Ha a nyolcvanas' években a Jókai (Jelka) vízvezeték-hálózat megépül, mi is onnét kapjuk majd az ivóvizet. Mi is szerepel még terveikben? Korszerűsítik a hangosanbeszélő há­lózatát, ami mintegy háromnegyed (PÜ U 01 IStllI millió koronába kerül majd. Helyi üzemeik részére gazdasági udvart hoznak létre. Jövőre kétosztályos óvoda építését kezdik meg. Ha ez 1979-ben elkészül, folytatjuk a járdák építését, az utak portalanítását. — Csaknem 2 millió korona rá­fordítással hnb-székház építésével is számolunk — folytatja a titkár. — Két hnb, a farkasdi és a negyedi részére épül. A távlati tervek ugyanis a két község egyesítésével számol­nak. Ha erre sor kerül, közel 9000 lesz a lakosok száma. A távlati fej­lesztési tervben tehát ezt a tényt is figyelembe kell venni. Kukakocsijuk mindkét faluban el­hordja a háztartási szemetet. Ha si­kerül öntözőkocsit és a negyediek- nek motoros. létrát beszerezniük, ugyancsak közösen, egymást kisegít­ve használnák. Így hamarabb megté­rülnének a befektetett költségek. — Községünkben az üzlethálózat és a szolgáltatások színvonala is jónak mondható. Igaz, az üzletek sem újak, a szolgáltatások nincsenek egy he­lyen, de az a fontos, hogy vannak. A helyi nemzeti bizottságnak van helyi gazdálkodási üzeme, a járási közszolgáltató és ipari vállalatnak pedig műhelyei, mosodája és gyors­tisztító részlege. Sajnos, a múltban a szolgáltatóház építése elmaradt, és ennek hiányát most érezzük — szö­gezi ;le Krommer elvtárs. Villanyáram nélkül ma már sehol som lehetünk meg. A farkasdiak azonban azt mondják, hogy nekik ebben, illetve az áramszolgáltatásban nincs nagy örömük. A hálózat elöre­gedett, és nem tudja kellően biztosí­tani a 220 voltos feszültséget. A dol­gok orvoslására ígéretet kaptak. Szükség is van erre, mivel a jelen­legi állapotot a lakosok gyakran bí­rálják, szóvá teszik a gyűléseken. Az áramfeszültség ingadozása a villany­gépeket és készülékeket könnyen tönkreteheti. — Községünk lakosai a választási program megsegítésére, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére 3 916 650 ko­rona értékű kötelezettségvállalást tet­tek — újságolja Varga Mihály, a hnb osztályvezetője. Hogy adott sza­vukat komolyan veszik, azt bizonyít­ja az is, hogy az első félévben 2 853 370 korona értékű munkát vé­geztek el. Ha az iskola elkészül, alkalom nyílik a takarításkor több száz óra ledolgozására. Igen — veszi át a szót a tit­kár. — Állami beruházással 22 tan­termes iskola épül kabinetekkel és tornateremmel, valamint 12 tanítóla­kással. Eredetileg a múlt évben kel­lett volna átadni rendeltetésének, de komplikálta a helyzetet a talajvíz, azt hiszem, más egyéb is. Így az átadás új határideje december 31-e. Ez egyben a járási pártbizottság ha­tározata is. — S elkészül? — Nehéz megmondani. Gyakran ki­járunk szétnézni, hogyan halad­nak ... Bizakodunk ... Jómagam is kimentem a helyszínre. Varga György mesterhelyettest talál­tam ott. Határozott választ nem mert adni arra, hogy megtartják-e a ha­táridőt. Annyit elmondott, hogy az A blokk két emeletén már lerakták a gumiszőnveget, vakolják a torna­termet. Egyben egyetértettünk: sok itt még a tennivaló. — Mindent elkövetünk, hogy a ha­táridőt megtartsuk — mondta a te­lefonba Varga Árpád mester. — A Járási Építőipari Vállalattól ígéretet kaptunk az iskolán dolgozó szakem­berek létszámának növelésére. Az irodának szolgáló lakókocsi fa­lán észrevettem a tervrajzot. Szép, korszerű iskola lesz ez, minden szük­ségessel, sportlétesítményekkel ellát­va. Két község gyermekei részére épül. Kár, hogy az átadás elhúzódik a tanév közepéig, vagy tán a vé­géig is? NEMETH JANOS IX. 4. 6 Q) Q) +-> SD > i s f-. O 2 CQ 3 h ie o JS ►» c s .* CB o 3 £ 3 c 0) •a CB X CB oc 3 e £

Next

/
Thumbnails
Contents