Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-14 / 33. szám
TECHNIKA Műholdak a televíziózásban A hazánkban épített atomerőművek technológiai berendezéseinek jelentős részét a plzeni Skoda Művek állítják elő. A világhírű nagyvállalat turbinagyártó Üzemében a közelmúltban fontos, a további tevékenységgel kapcsolatos kísérleteket hajtottak végre. A magasnyomású acéltartály hegesztése során indukciós hevítést alkalmaztak, és a szovjet tapasztalatok alkalmazásának köszönhetően kb. 3 millió korona költséget megtakarítottak. A felvétel a Skoda Művek egyik munkahelyét ábrázolja (CTK-felvétel) Röntgencsillagokat vallató műholdak A klasszikus rádiózásnak a televízióval és az URH-sávú rádióval szemben van egy számottevő előnye: az adó által sugárzott hullámokat a légkör felsőbb rétegei (sztratoszféra, ionoszféra) visszaverik, így elvileg minden rövid és ennél hosszabb hullámhosszon sugárzott műsor a Föld bármely pontján fogható. Ezzel szemben a méteres és ennél rövi- debb hullámhosszú elektromágneses sugárzás (az URH rádió és a TV) áthatol az ionoszfé- rán, tehát az ilyen adó csak „látótávolságban“ fogható. Amennyiben nagyobb terjedelmű akadály (pl. hegy) választja el a vevőantennát az adótoronytól, lehetetlen a vétel. Ezért a Föld természetes görbülete miatt a „látótávolságból“ kikerült adó sugárzása sem fogható. Ez tette szükségessé egy-egy tévéállomás egész erősítő- és adóhálózatának kiépítését. A zavarás és az interferenciajelenségek elkerülése végett szükségszerűvé vált, hogy még ugyanazt a műsort Is minden adótorony más-más frekvenciasávon sugározza („látótávolságon“ belül). Ez természetesen leszűkíti az adott sávba sűríthető adóállomások számát, ill. ezek növelése esetén bizonyos fokú zavarás veszélye áll fenn. Természetesen csaknem minden országban akadnak olyan területek, amelyeket nem sikerül besugározni: a hegytetőn elhelyezett adóállomás műsora egy másik hegy által árnyékolt völgyben már nem fogható (hazánk területének mintegy 86—88 százalékán fogható az 1. műsor — ez európai viszonylatban jónak mondható, tekintettel az ország hegyvonulataira). Egy-egy állam egész területének műsorellátása felé az űrtechnika nyitotta meg az utat. Napjainkban a távközlési műholdakat pont-pont közötti ösz- szeköttetésben használják, az általuk sugárzott jelet speciális berendezésekkel átalakítva a meglevő hálózatba táplálják. Ezekkel a műholdakkal szerzett pozitív tapasztalatok indították a konstruktőröket a közvetlenül sugárzó műhold elkészítésének útjára. Ezek a műholdak a TV-adóról kapják a jelet, amit az érintett ország területére szétsugároznak. Tehát az előfizető TV-készülé- kének antennáját közvetlenül a műholdra irányítva foghatja a televízióműsorokat. Mivel a műhold több ezer kilométeres távolságban a Földtől kering majd a világűrben, nem lesznek az általa besugárzott területen olyan „fehér foltok“, ahol az adás nem fogható. Az űrhajós-sugárzásnak nagy előnye, hogy nagyon magas frekvención dolgozik (10io Hzj, ezért bármelyik állam több csatornán sugározhat a kölcsönös zavarás veszélye nélkül. Mivel mind elvileg, mind műszakilag kidolgozták az űrhajós-műsorszórást, ez év január 10-e és február 13-a között a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Genf ben világértekezletet rendezett a műholdas műsorszórás vételére alkalmas terv kidolgozására. Ezen az értekezleten részt vettek hazánk képviselői is. A vita tárgya a 11,7—12,5 GHz-es sáv felosztása és a műholdak műszaki adatainak és a sugárzott műsor paramétereinek megállapítása volt. A Nemzetközi Távközlési Unió megbízáséból tizenegyfős munkacsoport feladata volt, hogy a tagállamok óhajai és a megfelelő műszaki jellemzők alapján dolgozzák ki a műholdak sugárzási zónáit. A műszaki jellemzőket a sugárzott jel minőségére nagyon szigorúan állapították meg. A legfontosabb feltétel az volt, hogy a sugárzott műsort az illető ország területén az eddiginél jobb minőségben lehessen fogni, a jelben semmilyen emberi érzékszerv (szem, fül) által észlelhető torzulás ne forduljon elő, ezenkívül az adó ne zavarja a szomszédos körzet (állam) adóját. Természetesen ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy műhold által sugárzott adás az érintett állam határain túl még messze fogható, a határoktól való távolságtól függően egyre romló minőségben. Ezzel a technikával való visszaélésnek lehetőségére, ill. ennek veszélyeire az ENSZ már régebben felhívta a figyelmet, ezért a benne rejlő jogi és politikai problémákat az ENSZ közgyűlése vizsgálja meg. Külön problémát jelentett az egyes államok igényeinek elbírálása, ill. teljesítése. Így például az iszlám országok egyetlen közös sugárzási övezetet akartak létesíteni. Mivel az elgondolás a közeljövőben műszakilag kivihetetlen, ezenkívül politikai konfliktusok árnyékát is magában hordozza, ezt a kérelmet elvetették. A felosztásnál egyik kulcs- fontosságú probléma a kivitelezés magas költsége miatt megfelelő számú csatorna biztosítása volt egy-egy tagország számára. Műszakilag kivitelezhetőnek bizonyult, hogy minden állam 5—5 csatornát kapjon, .ez lényegében minden részvevőt kielégített. Mivel az egyes műholdak általában nem az érintett államok területe felett helyezkednek el, sugárzási vetületűk ellipszis, amelynek középpontja megközelítőleg az illető állam mértani középpontjában helyezkedik el (hazánk esetében Olo- mouc környékén). Műszakilag csak úgy lehetséges a kijelölt terület egyenletes (tehát jó minőségű) beszórása, nh a műholdak geostacionárius pályán (a Föld egy meghatározott pontja felett „állnak“ — tehát a Földdel megegyezően forognak) keringenek. A műholdak helyének kijelölésekor a fő szerepet az játszotta, hogy az éjszakai órákig folyamatosan tudjanak sugározni. Mivel a műholdak sugárzási energiájukat napelemekből nyerik, legalább éjjel egy óráig nem szabad Földárnyékba kerülniük. A jó minőségű vétel biztosítása érdekében a horizont felett legalább 20—25 fokkal kell lenniük. Ennek megfelelően a szocialista államok nagy része — így hazánk is — az NDK, Lengyelország, Magyarország, Románia és Bulgária mellett mesterséges holdjukat az I. fok nyugati hosszúság felett helyezhetik el. A tárgyalásokat nehezítette az egyenlítő mentén fekvő afrikai államok tiltakozása az ellen, hogy felségterületük fölött mesterséges holdat helyezzenek el, mivel ezt a területet ia légterükbe számították, egyes országok pedig anyagi követelést nyújtottak be az űrhajót fellőni kívánó országoknak „légterük“ bérbeadásáért. A tiltakozást és a követelést a konferencia elvetette a világűr békés felhasználásáról szóló ENSZ-határozatra való hivatkozással. A konferencián született megállapodás értelmében bármelyik állam már a közeljövőben fellőheti mesterséges holdját, amellyel a közvetlen műsorszórást biztosítja, abban a tudatban, hogy egész területét jó minőségű jellel képes ellátni, anélkül, hogy tartania kellene egy másik állam később fellőtt ürhajósadójának zavarásától. Mivel aránylag bonyolult berendezések űrbejuttatásáról van szó, [emiatt költséges ez a vállalkozás — előzetes tervek szerint a nyolcvanas években kerül sor az első műholdak fellövésére. A szocialista államok is erre az időszakra tervezik az űrhajós sugárzás megkezdését. Minden bizonnyal ez minőségileg új korszakot jelent majd a televízió rövid, de annál jelentősebb történetében. A röntgencsillagászat tudománya a világűrben született a rakéta és a mesterséges holdak jóvoltából. A világmindenségben egyes csillagok X-sugarakat bocsátanak ki. A légköri elnyelés miatt azonban ezeket a röntgensugárforrásokat csak a légkörön kívülre juttatott mesterséges holdak segítségével lehet észlelni. Egy amerikai kutatórakéta 1962. június 18-án 150 km magasból mért első ízben Tejútrendszerünk centruma közelében egy röntgencsillag- forrást. Rövidesen erre az eseményre további 30 röntgencsillagot identifikáltak a világűrben. A hetvenes években az űrkutatási technika fejlődésével párhuzamosan fejlődik a röntgencsillagászat tudománya. A röntgencsillagászat új kutatási területe az időszakos sugárforrások kutatása. Az Ariel 5 angol csillagászati hold 1975 áprilisában a Rák csillagkép szektorában mérte be az AO 535 + 26 számú X-sugárforrást, amely hamarosan eltűnt és csak félévi „bújkálás“ után volt ismét mérhető. Napjainkban d csillagászok még nem tudnak kielégítő választ adni arra, hogy mi az oka ennek az időszakos röntgensugárzásnak. A kihagyások esetleg a világmindenségben lejátszódó kata- lizmákkal állnak összefüggésben? Az asztronómusokat nap/a- inkban már számos csillagászati hold segíti a röntgensugárforrások kutatásában. A hetvenes évtized végén állítják pályára az amerikaiak a HEAO űrobszervatóriumot, amelynek teleszkópjai és műszerei az ismert Skorpió X. 1. röntgensugárforrásnál 100 milliószor gyengébb X-sugárforrásokat is be tud mérni a csillagos égbolton. A mesterséges holdról történő bemérések lehetővé teszik az X-sugúrforrások későbbi optikai azonosítását. Ezzel párhuzamosan a csillagászok fel tudják majd térképezni az extragalaktikus égbolt X-sugár- forrásait is. A csillagászok ezt éppoly lényeges előrehaladásnak tartják, mint a kvazárok és a Seyfert-galaxis kutatását. A világmindenség X-sugárfor- rásainak feltérképezése jelentősen bővíti az Univerzummal kapcsolatos ismereteket. A legátlátszóbb üvegszálak A Bell Laboratories kutatói szerint az általuk létrehozott optikai üvegszál a világ leg- fényátterjesztőbb terméke. Kiindulási anyagait kezdetben elpárologtatják, majd egy kvarccső belső felületére lecsapatják. Hő hatására a cső széttörik, és az így hozzáférhetővé vált, leválasztott üveget vékony szálakba húzzák. Egy 254 milliméter hosszú alapanyagból 1600 méter üvegszál húzható. Anyagában gyakorlatilag nincs fényszóródás, és nem „folyik szét“ benne ;a továbbított fényimpulzus. A Bell Laboratories legjobb fényvezető üvegszál mintáiban a belső rész sziliciumoxidból, a külső bórszllikát-üvegből készült. Ebben az üvegben a fényveszteség minimális. OZOGÄNY ernű A KGST-tagországokban egyre több elektronikus számítógépet gyártanak az egyes népgazdaságok igényeinek kielégítésére. A brnói Zbrojovka vállalatban elkészült az SMEP típusú elektronikus számítógépekhez szükséges kazettatárcsás adattároló mintapéldánya, amelyet már a gyakorlatban is kipróbáltak. Az igényes termék alkalmazásával tetszőleges mennyiségű, a számítógép által feldolgozott adat tárolható. Az adattárolót kizárólag hazai alkatrészekből állítatták össze, s egyik nagy előnye a fokozott pontosság. Működését a régebbi típusoknál alkalmazott hidraulikus motor helyett lineáris elektromotor biztosítja. Képünkön: FrantiSek Prnka technikus a mintapéldány működését ellenőrzi (CTK-felvétel) X VIII. 14. 6
