Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-27 / 9. szám
Kötelességnek tekinti Dummer András Olyan ember Demmer András, a Komáméi (Komáromi) Járási Egészségügyi Intézet dolgozója, aki kötelességének tekinti a fiatalokkal való foglalkozást és életmentésnek a véradást. Már évek óta tevékenykedik a fiatalok körében mint a Honvédelmi Szövetség lektora. Napi munkája után, szabad idejében foglalkozik a katonai szolgálatra készülő fiatalokkal. Tíz osztályban 3—3 órás oktatás keretében három témakörben foglalkozik velük: elsősegélynyújtás, a kötözés technikája, mesterséges légzés. Ugyanakkor több felelősségteljes tisztséget is betölt a Honvédelmi Szövetség különféle szervezeteiben. És nem akárhogyan, hiszen néhány hónappal ezelőtt megkapta a „Honvédelmi Szövetség fejlesztésében szerzett érdemekért“ emlékérmet. Életmentésnek tekinti a véradást. Jogosan, hiszen saját fiának négyszer adott vért, és így megmentette az életét. Azóta persze már másoknak is adott vért. Húsz alkalommal. A véradók ezüstérmével tüntette ki a Vöröskereszt. Példamutatásával arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ők is életmentők, véradók legyenek. Példamutatásának, meggyőző szavának eredménye nyilvánvaló, hiszen tavaly 189 fiatal, az idén további 200 fiatal jelentkezett önkéntes, térítésmentes véradásra. Szénássy János Ügyes kezű lányok, asszonyok készítették Kukoricaháncsból exportáru A külföldi piacokon. Francia országban, Svédországban, Hollandiában, Spanyolországban, de még a távoli Kanadában is, ■keresett árucikk a hazánkból szállított, kukoricaháncsból készített dísztárgy. Olyan, amilyen a felvételen látható. A „Detva“ népművészeti termelőszövetkezet Pusté Olany-i (pusztafödémesi) műhelyében ügyes kezű lányok és asszonyok készítik ezeket a dísztárgyakat. Évről évre 1,5 millió korona értékű exportáru kerül műhelyükből a külföldi piacokra. Matis Pavel Nem bánta meg A régen, 40 esztendővel ezelőtt készített felvételen Hóbor László interbrigadista látható. Nővé Zámky-i (érsekújvári) otthonában beszélgetünk vele. Végtelenül szerény, nem beszél magáról, de tudjuk: meggyőződése, párthűsége töretlen. Ű már régebben bizonyította ezt. Munkáscsaládból származik, üve- gesseakmát tanult. Már ifjúkorában a PTE (Proletár Testedző Egyesület) tagja volt. A CSKP helyi vezetőivel, a munkásmozgalom irányítóival állandó kapcsolatot tartott. A Spanyol Köztársaságért folytatott harcok idején önként jelentkezett a nemzetközi brigádba. Elhagyta szüleit, otthonát, rokonait és munkahelyét. 1936 őszén Németországon, Hollandián, Belgiumon keresztül Franciaországba, Párizsba, az inter- brigádok egyik gyülekezőhelyére utazott, onnan pedig Spa nyolországba. Rövid kiképzésen vett részt, és 21 esztendős ifjúként már a XV. nemzetközi brigád Zi2ka századának a katonája volt. Hősiesen harcolt a jarmai, guadalajarai harcvonalban, de bal lábába lövést kapott. Murciába került kórházba, innen pedig Benikasimba, ahol cseh katonaorvosok kezelték. Amikor úgy érezte, hogy már jobban van, az interbrigá- dok központjában, Albacetében jelentkezett. Két hét múlva a lába újra bedagadt. A katona- orvosok fegyveres katonai szolgálatra alkalmatlannak találták. Nehezen nyugodott bele. Ezután már csak azzal a gondolattal foglalkozott, hogy hazakerüljön szülőföldjére és otthon ismét bekapcsolódjon a mozgalmi munkába. Itthon a csehszlovák, később a magyar- országi hatóságok spanyolországi és hazai ténykedése miatt könyörtelenül üldözték. Az üldözés felmorzsolta idegeit, a munkanélküliség megrendítette egészségét, de végül a felszabadulás meghozta a változást: szakmájában dolgozhatott, szabadon hirdette marxista- leninista nézeteit. Munkahelyén az üzemi pártvezetőség tagja volt egészen 1965-ig, amikor betegségére való tekintettel rokkantsági nyugdíjba vonult. Párthűségét, munkasikerét több emlékérem, oklevél bizonyítja. Legutóbb, 1976 okHóbor László tóberében kapott kitüntetést a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottságától. Nem szereti az ünneplést, nem dicsekszik, de hangsúlyozza: „Nem bántam meg, amit tettem, mert harcunk eredményeként a mai kor ifjúsága jól, szabadon él." Dr. Hofer Lajos Kati és Peti baba mezítláb? Olvasom az idei naptárból: a népviseleti babaruhapályázatra csak 60 ruha érkezett. Ez nagyon kevés. Jó lenne, ha Kati és Peti baba ruhatára tovább bővülne. Rábólintok: jó lenne. Azután behunyom a szemem, elképzelem: hogyan kellene Jelöltöztetni régi módon a duboveci (dobocai) Kati és Peti babát. Már 70 éves vagyok. Mind a 'három fiam Jól él. Szép lakásban laknak. Hét unokám van, Jól öltözött mindegyik. Nem ismerik a múltat. Nekem meg a hozzájuk hasonlóknak kellene megmutatni a régimódi öltöze tét. Csak az emlékezés segíthet. Engem ugyan lefényképeztek 21 éves koromban — életemben először! —, de persze katonaruhában. Ki kíváncsi arra? Menjünk tovább a múltba vezető úton. Apám gyakran beszélt a gyermekkoráról: Ö a nagyanyja házában nevelkedett, tizennyolcán laktak egy házban: nagyapa,a három fia, a három menye, tizenegy unokája. Köztük az apám. Az unokák a kemence padkán háltak, kis szék re (ácsik volt a nevel tetttálból, fakanállal ettek, házi vászonból készített ruhát viseltek. Olyan, amilyen a nagyobbról a kisebbre maradt. Cipő nem volt. Apám életében először 6 éves ko rában húzott csizmát a Iá bára. A nagyapjáét, hogy elmehessen az iskolába. így éltek. Nem a legszegényebb módon, hiszen nekik volt földjük is. A tőlük még szegényebbek, a földnélküliek, azonban még a nagyapjuk csizmáját sem húzhatták a lábukra, mert nem volt. Ha tehát régi módon kell felöltöztetni a Kati és Peti babát, bizony mezítláb maradnak. Nem akarom megsérteni a babaruha-pályázat meghirdetőit —, akinek nem inge, ne vegye magára —, de ne feledkezzenek el arról, hogy ilyen mezítlábas népviselet is volt. Boros Dezső Jó ivóvizet kérünk Érthető, jogos kérése ez a KqSice-vidéki járás lakosainak. A kérés teljesítése persze sokkal nehezebb. Probléma még az is, hogy a járásnak nincs saját székhelye, két kis városa sem jelentős település a lakosok számának szempontjából. Ilyen körülmények közepette bizony nehéz küzdeni a kérés teljesítése érdekében. Ennek ellenére bizonyos részeredménnyel már dicsekedhetünk: a járás lakosságának 34 százaléka számára egészséges, jó ivóviznt biztosítunk a nyilvános vízvezetékekből. További tervünk: állami beruházással, önsegélyes akcióval elérni 1980-ig a 42 százalékot, a 7. ötéves terv végére pedig az 50 százalékot. Elsősorban azokat a községeket szeretnénk rákapcsolni a vízvezetékre, melyek inellett halad a kassai fővezeték. Ugyanis az a helyzet, hogy ebből a vezetékből a mi járásunk települései eddig még egy korty vizet sem kaptak. Az állami beruházási terv szerint oldjuk meg Nova Bodva (Ojbodva) egyesített község két településén, Horvátiban és Tornaújfaluban a vízvezeték építésének problémáját. Hasonló módon Bukovecben (Bukóc), valamint Druzstevná pri Hornádeben és a szomszédos községekben. Évek óta problémát jelent Buzica (Buzita) és a környékbeli községek számára építendő vízvezeték. Önsegélyes akcióval építenek vízvezetéket ebben a választási időszakban a következő falvakban: Haniska (Enyicke), Vajkovce, Üakanovce (Csákányháza), Rudník (Rudnok), Cizatice. Nehéz feladat ezeknek a vízvezetékeknek a tervezése, körülményes az anyagbeszerzés, de persze nem hanyagolhatjuk el ezt a munkát, hiszen egyszerű, érthető igazság: víz nélkül nincs élet. Az egészséges, jó ivóvíz problémájával kapcsolatos a folyók, a patakok szabályozása. Az idén és a következő években ilyen munkára kerül sor a következő községekben: Svinica, Bohdanovce (Bogdány), Cakanovce (Cákány), Drienovce (Somodi), VySny Klatov, Hodkovce, Mokrance (Makranc), Vysná Kamenica. A Bodva, Tarca és a Her- nád folyó szabályozására vonatkozó tervrajzok és költségvetések hamarosan elkészülnek. Célul tűztük ki: felkutatni és eredményesen hasznosítani a járásban található termál- és ásványvízforrásokat. Iván Sándor Munkakedvvel A korszerűség olyan követelmény, melynek előbb vagy utóbb eleget kell tenni. Sok probléma mutatkozik ezen a téren a 3500 lakosú Svodín (Szö- gyén) községben. Ez persze nem szegi munkakedvét Metz Ludovít elvtársnak, a hnb elnökének, aki a tavalyi választásokon is bizalmat kapott a lakosoktól. Metz elvtárs már 19 éve elnöke a helyi nemzeti bizottságnak. Fáradhatatlan vezetője, irányítója a falunak. A lakosok pedig jó munkakedvvel dolgoznak, amikor arról van szó, hogy a korszerűség követelményének társadalmi munkával kell eleget tenni. Az idén sor kerül az új művelődési ház átadására. Jó néhány éve építik, sokféle tényező akadályozta a munka befejezését, de már bizonyos, hogy az idén át adják rendeltetésének. Régóta emlegetik, hogy óvodára lenne szükség. Nos az alapokat már lerakták. A la kosok több száz órás társadalmi munkával segítették eddig is az óvodaépítés ügyét, s a jövőt illetően nincs hiány munkakedvben. Mindenki reméli, hogy az idén felépítik. Aktuá lis probléma az iskolaépület bővítése, mert az iskolának nincs se tornaterme, se napkö zije, se ebédlője. A közeljövő ben fejezik be a szolgáltatások házának építését. Ennek min denki örül, de persze egyre gyakrabban emlegetik: ideje lenne korszerűsíteni az üzlet hálózatot is, mert sehogy sem jó megoldás, ha régi, egészség ügyi szempontból nem megfele lő épületekbe helyezik az üz leteket. Tennivaló tehát van még bőven, ha a korszerűség követelményének eleget aka runk tenni, de munkakedvben szerencsére nincs hiány. Lehutkai Mária A legszebbek Érdekes kiállítást rendeztek a nesvadyi (naszvadi) művelődési házban: a Standart 76 kategóriába tartozó postagalambok kiállítását. A kerületi szintű rendezvény bíráló bizottsága 200 galamb közül választotta ki a legszebbeket. A hímek közül az első és a második helyezett felvételünkön látható. Tenyésztőik: Navrátil FrantiSek, illetve Miklosik Ru dolf. Mindketten sered! (szere- di) tenyésztők. A legszebb tiz hím és tojó a később rendezendő szlovákiai kiállításon is „szerepel“ majd. Említésre méltó, hogy Naszvad községben két éve működik a postaga- lamb-tenyésztők csoportja. A tagok száma 24. Elnökük Gál István, titkáruk Dudák András, a pénztáros Rarkóczi József. Eddigi tevékenységükkel, a kiállítás megrendezésével bizonyították: munkájuk sikeres. Tóth Erika A felvételt BALKA JÓZSEF készítette Az első és a második helyezett
