Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-29 / 22. szám
Üzbegisztáni jegyzetek -1. ► Hiába keresnénk Gazlit a Szovjetunió térképén. Nem találnánk. Hogyan is került volna rá a világ egy- hatodának térképére egy 15 ezer lakosú városka, hivatalosan község, mivel Gazli csak nemrég fordult kérelemmel az Üzbég Szovjet Szocialista’ Köztársaság legfelsőbb szerveihez, hogy emeljék városi rangra. Ennek ellenére biztos vagyok benne: nem egy olvasó emlékszik Gazli nevére. Találkozhatott vele tavaly áprilisban, amikor Gazli tulajdonképpen megszűnt létezni. Rövid újsághír közölte, hogy Gazlit és környékét pusztító földrengés sújtotta, amely nemcsak a városka házainak többségét semmisítette meg, hanem életkárokat okozott a 100 kilométerre fekvő Buha- rában, de érezték a földlökéseket 50 kilométerre távolabb, Üzbegisztán fővárosában, Taskentben is. Gazli 15 ezer lakosa beköltözött háromezer nagy katonai sátorba és 450 vasúti kocsiszarű bádogbódéba. Több ezer gyereket állami költségen úttörőtáborokban és üdülőközpontokban helyeztek el az egész Szovjetunióban, hogy ott töltsenek néhány hetet, illetve az újjáépítés első hónapjait. A sátorba költözés nem egy A két tavalyi pusztító földrengés emlékei i 1977. V. 29. gazli polgár életét mentette meg, mivel hat hétre az első földrengés után újabb következett. 79 másodpercen át rengett a föld, 7,2-es erősségű földlökéseket észleltek a Richter-skála szerint — vagyis ez a földrengés még erősebb volt, mint az előző. Leomlottak azok a falak is, amelyek ellenálltak az előző földlökéseknek. Az elemi csapás mérlege: az első földrengés alkalmával hat halott és néhány tucat sebesült, az anyagi kár 22 millió rubel. Egy évvel a katasztrófa után Gazli utcáin sétálok. Teljesen felesleges keresni a sátorvárost. A sátrak zöme még a nyár folyamán, a többi az ősz elején eltűnt. Már egy hónappal a földrengés után az első 200 család beköltözhetett az ideiglenes faházakba. Látogatást tettem az egyik ilyen házban. Az ajtóban Ragyja Rahmatu- lajevna Umarova, a Gazlineftegaz vállalat személyzeti osztályának dolgozója fogad két kislányával. A házikó belülről semmivel sem emlékeztet szükséglakásra: a három tágas szoba modern bútorral van berendezve, van ott tévé-készülék, lemezjátszó és rádió, az ablakok alatt fűtőtestek, a konyhában gáztűzhely, a fürdőszobában hideg-meleg viz, mosógép. Gazli lakosai nem titkolják: nehéz órákat éltek át. — De egy pillanatra sem maradtunk egyedül — mondja Kamii Ka- dirovics Fazilov, a helyi pártszervezet titkára. — Egy órával a földrengés után repülőgépen megérkeztek Buha-- ra terület párt- és állami vezetői, nem sokkal később jöttek a helikopterek orvosságokkal, élelmiszerekkel és más szükséges dolgokkal megrakodva. Három órával a földrengés után már helyreállítottuk a telefonösszeköttetést Buiharával, este ismét volt vízszolgáltatás, másnap áramszolgáltatás. Az év végéig felépült Gazliban 50 ezer négyzetméter alapterületű összeszerelhető faház, két óvoda, két iskola, kórház, élelmiszeripari üzem. A szükséglakások felépítésével egyidő- ben megindult a rendes téglaházak építése is. Ezeket már úgy tervezték, hogy kibírják a kilences erősségű földlökéseket is. Őszre már annyi lesz ezekből a házakból, hogy egyetlen embernek sem kell bádogbódéban laknia, mindenki ideiglenes faházban vagy betonszerkezetű téglaházban kap lakást. Egy év múlva már mindenkinek meglesz a saját otthona. Felépülnek a „falazott“ óvodák és iskolák, kórházak, üzletek s a háziasszonyoknak ismét rendelkezésükre fog állni a vásárcsarnok. Nem, a földrengés nem kényszer! tette térdre Gazlit. — Mindenki, aki csak tehette, az első pillanattól kezdve segített a romok eltakarításában, a károk - felszámolásában — mondja Abdulrazak Urna- rovics Umarov, a helyi tanács elnöke —, mi magunk azonban ilyen rövid idő alatt nem tudtunk volna ennyit építeni. Az egész ország segítségünkre sietett, a Szovjetunió minden területéről jöttek segítő kezek és építőanyagok. Ratnyik Mirzojevics Avaginmjan, a Gazlineftegaz vállalat igazgatója az első földlökések óta azért aggódott, hogy ne essék kár a földgázkitermelő berendezésekben és a kompresz- szorállomásokban. A Gazliban folyó gáztermelés ugyanis országos jelentőségű. Amikor a geológusok a Kizil- Kum sivatag homokja alatt 1956-ban földgázmezőre bukkantak, azonnal tudták, hogy ez egyike a legnagyobbaknak a Szovjetunióban. Időközben másutt is találtak földgázmezőket, nagyobbakat is, de Gazli szolgáltatja Az áj házak úgy épülnek, hogy a kilences erősségű földlökéseknek is ellenálljanak (A szerző felvételei) a szovjet földgázterme'.és 7—8 százalékát, naponta 70—80 millió köbméter földgázzal látja el a Szovjetunió európai részét, az Ural vidékét és Taskentet. Az igazgató aggályai nem voltak indokolatlanok. Üzemen kívül kellett helyezni a kompresszorállomásokat, lezárni a gázvezeték szelepeit, gondosan ellenőrizni valamennyi berendezést. Az itt dolgozók, nem nézve az esetleges veszélyt, hősiesen dolgoztak, igen nagy munkát végeztek. — Alapos ellenőrzést végeztünk, s az eredmények nagy örömünkre szolgáltak — emlékezik Avaginmjan igaz gató. — A kár szerencsére nem volt olyan tetemes, mint amivel kezdetben számoltunk. A berendezések legnagyobb része kibírta a földlökéseket, a legtöbb kárt az épületek szenvedtek. Ezért kitermelő berendezéseink és a kompresszorállomások csuk néhány napig voltak üzemen kívül, egy 'hónappal később már korlátozott mennyiségű földgázt tudtunk szivattyúzni a gázvezetékekbe. A javítási munkálatokat éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnap egyaránt végeztük, fáradságot nem ismerve. Normális ütemtervek szerint az ilyen kiterjedt javítási munkálatok fél évig is eltartanának. Az emberek azonban húsz nap alatt megbirkóztak a feladattal. Minden erőfeszítésünkkel azon igyekeztünk, hogy a távvezetéken mielőbb szállíthassuk a tervezett mennyiségű földgázt. Ezzel akartuk kifejezni hálánkat hazánk iránt a gyorsan nyújtott segítségért. Egy évvel a földrengés után látogattam el Gazliba. Az egész város nyüzsgő hangyabolyra emlékeztetett. A földrengés nem tette tönkre Gazlit. 4 Tavaly április óta 500 újszülöttet jegyeztek be Gazliban az anyakönyvbe, s ha az ember jól körülnéz, és látja a kismamákat, meggyőződhet róla, hogy további népszaporulat várható. Az apukák és anyukák új Gazlit építenek számukra. Szebbet, korszerűbbet, számos parkkal, zöldövezettel, noha a város tulajdonképpen oázis, köröskörül mindenütt sivatag, s a vizet 176 kilométerről kell ide szállítani vezetéken. A következő évtized végéig kimerülnek a földgázmezők Gazli környékén, a geológusok azonban újabb mezőket kutattak fel. A földgáz egyéb fontos alapanyagokon kívül ként tartalmaz, s erre épül majd Gazliban a vegyipar. A gázkitermeléssel párhuzamosan a mezőgazdaság is fejlődik y Gazli környékén. Már ma öt szovhoz látja el a városkát tejjel, hússal, sajttal, az öntözött kertészetekben zöldség- és főzelékféléket termesztenek. A várost körülvevő zöldövezetben, ahová a városbeliek pihenni, üdülni járnak, az almafák között a szőlő is megjelent. jAn blaZei r S8KEIJI
