Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-29 / 22. szám
TUDOMÁNY es TECHNIKA A biológia szerepe a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének több alapvető tényezője van. Az egyik a biológiai anyag, hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élőlényekkel, illetve az azoktól származó élőlényekkel dolgozik. A növények és az állatok biológiai adottságai jelzik azt a felső határt, amihez a műszaki fejlesztésnek, a kemizálásnak és az üzemszervezésnek alkalmazkodnia kell. A biológiai kutatásban és a nemesítésben elsődleges szerepet játszik a genetika, a fiziológia, a biokémia és az ökológia, valamint az élet- folyamatokat befolyásoló kémiai szerek alkalmazása. A növénynemesítés jelenlegi alapvető módszere az ivaros keresztezés, majd az ezt követő céltudatos kiválasztás. A nemesítők a nagy hozamképesség és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség elérése mellett a termelési technológiának megfelelő tulajdonságok kedvező kombinációját igyekeznek kialakítani. Az agrotechnika általános színvonalának emelése újabb lehetőségeket nyújt a növénynemesí- tők munkája számára. A jelenlegi nemesítés! eljárások még nem érték el az eredményesség felső határát, bár mind nehezebb olyan fajtát előállítani, amelynél a terméshozam mennyiségi mutatói jelentős mértékben javulnak, a minőségi mutatók pedig legalább azonos szinten maradnak. A nemesítésnek egy igen erőteljesen fejlődő irányzata a minőség javítása, ahol például a nagyobb fehérjetartalom, az egyenletes érési idő, a meghatározott szín vagy termésnagyság elérése, illetve a betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása áll a figyelem középpontjában. Az új növényfajták előállítása hosszú időt vesz igénybe, néha 10—15 évre is szükség van. A biológiai kutatások eredményei jelentősen csökkenthetik ezt az időtartamot. A szlovákiai növénynemesítés egyik jelentős munkahelye az Űszori (Kvetoslavov) Növényne- mesítő és Magtermesztő Állomás, melynek tevékenységéről Szarnák Mihály genetikus nyújt a továbbiakban tájékoztatást. „Nemesítő és magtermesztő állomásunk 1952- ben alakult. A rendelkezésünkre álló 116 hektáron fajtafenntartó és újnemesítést végzünk, s magtermesztéssel is foglalkozunk. A fajtafenntartó nemesítés célja az, hogy az állami jegyzékben szereplő fajtákat fenntartsuk, s „elit“ minősítésű magvakat termeljünk. Ez a nemesítés elsősorban karfiolra, karalábéra, korai káposztára, hagymafélékre, paradicsomra, paprikára, uborkára, salátára, sárgarépára, valamint több virágfajtára vonatkozik. Az általunk kitermelt magvakat a Semex nemzeti vállalat szaporítja és forgalmazza. Az újnemesítés arra irányul, hogy az ismert fajtáknál jobb minőségűeket állítsunk elő. Ezen a szakaszon eredményes munkát végzünk, amit az is bizonyít, hogy ez idáig több új fajtát sikerült kinemesítenünk, amelyek országos viszonylatban is elterjedtek. Megemlíthetjük például az E 43-as karfiolt, a Kvetoslavovi hagymát, az Elefánt póréhagymát, a Reforma uborkát, a PCR paprikát, a Gránát paprikát, a Rubin paprikát, a Nana szántóföldi paradicsomot, a Delicia sárgarépát, a Triumf salátát, a Dittmar káposztát és jó néhány virágfajtát. A növénynemesítők munkáját két részleg segíti: a vegyi-technológiai laboratórium és a genetikai részleg. A vegyi-technológiai laboratóriumban a növényi részek (gyökér, levél, termés) minőségi értékeit állapítják meg, vagyis a szárazanyag, a cukor, a cellulóz, a vitaminok, valamint a specifikus illő anyagok mennyiségét. Az újnemesítésnél arra törekszünk, hogy az új fajta mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jobb legyen a réginél. A kinemesített új fajták elismerésénél először üzemi összehasonlítást végzünk, majd az üzemek közötti összehasonlítás következik. A követelmény az, hogy az új fajtának vagy univerzálisnak vagy regionálisnak kell lennie a környezet támasztotta követelmények szempontjából. Csak akkor következhet az állami fajtakísérlet, ha e követelményeknek megfelelnek, s csak abban az esetben válhatnak államilag elismert fajtákká, ha az állami fajta- kísérletben is megállták a helyüket. Az újnemesítés legfontosabb része a kiinduló anyag beszerzése, kipróbálása és tesztelése. Ezért kiindulópontként először a világ szákirodalmát tanulmányozzuk, majd kapcsolatot teremtünk a külföldi magnemesítőkkel. Ezt követően katalógust rendelünk külföldről, amelyből kiválasztjuk a szükséges fajtákat. Ezekből aztán magvakat rendelünk. A kiindulási anyag megérkezése után már kezdődhet az újnemesítés, amelynek az egyszerű formáját alkalmazzuk. A szülőpartnerek kiválasztása, tesztelése, továbbá a kombinációs-keresztezés eredményeképpen előállítjuk az első utódokat, amelyekből szelektálással állítjuk elő a fajtákat. Az elmondottak természetesen a klasszikus nemesítés! formákat képviselik. Szükségszerű azonban, hogy mi is igazodjunk ahhoz a feltevéshez, mely szerint az emberi ismeretek összessége minden tíz évben megkétszereződik, tehát a tuKaralábévirág kasztrálása (hímtelenítése) Szarnák Mihály felvétele dományos információk mennyisége rohamosan növekszik. A hatvanas évek elején olyan vélemény uralkodott, hogy a biológia igazi kibontakozása és termelőerővé válása csak az évszázad végére, de még inkább a jövő század elejére várható. A felgyorsult fejlődés megcáfolta ezeket a nézeteket. Szemünk láttára zajlott le például a búza- és a kukoricatermesztés „forradalma“. Természetes, hogy például a burgonyánál és jó néhány zöldségfélénél még nem jutottunk el a biológiai lehetőségeknek és a műszaki feltételeknek ahhoz az összhangjához, amit a búzánál és a kukoricánál már sikerűit elérni. Ebből a szempontból kiindulva — sokkal korszerűbb és a követelményeknek megfelelőbb körülmények között — mi is fejleszteni fogjuk a nemesítési munkák végzését. Nagy jövőt látunk például a hibridnemesítésben. Ezzel az eljárással sokkal termőképesebb, kiegyenlítettebb, a betegségekkel szemben ellenállóbb új fajtákat nemesítünk ki. E módszer további előnye az, hogy lerövidül az új fajták előállításához szükséges idő, s a nemesítő kézben tarthatja a nemesítés egész folyamatát. CSIBA LÁSZLÓ HULLÁM ERŐMÜVEK JAPÁNBAN A Goto-szigetek keleti vagy a Hirado-szigetek nyugati partján, Nagasaki körzetében hullámerőmű építését kezdik el. Költségelőirányzata 335 000 dollár, az építés három évig tart majd. Ha elkészül, a termelt villamos energia 1 kWó-ja 8 jenbe kerül (0,03 dollárba), tehát kevesebbe, mint az atom vagy hőerőművek árama. Ez lesz az első Japánban épített nagyobb hullámerőmű. Modellekkel már évek óta kísérleteztek. Az egyik modell szerint a hullámverés levegőt komprimál egy hengerbe, és ezzel turbinát hajt. Ez a berendezés költséges, és nem elég teljesítőképes. Lényegesen teljesítőképesebbek az úszó, bójákra horgonyzott hullámerőművek; ezek már több ezer kilowattot termelnek. Egy újabb erőmű prototípusa két, egyenként 80 m hosszú, 7 m széles és 7,5 m magas 500 tonna súlyú tutajból áll. Ezek egyik végükön érintkeznek, és középen támasz köti össze őket, úgyhogy A betű formát vesznek fel. Ugyancsak légsűrítéssel dolgoznak; mindegyik szárban hengereket helyeznek el, melyek a hullámverésből származó erővel a levegőt sűrítik. Kísérletekben igazolódott, hogy egy ilyen berendezés a hullámenergiát 80 százalékig hasznosítja. Az itt leírt erőmű 2000 kW-ot termelne. Az építési költségek nagyok; a horgonyoknak és a bójáknak olyan megbízhatóaknak kell lenniük, hogy az A formájú berendezést az ott gyakori tájfun és a legnagyobb hullámverés se szakíthassa le vagy károsíthassa. Ezzel szemben a fenntartási költség csekély. A központ kutatói elképzelhetőnek tartják, hogy a japán szigetek köré a hullámverőművek láncolatát helyezik el. Japán partjainak hossza 13 000 km és így tetszés szerinti számú hullámerőmű telepíthető. Elméletileg ezek együttesen annyi energiát termelhetnének, mint Japán összes mai erőművei. Az ilyen számítások persze mind pénzügyi, mind technikai szempontból eléggé utópisztikusak. De már néhány hullámerőmű is jelentős mennyiségű villamos energiát termelhetne. Az úszó erőműveknek más előnyei is vannak. Elkerülhető, hogy erőművek céljaira további területeket vegyenek igénybe; a berendezések hullámtörőként hatnának, és a partokat megóvnák a viharos hullámcsapásoktól. ELEKTROMOS MIKROBUSZ Évek óta folynak kísérletek elektromos hajtású autók gyártására, most a francia Renault-gyár elkészítette az „R4“ és „R5“ típusú gépkocsik elektromos változatának prototípusát. Ugyanez a gyár két mikrobuszt is bemutatott, szintén elektromos hajtással az egyiket személy-, a másikat áruszállításra. A járműveket ólomakkumulátorokból nyert energia hajtja; az akkumulátorok 8 óra alatt újra feltölthetök, vagy 3 perc alatt kicserélhetők. 60 km/ óra átlagos sebességgel egyszeri feltöltés 50 km-re elegendő. Az elektromos autók üzemeltetése olcsóbb a belsőégésű motoros járművekénél, de áruk és főként karbantartási költségük — legalábbis egyelőre — sokkal nagyobb. SZUPERERÖS HAJÖKÖTELEK ' 410 tonna a teherbíró képessége azoknak az 50 m hosszúságú köteleknek, amelyeket egy brit gyár készített. A nyolc pászmából álló, 300 000 tonna önsúlyú köteleket olajtartályok partmenti horgonyzására készítették. A gyár előállít más méretű, különlegesen nagy teherbírású szintetikus köteleket is az olajipar tartályhajói részére. Ilyen például az a hatalmas nyolcpászmás kötél is, amelynek átmérője 192 mm, teherbírása 600 tonna. A Multimot fonal szakító gép bemutatkozása a Metrimpex kiállításán A budapesti Metrimpex külkereskedelmi vállalat a közelmúltban rendezte meg a kosicei Szakszervezetek Házában az általa értékesített magyar műszeripari termékek kiállítását. Beznóczky Antal mérnök, a vállalat bratislavai ki- rendeltségének dolgozója így foglalta össze a kiállítás eredményeit és jelentőségét: — A kiállítás elsőrendű célja az volt, hogy megismertessük Kelet- Szlovákia ipari üzemeivel, egészségügyi, oktatási intézményeivel az általunk értékesítésre kerülő magyar műszeripari termékeket, felkutassuk az esetleges együttműködési lehetőségeket, felmérjük az igényeket, azt, hogy a következő években milyen új, speciális műszeripari termékek fejlesztését igénylik a felhasználók. A kiállítás iránt igen komoly érdeklődés nyilvánult meg az ipar- vállalatok, különösen a Kelet-szlovákiai Vasmű, egyes textilipari üzemek, a posta, a vasút, a főiskolák, az egyetemi tanszékek és a kórházak szakemberei részéről. A kiállított műszerek közül néhányat értékesítettünk, szerződéseket is kötöttünk ez évi szállításokra. Emellett a felhasználók megfelelő információs anyagokhoz jutottak. A kiállításon, főleg a textilipar szakemberei közül sokan elidőztek a működés közben is bemutatott Multimat elektronikus, automata fonalszakító gép előtt, amely az idei lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Ez a folyamatos működésű szakítógép fonalak, cérnák és fonalszerű termékek mechanikai tulajdonságainak meghatározására szolgál. A gép a kapott eredményeket elektronikus számítórendszer útján tárolja és feldolgozza. Egyszerre 10 fonalminta szakítását végzi, s az eredményekről részletes jegyzőkönyvet készít. t kulik) 1977. I V. 29. ÚJ SZÚ
