Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-29 / 22. szám

TUDOMÁNY es TECHNIKA A biológia szerepe a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés intenzív fejleszté­sének több alapvető tényezője van. Az egyik a biológiai anyag, hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élőlényekkel, illetve az azoktól származó élőlényekkel dolgozik. A növények és az állatok biológiai adottságai jelzik azt a fel­ső határt, amihez a műszaki fejlesztésnek, a kemizálásnak és az üzemszervezésnek alkalmaz­kodnia kell. A biológiai kutatásban és a nemesítésben el­sődleges szerepet játszik a genetika, a fizioló­gia, a biokémia és az ökológia, valamint az élet- folyamatokat befolyásoló kémiai szerek alkal­mazása. A növénynemesítés jelenlegi alapvető módsze­re az ivaros keresztezés, majd az ezt követő céltudatos kiválasztás. A nemesítők a nagy ho­zamképesség és a betegségekkel szembeni ellen­állóképesség elérése mellett a termelési tech­nológiának megfelelő tulajdonságok kedvező kombinációját igyekeznek kialakítani. Az agrotechnika általános színvonalának eme­lése újabb lehetőségeket nyújt a növénynemesí- tők munkája számára. A jelenlegi nemesítés! eljá­rások még nem érték el az eredményesség felső határát, bár mind nehezebb olyan fajtát előállí­tani, amelynél a terméshozam mennyiségi mu­tatói jelentős mértékben javulnak, a minőségi mutatók pedig legalább azonos szinten marad­nak. A nemesítésnek egy igen erőteljesen fej­lődő irányzata a minőség javítása, ahol például a nagyobb fehérjetartalom, az egyenletes érési idő, a meghatározott szín vagy termésnagyság elérése, illetve a betegségekkel szembeni ellen­állóképesség fokozása áll a figyelem középpont­jában. Az új növényfajták előállítása hosszú időt vesz igénybe, néha 10—15 évre is szükség van. A biológiai kutatások eredményei jelentősen csökkenthetik ezt az időtartamot. A szlovákiai növénynemesítés egyik jelentős munkahelye az Űszori (Kvetoslavov) Növényne- mesítő és Magtermesztő Állomás, melynek tevé­kenységéről Szarnák Mihály genetikus nyújt a továbbiakban tájékoztatást. „Nemesítő és magtermesztő állomásunk 1952- ben alakult. A rendelkezésünkre álló 116 hektá­ron fajtafenntartó és újnemesítést végzünk, s magtermesztéssel is foglalkozunk. A fajtafenntartó nemesítés célja az, hogy az állami jegyzékben szereplő fajtákat fenntartsuk, s „elit“ minősítésű magvakat termeljünk. Ez a nemesítés elsősorban karfiolra, karalábéra, korai káposztára, hagymafélékre, paradicsomra, pap­rikára, uborkára, salátára, sárgarépára, valamint több virágfajtára vonatkozik. Az általunk kiter­melt magvakat a Semex nemzeti vállalat szapo­rítja és forgalmazza. Az újnemesítés arra irányul, hogy az ismert fajtáknál jobb minőségűeket állítsunk elő. Ezen a szakaszon eredményes munkát végzünk, amit az is bizonyít, hogy ez idáig több új fajtát sike­rült kinemesítenünk, amelyek országos viszony­latban is elterjedtek. Megemlíthetjük például az E 43-as karfiolt, a Kvetoslavovi hagymát, az Elefánt póréhagymát, a Reforma uborkát, a PCR paprikát, a Gránát paprikát, a Rubin paprikát, a Nana szántóföldi paradicsomot, a Delicia sár­garépát, a Triumf salátát, a Dittmar káposztát és jó néhány virágfajtát. A növénynemesítők munkáját két részleg se­gíti: a vegyi-technológiai laboratórium és a ge­netikai részleg. A vegyi-technológiai laborató­riumban a növényi részek (gyökér, levél, ter­més) minőségi értékeit állapítják meg, vagyis a szárazanyag, a cukor, a cellulóz, a vitaminok, valamint a specifikus illő anyagok mennyiségét. Az újnemesítésnél arra törekszünk, hogy az új fajta mind mennyiségi, mind minőségi szempont­ból jobb legyen a réginél. A kinemesített új faj­ták elismerésénél először üzemi összehasonlí­tást végzünk, majd az üzemek közötti összeha­sonlítás következik. A követelmény az, hogy az új fajtának vagy univerzálisnak vagy regionális­nak kell lennie a környezet támasztotta követel­mények szempontjából. Csak akkor következhet az állami fajtakísérlet, ha e követelményeknek megfelelnek, s csak abban az esetben válhatnak államilag elismert fajtákká, ha az állami fajta- kísérletben is megállták a helyüket. Az újnemesítés legfontosabb része a kiinduló anyag beszerzése, kipróbálása és tesztelése. Ezért kiindulópontként először a világ szákiro­dalmát tanulmányozzuk, majd kapcsolatot terem­tünk a külföldi magnemesítőkkel. Ezt követően katalógust rendelünk külföldről, amelyből kivá­lasztjuk a szükséges fajtákat. Ezekből aztán magvakat rendelünk. A kiindulási anyag megérkezése után már kezdődhet az újnemesítés, amelynek az egyszerű formáját alkalmazzuk. A szülőpartnerek kivá­lasztása, tesztelése, továbbá a kombinációs-ke­resztezés eredményeképpen előállítjuk az első utódokat, amelyekből szelektálással állítjuk elő a fajtákat. Az elmondottak természetesen a klasszikus ne­mesítés! formákat képviselik. Szükségszerű azon­ban, hogy mi is igazodjunk ahhoz a feltevéshez, mely szerint az emberi ismeretek összessége minden tíz évben megkétszereződik, tehát a tu­Karalábévirág kasztrálása (hímtelenítése) Szarnák Mihály felvétele dományos információk mennyisége rohamosan növekszik. A hatvanas évek elején olyan vélemény ural­kodott, hogy a biológia igazi kibontakozása és termelőerővé válása csak az évszázad végére, de még inkább a jövő század elejére várható. A felgyorsult fejlődés megcáfolta ezeket a néze­teket. Szemünk láttára zajlott le például a búza- és a kukoricatermesztés „forradalma“. Termé­szetes, hogy például a burgonyánál és jó né­hány zöldségfélénél még nem jutottunk el a biológiai lehetőségeknek és a műszaki feltéte­leknek ahhoz az összhangjához, amit a búzánál és a kukoricánál már sikerűit elérni. Ebből a szempontból kiindulva — sokkal kor­szerűbb és a követelményeknek megfelelőbb kö­rülmények között — mi is fejleszteni fogjuk a nemesítési munkák végzését. Nagy jövőt látunk például a hibridnemesítésben. Ezzel az eljárással sokkal termőképesebb, kiegyenlítettebb, a beteg­ségekkel szemben ellenállóbb új fajtákat nemesí­tünk ki. E módszer további előnye az, hogy le­rövidül az új fajták előállításához szükséges idő, s a nemesítő kézben tarthatja a nemesítés egész folyamatát. CSIBA LÁSZLÓ HULLÁM ERŐMÜVEK JAPÁNBAN A Goto-szigetek keleti vagy a Hirado-szigetek nyugati partján, Nagasaki körzetében hullámerőmű építését kezdik el. Költségelőirányzata 335 000 dollár, az építés három évig tart majd. Ha elkészül, a termelt villamos energia 1 kWó-ja 8 jenbe kerül (0,03 dollárba), tehát kevesebbe, mint az atom vagy hőerőművek árama. Ez lesz az első Japánban épített nagyobb hullámerőmű. Modellekkel már évek óta kísérleteztek. Az egyik modell szerint a hullámverés levegőt komprimál egy hengerbe, és ezzel turbinát hajt. Ez a berendezés költséges, és nem elég teljesítőképes. Lényegesen teljesítőképesebbek az úszó, bójákra hor­gonyzott hullámerőművek; ezek már több ezer kilowattot termelnek. Egy újabb erőmű prototípusa két, egyenként 80 m hosszú, 7 m széles és 7,5 m magas 500 tonna sú­lyú tutajból áll. Ezek egyik végükön érintkeznek, és kö­zépen támasz köti össze őket, úgyhogy A betű formát vesznek fel. Ugyancsak légsűrítéssel dolgoznak; mindegyik szárban hengereket helyeznek el, melyek a hullámverésből származó erővel a levegőt sűrítik. Kísérletekben igazolódott, hogy egy ilyen berendezés a hullámenergiát 80 százalékig hasznosítja. Az itt leírt erőmű 2000 kW-ot termelne. Az építési költségek nagyok; a horgonyoknak és a bójáknak olyan megbízhatóaknak kell lenniük, hogy az A formájú berendezést az ott gya­kori tájfun és a legnagyobb hullámverés se szakíthassa le vagy károsíthassa. Ezzel szemben a fenntartási költség csekély. A központ kutatói elképzelhetőnek tartják, hogy a japán szigetek köré a hullámverőművek láncolatát he­lyezik el. Japán partjainak hossza 13 000 km és így tet­szés szerinti számú hullámerőmű telepíthető. Elméletileg ezek együttesen annyi energiát termelhetnének, mint Japán összes mai erőművei. Az ilyen számítások persze mind pénzügyi, mind tech­nikai szempontból eléggé utópisztikusak. De már néhány hullámerőmű is jelentős mennyiségű villamos energiát termelhetne. Az úszó erőműveknek más előnyei is vannak. Elkerül­hető, hogy erőművek céljaira további területeket vegyenek igénybe; a berendezések hullámtörőként hatnának, és a partokat megóvnák a viharos hullámcsapásoktól. ELEKTROMOS MIKROBUSZ Évek óta folynak kísérletek elektromos hajtású autók gyártására, most a francia Renault-gyár elkészítette az „R4“ és „R5“ típusú gépkocsik elektromos változatának prototípusát. Ugyanez a gyár két mikrobuszt is bemuta­tott, szintén elektromos hajtással az egyiket személy-, a másikat áruszállításra. A járműveket ólomakkumuláto­rokból nyert energia hajtja; az akkumulátorok 8 óra alatt újra feltölthetök, vagy 3 perc alatt kicserélhetők. 60 km/ óra átlagos sebességgel egyszeri feltöltés 50 km-re elegen­dő. Az elektromos autók üzemeltetése olcsóbb a belsőégé­sű motoros járművekénél, de áruk és főként karbantartási költségük — legalábbis egyelőre — sokkal nagyobb. SZUPERERÖS HAJÖKÖTELEK ' 410 tonna a teherbíró képessége azoknak az 50 m hosszú­ságú köteleknek, amelyeket egy brit gyár készített. A nyolc pászmából álló, 300 000 tonna önsúlyú köteleket olajtar­tályok partmenti horgonyzására készítették. A gyár előállít más méretű, különlegesen nagy teherbírású szintetikus köteleket is az olajipar tartályhajói részére. Ilyen például az a hatalmas nyolcpászmás kötél is, amelynek átmérője 192 mm, teherbírása 600 tonna. A Multimot fonal szakító gép bemutatkozása a Metrimpex kiállításán A budapesti Metrimpex külke­reskedelmi vállalat a közelmúltban rendezte meg a kosicei Szakszer­vezetek Házában az általa értéke­sített magyar műszeripari termé­kek kiállítását. Beznóczky Antal mérnök, a vállalat bratislavai ki- rendeltségének dolgozója így fog­lalta össze a kiállítás eredményeit és jelentőségét: — A kiállítás elsőrendű célja az volt, hogy megismertessük Kelet- Szlovákia ipari üzemeivel, egész­ségügyi, oktatási intézményeivel az általunk értékesítésre kerülő magyar műszeripari termékeket, felkutassuk az esetleges együtt­működési lehetőségeket, felmér­jük az igényeket, azt, hogy a következő években milyen új, spe­ciális műszeripari termékek fej­lesztését igénylik a felhasználók. A kiállítás iránt igen komoly ér­deklődés nyilvánult meg az ipar- vállalatok, különösen a Kelet-szlo­vákiai Vasmű, egyes textilipari üzemek, a posta, a vasút, a főisko­lák, az egyetemi tanszékek és a kórházak szakemberei részéről. A kiállított műszerek közül néhányat értékesítettünk, szerződéseket is kötöttünk ez évi szállításokra. Emellett a felhasználók megfelelő információs anyagokhoz jutottak. A kiállításon, főleg a textilipar szakemberei közül sokan elidőz­tek a működés közben is bemuta­tott Multimat elektronikus, auto­mata fonalszakító gép előtt, amely az idei lipcsei vásáron aranyér­met nyert. Ez a folyamatos műkö­désű szakítógép fonalak, cérnák és fonalszerű termékek mechanikai tulajdonságainak meghatározására szolgál. A gép a kapott eredmé­nyeket elektronikus számítórend­szer útján tárolja és feldolgozza. Egyszerre 10 fonalminta szakítását végzi, s az eredményekről részle­tes jegyzőkönyvet készít. t kulik) 1977. I V. 29. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents