Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-29 / 22. szám
Gubenko ismét rendez Nyikolaj Gubenko, a népszerű filmszínész első rendezése A katona visszatér a frontról. A filmet vaszilij Suksin forgatókönyvéből készítette. Második rendezése a Ha boldog akarsz lenni. Most forgatja harmadik filmjét, amelynek nem végleges címe. Belső sérülés. A forgató- könyvet maga írta, részben önéletrajzi elemek felhasználásával: a hős — ma ismert író — visszaemlékezése gyermekkorára. A belső felvételeket a Mosz- film műtermeiben készítik, a külsőket pedig Leningrádban és Ogyesszában. A gyermekfőszereplő Aljosa Csersztvov, a felnőtt szereplők névsora valóságos „sztárparádé": íja Szavina, Rolan Bikov, Maja Bulgakova, Jevgenyij Jevsztyignyejev, Zsan- na Bolotova, Ljudmila Sagalo- va, Buhuti Zakariadze. Kedvelt témája: a cigányság élete Találkozás Lotjanuval Eredetileg költőnek készült Emil Lotjanu, szovjet filmrendező. Moszkvában előbb a Művész Színház stúdiójában tanult, majd felvették a Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. Olyan, később hírneves évfolyamtársakkal járt együtt, mint Oleg Tabakov és a fiatalon elhunyt Jevgenyij Ur- banszkij. — Grigorij Rosalj tanítványa voltam és mint friss diplomás — mondja —, először én is rövidfilmeket forgattam. Első játékfilmem, az Ez a pillanat — egy, a spanyol polgárháborúban harcolt moldvai származású pilótáról szólt. 1969-ben készült. A moldvai népek életének bemutatásához azóta is hűséges. Kedvelt témája a cigányság élete. A Bíbor madár című kétrészes, színes filmje — amelyben a múlt századi román vándormuzsikusokat mutatja be — a San Sebastian-i filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Kagyló díjat, és számos díjat kapott latin-amerikai, mexikói filmfesztiválokon. Filmjeit az áradó balladisztikus romantika és folklorisztikus ihletettség jellemzi. Eddig mindössze négy szélesvásznú játékfilmet és tizenöt rövidfilmet rendezett. Legfrissebb munkája A cigánytábor az égbe megy, Gorkij Makar Csudra című regényének filmváltozata, amelynek főszerepét, a gyönyörű cigánylányt Szvetlána Voma játssza. Ezt a filmjét rövidesen nálunk is bemutatják. I fszm I Zdenék Hradilák, a film egyik főszereplője (Miloslav Mirvald felv.) Beszélgetés Lucyna Winnicka lengyel színésznővel !—------------------------------------------• Ön gyakran szerepel külföldi filmekben. Láthattuk már szlovák, jugoszláv, magyar és NDK produkciókban ie. Az ön példája nem egyedülálló. Véleménye szerint a lengyel művészek miért szerepelnek oly gyakran külföldön? — Azt hiszem, ez része annak a világméretű folyamatnak, mely egyre inkább több nemzet tehetségét egyesíti egy-egy film elkészítésére. Másrészt — úgy tartják — a lengyel lányok és színésznők a legszebbek közé tartoznak a világon. Színészeinket is gyakran felsőfokon dicsérik a külföldi lapok. Mindehhez még egy tényező járul: talán az ázsiai gyártók kivételével, ma már egyetlen ország sem képes a filmjeihez szükséges valamennyi színész- vagy színésznőtípust egymaga „előállítani". Mindenki „exportál" és „importál" művészeket, legfeljebb az arányokban van eltérés. • Mit szeret jobban: a színházi, vagy a filmgyári munkát? — A filmgyárit. Bármilyen meghökkentően hangzik is, mégis úgy érzem: a film közelebb visz a közönséghez, mint a színház. Ügy gondolom, a színházban, a színpadról fent- ről, a filmen viszont a vásznon keresztül bentről találhatok kapcsolatot az emberekkel. Mint színész, egy színházban csak egy nemzet, illetve egy kör közönséghez szólhatok, a film esetleg a világ minden országának közönségéhez elvezet. Nem az vonz a filmhez, hogy nagyobb hírnevet biztosíthat, mint a színház, hanem elsősorban az, hogy segítségével a nyelvi határokat is átlépve, több emberhez szólhatok. Olyan színésznő vagyok, aki szeretne mondani valamit az embereknek. Számomra nem közömbös, milyen széles körhöz jut el a mondanivalóm. • Véleménye szerint személyes művészi mondanivalója mely filmjeiben nyert leginkább kifejezést? — Az Éjszakai vonatban és a Mater Johannában. És hogy mennyire nem tudja néha az ember, hogy ennek a mondanivalónak melyik szerep felel meg leginkább, arra kitűnő példa a Mater Johanna. Amikor elkészült a forgatókönyv és elolvastam, nyomban tudtam, hogy én csakis a kissé komikus Malgorzatát játszhatom. A szerepet végül Anna Ciepielewska játszotta el. Mi történt? A felvételekre készülve, újra meg újra elolvastam a forgatókönyvet. Hogyan, hogyan nem, egyszerre csak úgy éreztem, meg kellene próbálkoznom Mater Johanna szerepével. Férjem, Jerzy Kawalero- wicz, a film rendezője, ellene volt a dolognak. De sok-sok próbafelvétel után sem talált igazán megfelelő szereplőt. Megkértem, készítsen rólam is néhány próbafelvételt. A vetítőben kiderült, nem vagyok sem jobb, sem rosszabb, mint a többi jelölt. Ekkor alaposabb munkához kezdtem. Tovább folytak a próbafelvételek, de nem született megoldás. Végül is férjem munkatársai kezdték „pengetni" a kérdést: alakítsam én Mater Johannát. Újabb próbafelvétel következett — és ez meghozta a döntést. így lettem én Mater Johanna... És már a felvételek elején nagyon megszerettem ezt a szerepet. Mindaz benne volt, amit színésznőként mondani akartam... # Tapasztalt öreg filmgyári „rókák“ azt mondják: általában két típusba sorolhatók a színészek — akik készen „hozzák“ a szerepüket, és akik a felvételek közben, a rendezővel együtt építik fel azt. Ön a két csoport melyikébe sorolná magát? — Ha tényleg vannak ilyen színésztípusok, akkor az utóbb említettekbe. Nem tudom elképzelni másként a színészi munkát, csak a rendezővel közösen alakítom ki és építem fel elképzeléseimet, és együtt dolgozzuk ki a megelevenítésre kerülő figura jellemrajzát. Meggyőződésem, hogy egy adott forgatókönyv esetében ez jó megoldás. De ha egy színész már a kezdet kezdetén bele kíván szólni a születendő szerepbe, akkor a legjobbnak tartom, ha maga is tevékenyen részt vesz a filmnovella-, és a forgatókönyvírásban. • Ön már vett részt forgatókönyv- írásban? — Még nem, de foglalkoztam a gondolattal. Bizonyos szempontból ugyanis megváltoztak művészi ambícióim. Többé nem „álomszerepek“-ről álmodom, mint régebben, hanem olyan szerepeket keresek, melyekben minél teljesebben kifejezhetem önmagamat. Nincsenek illúzióim: ilyeneket csak akkor találhatok, ha a kezdet kezdetén részt veszek a forgatókönyv írásában. Valószínűleg külföldön nemigen tudják, hogy néhány írásom már nyomtatásban is megjelent. A Kurier Polski című lapban például sorozatot írtam Látogatóban barátaimnál címmel. melyben ismerőseim életének kérdéseivel foglalkoztam. Megírtam a filmlapoknak is, és most egy újabb sorozat írásának gondolatával is foglalkozom ... Talán egyszer könyvem is megjelenik majd. FENYVES GYÖRGY ÚJ CSEH FILM Fuss, hogy utolérd Néhány sikeres tévéadaptáció, valamint A bátyámnak klassz öccse van című vígjáték és az Antonín Zápotocky regénye alapján forgatott A szerelem és a reménykedés ideje című filmek után Stanislav Sírnád rendező Fuss. hogy utolérd címmel készített lélektani filmet. Az alkotók egy mérnök és egy idős színész családjának történetét elénk tárva számos időszerű kérdést boncolgatnak, korunk emberének magánéletét és munkahelyi problémáit veszik bonckés alá. A film hőse nemcsak önmagával, hanem a közösséggel és a társadalommal is összeütközésbe kerül, ezt a konfliktust azonban saját magának kell megoldania. — Az egyén és a közösség kapcsolatában még nem mindenkinek sikerült megtalálnia a helyes utat, sokan ezt még csak keresik, tapogatóznak — mondotta a rendező. A főbb szerepekben Zdenék Hradilákot, Marie Drahokoupi- lovát, Martin Ruíekot, Karolina Slunéőkovát, Radoslav Brzo- bohatyt és Miroslav Zounart láthatjuk. Az alkotás a cseh és a szlovák filmek idei fesztiválján Bratislavában elnyerte a szemle egyik fődíját.-ek1977. V. 29. Minél több emberhez szólni...
