Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-29 / 22. szám

Gubenko ismét rendez Nyikolaj Gubenko, a népsze­rű filmszínész első rendezése A katona visszatér a frontról. A filmet vaszilij Suksin forga­tókönyvéből készítette. Második rendezése a Ha boldog akarsz lenni. Most forgatja harmadik filmjét, amelynek nem végleges címe. Belső sérülés. A forgató- könyvet maga írta, részben ön­életrajzi elemek felhasználásá­val: a hős — ma ismert író — visszaemlékezése gyermekkorá­ra. A belső felvételeket a Mosz- film műtermeiben készítik, a külsőket pedig Leningrádban és Ogyesszában. A gyermekfősze­replő Aljosa Csersztvov, a fel­nőtt szereplők névsora valósá­gos „sztárparádé": íja Szavina, Rolan Bikov, Maja Bulgakova, Jevgenyij Jevsztyignyejev, Zsan- na Bolotova, Ljudmila Sagalo- va, Buhuti Zakariadze. Kedvelt témája: a cigányság élete Találkozás Lotjanuval Eredetileg költőnek ké­szült Emil Lotjanu, szovjet filmrendező. Moszkvában előbb a Művész Színház stúdiójában tanult, majd felvették a Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. Olyan, később hírneves év­folyamtársakkal járt együtt, mint Oleg Tabakov és a fia­talon elhunyt Jevgenyij Ur- banszkij. — Grigorij Rosalj tanítvá­nya voltam és mint friss diplomás — mondja —, elő­ször én is rövidfilmeket for­gattam. Első játékfilmem, az Ez a pillanat — egy, a spa­nyol polgárháborúban har­colt moldvai származású pilótáról szólt. 1969-ben ké­szült. A moldvai népek életének bemutatásához azóta is hű­séges. Kedvelt témája a ci­gányság élete. A Bíbor ma­dár című kétrészes, színes filmje — amelyben a múlt századi román vándormuzsi­kusokat mutatja be — a San Sebastian-i filmfesztivá­lon elnyerte az Ezüst Kagy­ló díjat, és számos díjat ka­pott latin-amerikai, mexikói filmfesztiválokon. Filmjeit az áradó balladisztikus ro­mantika és folklorisztikus ihletettség jellemzi. Eddig mindössze négy szé­lesvásznú játékfilmet és ti­zenöt rövidfilmet rendezett. Legfrissebb munkája A ci­gánytábor az égbe megy, Gorkij Makar Csudra című regényének filmváltozata, amelynek főszerepét, a gyö­nyörű cigánylányt Szvetlána Voma játssza. Ezt a filmjét rövidesen nálunk is bemutat­ják. I fszm I Zdenék Hradilák, a film egyik főszereplője (Miloslav Mirvald felv.) Beszélgetés Lucyna Winnicka lengyel színésznővel !—------------------------------------------­• Ön gyakran szerepel külföldi filmekben. Láthattuk már szlovák, ju­goszláv, magyar és NDK produkciók­ban ie. Az ön példája nem egyedül­álló. Véleménye szerint a lengyel mű­vészek miért szerepelnek oly gyakran külföldön? — Azt hiszem, ez része annak a világméretű folyamatnak, mely egyre inkább több nemzet tehetségét egye­síti egy-egy film elkészítésére. Más­részt — úgy tartják — a lengyel lá­nyok és színésznők a legszebbek közé tartoznak a világon. Színészeinket is gyakran felsőfokon dicsérik a külföl­di lapok. Mindehhez még egy ténye­ző járul: talán az ázsiai gyártók ki­vételével, ma már egyetlen ország sem képes a filmjeihez szükséges vala­mennyi színész- vagy színésznőtípust egymaga „előállítani". Mindenki „ex­portál" és „importál" művészeket, legfeljebb az arányokban van eltérés. • Mit szeret jobban: a színházi, vagy a filmgyári munkát? — A filmgyárit. Bármilyen meg­hökkentően hangzik is, mégis úgy ér­zem: a film közelebb visz a közön­séghez, mint a színház. Ügy gondo­lom, a színházban, a színpadról fent- ről, a filmen viszont a vásznon ke­resztül bentről találhatok kapcsolatot az emberekkel. Mint színész, egy színházban csak egy nemzet, illetve egy kör közönséghez szólhatok, a film esetleg a világ minden országának közönségéhez elvezet. Nem az vonz a filmhez, hogy nagyobb hírnevet biz­tosíthat, mint a színház, hanem első­sorban az, hogy segítségével a nyel­vi határokat is átlépve, több ember­hez szólhatok. Olyan színésznő va­gyok, aki szeretne mondani valamit az embereknek. Számomra nem kö­zömbös, milyen széles körhöz jut el a mondanivalóm. • Véleménye szerint személyes mű­vészi mondanivalója mely filmjeiben nyert leginkább kifejezést? — Az Éjszakai vonatban és a Ma­ter Johannában. És hogy mennyire nem tudja néha az ember, hogy ennek a mondanivalónak melyik szerep fe­lel meg leginkább, arra kitűnő példa a Mater Johanna. Amikor elkészült a forgatókönyv és elolvastam, nyomban tudtam, hogy én csakis a kissé komi­kus Malgorzatát játszhatom. A szere­pet végül Anna Ciepielewska játszotta el. Mi történt? A felvételekre készül­ve, újra meg újra elolvastam a for­gatókönyvet. Hogyan, hogyan nem, egyszerre csak úgy éreztem, meg kel­lene próbálkoznom Mater Johanna szerepével. Férjem, Jerzy Kawalero- wicz, a film rendezője, ellene volt a dolognak. De sok-sok próbafelvétel után sem talált igazán megfelelő sze­replőt. Megkértem, készítsen rólam is néhány próbafelvételt. A vetítőben ki­derült, nem vagyok sem jobb, sem rosszabb, mint a többi jelölt. Ekkor alaposabb munkához kezdtem. Tovább folytak a próbafelvételek, de nem született megoldás. Végül is férjem munkatársai kezdték „pengetni" a kérdést: alakítsam én Mater Johan­nát. Újabb próbafelvétel következett — és ez meghozta a döntést. így let­tem én Mater Johanna... És már a felvételek elején nagyon megszeret­tem ezt a szerepet. Mindaz benne volt, amit színésznőként mondani akartam... # Tapasztalt öreg filmgyári „ró­kák“ azt mondják: általában két tí­pusba sorolhatók a színészek — akik készen „hozzák“ a szerepüket, és akik a felvételek közben, a rendező­vel együtt építik fel azt. Ön a két csoport melyikébe sorolná magát? — Ha tényleg vannak ilyen szí­nésztípusok, akkor az utóbb említet­tekbe. Nem tudom elképzelni másként a színészi munkát, csak a rendezővel közösen alakítom ki és építem fel el­képzeléseimet, és együtt dolgozzuk ki a megelevenítésre kerülő figura jellemrajzát. Meggyőződésem, hogy egy adott forgatókönyv esetében ez jó megoldás. De ha egy színész már a kezdet kezdetén bele kíván szólni a születendő szerepbe, akkor a leg­jobbnak tartom, ha maga is tevéke­nyen részt vesz a filmnovella-, és a forgatókönyvírásban. • Ön már vett részt forgatókönyv- írásban? — Még nem, de foglalkoztam a gondolattal. Bizonyos szempontból ugyanis megváltoztak művészi ambí­cióim. Többé nem „álomszerepek“-ről álmodom, mint régebben, hanem olyan szerepeket keresek, melyekben minél teljesebben kifejezhetem önma­gamat. Nincsenek illúzióim: ilyeneket csak akkor találhatok, ha a kezdet kezdetén részt veszek a forgatókönyv írásában. Valószínűleg külföldön nem­igen tudják, hogy néhány írásom már nyomtatásban is megjelent. A Kurier Polski című lapban például sorozatot írtam Látogatóban barátaimnál cím­mel. melyben ismerőseim életének kérdéseivel foglalkoztam. Megírtam a filmlapoknak is, és most egy újabb sorozat írásának gondolatával is fog­lalkozom ... Talán egyszer könyvem is megjelenik majd. FENYVES GYÖRGY ÚJ CSEH FILM Fuss, hogy utolérd Néhány sikeres tévéadaptá­ció, valamint A bátyámnak klassz öccse van című vígjáték és az Antonín Zápotocky regé­nye alapján forgatott A szere­lem és a reménykedés ideje című filmek után Stanislav Sírnád rendező Fuss. hogy utolérd címmel készített lélek­tani filmet. Az alkotók egy mérnök és egy idős színész családjának történetét elénk tárva számos időszerű kérdést boncolgatnak, korunk emberének magánéletét és munkahelyi problémáit ve­szik bonckés alá. A film hőse nemcsak önmagával, hanem a közösséggel és a társadalom­mal is összeütközésbe kerül, ezt a konfliktust azonban sa­ját magának kell megoldania. — Az egyén és a közösség kap­csolatában még nem mindenki­nek sikerült megtalálnia a he­lyes utat, sokan ezt még csak keresik, tapogatóznak — mon­dotta a rendező. A főbb szerepekben Zdenék Hradilákot, Marie Drahokoupi- lovát, Martin Ruíekot, Karoli­na Slunéőkovát, Radoslav Brzo- bohatyt és Miroslav Zounart láthatjuk. Az alkotás a cseh és a szlovák filmek idei fesz­tiválján Bratislavában elnyer­te a szemle egyik fődíját.-ek­1977. V. 29. Minél több emberhez szólni...

Next

/
Thumbnails
Contents