Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-29 / 22. szám
A Maié KrStehany-i dolomit)eldolgozó a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák bratislavai igazgatóságához, illetve ennek partizánskei üzeméhez tartozik. Már több évtizede fejtik itt a dolomithomokot, amelyből háromféle terméket készítenek: kohászati, üvegipari és trágyázási célokra szolgáló dolomitot. Amint arról Július Befto mérnök, a termelési részleg vezetője tájékoztatott, a közeli dombokban hatalmas, szinte kimeríthetetlen mennyiségű dolomithomok rejlik. A termelési folyamat aránylag egyszerű. A kitermelt dolomithomokot először a zúzákba, innen a vibrációs és rotációs osztályo- zókba szállítják, ahonnan rendeltetésének megfelelően szállításra kész rakományokba kerül. A kész terméket nagyobb távolságokra vagonokban, közelebbre teherautókban szállítják. Az egész országot innen látják el ezzel a fontos ipari nyersanyaggal. A kohászati dolomit legnagyobb átvevője az ostravai Klement Gottwald Oj Kohó, ahol adalékként használják a nagyolvasztókba. A trágyázási dolomit egyik legnagyobb felhasználója a vágsellyei (Sala) Duslo. Az üveg ipari dolomitot az üveggyárakon kívül egyes kerámiai üzemek is igénylik. Az itteni dolomitnak nagyon jó kémiai és fizikai tulajdonságai vannak, ezért külföldi üzemek is érdeklődnek iránta. A hazai felhasználók között szerepel továbbá a Sklo-Union Teplice, a Tfineci Vasmű, a Karlovy Vary-i Porcelángyár, a nem- Sovái Skloobal, a trnavai Skloplast, a dúb- ravkai Műszaki Üveggyár, a Katarinská Hu- ta-i Üveggyár s számos további üzem és vállalat. A magnéziumot és mészkőt tartalmazó dolomitot nagy mennyiségekben vásárolják a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló vállalat üzemei, valamint a járási agrokémiai központok. Innen a talaj lazítására és trágyázására szolgáló dolomit közvetlenül a megrendelő szövetkezetek és állami gazdaságok földjeire kerül. A dolomit a háztartásokban is fontos szerepet játszik, az edények, mosdótálak, kádak mosásánál. A kiskereskedelmet a smolenicei Chemolak látja el háztartási dolomittal. A Maié KrStefíany-i vállalatban legújabban félig kiégetett dolomitot is gyártanak, amit korábban a nyugati államokból hoztunk be. Egy tonnáért 300 márkát fizettünk az' NSZK-ba. A hazai gyártás 1968-ban kezdődött, egy tonna félig kiégetett do lomit 1958 koronába kerül. Ezt a terméket a víztisztító mechanikai szűrők készítéséhez használják. Hazai fogyasztásra évente 200 tonnát készítenek belőle, bár az igények a 800 tonnát is meghaladják. A termelési részleg dolgozói az 5. ötéves tervidőszakban összesen 1 millió 680 ezer tonna dolomitot készítettek. Mivel az igények állandóan növekedtek, a termelést is fokozni kellett. Amíg például 1971-ben 170 ezer tonna dolomitot készítettek, az 1975- ben gyártott mennyiség már meghaladta a 480 ezer tonnát. Ezt a növekedést az tette lehetővé, hogy bevezették a háromműszakos termelést és a dolgozók versenyt indítottak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A részlegnek ma 64 dolgozója van, akik ma már szocialista munkabrigádot alkotnak. A három szocialista munkabrigád vezetői Július Beüo mérnök. Karol Zajac és Rudolf Répa. A termelési részleg egyes kiváló dolgozói, mint például fozef Kmet és Anton fam- riska kotrógépkezelők, valamint Vojtech Adamus karbantartó vállalati és egyéb kitüntetésekben részesültek. A termelési részleg dolgozói a 6. ötéves tervidőszak megnövekedett feladatait is eredményesen teljesítik. Az elmúlt évben már 560 ezer tonna dolomitot termeltek és szállítottak a megrendelőknek. Az idei tervük 520 ezer tonna dolomit szállítását irányozza elő, amit bizonyára szintén túlszárnyalnak. Ez derül ki ugyanis a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére megfogni mázott kötelezettségvállalásukból. Amint már említettük, a Maié KrStefíany-i részleg termékei iránt állandóan növekszik a kereslet. A vállalat e nagy jelentőségű természeti kincs jobb kiaknázása érdekében egy új, magas műszaki színvonalon álló termelési részleg építését tervezi. Az új felszerelés tovább javítja majd a termékek minőségét, növeli a munka termelékenységét és a jövedelmezőséget. Amíg erre sor kerül, addig a dolgozók a jelenlegi berendezést igyekeznek megelőző javításokkal jó üzemképes állapotban tartani, hogy a szállítási feladatok teljesítésében a jövőben se legyen fennakadás. MIKULÁS MATaSEJE A bentonit értékes nyersanyag A fő cél ,az önellátás • 100 évre elegendő készletek • A tudomány és a kutatás segítségévei • A kezdeményezés eredményei A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és társadalmi fejlődésének irányelveiben, amelyeket a CSKP XV. kongresz- szusa fogadott el, többek között a következőket olvashatjuk: ,fejleszteni kell a nem érctartalmú nyersanyagok, a kaolinfélék, az üvegipari és öntödei homok, a bentonitok, a tűzálló anyagok fejtését és feldolgozását a népgazdaság további ágazatai szükségleteinek kielégítésére is.“ A kongresszusi dokumentumnak ezt a fontos mondatát a Banská Bystrica-i Ércbányák nemzeti vállalat kutatási és fejlesztési részlegének dolgozói igyekeznek minél eredményesebben valóra váltani. „Nálunk állandóan napirenden van ez a feladat, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a kongresszusi határozatokból reánk háruló feladatoknak eleget tegyünk“ — mondja Rudolf Lazar mérnök, a tudományok kandidátusa, akitől azt is megtudjuk, hogy a bentonitoknak — kiváló szorbciós tulajdonságaik és ásványi tisztaságuk következtében — nagy jövőjük van. Elsősorban az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban érvényesülnek, de mh már az építőiparban és a gyógyszeriparban sem nélkülözI hetik. Emellett a közép-szlovákiai kerületben hatalmas készletek vannak belőlük. A Ziar nad Hronom-i járásban például a Jeläovy patak környékén 100 évre is elegendő készleteket tártak fel. A bratislavai Dimitrov Vegyi Művekben nagyon hatékony derltőanyagot készítenek belőle. Ezt a derítőanyagot főleg a borászati üzemek használják, ahol a bentonit sei- gítségével állandósítják a bor minőségét, így távolítják el a nem kívánatos fehérjetartalmú iszapot, s a bor az eljárás Í következtében tisztává, csillogóvá, „tükrössé“ válik. Nem is olyan régen a csehszlovák borászok 1,3 millió devizakoronát fizettek ki évente a külföldről behozott bentoni- tért. Most kizárólag már csak a hazai bentonitot használják, amely 70 százalékkal olcsóbb a külföldinél. A Banská Bystrica-i Ércbányák dolgozói a bratislavai vezérigazgatóság, a Szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Műszaki Főiskola segítségével kifejlesztettek egy laboratóriumi gépsormintát a bentonit feldolgozására, amelyen óránként 20 kg bentonitot nyernek. A komplex ra- cionalizációs brigád tagjai úgy döntöttek, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban üzembe helyeznek egy kísérleti gépsort, melynek óránkénti teljesítménye 1500 kg. A feladat megoldásában jelentős segítséget nyújtanak a micha- lovcei Kerámiai Művek kutatási és fejlesztési osztályának dolgozói. A kísérleti gépsor igényes technológiai berendezését a Pferovi Gépgyár dolgozói készítik el. A szlovákiai kutatóknak eddigi munkájukban nagy segítséget nyújtottak az észak-csehországi obrnicei üzem dolgozói is, ahol főleg öntödei bentonitot készítenek. A fejlesztés eredményeként a bratislavai Dimitrov Vegyi Művekben az ét- és az ásványolajak színtelenítésére, s további célokra szolgáló fehérítőt most már kizárólag hazai bentonitból gyárthatják. S ami nem kevésbé fontos, a berendezés beruházási költségei néhány év alatt megtérülnek. (bk) Kél iliéves len épiikezése Javában folynak már az újabb bratislavai híd építésének előkészületei. Az új, kétszintes, vasútiközúti híd felépítése a Doprastav nemzeti vállalat feladata lesz, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés hídját építette. Ellátogattunk a vállalat igazgatóságára, hogy közelebbi felvilágosítást kapjunk a 6. ötéves tervidőszak egyik legnagyobb építkezésének előkészítő munkálatairól, melynek befejezésére a 7. ötéves tervidőszak végén kerül sor. Az építkezést jelenleg a vállalat mfiszaki-tervezési osztályának dolgozói készítik elő, melynek vezetője, Árpád Laky mérnök, a tudományok kandidátusa, valamint Emil Muröo mérnök részletes felvilágosítással szolgáltak az építkezés előkészítési folyamatairól. Az Autópályák Igazgatósága — mint beruházó — 1972-ben a Dopravoprojekt tervezőirodájával együttműködve kidolgozta az autópályák építési koncepcióját Bratislava területén. A tervezet megoldja a praha—brno—bratislavai és a bratislava-- trenöíni autópálya, valamint a Magyar Népköztársaságba és Ausztriába vezető utak csatlakozását. A tanulmány értelmében az autópályák megépítése a város területén négy építkezésből áll. Az első építkezést az autópályának az a szakasza képezi, amely a Malomvölgyben kezdődik, s a dunai hídon át a Magyar Népköztársaság és Ausztria határáig terjed. A másik építkezés az autóműútnak azt a részét foglalja magába, amely a Bécsi út és az építendő vasúti-közúti híd melletti kétszintes útkereszteződés között húzódik. A harmadik építkezés lesz maga a vasúti-közúti híd a Téli kikötő mellett, amely a Duna mindkét partján kétszintes útkereszteződésben végződik. A negyedik építkezés lesz az új híd összekapcsolása a bratislava—tren&íni autópályával. Az említett négy építkezés közül először a harmadikra, a dunai vasúti-közúti híd megépítésére kerül sor. Ezt egyrészt az teszi szükségessé, hogy már épül a 150 ezer lakost befogadó ligetfalusi városnegyed, másrészt pedig lehetővé kell tenni a vasúti teherforgalom lebonyolítását Magyarország és Ausztria felé, a Safarik téri régi acélhídon ugyanis a vasúti forgalmat meg kell szüntetni a híd újjáépítése miatt. Az acélszerkezetű híd felső szintjén a 26,5 méter széles autópálya és két 1,5 méter széles kiszolgáló oldalsáv kap helyet, az alsó szinten lesz a két vasúti vágány, mellettük a gyalogjárók. A kerékpárosok számára is jut hely. A híd teljes hossza 460,8 méter, amely négy különböző hosszúságú (102,5 m, 204,8 m, 64,0 m, 69,6 m) szakaszból áll. Az acélszerkezet súlya 11 ezer tonna. Az öszszehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának acélszerkezete 7250 tonna súlyú. A hídhoz a Duna mindkét partján vasúti és autópálya-felüljárók csatlakoznak. Az árterületen ez még kétszintes építmény lesz, a gátakon túl a vasút elágazik az autópályától. Ebben a szakaszban a közúti cölöphidakat csak a városi közlekedés számára építik ki. A város irányában a híd a Bajkál utcához csatlakozik majd. Ezen az oldalon 557 m hosszú autópálya-cölöphidat, 1116 m hosszú hídelágazásokat, 958 m hosszú vasúti cö- löphidat kell megépíteni. E létesítmények megépítéséhez megfelelő technológiai eljárásokat választottak ki. E rövid áttekintésből is nyilvánvaló, hogy műszaki szempontból rendkívül igényes és nagy terjedelmű építkezésről van szó. Az ilyen beruházás megvalósítása az előkészítés és végrehajtás szakaszában megköveteli az építésben érdekelt szervezetek szoros együttműködését. §TEFA\ K0CIÄN 1977. V. 29. N C/3 Ilyennek képzelik el a felépítendő új bratislavai hidat a Dopravoprojekt tervezői DOLOMIT- az ország minden részébe
