Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-02 / 1. szám
dozás legalkalmasabb formáit válasszuk, így szóba jöhet az örökbefogadás, a nevelőszülők és az intézeti gondozás. A GONDOSKODÁS üj formája A CSKP politikájának alapvető célja az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése. A szocializmusban az életszínvonalat komplexen, az emberek és a társadalom anyagi és szellemi szükségletei fejlődési szintjének megfelelően értékelik. Nem célunk tehát a termelés és a fogyasztás egyszerű bővítése, mivel az nem vezet automatikusan a szocialista életmód kialakításához. Nálunk az anyagi fogyasztás növelése nem öncél, hanem kiindulópont az élet, az alkotó erő, az emberek képességeinek gazdagításához. A szocialista államokban az életszínvonal új jellegzetes vonásokkal gazdagodik, és ezért nem hasonlítható össze a kapitalista országok életszínvonalával. Míg a kapitalizmusban az alapot a nyereség- vágy, az anyagi gazdagság, az egyén meggazdagodása képezi, a szocialista rendszer kialakította a dolgozók társadalmi és szociális biztonságának teljesen új, fejlett rendszerét. Ehhez a rendszerhez tartozik a fiatal házaspároknak és a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség. KEDVEZŐ FELTÉTELEK Történelmi tény, hogy a családról, a nőkről és a gyermekekről való társadalmi gondoskodás valameny- nyi formája csak a szocialista társadalomban bontakozott ki. összességükben az a céljuk, hogy kiemeljék és támogassák a családok küldetését. A társadalmi segítség egyes formáinak fejlesztésében abból indulnak ki, hogy a család a jövőben is az az alapvető tényező marad, amely biztosítja a népesedés kedvező alakulását és a gyermekek nevelését. Leszögezhetjük, hogy a családnak jelentős, bizonyos értelemben he- lyettesíthetetlen nevelő funkciója van. Ahhoz,- hogy a család a lehető legjobban teljesít hesse feladatait, a szocialista állam kedvező feltételeket teremt. Támogatja a családalapítást és lehetővé teszi életszínvonaluk állandó emelését. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség legfontosabb jellemzője az általánosság és a komplex jelleg. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy minden egyes gyermekes család jogosult a társadalmi segítségre. Az általánosság elvének megvalósulása teljesen megszüntette az állami segítség jótékonykodó jellegét, amely a burzsoá köztársaságban dominált. A társadalmi segítség komplex jellege nyilvánul meg abban Is, hogy ez a segítség sokoldalú, s előnyben részesíti a fiatal házasokat, a gyermekes családokat. Ebből a szempontból a társadalmi gondoskodás fontos részét jelentik azok a jogi és szociális-gazdasági intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó nők is betölthessék anyai küldetésüket. A társadalmi segítség jelentősen megnövekedőit az 5. ötéves terv éveiben, Csehszlovákiában évente 27,2 milliárd koronát fordítunk ezekre a célokra. Ebből 15,3 milliárd korona a közvetlen anyagi segítség, a szülési szabadság alatt folyósított táppénz, a gyermek megszületésekor kifizetett segély, a gyer- mekpótlék, valamint a gyermekgondozási segélv. Hogy Iképet alkothassunk erről a segítségről, említsük meg, hogy egy gyermekes család évente átlagosan több mint 10 000 koronát kap ilyen formában. További milliókat kapnak a családok a bölcsődei és óvodai ellátás, az iskolai étkeztetés és pl. az adó-, lakbér-, viteldíj- stb. kedvezményes formájában. RENDKÍVÜLI segélyek, szociális gondozás Természetes, hogy a társadalmi ellátás legoptimálisabb rendszere sem elégítheti ki minden egyes gyermekes család különböző rendikívüli helyzetekben adódó rendkívüli szükségleteit. Ezért a nemzeti bízott Ságok, elsősorban a járási nemzeti bizottságok jelentős jogkörrel rendelkeznek a gyermekes családok szükségletének megoldásában, elsősorban a külünbö ző rendkívüli segélyek és a szociális gondozás for májában. Különösen jelentős az a segítség, amelyet a nemzeti bizottságok a terhes anyáknak, a csonka családoknak nyújtanak. Sajnos, a válások számának növekedése következtében az utóbbi években egvre több az ilyen csonka család. Erről tanúskodik ez az adat is: míg 1970-ben száz házasságkötésre 9,5 válás esett, 1975-ben már 14. Az említett problémákkal kapcsolatban fokozott figyelmet szentelünk a fiatalok családi nevelésének, a házassági tanácsadószolgálat fejlesztésének. Az SZSZK-ban a kerületi és a járási nemzeti bizottságok mellett 24 házassági tanácsadó működik. Ezek segítséget nyújtanak a családi nézeteltérések, konfliktusok megoldásában, jó tanácsokkal látják el a jegyeseket házasságkötésük előtt, bekapcsolódnak a fiatalok körében kifejtett nevelőmunkába, hogy helyesen értelmezzék a családalapítás és a gyermek- nevelés társadalmi funkcióját. A házassági tanácsadók csak rövid ideje működnek, de fokozatosan egyre népszerűbbekké válnak; erről tanúskodik, hogy évről évre többen keresik fel az ott dolgozó szakembereket. Tekintettel a tanácsadók társadalmi fontosságára, 1980-ig az összes járási nemzeti bizottságnak tanácsadót kell létesítenie. A nemzeti bizottságoknak számos eszközük ós lehetőségük van arra, hogy közbelépjenek, ha a családokban a szülők nem gondoskodnak gyermekeik neveléséről. Először elbeszélgetnek a szülőkkel és a gyermekekkel, esetleg más személyekkel, akik zavarják a gyermekek nevelését. Figyelmeztetésben részesíthetik az ilyen szülőket, vagy esetleg döntést hozhatnak a kiskorú gyermekek nevelésének ellenőrzéséről. Abban az esetben, ha ezek a lépések nem vezetnek javuláshoz, és a családi környezet nem szavatolja a gyermekek megfelelő nevelését, a szülők szerepét a társadalom vállalja. Leszögezhetjük, hogy ezen a téren világviszonylatban is az élen járunk. Kiépítettük az állami gondozás rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy minden gyermek számára a gonAz utóbbi két évben sikeresen érvényesítjük a pótnevelés új formáját, a nevelőszülői gondoskodást. Ez különösen azoknál a gyerekeknél vált be, akik rendkívüli godoskodást Igényelnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen nevelési forma keretében a vér szerinti szülők nélkül is jól fel tudjuk készíteni az életre a gyermekeket. Jelenleg az SZSZK-ban 1500 gyermeket nevelnek nevelőszülők. Az állam eddig a gyermekek eltartására kiutalt hozzájárulás és a nevelőszülőknek járó jutalom fejében csaknem 13 millió koronát fizetett ki. Ezért helyes lenne, ha a nemzeti bizottságok gondosabban ellenőriznék, hogy a nevelőszülők hogyun gondozzák és nevelik a rájuk bízott gyermekeket. A hatodik ötéves tervidőszakban a járási nemzeti bizottságok fontos feladata lesz, hogy családi házakat, illetve lalkásokat építsenek a nevelőszülők számára. Az ilyen lakásokban, illetve családi házakban a gyermekeket nevelőszülő házaspár gondozza majd. Egy házaspár maximálisan 8 gyermeket gondozhat, és a gyerekek számától függően 1000—1700 korona fizetést kaphatnak havonta. Rendkívüli esetekben ez az összeg 300 koronával emelhető. Az említett lakásokat a járása nemzeti bizottságaik rendezik be. Természetesen a nevelőszülők a gyermek korától füg gően 500—600 koronát kapnak élelmezésükre és ru- házásukra. A gyermekes családok megsegítésére hozott intézkedéseken kívül a nemzeti bizottságoknak, az állami szerveknek és a társadalmi szervezeteknek fokozott figyelmet kell szentelniük az olyan negatív jelenségeknek, mint a fiatalkorúak bűnözése. Nem szemlél hetjük közömbösen, hogy 1975-ben a büncselekmé nyékért elítélt személyek 8,2 százaléka fiatalkorú volt. A Munka és Szociálisügyi Minisztérium a többi illetékes szervvel együttműködve, több jelentős intéz kedést hozott a fiatalkorú bűnözés elleni harc fokozása érdekében. így kiépült a kerületi és járási nem zeti bizottságok keretében a szociális kurátorok hálózata. Feladatuk a bűnöző gyermekek és fiatalok gondozása és fejlődésük figyelemmel kísérése. Az SZSZK-ban jelenleg 41 szociális kurátor dolgozik, akik több mint 11000 nehezen nevelhető gyermeket vagy börtönbüntetésüket letöltött, illetve feltételes börtönbüntetésre ítélt fiatalokat gondoznak. A kurátorok segítséget nyújtanak a fiataloknak pályaválasztásukban, illetve munkahely keresésében, és mindent megtesznek azért, hogy sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba. A következő időszakban a nemzeti bizottságok egyik legfontosabb feladata lesz, hogy megjavítsák a gyermekek és a fiatalok szociális jogi védelmét. El sősorban a nemzeti bizottságoknak kell fokozott mértékben odahatniuk, hogy a szülők minden esetben teljesítsék gyermeknevelési kötelességüket. Határozottabban kell fellépniük azok ellen a felelőtlen személyek és szülők ellen, akik a társadalom segítségével akarják felnevelni gyermeküket, de ugyanakkor maguk kerülik a becsületes munkát. Szocialista társadalmunk továbbra is támogatni fogja a gyermekes családokat, de csakis abban az esetben, ha a szülők helytállnak és jól nevelik gyermekeiket. Stefan uohuS CSTK-fúlvétal 1977. I. 2. N C/3 ►-D I fi IMMffl MWH
