Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-22 / 21. szám

H azánk energiaszükséglete évről évre megközelí­tőleg 9 százalékkal növekedik. Az energiafo­gyasztásunk 1955-től figyelt növekedési ütemé­nek alapján az illetékes szakemberek kiszámították, hogy 1985-ben országunk energiaszükséglete eléri a 200 milliárd kilowattórát. Ilyen hatalmas vlllanyener- gia biztosítására alaposan fel kell készülnünk. Az új energiatermelő kapacitások felépítésével előnyre kell szert tennünk, hogy energiaellátásunkban a jövőben is a lehető legkevesebb fennakadás legyen. Villany- energia-szükségletünk túlnyomó részét jelenleg még a hőerőművekben állítják elő, amelyekben főleg szi­lárd tüzelőanyagokat égetnek. A vízi erőművekben termelt energiát, — amely megközelítőleg 10 száza­léka az eddigi energiatermelésünknek — elsősorban a csúcsfogyasztás idején szükséges mennyiség fede­zésére hasznosítják. A növekedő szükségletet a jövő­ben részben villanyenergia és a fosszilis tüzelőanya­gok behozatalának növelésével, valamint az atom­erőművekben előállított elektromos energiával fedez­zük. Az elmondottak alapján már érthető, hogy hazánk­ban miért került az utóbbi évek legfontosabb beru­házásai közé a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű­komplexum építése. Az ipari atomerőmű építését szovjet segítség nélkül aligha kezdhettük volna meg, hiszen sem elegendő tapasztalatunk, sem pedig vala­mennyi építéséhez szükséges kapacitásunk nem volt. Ezért született meg 1970 április végén Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányközi egyezménye, amelynek alapján hamarosan megkezdődött a Jaslovské Bohu­nice-i V—1-es Atomerőmű építésének előkészítése. A két 440 megawatt teljesítményű energiablokkból álló atomerőmű legfontosabb berendezéseit a Szovjetunió­ból kapjuk, s az építési-szerelési munkák kivitelezése ugyancsak szovjet szakembereit segítségével és irá­nyításával történik. A közös munka e téten sem számít teljesen újdonságnak, hiszen az ugyancsak Jaslovské Bohunicén felépült első, A—1-es Atomerő­művet sem tudtuk volna szovjet irányítás nélkül fel­építeni. De térjünk vissza a V—1-es- Atomerőműhöz, ame­lyen az építési és szerelési munkák javában folynak. A Csehszlovák Atomenergia Bizottság által egy új­ságírócsoport részére szervezett tanulmányúton kö­zelebbről is megismerkedhettünk e kulcsfontosságú beruházás körüli feladatokkal. Martin Spirko mér­nök, az épülő atomerőmű igazgatója és az építkezés több vezető dolgozója a helyszínen megtartott sajtó- értekezleten tájékoztatott bennünket az építkezési munkák menetéről. A szükséges előkészületek befejezése után 1973- ban vonultak fel a helyszínen a különböző építővál­lalatok, többek között a bratislavai Hydrostav, a prá­gai Armabeton, a bratislavai Termostav, az ostravai Kohószerelő Vállalat, valamint a tmavai Magasépítő Vállalat dolgozói. Az építkezési munkák fő kivitele­zői a Szovjetunióban készült tervdokumentációk alap­ján végezték és végzik munkájukat. A tervek készí­tésébe egyébként a prágai Energiaprojekt tervezőin­tézet szakemberei is jelentős mértékben bekapcso­lódtak. A közvetlen beruházó a bratislavai Szlovákiai Energetikai Fejlesztési-Beruházási Konszern. A tech­nológiai berendezések fő szállítója a plzeiíi Skoda Művek. Ennek szintén számos alszállítója van, mint például a prágai Modranskai Gépgyár, az olomouci Sigma vállalat, a prágai Ipari Automatizálási Üze­mek és mások. E felsorolásból — amely korántsem teljes — kitűnik, hogy milyen körültekintő és ala­pos szervező munkára van szükség ahhoz, hogy az egyes szállító- és kivitelező vállalatok munkája ösz- szehangolt legyen. Mert ha közülük csupán egy nem teljesíti határidőben a ráháruló tervfeladatokat, ak­kor láncreakciószerűen a többit is akadályozza fel­adatainak elvégzésében. Szerencsére — amint azt az építkezés vezetői is hangsúlyozták — a dolgozók között teljes az egyetértés, annak ellenére, hogy az ország különböző részéből, különböző vállalataiból érkeztek. Nem félnek az újtól, az ismeretlen felada­toktól, ezen az építkezésen számtalan esetben talál­koznak ilyenekkel. Maga az a tény, hogy itt arány­lag kis területen összpontosul számos objektum, ugyancsak sok egyedi feladat elvégzését követeli meg. Az egyes technológiai elemek szorosan kapcso­lódnak az építkezési szerkezetekhez, így az építők­nek nagyon pontos munkát kell végezniük. Az atom­reaktort körülvevő betonelemeket úgy kell elkészíte­ni, hogy megfeleljenek az összes biztonsági előírás­nak. Ezek az előírások pedig gyakran a milliméter- nyi eltéréseket sem engedélyezik. Az atomerőmű építésén jelenleg folynak a legna­gyobb munkálatok. Néhány objektum és részleg épí­tését már befejezték. Ezek az építkezés további me­netét szolgálják. Az 1976 végén jóváhagyott ütem­terv szerint az idén az 1. blokk szerelési munkáinak nagy részét el kell végezni, hogy néhány részlegen megkezdhessék a próbaüzemelést. Az egyes részle­ges határidők megtartása főleg azért fontos, hogy 1978 június végén teljes mértékben üzembe helyez­hessék a V—1-es Atomerőmű első blokkját. Említettük, hogy nagyon sok szokatlan feladattal kell szembenézniük az atomerőmű építőinek, szere­lőinek. Maga az a tény, hogy az építők szovjet nor­mák és tervdokumentációk — amelyek lényegesen különböznek a mieinktől — alapján dolgoztak és dolgoznak, sok bonyolult feladat megoldása elé állí­totta az építővállalatok dolgozóit. A bratislavai Hyd­rostav itt dolgozó mérnökei, technikusai, munkásai azonban eddig valamennyivel sikeresen megbirkóz­A 2-es számú gőzgenerátor forgó részének szerelése (Duriáová Mária felvételei) tak. Az ott működő pártszerv vezetésével olyan „gár­da“ alakult ki, amelynek az itt szerzett tapasztala­tait további atomerőműveink építésénél a jövőben sikeresen kamatoztathatják. Az építőknél nem kevesebb igényességgel kell vé­gezniük feladataikat az egyes technológiai berende­zések gyártóinak és szerelőinek is. A reaktor és a szorosan hozzákapcsolódó segédberendezések, hőki- cserélők, gőzgenerátorok és továbbiak szállítása sem könnyű feladat. A V—1-es Atomerőmű második energiablokkjának üzembe helyezéséig — 1979-ig — még nagyon sok munka vár az ott dolgozókra. A körülbelül 2500 épí­tőipari dolgozó és az 1000 technológus azonban pél­dát mutat sok más beruházás kivitelezőinek is. A dol­gozók nagy része bekapcsolódik a szocialista mun­kaversenybe, értékes felajánlásokat tesznek az atom­erőmű 1. blokkjának a tervezett határidőre való üzembe helyezésére vonatkozólag, örvendetes az is, hogy az építkezés vezetői bíznak dolgozóik tudásá­ban, akaratában. PÁKOZDI GERTROD V Szovjetunióból érkezett reaktor szállítása és az ellenőrző aknába való elhelyezése a Skoda vállalat dolgozóitól és a szovjet szakemberektől igényes mun­kát követelt Q> P« 'O £C <a 53 S 50 ' u o B 0 *■» < s 1 > V ■ i « ^ 3 * xs o m « I '3 ­S 0 W 3 1 3 * 50 | 1 N < W^meüL. r ,a* mmmum • ■ ^ «w - - — -

Next

/
Thumbnails
Contents