Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-22 / 21. szám
H azánk energiaszükséglete évről évre megközelítőleg 9 százalékkal növekedik. Az energiafogyasztásunk 1955-től figyelt növekedési ütemének alapján az illetékes szakemberek kiszámították, hogy 1985-ben országunk energiaszükséglete eléri a 200 milliárd kilowattórát. Ilyen hatalmas vlllanyener- gia biztosítására alaposan fel kell készülnünk. Az új energiatermelő kapacitások felépítésével előnyre kell szert tennünk, hogy energiaellátásunkban a jövőben is a lehető legkevesebb fennakadás legyen. Villany- energia-szükségletünk túlnyomó részét jelenleg még a hőerőművekben állítják elő, amelyekben főleg szilárd tüzelőanyagokat égetnek. A vízi erőművekben termelt energiát, — amely megközelítőleg 10 százaléka az eddigi energiatermelésünknek — elsősorban a csúcsfogyasztás idején szükséges mennyiség fedezésére hasznosítják. A növekedő szükségletet a jövőben részben villanyenergia és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának növelésével, valamint az atomerőművekben előállított elektromos energiával fedezzük. Az elmondottak alapján már érthető, hogy hazánkban miért került az utóbbi évek legfontosabb beruházásai közé a Jaslovské Bohunice-i atomerőműkomplexum építése. Az ipari atomerőmű építését szovjet segítség nélkül aligha kezdhettük volna meg, hiszen sem elegendő tapasztalatunk, sem pedig valamennyi építéséhez szükséges kapacitásunk nem volt. Ezért született meg 1970 április végén Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányközi egyezménye, amelynek alapján hamarosan megkezdődött a Jaslovské Bohunice-i V—1-es Atomerőmű építésének előkészítése. A két 440 megawatt teljesítményű energiablokkból álló atomerőmű legfontosabb berendezéseit a Szovjetunióból kapjuk, s az építési-szerelési munkák kivitelezése ugyancsak szovjet szakembereit segítségével és irányításával történik. A közös munka e téten sem számít teljesen újdonságnak, hiszen az ugyancsak Jaslovské Bohunicén felépült első, A—1-es Atomerőművet sem tudtuk volna szovjet irányítás nélkül felépíteni. De térjünk vissza a V—1-es- Atomerőműhöz, amelyen az építési és szerelési munkák javában folynak. A Csehszlovák Atomenergia Bizottság által egy újságírócsoport részére szervezett tanulmányúton közelebbről is megismerkedhettünk e kulcsfontosságú beruházás körüli feladatokkal. Martin Spirko mérnök, az épülő atomerőmű igazgatója és az építkezés több vezető dolgozója a helyszínen megtartott sajtó- értekezleten tájékoztatott bennünket az építkezési munkák menetéről. A szükséges előkészületek befejezése után 1973- ban vonultak fel a helyszínen a különböző építővállalatok, többek között a bratislavai Hydrostav, a prágai Armabeton, a bratislavai Termostav, az ostravai Kohószerelő Vállalat, valamint a tmavai Magasépítő Vállalat dolgozói. Az építkezési munkák fő kivitelezői a Szovjetunióban készült tervdokumentációk alapján végezték és végzik munkájukat. A tervek készítésébe egyébként a prágai Energiaprojekt tervezőintézet szakemberei is jelentős mértékben bekapcsolódtak. A közvetlen beruházó a bratislavai Szlovákiai Energetikai Fejlesztési-Beruházási Konszern. A technológiai berendezések fő szállítója a plzeiíi Skoda Művek. Ennek szintén számos alszállítója van, mint például a prágai Modranskai Gépgyár, az olomouci Sigma vállalat, a prágai Ipari Automatizálási Üzemek és mások. E felsorolásból — amely korántsem teljes — kitűnik, hogy milyen körültekintő és alapos szervező munkára van szükség ahhoz, hogy az egyes szállító- és kivitelező vállalatok munkája ösz- szehangolt legyen. Mert ha közülük csupán egy nem teljesíti határidőben a ráháruló tervfeladatokat, akkor láncreakciószerűen a többit is akadályozza feladatainak elvégzésében. Szerencsére — amint azt az építkezés vezetői is hangsúlyozták — a dolgozók között teljes az egyetértés, annak ellenére, hogy az ország különböző részéből, különböző vállalataiból érkeztek. Nem félnek az újtól, az ismeretlen feladatoktól, ezen az építkezésen számtalan esetben találkoznak ilyenekkel. Maga az a tény, hogy itt aránylag kis területen összpontosul számos objektum, ugyancsak sok egyedi feladat elvégzését követeli meg. Az egyes technológiai elemek szorosan kapcsolódnak az építkezési szerkezetekhez, így az építőknek nagyon pontos munkát kell végezniük. Az atomreaktort körülvevő betonelemeket úgy kell elkészíteni, hogy megfeleljenek az összes biztonsági előírásnak. Ezek az előírások pedig gyakran a milliméter- nyi eltéréseket sem engedélyezik. Az atomerőmű építésén jelenleg folynak a legnagyobb munkálatok. Néhány objektum és részleg építését már befejezték. Ezek az építkezés további menetét szolgálják. Az 1976 végén jóváhagyott ütemterv szerint az idén az 1. blokk szerelési munkáinak nagy részét el kell végezni, hogy néhány részlegen megkezdhessék a próbaüzemelést. Az egyes részleges határidők megtartása főleg azért fontos, hogy 1978 június végén teljes mértékben üzembe helyezhessék a V—1-es Atomerőmű első blokkját. Említettük, hogy nagyon sok szokatlan feladattal kell szembenézniük az atomerőmű építőinek, szerelőinek. Maga az a tény, hogy az építők szovjet normák és tervdokumentációk — amelyek lényegesen különböznek a mieinktől — alapján dolgoztak és dolgoznak, sok bonyolult feladat megoldása elé állította az építővállalatok dolgozóit. A bratislavai Hydrostav itt dolgozó mérnökei, technikusai, munkásai azonban eddig valamennyivel sikeresen megbirkózA 2-es számú gőzgenerátor forgó részének szerelése (Duriáová Mária felvételei) tak. Az ott működő pártszerv vezetésével olyan „gárda“ alakult ki, amelynek az itt szerzett tapasztalatait további atomerőműveink építésénél a jövőben sikeresen kamatoztathatják. Az építőknél nem kevesebb igényességgel kell végezniük feladataikat az egyes technológiai berendezések gyártóinak és szerelőinek is. A reaktor és a szorosan hozzákapcsolódó segédberendezések, hőki- cserélők, gőzgenerátorok és továbbiak szállítása sem könnyű feladat. A V—1-es Atomerőmű második energiablokkjának üzembe helyezéséig — 1979-ig — még nagyon sok munka vár az ott dolgozókra. A körülbelül 2500 építőipari dolgozó és az 1000 technológus azonban példát mutat sok más beruházás kivitelezőinek is. A dolgozók nagy része bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe, értékes felajánlásokat tesznek az atomerőmű 1. blokkjának a tervezett határidőre való üzembe helyezésére vonatkozólag, örvendetes az is, hogy az építkezés vezetői bíznak dolgozóik tudásában, akaratában. PÁKOZDI GERTROD V Szovjetunióból érkezett reaktor szállítása és az ellenőrző aknába való elhelyezése a Skoda vállalat dolgozóitól és a szovjet szakemberektől igényes munkát követelt Q> P« 'O £C <a 53 S 50 ' u o B 0 *■» < s 1 > V ■ i « ^ 3 * xs o m « I '3 S 0 W 3 1 3 * 50 | 1 N < W^meüL. r ,a* mmmum • ■ ^ «w - - — -
