Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-08 / 19. szám

I 1977. V. 8. A kútyi óvoda közlekedési parkja A növekvő közúti forgalom egyre több gondot okoz a köz lekedési és útkarbantartó dol­gozóknak, de nem utolsósor­ban a gyalogosoknak is. Elég, ha beleolvasunk a rendőrségi hírekbe, majdnem mindennap találkozhatunk olyan hírrel, amelyben egy közlekedési bal­eset áldozata gyalogos. Érde­kes tény, hogy egyre növek­szik azoknak a baleseteknek a száma, amelyeket idősebb já­rókelők, különösen a nyugdíja­sok idéznek elő. Ennek talán az lehet az oka, hogy az em­bernek mindent fiatal korában kell megtanulnia, egyes dolgo­kat már idősebb korában ne hezen tud elsajátítani. Egyre többen tudatosítják, hogy a közlekedési nevelést már a ko­rai gyermekkorban el kell kez­deni, lehetőleg már az óvodá­ban. Sőt olyan esetről is tu­dunk — igaz, hogy csak egy­ről Kassáról — ahol a közle­kedési nevelést már a bölcső­dében elkezdték. A közlekedési nevelés ma fontos feladat. Számos olyan óvoda létezik, ahol a szüksé­ges segédeszközöket (közleke­dési lámpákat, jelzőtáblákat stb.) nemcsak megvásárolták, hanem a szülőkkel együttmű­ködve maguk csinálták meg, Ugyanis a gyermekek óvodás korukban játék formájában na gyón sok dolgot meg tudnak tanulni. Több közlekedéssel kapcsolatos dalocskát, versi­két, mesét kellene elsajátíta­niuk. Ugyanerről a témáról több rajzfilmet, tévéműsort kel­lene közvetíteni az óvodások­nak. Az óvónőtől elméletben el­sajátított anyagot a gyakorlat­ban is ki kell próbálni. Fontos, hogy a gyermekek tartós szo­kásokra tegyenek szert. Ehhez a család is hozzájárulhat, ne velő munkájában felhasznál­hatja mindazt, amit a gyere­kek az óvodában tanulnak. Időt kell találni arra — még akkor is, ha ez nem könnyű —, hogy a gyerekeknek meg­mutassuk az iskolába vezető legbiztonságosabb utat, az út testen való átkelés legbizton­ságosabb módját. Mondjuk, menjünk el sétálni a gyerekek­kel, figyeljük velük együtt a közlekedést, s figyelmeztessük őket a gyalogosok helyes vagy helytelen magatartására. Másik módszere annak, aho­gyan az elsajátított elméletet t a gyakorlatban érvényesíteni lehet, a közlekedési park adta lehetőségek felhasználása. Csak örülhetünk annak, hogv hazánkban egyre több az ilyen park. Munkájuk eredményesnek mondható. Hiszen Szlovákiában az utóbbi években csökkenő­ben van az olyan balesetek száma, amelyeket gyerekek okoznak. Csakhogy kevés kivé­teltől eltekintve (ez a kivétel rendszerint a nyári szünidő) a közlekedési parkokban az alap­iskolai tanulókat oktatják. Ezért sok óvoda, a szülők, va­lamint egyes üzemek és válla­latok segítségével saját közle­kedési parkot épít. Ezeket egész nap használni lehet. Azoknak a dolgozóknak, akik közlekedési parkokban az alap­nak építeni, azt tanácsoljuk, látogassanak el Kútyba (seni- cai járás), és vegyék szem- ügyre az ottani óvoda közle­kedési parkját. A hely ugyan szűk, de a parkot a lehető leg- ideálisabban oldották meg. Azoknak a dolgozóknak, akik éppen nem vesznek részt a közlekedési nevelésben, van itt homok, körhinta, sőt kis für dőmedence is. A választási program egyik pontjának telje­sítése tehát olyan művet ered­ményezett, amelyre az óvoda, a szülők, a hnb és a helybeli üzemek joggal büszkék lehet­nek. Mulasztást követnénk el, ha nem ejtenénk szót arról a se­gítségről, amelyet a Szlovák Állami Biztosító fiókjai, a szál­lítási központok, a járási nem­zeti bizottságok közlekedési és oktatási osztályai és a helyi nemzeti bizottságok nyújtanak a közlekedési parkok építésé­hez. Amint láthatjuk, a közleke­dési nevelés mozgalma sikere­sen fejlődik. Csak az a kár, hogy az óvónőknek nincs túl sok lehetőségük részt venni különféle szakszemináriumo­kon, és kevés anyagot kapnak a közlekedési neveléssel kap­csolatban. Annál inkább elis­merést érdemelnek. (ira) A Szovjetunióban évente csaknem 2 mil­lió jármüvet gyárta­nak. A mostani ötéves tervidőszakban is gyors ütemben fog fejlődni a különféle fajtájú járműveket gyártó szovjet gépko­csiipar. A képen az a négytengelyes, KZKT —545 típusú vontató látható, amelyet a kurbani (OSZSZSZK) gépkocsigyárban gyár­tanak. A jármű teher­bírása 110 tonna és szélsőséges időjárási viszonyok közepette is használható. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Szomorú látványt mutatott a kerék nélküli Skoda 100-as típusú személygépko­csi, amelyet tulajdonosa va­lamilyen üzemzavar követ­keztében kényszerült az út­test jobb oldalára állítani a sárosjai benzinkúttól pár száz méterre. Rendszáma szerint ítélve bratislavai la­kos volt a tulajdonosa. Már­cius 4-én még négy keréken állott, de négy nappal ké­sőbb már kerekek nélkül, földre eresztve pihent, mint a lábát vesztett huszárló a csatatéren. Lehet, hogy so­kan nevettek: megjárta, majd néz nagyot a tulajdo­nos, ha jön a kocsiért. Közbiztonságunk szervei példásan helytállnak, és ül­dözik a garázdálkodókat, a tolvajokat, de nem állíthat­nak őrszemet minden útköz­ben meghibásodott gépkocsi mellé. Úgy látszik, az eset tanulságából okult az a gép­kocsi-tulajdonos, akivel a Bosszantó esetek j múltkoriban éjszaka talál­koztam az országúton. FIAT 600-as típusú kocsiját köté­len húzta. Kérdeztem tőle: — Milyen messze van a messze? — Csak Dunaszerdahelyig. — Elfogyott a benzin? — Elromlott az elosztó. — Miért nem állítja félre? A választ a kormány mö­gött ülő hölgy adta meg fugyanis a vontatott gépo- csit is kell kormányozni I. — Ha leállítjuk, reggelre eltűnnének a kerekek, az ab­lakok és az ülések ... A férfi szomorúnak lát­szott, és amikor megkérdez­tem, hogy miért nem állí­tott meg valakit, így vála szolt: — Már elfáradt a karom, annyit integettem, de senki sem állt meg. A legbosszantóbb mindkét esetben az, hogy mind a tol­vajok, mind a segítséget meg nem adó autósok ve­lünk egy országúton közle­kednek, alkalmanként egy étteremben étkezünk velük. M. HORVÁTH TIBOR KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 1. A lejtőn lefelé mindig bekapcsolt sebességi fokozattal köteles haladni a) a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros jármű vezetője, a járműszerelvény vagy a kü­lönleges gépjármű vezetője; így köteles haladni más motoros jármű vezetője is, ha a közlekedés biztonsága azt megkívánja; b) a 2500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros jármű vezetője; más motoros járművek és jár­műszerelvények vezetői csak akkor kötelesek így halad­ni, ha a közlekedés biztonsága ezt megkívánja; c) minden motoros jármű és járműszerelvény vezetője. 2. Ha az üzemben tartó számára ismeretes, hogy a jármű­vezető haladás közben a járművet egyedül nem tudja ural­ni, és a közúti közlekedés biztonsága azt megkívánja, a) köteles a közlekedés idejére szükséges számú alkalmas és megfelelően kioktatott személyek igénybevételéről gondoskodni; b) minden esetben köteles rendőri kíséretet kérni; ej az útvonalat köteles úgy kijelölni, hogy az ne vezessen autópályán vagy nemzetközi forgalmat lebonyolító fő­útvonalon. 3. „Lakott területnek“ minősül a) az olyan beépített terület, amelynek kezdetét és végét „Lakott terület kezdete“ és „Lakott terület vége“ közúti jelzőtábla jelzi; b) az olyan terület, ahol öt vagy több épület van az út szélétől 10 méternél kisebb távolságban, függetlenül at­tól, hogy „Lakott terület kezdete“ és „Lakott terület vége“ közúti jelzőtáblával van-e jelölve vagy nincs; c) bármilyen terület, ahol az út mindkét oldalán épületek vannak, akkor is, ha azt „Lakott K -ilet kezdete“ és „Lakott terület vége“ közúti jelzőtáb.a nem jelzi. 4. A 25 km/óra fölötti sebességre konstruált járműszerelvé­nyek esetében a járműveket szerelvénybe kapcsolni csak azzal a feltétellel szabad, ha a) a pótkocsi vagy a félpótkocsi tényleges összsúlya leg­feljebb 1,4-szerese, és két pótkocsi, vagy félpótkocsi és pótkocsi tényleges összsúlya legfeljebb 2,5-szerese a vontató jármű megengedett legnagyobb összsúlyának; b) a pótkocsi vagy a félpótkocsi, esetleg két pótkocsi, vagy félpótkocsi és pótkocsi tényleges összsúlya legfeljebb l,4-szere9e a vontató jármű tényleges összsúlyának; c) a pótkocsi vagy a félpótkocsi, esetleg két pótkocsi, vagy félpótkocsi és pótkocsi önsúlya legfeljebb 1,4-szerese a vontató jármű hasznos terhelésének. 5. A járműszerelvény középső kocsijának a) a szerelvény utolsó kocsijától nagyobb vagy azzal azo­nos tényleges összsúlyúnak kell lennie; b) a szerelvény utolsó kocsijától kisebb vagy azzal azonos tényleges összsúlyúnak kell lennie; c) a szerelvény első kocsijától nagyobb és utolsó kocsijától kisebb tényleges összsúlyúnak kell lennie. 6. Az itt ábrázolt (táblával ki­egészített) jelzőtábla a) előzetes jelzőtáblaként arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalmat 100 méter távol­ságra fényjelző készülék irányítja; b) előzetes jelzőtáblaként arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalmat 100 méter hosszon fényjelző készülék irányítja; c) előzetes jelzőtáblaként arra hívja fel a figyelmet, hogy 100 méter távolságra fény­jelző készülékekkel irányí­tott vasúti átjáró van. © © 7. Az ábrázolt útkereszteződést utolsóként hagyja el: a) a 2-es jelű jármű; b) az 1-es jelű jármű; c) a 3-as jelű jármű. Helyes válaszok: «U ‘«9 ‘«S ‘9* ‘®E ‘»Z BT 17

Next

/
Thumbnails
Contents