Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-08 / 19. szám
Civilizációs ártalmak A MEGELŐZÉS IS GONDOSKODÁS A társadalmi változások fokozatosan áthatják életünk minden területét. A jövőben egyre kevesebb szó esik majd a város és a falu közti különbségről, a kettő törvényszerűen összeolvad. Ma azonban a különbség még érzékelhető, nemcsak az életkörülmények színvonalában, hanem a kulturális és társadalmi szférában is, s mindez hatással van a fiatal nemzedék egészségére. Ezt tükrözik a gyermekek és fiatalkorúak fejlődését vizsgáló szlovákiai méretű felmérések eredményei. A felméréseket különböző lakóhelyeken — kis- és nagyközségekben, kis- és nagyvárosokban — végezték. Az eredményeket összehasonlították a CSSZK-ban ugyanabban az időben végzett azonos felmérés eredményeivel. Megállapították, hogy Szlovákiában a gyerekek minden korosztálya qyorsabban nő, mint a CSSZK- ban, annak ellenére, hogy Szlovákiában még jelentős különbségek vannak az egyes területek között, amit a CSSZK- ban már nem tapasztaltak. Az eredmények vizsgálata azt is megmutatta, hogy a fejlődési értékek a települések nagyságától is függnek. Minél kevesebb lakosú a vizsgált település, annál alacsonyabb a fejlődési érték. Ez arra is utal, hogy a fejlődési folyamat bonyolult: a belső tényezőkön kívül befolyásolják a kedvező külső körülmények, de az életkörnyezet fékező hatásai is. A kedvező körülmények közé soroljuk a gyerekek kalóriadú- sabb táplálkozását, a jobb egészségügyi ellátást, a jobb és higiénikusabb lakáskörülményeket stb. A fékező hatások közé tartoznak az említettek ellentétei: a nem kielégítő táplálék, a hiányos gondoskodás a gyerekekről, a rossz lakás- körülmények stb. Lakosságunk kedvező anyagi feltételei ellenére sem gondoskodik minden család egyformán, megfelelően a gyerekekről, a fiatalkorú családtagokról. Gyakran előfordul még, hogy elhanyagolják a gyerekeket annak ellenére is, hogy a nem zeti bizottságok ilyen esetekben intézkedéseket foganatosíthatnak, nyomást gyakorolhat nak a családokra. E hiányossá gok kiküszöbölésébe be kell vonni az irányító, a tömegpolitikai. az iskolai, egészségügyi és szociális szerveket is. Céltudatos irányítás nélkül ugyanis hosszabb ideig fog tartani a lakosság élet- és társadalmi- szociális körülményei színvonalbeli különbségének kiegyenlítődése. A szlovákiai gyerekek fejlődésében az utolsó évtizedekben bekövetkezett ugrásszerű változás ugyan azt iga zolja, hogy a fejlődési lemara dást okozó fékező hatások zömét már sikerült felszámolni, de egy részük még mindia létezik. Ezt viszont a különböző kerületekben és különböző nagyságú községekben élő gyerekek közti eltérések bizonyítják. A kérdés bonyolult. De el kell gondolkodnunk azon, hogyan biztosítsuk a kisközségekben élő gyermekeknek is mindazt, ami az iparosított körzetekben élők számára elérhető, pl.: a megfelelő színvonalú közős étkeztetést, a gyermekintézményeket. A bölcsődékben és óvodákban még előforduló fogyatékosságok ellenére a gyermekintézmények szilárd alapot teremtenek a helyes táplálkozáshoz, a gyermekek szellemi, testi és mozgáskészségének fejlődéséhez, a rendszeres életmód kialakításához. A kielégítő színvonalú gyermekintézmények építésével tehát nemcsak az anyák számára nyílik lehetőség arra, hogy dolgozhassanak, hanem a gyerekek jobb testi és szellemi fejlődését is biztosítjuk. Szlovákiában a településeknek csaknem a felét még a nem az életmód s ezzel a gyerekek élete is megváltozik. A gyerekek nem végeznek fizikai munkát, javult a táplálkozásuk, a kilométeres gyaloglásokat megszüntette az autóbusz, életmódjukban sok a passzív tevékenység: ülnek az iskolában, a tévé előtt, olvasnak stb. Ezáltal a vidéki fiatalokhoz is közelebb kerültek a civilizációs betegségek, melyek az életmóddal függnek össze (túlsúlyban van a tanulással járó szellemi megterhelés, kevés a mozgás). A gyermekekről való gondoskodás — születésüktől az alapiskola befejezéséig — eredményeiről a középiskolák első évfolyamaiban végzett orvosi vizsgálatok adnak képet. Az elmúlt években (1973—74-ben) a közép- és kelet-szlovákiai kerületben a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a nyugat-szlovákiai kerületben az ipari létesítményekben dolgozó fiatalok körében fordult elő a legtöbb betegség. Általában még mindig magas a rossz fogak és szembetegségek százalékaránya. Vidéken is gyarapszik a gyerekek és fiatalok szervi működési kisközségek alkotják. Ezzel magyarázható tehát, miért olyan jelentősek a gyermekek fejlődésében tapasztalható területenkénti eltérések. Ez a fiatal nemzedéket érintő problémák egyik oldala. A pályaválasztást is befolyásolják A másik, szintén bonyolult probléma, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása és iparosítása következtében nemcsak a vidék társadalmi arculata, ha(Kontár Gyula felvétele) rendellenességekkel kísért fejlődésbeli lemaradása. Ugyancsak sok gondot okoznak a gyerekek és iskolás korú fiatalok idült megbetegedései, melyek csökkentik teljesítőképességüket: alkalmatlanná válnak például az eredetileg kiválasztott pályára, foglalkozásra. Egy megfigyelt kerületben a kilencedikes tanulók több mint 4 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Orvosaink figyelemmel kísérték az idült betegségek hatását az iskolás gyerekek előmenetelére. Megállapították, hogy az ilyen betegségekben szenvedők osztályzatai sokkal rosz- szabbak, ezáltal viszont csökken az esélyük, hogy az igényesebb, de rátermettségüknek éppen megfelelő szakmákhoz jussanak. Az említett, figyelmmel kísért kerületben a fiatalkorúak munkaképessége változásának okai között első helyen a szívás érbetegségek, a lelki betegségek és az ortopédiai megbetegedések szerepelnek, s ezek egyúttal • civilizációs betegségek- is, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk. Hogyan segítsünk? Mindenekelőtt a fiatal nemzedékről való felelősségteljes, komoly gondoskodással. Kerüljük a formalizmust, a látszólagos megoldásokat, melyek valójában nem segítenek, hanem rontanak a helyzeten. Nem tűrhetjük pl., hogy a bölcsődék, óvodák (vidéken is előfordul) túlzsúfoltak, higiéniai szempontból nem megfelelőek legyenek. A legkisebb településen, faluban is tudatosítani kell a fiatal nemzedék társadalmi értékét, s amit nyújtunk neki, az jó, teljes értékű, a XV. kongresszus célkitűzéseinek megfelelő legyen. Ismeretes, minél szegényebbek, elmara- dottabbak voltak az emberek, annál kevésbé értékelték a gyerekeket. Elég, sőt sok volt belőlük, nem jutott számukra se kenyér, se munka. Nálunk egyetlen gyerek sem felesleges, mindegyikről megfelelően kell gondoskodni. Társadalmunk széles teret biztosít fejlődésükhöz és érvényesülésükhöz. Ezért fontos, hogy a gyerekekről és a fiatal nemzedékről gondoskodó szervek felada tűk egészségügyi oldalát se hanyagolják el. A .nevelés és művelődés, a szociális gondoskodás színvonalának összhangban kell állnia a gyerekek és fiatalok egészségügyi állapotának, egészségvédelmeinek, sőt az eddiginél még jobb fejlődési feltételeinek színvonalával. Ehhez minden előfeltétel adott, mert a XV. pártkongresszus körültekintően meghatározta a fiatal nemzedékről való gondoskodás további irányvonalát. A célkitűzések valóra váltásában azonban nagy szerepe van a felvilágosító munkának, hogy mindenki tudatosítsa: a gyermekekről és a fiatal nemzedékről való gondoskodásnak a megelőzés is igen fontos része. Dr. VALÉRIA LIPKOVÁ VÁLTOZÁSOK A TÚRÓC VÖLGYÉBEN Négy község, közös céllal • Óvodát építenek • Ifjúsági klub a megüresedett iskolában Pontosan nem tudnám megmondani, hogy utoljára mikor is jártam a Túróc völgyében. Hogy már nagyon régen, azt az is bizonyítja, hogy az Otrocoki (Otrokocsi) Helyi Nemzeti Bizottság irodáját nem a régi helyén, hanem a korszerű művelődési otthon emeletén találtam meg. Kora reggel volt, s az irodában csupán Dányi Editet találtam, akit kimutatások készítése közben zavartam meg. Az elnök gyűlésen volt. Amíg vártunk rá, félretette a nyomtatványokat és készségesen tájékoztatott a falu helyzetéről. — Ma már közigazgatásilag ide tartozik Levkuska (Lőkös), Rasice (Rás) és Ziar (Zsór) település is, összesen ezerkilenc lakosunk van — mondja. Jól ismeri az itteni embereket, a hnb munkáját, aprólékosan fel tudja sorolni, mivel is gazdagodott a négy település a múlt megbízatási időszakban. Portalanították a bekötőutakat, minden községben autóbusz-várótermet építettek. Rásban művelődési otthonnal és tűzoltószertárral gazdagodtak. Ezeket Lőkösön és Zsórban is tatarozták. — Tavaly megkezdtük egy kétosztá- lyos óvoda építését is — folytatja. — Az alapok már elkészültek. A lakosok társadalmi munkában tavaly 12 518 órát dolgoztak le. Közben megérkezik Cetner Gyula, a hnb közelmúltban megválasztott elnöke is. Az óvodáról folytatjuk a beszélgetést. — Nehézségeink vannak, mi azt gondoltuk, hogy a járási építészeti vállalat elvégzi az épület vázának összeállítását, és ehhez beszerzi a szükséges anyagot is. A közelmúltban derült ki, hogy a munkálatokat hajlandók elvégezni, de az előre gyártott elemeket nekünk kell beszerezni — mondja az elnök. — Mivel ez nem sikerült, át kellett dolgozni a tervrajzokat. Hagyományos építőanyagokból vagyunk kénytelenek elkészíteni az épületet. A tető- panelek és a 19 000 darab tégla a helyszínen van. A téglát a sportszervezet tagjai hordták ki. A nehézségek ellenére úgy gondolom, hogy 1978 szeptemberében átadjuk rendeltetésének az említett óvodát, amelybe a négy település gyermekei járnak majd. Vannak, akik azt mondják, nehéz fába vágták a fejszéjüket, más utat is választhattak volna az óvoda kérdésének megoldására. Az elnök sem titkolja, hogy ha az iskolák integrációs terve a járáson korábban elkészült volna, akkor Lőkösön, ahol jelenleg az óvoda van, az iskola átalakításával elérték volna a. céljukat. Annál is inkább, mivel mindkettő egy udvarban van. A tervkészítésnél azonban minderről még nem tudtak, mások voltak a feltételek. Az efsz például megígérte, hogy az óvoda építését évente ötezer korona értékű munkával, fuvarral segíti. Ezen kívül építkezési csoportja volt, amely- lyel a munkálatoknál számolni lehetett. Január 1-től azonban a szövetkezetből állami gazdaság lett. — Az állami gazdaság vezetősége ezekben a napokban stabilizálódik. Konkrétan még nem beszélhetek, de bízom abban, hogy ők is megadják a kellő segítséget. Az óvoda ugyanis nemcsak a négy község gyermekeinek épül, hanem az állami gazdaság alkalmazottainak gyermekei részére is — vélekedik Cetner elvtárs. — Egyébként, ha az időjárás megembereli magát, megkezdjük a körülkerítését, utána az átdolgozott tervek szerint folytatjuk az óvoda építését. Szétnézünk az építkezésen, amely a hnb szomszédságában van. Közben a szemben lakó Kovács Ferenc nyugdíjas jön oda hozzánk. — Gyula — szólítja meg az elnököt — ezt a gazt feltüzelem, ne legyen láb alatt a betonozáskor. Az elnök rábólint, majd amikor a nyugdíjas elmegy, ezt mondja: — Az idősebb Miglavicz Bélával igen sokat segítenek az építkezésnél. Rajtuk kívül Blahota László, Gérecz Jánosáé és Juhász Rozália is példát mutatnak a társadalmi munkákban. — Mi lesz majd a megüresedett iskolák sorsa? — Otrokocsban az egyikből ifjúsági klubot létesítünk. A többi sorsáról csak a jnb végleges döntése után határozunk. Egészen bizonyos, hogy nem maradnak kihasználatlanul. A négy kis település éli mindennapi életét. Lakosai a mezőgazdaságban és a kerület különböző munkahelyein dolgoznak. Ebben a választási időszakban nemcsak óvodát építenek, hanem Lőkösön rendbe teszik a művelődési ház tetőszerkezetét, az otrokocsit kifestik, Lőkösön bővítik a parkot, Rásban újat létesítenek. Nem tétlenkednek, erre ösztönzi őket az is, hogy a nemzeti bizottságok versenyében tavaly az ötödik helyen végeztek. Problémáik ellenére büszkék lehetnek erre éppúgy, mint arra, hogy a lőkösi községi könyvtár tavaly a járási versenyben az első helyen végzett és arra is, hogy futballcsapatuk a járási bajnokság B csoportjában jelenleg a második helyen áll. A négy községnek közös célja van. Építeni, szépíteni akarják környezetüket. Munkájuk eredményességének feltétele az összefogás, és ebben kell példát mutatnia a helyi nemzeti bizottságnak és a négy polgári bizottságnak. NÉMETH JÁNOS
