Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-01 / 18. szám

: ozsrn s t 1977. ÚSZÓ SZIGETEK Az Északi-Jeges-tengeren sodródó Szeverni) Poljusz-22 szovjet tudományos állomás egy ha­talmas jéghegyen rendezkedett be, a nagy ki­terjedésű jégtömeg mozgásának sajátos jelző- beredezésévé vált. A jéghegy cikcakkban halad, ám a kitérő ellenére is tartja az irányt az Északi-sark felé. De mi lesz akkor, ha hirte­len dél felé fordul (a jéghegy útjai kifürkész- hetetlenek!) és vele együtt a jégmező ugyan­csak délre tart majd. A jég megfigyelése, a Jeges-tenger jégtakaró­jának mozgásáról szerzett adatok nélkül az idő­járás változásának pontos előrejelzése nemcsak az Északi-sark, hanem az egész északi féltekén lehetetlen lenne. A megfigyelés azonban egy­magában kevés. A jégtömbök viselkedését ^ kell tanulmányozni, és nemcsak kívülről, felülről, hanem a víz alatt is. A Szevernij Poljusz-22 állomáson a legkülön­bözőbb tudományokat képviselő szakemberekkel együtt a könnyűbúvárok csoportja is kivette ré­szét a munkából. Egy év leforgása alatt 600-szor merültek a jégpáncél alá, összesen 400 órát töltöttek a víz alatt. Rendszeresen figyelték az Északi-Jeges-tenger jégtakarójának alsó rétegét, s igencsak meglepő következtetésekre jutottak, a jég alsó fala, a „talpa“, ahogy a békaemberek nevezik, még a sarki éjszakák leghidegebb idő szakában — amikor a hőmérő higanyszála mí­nusz 50 Celsius-fok alá süllyed — sem hízik, hanem fogy. A fagyos légáram nem képes átha tolni a 30 méteres vastagságú jégen, nem jut el annak talpáig. Az áramlat pedig elvégzi a magáét. Sikerült megállapítani, hogy a „szi get“ talpa egy esztendő alatt 50 centiméterrel vékonyodott. A nap hatására a jég külső felü­lete ugyancsak „apadt“. Ez azt jelenti, hogy a jéghegy egy-egy év alatt egy méternyit „fo­gyott“. Hogyan is képződött ez az úszó kolosszus? A könnyűbúvárok egyszer, amikor a „sziget“ fala mentén ereszkedtek alá, a jég tömegében barna csíkot észleltek. Ezek a különböző mély­ségekben a jéghegyek fagyott talajrészecskék. A következő lemerülésnél a békaemberek fúrót vittek magukkal, és különböző mélységekben néhány talajmintát vettek a jégből. Kiderült, hogy a jéghegy az Elsmir (Kanada) kontinen­tális talpazatának gleccsereiből tört le. A könnyűbúvárok kis csoportjához tartoznak: Vlagyimir Griscsenko, aki a víz alatti kutató- csoport vezetője, Gennagyij Kadacsigov hidro- lógus, Nyikolaj Sesztakov filmoperatőr és fény­képész, Leonyid Csizsov hidrológus. Könnyűbúvárok a jéghegy alatt — A Szevernij Poljusz-22-re — meséli Vlagyi­mir Griscsenko —■ fél évvel a tudományos állo­más idetelepítése után érkeztünk. A jégsziget vastagságát nem ismertük, mi határoztuk meg először. Azon a napon Gennagyij volt a rádió- ügyeletes. Lemerültem. Rápillantottam a mély­ségmérőre: 10, 15, 20 méter. A tömör jégfal a 25. méternél végre gömbölyödni kezdett. A jéghegy alá úsztam, jobbra-balra keringtem, majd kissé távolabb úszva láttam, hogy az alja sima, egyetlen kiugró rész sem található rajta. Azután a jéghegyet az ellenkező oldalról tanul­mányoztuk ... Talpazata sima, mint az asztal­lap. így is nevezik az ilyen jéghegyeket — asz­tallap formájú úszó sziget. Vannak azonban bonyolult mintájú jéghegytalpazatok. Rendszerint a jégfal végéig merülünk le, azu­tán — 60 méternyi mélységben — a jéghegy alá. Ilyen mélységben természetesen nehéz dolgozni. Szükség esetén ugyanis először a jéghegy pere méig kell úszni, s csak azután lehet a felszín­re emelkedni. Ehhez járul még a sötétség. A levegő-felhasználás a terheléstől függ. Más a helyzet, ha egyszerűen csak megfigyelés cél jából merülünk alá. Ilyenkor megkapaszkodom és nyugodtan lélegzem. Ismét más, ha ugyan­ilyen mélységben rögzítő szögeket kell beverni a jég változásainak megfigyelésére. A fényfor­rásokat szinte szögekkel rögzítjük a jéghez. A kalapácsot tartó kéz a vízben nehezen mo­zog, s természetes, hogy ilyen munka mellett nagyobb mértékű a levegő felhasználása. Az Északi-sarkon először a sarki éjszaka idő­szakában végeztünk jégmegfigyeléseket. A víz hőmérséklete télen mínusz 2 Celsius-fok, nyá­ron alig valamivel nagyobb — mínusz 1,6 Cel­sius-fok. Oj tudomány — a víz alatti jégkutatás A kontinentális jégtakaróról leszakadó tömör jéghegyek önmagukban nem veszélyeztetik a hajózást. Az óceánban kevés található ezekből. Az Északi-sark vidékén a megszokott tengeri jégtömbök vannak túlsúlyban, vastagságuk 2 métertől 5 méterig terjed. Ezek jutnak le a ha­józási útvonalakra. Az egyik éjjel erős recsegésre lettünk figyel­mesek. A kutatók kiszaladtak a jégsziget szélén álló házikóból, és látják, hogy jégtömbök csa­pódnak a jéghegyhez. A jégtáblák mintegy 7 méter magasra tornyosultak. Lehetséges, hogy ezek a jégtömbök holnapra búcsút mondanak a szigetnek, és elindulnak az óceánon. A köny- nyűbúvárok úgy határoztak, hogy nem szalaszt- ják el ezt a lehetőséget és a víz alól is meg nézik ezeket a jéghegyeket. Robbanó töltetet helyeztek a jégtömb mellé. Kis léket robbantottak, a szélét megtisztították a jégszilánkoktól. Gennagyij Kadacsigov a víz alá merült, a többiek pedig arra ügyeltek, hogy a lék be ne fagyjon és a könnyűbúvár minden nehézség nélkül visszatérhessen. Kadacsigov úszni kezdett a jégtömbök víz alatti labirintusában. Felkapaszkodott a víz alatti hegyek csúcsára és megnézte a mélység­mérőt: 16 métert mutatott. A jégtömbök víz alatti része sokkal nagyobb és masszívabb, mint a víz fölé emelkedő. A víz alatt a jégtömbök hatalmas, széltől duzzadó vitorlákra emlékeztet­nek. Az óceánban az áramlat űzi-hajtja őket. Milyen sebességgel haladnak a jéghegyek? A bú­várok tanulmányozták a jég víz alatti alakzatát és megállapították, hogy a jégtömbök felületé­nek alsó szerkezete és sodródásuk sebessége között összefüggés van. — Griscsenko és csoportja a jég tanulmányo­zásával egy merőben új tudományág alapjait fektette le — mondotta Pavel Gorgyijenko, a földrajztudományok doktora, az Északi- és Déli-sarki Intézete sarkvidéki utazási feltételeket tanulmányozó részlegének a vezetője. — Ezt a tudományágat a víz alatti jégkutatás tudomá nyának nevezhetjük. (A Vokrug Szveta és a Komszomolszkaja Pravda cikke alapján) A varsói királyi palota Infarktus-előrejelzés A szívinfarktus korai fel­ismerésének új, a jelek sze­rint rendkívül megbízható módszerét dolgozták ki a nyugatnémet kutatók. Egy új enzim-rutinvizsgálat segítsé­gével az emberi izomzat anyagcseréjének olyan ter­mékét sikerült elkülöníteni, amely izomsérülések, erősza kos változások, illetve más károsodás esetén jelenik meg a szervezetben. Ennek az anyagcsereter­méknek egyik változata a szívizom rendellenes műkö­dését jelzi. Korábban nem sikerült teljes bizonyosság­gal különválasztani a többi hasonló vegyülettől, most azonban — kétévi kutató­munka eredményeképpen — új immunológiai eljárások­kal olyan antitestecskét fej­lesztettek, amely kiszűri az ! „infarktus-előrejelzőt.“ Az új jelzőrendszer labo­ratóriumi alkalmazását kö­vetően hamarosan rátérnek a széles körű gyakorlati al­kalmazás lehetőségeinek fel­derítésére. (MTI) Hat éve csupán lövésektől szabdalt, romos falak mutatták, hogy itt állt valaha a lengyel királyok palotája. A nácik ál­tal romba döntött épületrend­szer újjáépítéséhez 1971-ben kezdtek hozzá, idén januárban pedig megnyílhattak kapui az első látogatók előtt. A történészek és a műemlék­védelem építészeinek jó együtt­működését dicséri ez a siker, továbbá az állami és társadat mi segítséget, amely nélkül ma aligha gyönyörködhetnének a palotában a varsóiak. Az újjá­építés nemzeti ügy volt; az irá­nyítására alakított bizottság címére Lengyelországból — de még külföldről is érkeztek pénz- és természetbeni adományok. A királyi palota építői fel­használták mindazokat a gaz­dag tapasztalatokat, amelyeket a háború sújtotta Varsó, Gdansk, Wroclaw újjáépítésénél eddig szereztek. Restaurálása mindamellett óriási feladat. Ugyanis most, hogy az épület külseje már teljes pompájában idézi a múltat, az eredetit — felmerül a kérdés: milyen le­gyen a belseje, milyen intéz ménynek adjon otthont? Nos, a terv az, hogy ne csupán mú­zeumok kapjanak itt helyet, hanem a kulturális és művé­szeti élet valódi központja le gyen az újjávarázsolt palotasor. A termekben való berendez­kedést gondos kutatómunka előzte meg. A berendezési tár­gyak mintegy fele az egykori királyi palotából származik. Az akcióban, amely ezeket az ér­tékeket annak idején megmen­tette, a Nemzeti Múzeum mu­zeológusain kívül a varsói la­kosság is részt vett. így az újjávarázsolt királyi palotába visszatérhetnek a legértékesebb kincsek: a lovagterem festmé­nyei, a Le Bruns és Monaldi bronzszobrai, a báltermet díszí­tő Minerva- és Apolló-szobrok, Canaletto képei, korabeli arany-, ezüst- és porcelánreme­kek. Ami a termek, épületek ren­deltetését illeti, az egykori úgynevezett Szász Kápolnában kamarazenei koncerteket fog­nak adni; a Szenátor-teremben — ez egyike a legszebbeknek — rendezik majd a legfonto sabb állami ünnepségeket; a várudvarban szabadtéri színhá­zi előadásokat tartanak. A pa lotában kap helyet a lengyel történelmi festészeti galéria s a múzeumok egész sora. A véglegesen berendezett ki­rályi palotát előreláthatólag 1978-ban nyitják meg a láto­gatók előtt. (BUDAPRESS—INTERPRESS) A tincs még egy olyan élvezeti szer, amely tudomá ly nyos körökben olyan érdeklődésre tartana szá- ' ’’ mot, mint a kávé. Annak ellenére, hogy sok ku­tató foglalkozott a kávé szervezetre való hatásával, az utolsó évtizedben több ellentmondó érvet is hallhattunk. Végül is modern tudományos eljárásokkal sikerült végleges eredményre jutni. Az olykor ócsárolt kofjein 98 százalékban pozitív hatásúnak bizonyult. Sőt, bátran kijelenthetjük, hogy a kávé kellő mértékben fogyasztva — orvosság. A kávé koffein tartalma élénkítöen hat az agyvelőre, a légzőközpontra, ezáltal emeli az értelem teljesítőké­pességét, ébren tart és élénkíti a gyomorsav elválasztó­A KA VÉ sát. Ezenkívül a koffein kitágítja a görcsösen szűkült ereket, így átmenetileg emeli az izomzat teljesítőképes­ségét, javítja a vesék vérrel való átáramoltatását és ezáltal elősegíti a víz kiválasztását. Gyorsítja a szív működését; alacsony vérnyomásnál ezért ajánlják az or­vosok a kávét. Az a vélemény, hogy a koffein szívméreg, teljesen alaptalan. Sőt! Kimondhatjuk, hogy a kávé élvezete a legtöbb szív- és érrendszer megbetegedéseknél egye­nesen gyógyító hatású. Előfordulhat, hogy az orvos a kávé fogyasztását el­tiltja vagy annak csökkentését ajánlja főleg túl magas vérnyomásnál. Es előfordul egy különös koffein túlér­zékenység. Ennek oka mégsem a koffein, hanem bizo­nyos, pörköléskor keletkező anyagok. Ezek izgatják a vegetatív idegrendszert vagy megterhelik a májat és az epét. Ugyanezek a melléktermékek károsíthatják a gyo­mornyálkahártyát és ezáltal émelygést, gyomorégést okozhatnak. A kávénak ezeket a nem kívánatos izgató elemeit ma már kivonják belőle anélkül, hogy koffeintartalma meg­változnék. Ez az eljárás abból áll, hogy a kávét pörkölés előtt megtisztítják, majd nagynyomású vízgőzzel kezelik. Az így előállított kávé ízben és aromában még jobb lesz, a gyomornak egyáltalában nem árt és jól tűrik a máj- és epebetegek is. Dr. MARÉK ANTAL APRÓHIRDETÉS Adásvétel ■ Eladó Octavia-combi jó állapot­ban. Ár megyezés szerint. Varga, Svermova 20., Luéenec. 0-598 ■ Marglta fölött a Varsányi sző­lőben 10 ár szőlő, 1 kőpince ela­dó. Tatár Ján, 935 56 Mytne Luda- ny 271., lévai járás. Ű-608 KÖSZÖNTŐ Drága jó édesanyánknak és nagymamának MÉZES Gyulánénak, Alsóhatár, 80. születésnapja alkalmából to­vábbi jó egészséget és még hosz- szú, boldog életet kíván fia, menye, unokái Tibi és Gita. 0-599 MÉSZÁROS Jánosné, Kiss Mártának, Matúákovo (Taksony) a drága édesanyának 50. születés­napja alkalmából sok szerencsét, jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván férje, édesanyja, lányai, fiai, menyei, vejei és kilenc unokája. 0-611 ÉRTESÍTÉS ■ Fájó szívvel értesítem az is­merősöket, hogy drága jó édes­anyánk M I s p á1 Jánosáé Czókoly Ilona 1977. április 6 án elhunyt. Drága édesanyánkat a somorjai temető­ben helyeztük örök nyugalomra. Dr. Hudek Milánná 0 591 köszönet­nyilvánítás ■ Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik a felejthetetlen férjet, édesapát, nagyapát Bányai Istvánt elkísérték utolsó útjára 1977. már­cius 1-én a komárnól temetőbe s virággal, jó szóval, levéllel, táv­irattal enyhítették fájdalmunkat. Gyászoló felesége, lányai, vejei és unokái. 0-535 A Komárnói (Komáromi) Steiner Gábor Hajó­gyár, a Munkaérdemrend tulajdonosa felvesz képzett: • kőműveseket 0 tetőfedőket • ácsokat • gép- és épületlakatosokat • ívhegesztőket • fémkonstrukció-mázolókat • bádogosokat • női munkaerőket rozsda- és vegyi szennyeződések eltávolítására Hajadonoknak és nőtleneknek szállást a munkásszállóban biztosítunk, családosoknak kölcsönös megegyezés alapján lakás kiutalása lehetséges, étkezési lehetőség az üzemi étkezdében. Bővebb tájékoztatás a Hajógyár személyzeti osztályán kapható. Telefon: Komárno 35-51—59, 26-98-as és 24-30-as mellék. Toborzási terület: komáromi, érsekújvári, ga- lántai, dunaszerdahelyi és Bratislava-vidéki járás. ÜF-34

Next

/
Thumbnails
Contents